Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-10 / 185. szám

4 2005. AUGUSZTUS 10., SZERDA NOGRAD MEGYE Játék - túl a szabványokon I Cered. Napokon belül elkezdődik § az óvodai vizesblokk korszerűsí­tése a településen. A munkála­tok során a csoportszoba burko­latát is megújítják. A település­A szabványos és „gyermekbarát” játszóterek kialakítása - darabonként - milliókba kerül (Folytatás az 1. oldalról) Ezenkívül még arra is kitért az alpolgármester, hogy idén még három játszóteret fel szeret­nének újítani.- Az önkormányzatok többsé­gének szűkösek az anyagi lehe­tőségei, így vagyunk ezzel mi is. Ezért ilyen nagyvolumenű beru­házásokat csak saját forrásból nem tudunk megvalósítani, ezért pályázati támogatást sze­retnénk majd igénybe venni - mondta a „legbátrabb város” al­polgármestere.- Salgótarján közterületén 97 játszótér felülvizsgálatát végez­tettük el - tudtuk meg a Város- fejlesztési és üzemeltetési iroda vezetőjétől, Kissné Horváth Zsu­zsannától, aki elmondta azt is, hogy a játszóterek túlnyomó többségén a régi TRIAL (fém) ját­szóeszközök találhatók, ame­lyek egyike sem felel meg a szabvány előírásainak. Az utób­bi években létesített fa játszóesz­közök felújításra szorulnak, egyedül az idén létesített Besz- terce-lakótelepi játszótér nem. A felülvizsgálat eredményét a köz­gyűlés elé terjesztik, a szabvány­nak való átalakításról, illetve el­bontásukról az előterjesztéssel összefüggésben születhet majd döntés. A vonatkozó jogszabály erre 2008. december 31-ig ad le­hetőséget. Mint ismeretes, ez évben ala­kították ki a Beszterce-lakótele- pi játszóteret, s még idén továb­bi két szabványos játszótér léte­sítését tervezik. Ez évben ját­szótér-felújítás támogatására Salgótarjánban még nem írtak ki pályázati felhívást. Ameny- nyiben lesz lehetőség rá, úgy pályázati forrás bevonásával, annak hiányában önerőből ter­vezik a két új játszótér megva­lósítást. Személyre szabott tanácsadás Első ízben tartott kihelyezett munkaerő-piaci tanács­adást a Salgótarjáni Foglalkoztatási Kht. Munkaerő­közvetítő iroda a település művelődési házában au­gusztus 9-én, kedden. Öt tanácsadó várta a 131, jelen­leg szociális segélyen élő helybelit, hogy más szakem­berek segítségével feltérképezzék képességeiket, készségeiket a munkaerőpiac szempontjából és segít­sék őket az elhelyezkedésben. Európa itt épül Értékünki mbir Karancskeszi. Tőzsér Zoltán, a Sal­gótarján Foglalkoztatási Közhasz­nú Társaság ügyvezető igazgatója elmondta: az „Alternatív munka­erő-piaci szolgáltatások Salgótar­ján térségében" címmel indított komplex szolgáltatás célkitűzése, hogy segítségével a hátrányos szegezve Pásztor Erzsébet, az iro­da szakmai vezetője elmondta: az eltelt négy hónap alatt 1685 főt hívtak be a salgótarjáni munka­erő-közvetítő irodába, amelyből 1235 főt vontak be a programba. Összesen 226 céggel vették fel a kapcsolatot és 77 embert helyez­tek el eddig, négy alkalommal tartottak egynapos tréninget. A Karancskesziben tartott to­borzáson és munkaügyi tanács­adáson olyan szakemberek foglal­koztak a munkanélküliségük mi­att hátrányos helyzetű helybeliek­ül Hmtwn&mm- ÿpMtn tii&m kel, mint Márton Mónika grafoló­gus és Ponyi Sándor szociológus. A tanácsadó munkatársak mélyin­terjúk során felmérik és megisme­rik a munkára jelentkezőket. A grafológus például egy 10-15 soros, sima papírra írt folyamatos kézírásból - egyebek mellett - meg tudja állapítani, hogy ki mi­lyen munkára alkalmas legin­kább. A személyre szóló írás­elemzés mellett munkaerő-piaci minitréningen is részt vehettek a művelődési házba látogatók, amit Ponyi Sándor szociológus-tréner tartott. A megyei elhelyezkedési esélyekről, álláskeresési techni­kákról, konfliktushelyzetek