Nógrád Megyei Hírlap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 203-228. szám)
2005-09-02 / 204. szám
2 2005. SZEPTEMBER 2., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Vadásznapi hívogató Csendet keresnek, fegyverrel Szörnyű korban élünk. Olyanban, amelyik mindent pénzre vált, emberi értékeket anyagiakban mér, s a természetet is csak úgy veszi figyelembe, hogy egy hektárjáról mekkora érték termelhető ki. Az emberek többsége teljesen elszakadt a természettől. Az iskolában ugyan megtanulhatja, hogyan épül fel a dezoxiri- bonukleinsav, de azt, hogy - mondjuk - gólyából a közismert fehér mellett fekete is van, legfeljebb egykét lelkes tanár magyarázza el... Parlagi sasok kálváriája A természettől elszakadtunk, nem kétséges, de mindannyiunkban ott rejtőzködik valamiféle ősemlékezés formájában a vadász! Zsákmányleső, gyűjtögető elődeink megélhetése napjainkra szenvedéllyé nemesedett, méghozzá törvényekkel szabályozott, szigorú etikai-erkölcsi magatartást, önfegyelmet követelő kedvteléssé. Bizony, aligha van olyan férfiember, akinek fácánt vagy őzet látva soha nem jutott még eszébe: „ha nekem most puskám lenne!” Olyan sem sok lehet, aki gyerekkorában nem vett néha a kezébe valamiféle horgászásra alkalmas eszközt, gombaszezonban nem indult neki erdőnek-mezőnek... Vagy legalább nem hallgatta kedvtelve májusi reggeleken a madarak énekét, nem fényképezett le egy szép tájat, hogy megőrizze magának a pillanat varázsát, nem csodálkozott rá a szarvasbika aganMindenkit várunk!- Szeptember 3-án, szombaton Karancslapujtőn 14. alkalommal rendezzük meg a Nógrád megyei va: dásznap rendezvénysorozatát. A Karancs hegység festői vonulata alatt fekvő község immár a 13. helyszín, mert az 1992 óta évente megtartott nógrádi vadászünnep kétszer is volt már Szurdokpüspökiben. Egyébként a szervező Nógrád Megyei Vadászkamara és a vadászszövetség gondoskodik arról, hogy minden esztendőben más településen legyen a vadásznap, s lehetőség szerint a megye minden része sorra kerüljön. Ennek megfelelően volt már Érsekvadker- ten, Salgótarjánban, Szécsényben, Palotáson, Balassagyarmaton, Nóg- rádon, Béren, Szurdokpüspökiben, Hollókőn, Diósjenőn, Bátonyte- renyén, Cereden, s tavaly másodszor is Szurdokpüspökiben. Ma, amikor az emberek többsége keveset tud a vadászatról, a vadgazdálkodásról, arról az áldozatos munkáról, amit a vadállomány védelmére a Nimródok végeznek, különösen fontos egy ilyen rendezvény! Merthogy Karancslapujtőre nem csak a vadászokat és hozzátartozóikat várjuk, hanem a kívülállókat is. Kamaránk azt szeretné, ha minél többen jönnének el, s ismerkednének meg tevékenységünkkel. A gazdag programkínálat - ezen írásunk mellett találják - mindenkinek, kicsinek és nagynak, vadásznak és nem vadásznak kínál valami érdekességet, látni- és tudni-, tapasztalni- és megismernivalót. Várjuk hát, legyen a vendégünk! A karancslapujtői rendezvény megközelítésére ajánlom figyelmükbe a Salgótarjánból a községbe induló, ingyenesen igénybe vehető autóbuszjáratot! (A menetrendet lásd a program végén!) Plachy Péter csára a múzeumban, mondván, hogy mit el nem bír a fején, soha, egyetlen sort nem olvasott Széchenyi Zsig- mond, Fekete István, Kittenber- ger Kálmán, Molnár Gábor tollából... Ha