Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-09 / 184. szám

2 2005. AUGUSZTUS 9., KEDD NÓGRÁD MEGYE Nem fél a sötétben Ganxstáék másfél órán át tomboltak Érsekvadkerten Az égiek kegyesek voltak idén a Gödör fesztivál szer­vezőihez, hiszen az előző napok súlyos esőzése után, szombaton hideg, de száraz időben sikerült megtar­tani a szabadtéri rendezvényt. Ganxta Zolee és a Kartell koncertjét így több százan hallgathatták vé­gig a piactéren. Szávai Attila Rétság. Lehet, hogy a tárlat kiírá­sa (Kormos-grafikák) sokakat fél­revezetett, könnyen azt hihette az arra fogékony, hogy a városban vendégeskedő tárlat alapanyaga a tökéletlen égéskor keletkező fi­nom, porszerű szén. Ami - vall­juk be - nehezen kelti a vizuális gazdagság színekben megfogal­mazott illúzióját. Ezzel szemben a művelődési ház kiállítótermé­ben, a megnyitón tapasztalt összművészeti orgia, perfor­mance burjánzás, töményen underground produkció minden­nek tetszett csak szürkén homo­génnek nem. Mindenkinek aján­lom szíves figyelmébe a kiállítást. A hazai képzőművészeti élet jellegzetes arcaként ismert Kor­mos Ferenc munkáinak bemuta­tása során már jó ideje zenei se­gítséggel operál. Korábban az ál­tala létrehozott Kő csoport ált eb­ben rendelkezésére, mára azon­ban a Dyas együttes vette át ezt a szerepet. A Dyas zenei besorolá­sa nehézkes, talán az industrial- etno áll legközelebb. Kormos ki­állításain - a felhúzott és hunyo­rított szemöldökökön túl - talál­kozhatunk természetes anyagok­ból és ipari hulladékokból ké­szült alkotásokat is. A grafikák szürreális-szecessziós világába különös harmóniával épülnek a „mellőzött” anyagok és tárgyak. Sőt, ezt az elegyet még fokozza a némely képekben felbukkanó irodalmi alkotások keltette hatás. Már az előadás kezdése sem volt a megszokott Rétság viszo­nyai között. A szokásos megnyi­tóbeszédek ömlengése helyett Kormos lépett a terembe. Ami nem meglepő, ezt már elkövette néhányszor, a szemöldökránga- tódzásokat minimalista ruha­kompozíciója okozta elsőképp. Remélhetően a résztvevők nagy része érezte a megnyilatkozás szándékát abban, amint a főhős a földre helyezett papírcsíkon festékcsíkokat hagyva maga mö­gött eljutott a születés élményé­től némi vallásos áthallással (eh­hez a bibliai almasztorit hívta se­gítségül), a modernitásig. A pro­dukció első részének a terem fa­la vetett véget: kenődött rajta festékes test, valamilyen ördögi­en angyalszerűt fogalmazva az erre a célra felszerelt papírra. Amint Ferenc lejött a falról, más is lejött; ez a Feri gyerek Zala me­gyéből származik (ez még nem jogosítaná fel ilyesmikre), azon belül is egy rendkívül kreatív család sarja. Elnézően bólogatva hallgattam ezt az előadás után a vendéglőben, ahová vacsorázni indultunk. Ő szintén elnézően fo­gadta első kérdésemet a szüle­tésszimbólummal kapcsolatban. Mint mondta, általában ebből in­dul ki, továbbá a bűnbeesésszto­ri is érdekli. Utóbbi főleg azért, mert van bűnünk elég, és ezt a dolgot nem kellene magunktól eltolni. Mint kiderült, Kormos számára a vallás úgy fontos, hogy hisz valami felsőbbrendű energiában. A jelenlegi vallások egyikével sem tud teljes mérték­ben azonosulni (miután ételt rendelt). És mielőtt beleivott vol­na sörébe, felvilágosított, hogy ő valami sokkal ősibb dologhoz vonzódik. Korábban említettem volt az irodalmi szövegek képek­be helyezése. Ez a Feri gyerek rengeteg verset írt anno, amikből az együttes dalszövegei is kike­rültek, de több más fórumon is megismerhették nevét az olva­sók. Közben megjött a jó nevű vendéglő ételkompozíciója, he­lyet keresünk a tányéroknak, Fe­rin heveny emlékezés lesz úrrá, az asztalhoz közelebb hajolva be­avat bennünket: korábban kevés­bé volt tudatos az alkotás folya­matában. Hunyorogva bólogatok, hogy az alkotás mélyebb pillana­taiban senki sem igazán tudatos, álmodik olyankor a művész. El­költik estebédjüket. Barbár gyor­sasággal, egész nap nem ettek. Hátradőlve a kerthelyiség nehéz bútoraiban, emésztve és cigaret­tázva kezd mesélni művészeté­nek 1987-től keltezhető lendület­vételéről, a