Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-06 / 182. szám

2 2005. AUGUSZTUS 6., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE KÍNÁLÓBAN A KRISTÁLY KENYÉR Augusztus elsejétől kapható a boltokban a Palócbrot Rt. új, kizárólag természetes alapanyagokból készült termékcsaládja. Az Óceán és Kristály kenyér, a Kristály zsemle és rúd azzal is felhívja magára a figyelmet, hogy külön kínálóban található, ahol feltüntették az árakat és még környezetkímélő papírzacskót is talál hoz­zá a vásárló. Megyénkben döntően a COOP- és a CBA-üzletekben kapható az egészséges pékáru, amely iránt egyre nagyobb a kereslet, noha a speciális gyártás miatt az ára némiképp meghaladja a tömegárukét. Az egészség ennyit megér! (Képünk a CBA-Palócker Rt. salgótarjáni, Pécskó' úti, illetve a Salgó Center Coop Rt. ugyancsak salgótarjáni, Klapka téri ABC-jében készült) Már a kandallóé a főszerep Fénykorát éli a kandalló, leg­alábbis ezt támasztják alá az SVT-Wamsler Háztartástechnikai Rt. külkereskedelmi adatai. Ör­vendetesen nő e termékkörből a kiszállítás mind a hagyományos piacoknak számító Németor­szágba és Ausztriába, mind az újabb piacokra: Horvátországba, Romániába, Lengyelországba, Csehországba és Szlovákiába. TNL Itthon azonban még tombol a nyár, en­nélfogva igen nagy keletje van a grilltermé- keknek, a kerti partik kellékeinek - mond­ta el érdeklődésünkre Magyar Attila keres­kedelmi igazgató. A grillek akciója jól sike­lárd tüzelésűek közül a teatűzhely kapha­tó most különleges ajánlatunkban. S per­sze nemcsak a salgótarjáni, hanem a bu­dapesti mintaboltokban is. Mivel a kerti partik ideje nem múlt el, a szabadidős ter­mékek is bekerültek az akciós kínálatba. Magyar Attila elmondta, hogy az év hátra­lévő részében számos termékük - általában egy gáz- és egy szilárd tüzelésű készülék - lesz majd a kéthetes akció részese. S nem­csak a régebbi fűtő- és főző berendezések, ha­nem az újabb fejlesztések is. így az igen nép­szerű Servant családot hamarosan felváltó Kamino család, amely nemcsak a Servant kályhák, kandallók „ráncfelvarrását” jelen­tik, hanem a készülékek használhatóságá­nak és műszaki paramétereinek és esztétikai megjelenésének további javítását is.- Az aktívabb kereskedelmi élet része­ként a nyár elején gyárunkban fogadtuk a rült márkaboltjaikban, ám most egy új marketingstratégiával kényeztetik el vá­sárlóközönségüket, a tervek szerint egé­szen karácsonyig.- Augusztus elején indult kampányunk kéthetente frissül majd, és mindig egy-két konkrét terméket helyez a fókuszba, ter­mészetesen igen kedvező árával - mondja a cégcsoport kereskedelmét irányító szak­ember. - Mint a Grátisz információs maga­zinból már tudhatják, az első két hétben a Vesta 4S jelzésű gáztűzhely, illetve a szi­magyarországi kereskedelmi, majd a szer­vizhálózat képviselőit - tette hozzá Ma­gyar Attila. - Bemutattuk számukra a ter­melősorokat, a cégcsoport valamennyi gyárában. Ismertettük számukra a jövő­beni terveinket, ami azt célozza, hogy a hazai piacon még aktívabban lehessünk je­len. Ennek a stratégiának a részeként kö­töttünk együttműködést újabb barkács- áruház-lánccal, az OBI-val, ahol a többihez hasonlóan a teljes termékskálánkat vásá­rolhatják meg. A biogiliszta nem lett a Szahara hőse- mondja dr. Csábi Mihály, az új megyei főállatorvos A nyolcvanas évek végén