van is ilyen csak aszfalton járó, zárt térben, virtuális világban lézengő elvetemült, az aligha tud bármit is az életről! Merthogy a természetet járni, ezernyi csodájára odafigyelni: maga az élet. Nem emberi értelemben persze, mert a királyi tölgyek több évszázada, vagy a kérészek néhány órája nem vethető össze a számunkra szabott idővel. Csendesen szemlélődve azt tapasztaljuk, hogy a természet mindig más és más: függ a napszaktól, az időjárástól, leginkább az évszaktól, s talán attól is, hogy éppen ki áll meg néhány percre a fák alatt. Merthogy mindenki mást lát és hall akár ugyanott is, az élmény pedig annyiféle, ahányan átélik. Aki nem tud semmit a vadászat nemes szenvedélyéről, az azt gondolja, hogy a Nimród csak a lövés kedvéért ül fel a lesre, vagy cserkel szinte észre sem vehető erdei ösvényeken. A lövés nem az utolsó szempont, az igaz, de a vadat előbb óvni, gondozni kell, elejteni pedig csak kellő megfontolás után szabad, mert egy tenyészállat sokkal értékesebb lehet, ha szaporodhat, mint amennyit a trófeájáért fizetnek... Szóval nem egyszerű dolog a vadgazdálkodás, s a távcső nagyobb szerepet kap benne, mint a puska! Szörnyű korban élünk. Olyanban, amelyik mindent pénzre vált, a természetet is csak úgy veszi figyelembe, hogy egy hektárjáról mekkora érték termelhető ki. Aki azonban az erdőbe megy, akár vadász, akár nem, a csendet, a nyugalmat is keresi. A zsákmány csak plusz öröm - de nagy öröm! Aki nem élte át, még az is megérti. A vadász ősök lábnyomán jár, s a természet szépségét is felfedezi közben. Isten adja, hogy még sok-sok nemzedék megtehesse! (Folytatás az 1. oldalról) amelyiken növekedett ezen fenséges ragadozó madarak állománya, köszönhetően az aktív természetvédelemnek, az élő- és a fészkelőhelyek fokozott védelmének. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2005- öt a parlagi sas védelmének évévé nyilvánította. Nem ok nélkül. Egyrészt a hazai állomány története sikeres, másrészt egy ilyen nagytermetű ragadozó madárnak fontos szerepe lehet a természetbarát szemlélet kialakításában is. A gyerekeket ugyanis, a természettel való ismerkedés korai szakaszában jobban érdeklik e pompás ragadozók, mint az összes többi faj együttvéve. Csakhogy a természetben szinte minden összefügg mindennel, s tudni kell azt, hogy a parlagi sas fennmaradásához zsákmányállataira és igényeinek megfelelő fészkelőfákra van szükség. Táplálék és rejtekhely értelemszerűen a zsákmányállatoknak is kell... Tehát a természet védelme csak átfogó módon képzelhető el, s ennek megértésére, belátására kiváló a sasmadár életének megismerése! Visszatérve Dél-Nógrád síkságára: tudnunk kell róla, hogy gazdag apróvadállománya vonzza a hazai ragadozók királyát, s a széles területen itt él a megye két-három parlagi sas párja közül az egyik. Immár négy éve telepedtek meg, s már évek óta költöttek egy akácfasor egyik fáján. A rendnek megfelelően idén tél végén is elfoglalták megszokott költőhelyüket, s nemsokára (megtörtént a baj - merthogy idén igencsak hosszúra nyúlt a tél. A nagy ragadozókat persze nem az időjárás zavarta meg, hanem az, hogy fatolvajok „dolgoztak” a fészkelőfájuk közelében. A már elfoglalt helyet ezért elhagyták, s másikat kerestek. Találtak-is, de ennek külön története van... Ugyanis a nagy mezőgazdasági területeken egykor mindenfelé álltak kisebb-nagyobb tanyák és majorok, utóbbiak néha a földbirtokos lakóhelyéül is szolgáltak, a megfelelő körítéssel, azaz kastéllyal vagy udvarházzal, meg körülötte a tulajdonos anyagi helyzetét és szépérzékét is híven tükröző parkkal. Ezek jelentős része elpusztult az 1945 utáni időkben, de néhány régi \ major új funkciót nyert. Még olyan is akadt, amelyikből oktatási intézmény lett. Parlagi saspárunk, egyszerre szerencsétlenségére és szerencséjére, miután a dél-nógrádi akácfasorból elmenekült, éppen egy ilyen helyen talált új, fészekrakásra megfelelő helyet. Szerencse volt, hogy egyáltalán találtak egy alkalmas fenyőt, amelyikre fészket építhettek, majd a tojó három tojást is lerakott. Sze- rencséüenség, hogy ez éppen a tavaszi szünet alatt történt, amikor az intézmény tanulói - érthető módon - az iskolának még a környékén sem jártak. A parlagi sasok a kihalt iskolaparkot jó jelnek vélték - feltételezhetjük, hogy e néptelen állapot a diákok mélységes egyetértésével is találkozott volna, ha valami módon szót érthetnek a madarakkal - ezért választották éppen a sportpálya szélén álló fát. Csakhogy az iskolai szünetek időtartama, mint minden jó dolog ezen a földön, véges. Az oktatási intézmény újra benépesült, a parlagi sasok pedig a rengeteg embertől megrémülve elhagyták immár második fészküket is, a három tojást magára hagyva. Szerencsére a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa időben megtudta a dolgot, s a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakembereivel együttműködve sikerült a tojásokat kimenteni és mesterséges keltetőbe helyezni. Két tojás nem bizonyult életképesnek, a harmadikból azonban kibújt a sasfióka! VUágszerte páratlan sikér ez, hiszen ezen faj tojását így még csak egy-két alkalommal mentették meg a biztos pusztulástól. Egyébként meg a sasfiókát négy hétig mesterségesen nevelték, majd egy Heves megyében már fiókát nevelő parlagi saspár fészkébe helyezték ki. A „mostohagyermeket” a megfigyelések szerint a felnőtt madarak nehézség nélkül elfogadták, tovább nevelték, s a mentett fióka azóta már szerencsésen ki is repült. A mi parlagi saspárunk azonban még ezek után sem adta fel! Visszatértek Nógrádba, s újabb fészket építettek, a tojó ismét lerakott két tojást... A helyet azonban már megint nem a legszerencsésebben választották meg, merthogy a palotási székhelyű Hidegvölgy Vadásztársaság koronglövő lőtere mellett álló fűzfán kezdtek bele az immár harmadik költésbe... Ha a társaság tagsága és vezetősége nem áll kedvezően a dolgokhoz, megint- csak odébb kellett volna állniuk, s mivel az idő haladt, negyedik fészket és újabb tojásokat már aligha rakhattak volna: egyszerűen nem lett volna elegendő idő a fiókák kiköltésére és felnevelésére, kiröptetésére. Merthogy a sasmadár fiókája elég nehezen kel ki, több mint hat hétig tart a kotlás, s legalább ugyanennyi idő kell, amíg a fiatalok kirepülnek. A Hidegvölgy Vadásztársaság tagjai azonban értesítették a természetvédelmi szervezetet a ritka madarak felbukkanásáról, a lőteret pedig lezárták a fiókanevelés időszakára, még szokásos koronglövő versenyüket sem tartották meg. így van ez jól: aki nem tudja, hogy milyen az igazi vadászat, az azt hiszi, hogy a Nimród fogja a fegyverét, kimegy erdőre-mezőre, aztán lövöldöz mindenre, ami elé kerül. Holott nem így van, hiszen a vadat védeni, gondozni kell, ha másért nem, hát azért, hogy a jövőben is legyen mire vadászni, persze nem csak az embereknek, hanem a sasoknak is. A két, a lőtér melletti fűzfán nevelkedő fióka közül a nagyobbik augusztus közepén, a kisebbik pedig a hónap utolsó napjaiban repült ki a fészekből. Most még egy darabig szüleik segítségére szorulnak, hiszen meg kell tanulniuk vadászni, s tapasztalatlanságuk is igen sok veszélyt rejt. Reméljük azonban, hogy megérik a felnőttkort, s ők maguk is fiókákat nevelnek majd. Akárcsak jövőre a szüleik... A történethez adatokat szolgáltatott: Harmos Krisztián, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője. Lejegyezte: Faragó Zoltán Tervezett programok A program bét ma, szeptember 2-án,- 20 órától éjszakai terepjárós tájékozódási verseny kezdődik, a nevezésre 17- tői 20 óráig van lehetőség. Nevezési díj: 500 Ft/fő.- 9.50 Akkord Kohász Fúvóskisegyüttes -10.00 Ünnepélyes megnyitó Morgenstern Ferenc, Karancslapujtő polgármestere Plachy Péter, a Nógrád Megyei Vadász- kamara elnöke-10.20 Kitüntetések, versenydíjak átadása Rottenhoffer Attila, a Nógrád Megyei Vadászkamara titkára-10.50 Elejtett gímszarvas bika, őzbak és vaddisznó behozatala- 1L20 Hubertus-mise Fekete Béla, karancslapujtői plébános-12.00 Karancslapujtői néptánc- együttes-12.30 Mihálygergei szájhaimonikás együttes-12.45-14.00 Jó ebédhez szól a nóta Márkus Ilona előadómiivész-14.00 Kovács Kati és Koncz Tibor előadóművészek-14.45 Ruhabemutató -15.30 Eredményhirdetés, tombola -17.00. Koós János és Dékány Sarolta előadóművészek-18.00 Operettgála Oszvald Marika, Szénái Szilvia, Straub Dezső, Peller Károly előadóművészek- 20.00 Vadásznap zárása Csengődi Ottó, a Nógrád Megyei Vadászszövetség elnöke-20.00 Vadászbál A műsort Dőmsödi Gábor televíziós személyiség vezeti Egész napos tenezett programok- vadásztrófeakiállrtás- helikopteres sétarepülés- vadászfestmény-kiállítás- természetfotó-kiállítás- vadászkutya-kiállítás- autókiállrtás- terepjáróautó-kiállítás -sétakocsikázás -sétalovaglás- terepjárós sétakocsikázás- könyvbemutató és -vásár- vadászati felszerelések bemutatója és vására-vidám vásár- csont- és fafaragó-kiállrtás és vásár- népi, iparművészeti alkotások bemutatója, vására-vidám vásár -gyermekprogramok -13.00 Vadászkutyabemutató- 8.00 Horgászverseny: ifjúsági és felnőtt kategória nevezés 6.00-7.30 (nevezési díj felnlltt 1000 Ft/fD, ifjúsági 500 Ft/#)- 8.00 Főzőverseny: Leves, pörkölt és sült hús kategóriában (nevezési díj nincs)-11.00 Korongiövészet egyéni és csapatverseny nevezés 1030 túl (nevezési dij 2000 Ft/#)-11.00 Gyermeklővészet nevezés 1L00-B (nevezési díj nincs)-11.00 Terepjárós ügyesség) verseny nevezés 8.00-10.00 (nevezési díj 500 Ft/tü) utazhatnak az érdeklődők Karancstapajtőre! Indulás a helyszínre: 9.00,10.00,11.00,12.00,13.00 órakor Vissza Salgótarjánba: 1830,1930,20.30,2130,2130 órakor. Karancslapajtóről a polgármesteri hivatal eiói indulnak a térítésmentesen igénybe veheti járatok Demeter Iván - Parlagi sas fiókák a fészekben Horváth Márton - Mesterségesen keltetett fióka