meg­előzéséről és megoldásáról, a munkahelyen való viselkedésről tartott a szociológus előadást esetjátékokkal egybekötve. Mint azt az iroda munkatár­saitól megtudtuk, a kihelyezett, személyre szabott tanácsadás Karancsalján és Etesen is folyta­tódik majd. Grafológiai teszten... helyzetű, tartós munkanélkülie­ket mielőbb visszavezessék a munkaerőpiacra. A szegénység mérséklése, és a társadalmi kire­kesztődés minimalizálása mellett azt szolgálja a terv, hogy Salgótar­ján térségében 800 hátrányos helyzetű embert vonjon be a prog­ramba, s egyéni helyzetüknek megfelelően 240 főt három hóna­pon túli munkába helyezzen. A munkába helyezés alapfel­tétele és egyben a projekt továb­bi rövid távú célkitűzése, hogy a résztvevők egyéni, így szemé­lyes szükségletükön és adottsá­gaikon alapuló, fejlesztőelemek­re épülő foglalkoztatási szolgál­tatásban részesüljenek. Az eddigi tapasztalatokat ősz- Ponyi Sándor szociológus a munkát keresők egy csoportjával vezetés területfejlesztési forrás­ból pályázaton nyert pénzt a fel­adatra, amelynek része kisebb műszaki eszközök, berendezé­sek beszerzése is. A gyermekin­tézmény jelenleg és a munkála­tok idején is zárva tart. Megromlott állaga miatt ismét felújításra, megerősítésre szorul a település egyik fahídja, amit a helyiek viadukthídnak nevez­nek. Az önkormányzat erre a tervezett munkára is pályázatot nyújtott be. „Rendőr voltam, ott lettem ember!” Hegedűs Szécsényfelfalu. Kilencvenéves, nyugállományú rendőrt köszöntött nemrégiben dr. Ármós Sán­dor ezredes, megyei főkapitány és Fürjes Béla al­ezredes, Szécsény rendőrkapitánya Szécsényfel- faluban Halmosi György rendőr törzszászlós sze­mélyében. Halmosi György 1938. december 28-án kezdte rendőri szolgálatát. Budapesten elvégezte a hat hó­napos rendőriskolát, majd a Budapesti Rendőr-fő­kapitányság karhatalmi zászlóaljához került, ahol közel két évig teljesített szolgálatot. 1942 júniusá­ban áthelyezték a III. kerületi rendőrkapitányság­ra. 1944. december 28-án a szovjet csapatok fog­ságba ejtették: az idős ember ma is jól emlékszik mindenre, ami hadifogsága idején történt vele. Groznijban volt a fogolytábor, mint mondja, ke­mény időszak volt: a bánásmódra nem volt pa­nasz, de az élelmezés nagyon rossz volt, s mind­emellett sokat dolgoztak. 1950. december 14-én szabadult, akkor értek Kisvárdára. Szerette volna újra felöltem az egyenruhát, de nem vették vissza, sőt, korlátozták személyes szabadságát is - akko­riban ugyanis nem jó szemmel nézték a szovjet ha­difogságból hazaérkezőket... Rendőri felügyelet alatt állt, majd Petőfibányára vitték dolgozni egy építkezésre. Hét hónap múlva, 1951. június 22-én térhetett végre haza. A salgótarjáni síküveggyárban helyezkedett el, ahol becsületes munkájáért kétszer kapott kiváló dolgozó elismerést. Közben megnősült, saját gyer­mekeként nevelte felesége első házasságából szár­mazó fiát a közös gyermekükkel együtt. Ma már 52 éve házasok, s békességben élnek Irénke néni­vel, aki első férjét a Don-kanyarban veszítette el. 1975. június 30-án vonult nyugdíjba: egészségével szerencsére nincsen gond, egyedül csak a hallása hagyta cserben, az bizony már nem olyan, mint fi­atal korában. Nevelt fia folytatta a rendőri pályát, ma már ő is nyugdíjas, de Gyuri bácsi unokája úgy döntött: nagyapja és apja nyomdokain haladva a rendőri pályát választja hivatásul. Rehabilitációját fia kezdeményezte: 1992. már­cius 30-án erkölcsi rehabilitációjaként tartalékos törzszászlósi előléptetésben részesült, s a Belügy­minisztérium nyugdíjasává nyilvánították.- Soha nem tagadtam, sőt büszke voltam rá, hogy rendőr voltam, ott lettem ember - mondta Halmosi György. - Ma is emlékszem a rendőri számomra: én voltam a 4324-es őrszemes rendőr. Megszenvedtem érte, de nem bánom! Főkapitány úréktól azt kérem: vezetői keménységgel dolgoz­zanak, de becsüljék meg az embereket! Senkinek nincs joga mást megütni! NOGRAD MEGYEI RENDOR-FOKAPHANYSAG BŰNMEGELŐZÉSI SZOLGÁLAT 3100 Salgótarján, Rákóczi út 40. Telefon/fax: (32) 420-020 ^dőrSéja „A fizikai erőszak azok fegyvere a gyengébbek - nők, gyerekek, idősek - ellen, akik más eszközökkel képte­lenek problémáikat, feszültségeiket kezelni.” (ESZTER Alapítvány) Az otthon, a család védelmet, biztonságot nyújt a tagjai számá­ra, ugyanakkor az egyén bizton­sága legkevésbé a családon belül biztosított. Valószínű ez életünk legkirívóbb ellentmondása. A szeretet, az összetartozás olyan biztonságot ad a kívülről jövő sé­relmek ellen, ami semmivel nem helyettesíthető. Ugyanakkor a család, mint magánszféra, olyan kiszolgáltatottá teszi tagjai életét, mint semmilyen más helyzet A probléma számos további kérdést és ellentmondást vet fel. Vajon hol a határ, ahol már nem egyéni vagy családi problémáról van szó, hanem a társadalom, az állam, a jog határoz, dönt vagy dönthet? A társadalom átalakulásával ez a bizonyos határ is változik. Úgy tűnik, hogy a családon be­lüli erőszak az utóbbi években egyre súlyosabb méreteket öl­tött. Annyi bizonyos, hogy sok­kal gyakrabban találkozunk e problémakörrel. Kérdés, hogy azért, mert gyak­rabban fordul elő vagy azért, mert többet, többen, nyíltabban beszélnek róla? Esetleg mindket­tő az oka? Ha valaki családon belüli erő­szak áldozatává válik, egyfajta se­gítséget jelenthet az a tudat, hogy nincs egyedül. Egyrészt azért, mert sajnos nagyon sok más em­ber szenved hasonló módon. Másrészt pedig azért, mert van­nak szakemberek, szervezetek, intézmények, akik mellé állnak és segítséget nyújtanak. Szem előtt kell tartani, hogy nem a bán­talmazottaknak kell szégyenkez­nie! Sok más indok mellett, a sér­tettnek azért is kell fellépnie az őt ért bántalmazások miatt, mert a szakemberek azt tapasztalják, hogy a legtöbb esetben nem egy­segítséget kérjen valamely szoci­ális intézménytől. Az erőszakra nincs mentség 1. Ha erőszak éri, ne hallgas­son róla! Kérjen segítséget - a helyi családsegítő szolgálat szakembereitől. 2. Ha a környezetében erősza­kot vél felfedezni, ne tegyen úgy, mintha észre sem venné! Nyújt­son segítséget a sértettnek. Se­gítsen neki például azoknak a szakembereknek a felkutatásá­ban, akik megoldást találhatnak a problémájára! A rendőrség intézkedése, a büntetőeljárás lefolytatása a prob­Néhány telefonszám, amelyet bizalommal hívhatnak azok, akik áldozattá váltak: NANE Egyesület segélyvonal 06-80/505-101 Rendőrség 107 vagy 112 Kékvonal 06-80/505-000 Menhely Alapítvány 06-1/338-4186 ESZTER Alapítvány a szexuális támadást szenvedett áldozatok részére 06-1/466-9872 Az ESZTER Alapítvány honlapján, a www.eszteralapitvany.hu-n is kérhetnek segítséget! szeri esetről van szó! Gyakran hó­napokon, éveken át tart az erő­szak a családon belül. Az újabb és újabb bántalmazások nem a he­lyes irányba terelik az áldozatot. Nem abba, hogy minél előbb „ki­lépjen” a helyzetéből! Sőt, még bi­zonytalanabbá válik, még félén- kebb lesz. Ezek után még kisebb az esélye annak, hogy feljelentést tegyen az elkövető ellen a rendőr­ségen vagy a bíróságon, esetleg lémának csupán egy szűk réte­gét orvosolja, orvosolhatja. Szá­mos szakember, intézmény ösz- szehangolt tevékenysége nyújt­hat segítséget az áldozatoknak. Nem szabad azonban elhallgatni, hogy mindez csak akkor lehet­séges, ha a sértett igényli és elfo­gadja a segítő kezeket. Mi több, tevékenyen közre kell működnie! Másként nem lehet kijutni ebből a problémakörből! Zárva van, korszerűsítik

Next

/
Oldalképek
Tartalom