kitört hazánkban a biogiliszta-őrület. Sokan persze nem tudták, hogy a biogiliszta emésztése során keletkezett biohumusszal akár a Szahara homokját is termővé lehetne tenni. Csak hát hiba esett a számításba - meséli dr. Csá­bi Mihály, a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás igazgató-főállatorvosa, akit a közelmúltban ne­veztek ki erre a posztra. T. Németh László- Tősgyökeres Nógrád megyeinek tartom magam, hiszen Pásztón szület­tem. Életem első hat évéből szüleimmel a nagyszülői házban, Taron kettő, majd Hugyagon négy évet éltem és gyerekko­rom valamennyi nyarát unokatestvére­immel együtt náluk töltöttük. Meghatá­rozó lett életem során a falusi élet, az ál­latok szeretete. Későbbiekben a szak­mámat is ennek megfelelően választot­tam. Az iskoláimat viszont már Sal­gótarjánban kezdtem el, s ma már itt is élek családommal - mondja dr. Csábi Mihály. - A Bartók Béla Általános Isko­la ugyan már nem létezik, de kedves emlékeim fűznek hozzá, csakúgy, mint a Bolyaihoz, ahová középiskolásként jártam. Aztán következett egy kis kité­rő, s kitanultam a műszerészmestersé­get, majd Budapesten végeztem el az állatorvosi egyetemet. A friss diplomás szakember 3 évet töltött Kishartyánban, a tsz alkalmazá­sában. Talán még vannak, akik emlé­keznek rá: akkoriban rókatenyészeté­ről volt híres a település. Csábi Mihály dr. azonban még arra is emlékszik, hogy ezekben az években háromezer juhot is számláltak Kishartyánban, te­hát volt feladata bőven. Áz tsz-ben szerzett tapasztalatok birtokában fog­lalta el 1985-ben új állomáshelyét, an­nál az intézetnél, amelyet pár hónapja már ő vezet.- Ahogy mondani szokták, végigjár­tam a szamárlétrát: eleinte az állomá­sunk központi laboratóriumában para- zitológusként és szerológusként dolgoz­tam. Ebben az időszakban sikerült ha­zánkban megálh'tani a szarvasmarhák fertőző vetélését (brucellózis). Me­gyénkben akkoriban két fertőzött állo­mányt is találtak, Cereden, illetve Bokor községben. Egy másik zoonózist, a szar­vasmarha állományt tizedelő tbc terje­dését már elődeink sikeresen felszámol­ták, s nekünk az állományok mentessé­gének megtartása vált kiemelt felada­tunkká. Mikorra már élvezhettük volna az egészséges állományok adta előnyö­ket, jött a rendszerváltás utáni gazdasá­gi visszaesés, amelynek következmé­nyeként 1993-ban 20 ezer forint kivágá­si támogatás felajánlásával tizedelték meg az állományt - meséli. - Érdekes jelenséget is megfigyelhettünk akkori­ban: az olaszok száj- és körömfájásra hivatkozva nem vették át tőlünk a mar­hahúst, miközben a németek szinte az összes magyar tarkát elvitték az ország­ból. Ez a fajta ugyanis - a szürke­marhához hasonlóan - a BSE-fertőzés- től mentes. Dr. Csábi Mihály pályafutása során természetesen nemcsak a nagy állatok egészségügyi problémáival találkozott. Később mint megyei élelmiszer-higiéni­kus osztályvezető főorvos, majd mint főmérnök irányította megyénk élelmi­szer-termelésének és forgalmazásának ellenőrzését, mely - a farmtól az aszta­lig - terjedt ki. Mai divatos szóval az élelmiszer biztonságáért dolgozott. Az egyik legérdekesebb történe­te a biogilisztához fűződik:- A nyolcvanas évek ele­jén biogiliszta-őrület lett úr­rá az országon - mosolyodik el. - Csak azt nem tudták so­kan, hogy miért történik az egész. Nos, amerikai tudó­sok kitalálták, hogy Egyiptom