rengeteg kiállításról, szürrealizmusról, dadaizmusról, buta és kevésbé buta punkzené- ről, természetközpontúságról, képzőművészeti brutalitásról, ar­ról, hogy jelenleg nem érzi jól magát az országban, a tehetet­len emberekről, az anyanyelv imádatáról, arról, hogy tegnap a fővárosban egész jó előadásuk volt, és ezért fáradt, arról, hogy a zene mindenkiben benne van valamilyen formájában, ősi energiákról, születésről és ha­lálról, a vidéki életről, a család­járól, a budapesti parkokról és arról, hogy nem fél a sötétben, mert tud tüzet rakni. Vitéz Kata Érsekvad kert. A hagyományok­hoz híven amatőr rockzeneka­rok fellépésével indult a feszti­vál, helyi tehetségek mutatták meg magukat a nagyérdemű­nek, akik saját repertoárukból adtak elő dalokat, illetve néhány feldolgozást is hoztak maguk­kal. Ekkor még nem csak a kö­zönség, hanem a felhők is gyü­lekeztek nagy fejtörést okozva a rendezőknek - az elmúlt évek­ben nem egy Gödör-bulit, így például Deák Biliék koncertjét mosta el az eső. A jó, a rossz és a Kartell - hangzott fel nem sokkal este ki­lenc óra után Ganxtáék első pro­dukciója, majd bő másfél óráig még ők szórakoztatták a már több száz fősre duzzadt publiku­mot. A hazai rap fenegyerekei meglepően sok élő hangszerrel tették élvezetesebbé az előadást és igyekeztek megmozgatni a nézősereget. A buli után még au­togramosztás következett, majd utcabállal zárult a program, ahol az Akkord duó szolgáltatta a talpalávalót. Méreg a macskáknak? Eltűntek a macskák a salgótarjáni, úgynevezett SZMT-udvarból, ami egy kereskedelmi, egy vendéglátóegység és intézményépületek által körbefo­gott terület. Ezzel alapjában véve nem is lenne gond, ha a volt szakszer­vezeti székházban dolgozók egy része nem gyanítaná, hogy megmérgez­ték az állatokat. Ráadásul - jelezték - tetem, vagy tetemek lehetnek vala­mely zugban, mert elviselhetetlen bűzt éreznek. Mihalik Júlia Salgótarján. A panaszos szerint tény, hogy igen elszaporodtak a cicák, talán tíznél is több járt be a területre, nem egy, nem két dolgozó rendszeresen etette őket. Aztán hirtelen meg­szűnt a bejárásuk, s nemsokára felfigyeltek a rossz szagra. Egyikük állítólag látott is egy elpusztult állatot, aztán arra figyeltek fel, hogy rendbe tették az udvart, levágták a fü­vet. Úgy vélik, megmérgezte valaki a macs­kákat, s ezt felháborítónak tartják. Vélemé­nyük szerint más megoldást kellett, lehetett volna választani a túlszaporulat megszünte­tésére, másrészt, ha már elpusztították a négylábúakat, legalább vennék a fáradságot, s eltakarítanák a tetemet vagy tetemeket. A nyugdíjbiztosítónál ezzel kapcsolatban el­mondták, hogy napokkal ezelőtt érezték a bűzt, s érzékelik most is, de úgy vélik, nem az udvarról, hanem - bár a közelből - de más­honnan jön. A COOP-üzlet vezetője jelezte, hogy macskákat azért nem lehet itt látni, mert a dolgozókat megkérte, hogy ne etessék, ne szoktassák be őket, így azok már nem jár­nak ide. Nem tartja kizártnak, hogy az épü­leten kívüli rámpa alatt lehet valamiféle el­pusztult állat. A helyi állatvédők egy része az­zal ért egyet, hogy a túlszaporulat ellen véde­kezni kell, városközponti részen, de máshol is. Lehetőleg azonban olyan módszerrel, hogy a macskák ne kínok között múljanak ki. Sajnos minden tizedik nő megtapasztalja életében, hogy mit jelent az emlődaganat. Egyötödük a betegség igen agresszív, gyors lefolyású válfajában, az úgyneve­zett HER2 pozitív emlőrákban szenved. Őket érintik azok a szenzációs tudományos eredmények, amelyekről az amerikai klinikai onkológusok közelmúltban meg­tartott éves találkozóján számoltak be, Orlandóban. S. K. Az áttétet is adó, HER2 pozitív emlőrákos betegek között egy nagy klinikai vizsgálat kétéves utánkö- vetésének adatai szerint a célzott biológiai kezelés alkalmazásával a korábbiakhoz képest megduplázó­dott a hosszú távú túlélők száma - mondta dr. Dank Magdolna, a Sem­melweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájának docens­nője. A vizsgálat során két csoportba osztották a betegeket Az egyikben a hagyományos kemoterápiát a cél­zott, HER2-ellenes biológiai terápi­ával kombinálták, a másik csoport tagjai a kemoterápiát kapták. Most, a kezelés kezdetét követően három évvel, kétszer annyi beteg él még a kombinációs - biológiai plusz ke­moterápiás - kezelésben részesü­lők közül, mint a másik csoportból. A kongresszus során beszámol­tak egy másik klinikai vizsgálatról is, amikor a műtét után, a nem át­tétes emlőrákos HER2 pozitív bete­geknél (korai emlőrákos szemé­lyeknél) alkalmazták a biológiai ke­zelést Az egyik csoportnál itt is a cél­zott, HER2-ellenes biológiai terápi­ával kombinálva alkalmazták a ke­moterápiát, a másik csoportnál a hagyományos kemoterápiát hasz­Célpontban a mellrák nálták. A vizsgálat megkezdésétől számított négyéves megfigyelési időszakban a kombinációs kezelés­ben részesülő betegek csoportjá­ban 50 százalékkal kevesebb volt a daganatos kiújulások száma, mint a másik csoportban. Ezek az adatok tovább erősítik a célzott, HER2-ellenes kezelés alap­vető fontosságát a HER2 pozitív em­lőrákos betegek gyógyításában. Je­len pillanatban - ahogy a világon mindenütt - hazánkban is az áttét­tel rendelkező, HER2 pozitív emlő­rákos betegek számára elérhető (2005. április elsejétől százszázalé­kos tb-támogatással), de várható, hogy bő egy év múlva - az európai törzskönyvezés után - már a korai stádiumban lévő, áttéttel még nem rendelkező emlődaganatos betegek számára is javasolható lesz.- A HER2 a daganat kialakulásá­ért felelős gének egyike. Ha a gén terméke, a HER2 receptorfehérje túl nagy számban van jelen a daga­natos sejtek felszínén, akkor beszé­lünk HER2 pozitivitásról - mondta dr. Kulka Janina, a Semmelweis Egyetem n. Számú Patológiai Inté­zetének docensnője.- Ez a betegség agresszívabb le­folyását vetíti előre és rosszabb élet­kilátásokat jelent az érintettek szá­mára, a HER2 negatív emlőrákos betegekhez viszonyítva. A daganat HER2 státusát az emlőműtét során kivett szövetminta vizsgálata alap­ján a patológusok állapítják meg, és juttatják el az eredményt a keze­lést végző onkológusokhoz. Nagyon fontos lenne, hogy minden emlő­rákműtéten átesett beteg esetében feltárják: van-e a daganatsejtekben HER2-túltermelődés, hiszen ennek elsőrendű fontossága van a kezelés megválasztásában. A probléma nagyságát jelzi, hogy hazánkban évente mintegy 6500 új emlőrákos beteget diagnosztizálnak. Az Egészségügyi Minisztérium 2005-ös nemzeti népegészségügyi programjának kiemelt célja az em­lőrák elleni küzdelem. Erképződésgátlás J. A. Már hazánkban is elérhető a rákban szenvedő betegek életét meghosszabbító, új ha­tásmechanizmuson alapuló gyógyszer. A teljesen új ha­tásmechanizmus a daganat körül fejlődő erek képződé­sének meggátlásán alapul. A daganatoknak a növekedés­hez egy saját érrendszerre van szükségük, amelyet ha elsorvasztunk, képesek va­gyunk megállítani a daganat növekedését és gátolni továb­bi áttétek kialakulását. Az új gyógyszer, szemben a kemoterápiás szerekkel - amelyek egyaránt pusztítják a daganatos és az egészséges sejteket is - „testre szabottan” a daganatok táplálásában és működésében kulcsszerepet játszó, érképződést szabályo­zó fehérjét célozza meg. A készítmény elsősorban vastag- és végbélrákos bete­gek számára hozzáférhető, de a hatásmechanizmusból adódóan másfajta daganatos megbetegedések - tüdőrák, emlőrák, veserák, hasnyál­mirigyrák, petefészekrák, prosztatarák - kezelésében is fontos szerepe van. Jelen pillanatban a gyógyszer egyedi méltányossági kére­lem benyújtásával hozzáfér­hető. Dr. Szűcs Miklósnak, a Su­gárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium elnöké­nek véleménye szerint az új gyógyszer és a hagyomá­nyos kemoterápiás szerek kombinált alkalmazása a tu­dományos szakirodalomban leírt leghosszabb túlélést ad­ja és a betegek életminősé­gét is javítja. A készítménnyel kapcsola­tos legfrissebb kutatási ered­mények a közelmúltban Bar­celonában megrendezett nemzetközi onkológiai kon­ferenciaközponti témájául szolgáltak. Gödödben a jó, a rossz és a Kartell

Next

/
Oldalképek
Tartalom