homokját termővé teszik. Az éhező Afrika problémáját biohumusszal meg lehetne oldani. Csak azzal az egy körül­ménnyel nem sza­moltak, hogy a giliszták szervezetében felhalmozódik az a töméntelen vegyszer, főként nehézfém, amely az akkori mező- gazdasági védekezést szolgálta. Csává- záshoz például nehézfémeket is tartal­mazó vegyületet alkalmaztak. Ennélfog­va a trágyában a megengedett érték ezer­szerese lett a nehézfém-koncentráció, ami az akció csődjéhez vezetett. Az or­szágban működő biogiliszta-termelők- nek sok százmilliós kárt okozott a Sza- hara-program. Csábi Mihály szakmai tanulmányai nem értek véget az állatorvosi egyete­men. Mint mondja, ez a hivatás nem engedi meg, hogy az ember hátradőljön a diplomájával egy fotelban. 1994-ben a kertészeti egyetem élelmiszer-minőség­fejlesztői oklevelét szerezte meg, tavaly pedig élelmiszer-higiéniai szak­állatorvosi diplomáját.- Az egyik legnagyobb feladat a közelmúlthoz kapcsolódik, ami­kor átálltunk az uniós követel­ményrendszerre - mondja. - En­nek nem a szakmai kihívása az érdekes, hiszen számos delegáció meglepve tapasztalta, hogy bi­zonyos kérdések­ben ugyanúgy otthon vagyunk, mint ők. Sokkal inkább a doku­mentálás, a „lepapírozás” jelentett fel­adatot. Még a közelmúltban is előfordult, hogy egy-egy kollégám meg akarta spórolni a jelentéseket. A szakember, a körzeti állatorvos so­sem szerette a papírt, a bürokráciát. Persze azért voltak eltérések a hazai gyakorlat és az EU direktívái között. Itt van mindjárt a kis- és nagyüzem közöt­ti különbség. Az átminősítés miatt egy sor hazai kisüzem került nehéz hely­zetbe.- Sokan azt sem tudják pontosan, mi az állomásunk szerepe az élelmi­szer-biztonság kérdéskörében, s mi az ÁNTSZ-é - tér át egy másik kérdéskör­re. - Mára ez is világossá vált: mi el­sősorban az élelmiszer-előállításért, valamint az élelmiszer-forgalmazás te­rületén az állati eredetű élelmiszerek ellenőrzéséért felelünk, ezen belül az élelmiszer-higiéniai előírások betartá­sát, a jó gyártási és higiéniai gyakor­latot (GMP, GHP), valamint a HACCP- t ellenőrizzük. Amennyiben szalmo- nellás kolbászt és disznósajtot talá­lunk, megtesszük a megfelelő intéz­kedéseket, melyek a következők lesznek: a fertőzött termék azonnali kivonása, megsemmisítése, az üzem szigorított fertőtlenítése, a fertőződés okának felderítése, további kiküsz­öbölése és a közegészségügyért fele­lős humán kollégák értesítése. A hu­mán megbetegedéseket meghagyjuk az ÁNTSZ-nek, mert ehhez nekik van­nak meg a jogosítványaik. Az állat-egészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomás megyénkben jelen­leg 67 szakemberrel figyeli a szakterü­letet. A nyolcvanas években még 191-en voltak, igaz, ugyanezen időszak alatt 241-ről 170-re csökkent az élelmiszer­szektorban működő nógrádi üzemek száma is. Az állatállomány a húsz év alatt a negyedére esett vissza.- Helyi laboratóriumunk már nin­csen, de a munka során a mintavétel nem szűnt meg: a bevizsgálandó készít­ményeket Miskolcra küldjük, s egy-két napon belül már küldik is az ered­ményt. Munkatársaim egytől egyig na­gyon jó szakemberek, a nehéz időszak­ban edződtek. Állítom, Nógrád megye állategészségügyi és élelmiszer-higié­nés helyzete jó kezekben van - mond­ta búcsúzóul dr. Csábi Mihály igazgató­főállatorvos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom