Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-05 / 181. szám
2005. AUGUSZTUS 5., PENTEK 11 VILÁGTÜKÖR Búcsú a szuperállamtól európa A polgárok csak kapkodják a fejüket - állítja Verheugen Miközben szokatlanul sok a bizonytalanság az EU-ban - tisztázatlanok külső határai, elutasítják az alkotmányt -, a volt bővítési biztos megnyirbálná Brüsszel jogkörét. Gyulay Zoltán Günter Verheugen, az Európai Unió korábbi bővítési, jelenlegi vállalkozási és ipari biztosa, egyúttal az Európa Bizottság al- elnöke, olyan közösséget szorgalmaz, amely szigorúan csak a legszükségesebb teendőkre szorítkozik. A Die Welt című német napilapnak adott interjújában elmondta: az uniónak ott kell aktívnak lennie, ahol a nemzetállamok már nincsenek abban a helyzetben, hogy biztonságot nyújtsanak polgáraik számára. ■ Ha már az alkotmányhoz kell nyúlni, nem szabad elmerülni a részletekben. Úgy, ahogy van, gjra kell fogalmazni az egészet. GÜNTER VERHEUGEN Ez bizonyos esetekben még többletet is nyújthat Európa számára. A gazdasági és valutauniót senki nem kérdőjelezi meg. A közösségnek erősítenie kell a növekedésért és a foglalkoztatásért vállalt közös felelősséget. Több Európára van szükség a belső biztonság területén, a terroristák lefegyverzésében és a határokon átnyúló bűnözés elleni harcban, a kül- és a biztonság- politikában, hogy az EU egyenrangú partnerként léphessen fel a világban. A német europolitikus számára soha nem volt cél a szuperállam létrehozása. Nem is ismer olyan felelősségteljes államférfit, aki ilyen álmokat dédelgetne. Szerinte teljesen történelmiet„Álom helyett rémálom egy szuperállam eszméje” - vallja Verheugen len, hogy az emberek nemzeti gyökereit elvágják. Ez a nemzeti azonosságtudat része, amit senki nem rabolhat el. „Európa még sokáig a nemzetállamok szövetsége marad, önrendelkezési joguk egy részét pedig ott gyakorolják közösen, ahol erre egyértelműen szükség van” - mondta. Jóllehet a mind szorosabb együttműködést szorgalmazzák a maastrichti ajánlások, amelyek gyakorlatilag a jelenleg érvényes szerződések alapján Európa népeinek egyre szorosabb uniójáról szólnak, de anélkül, hogy tisztáznák a legfontosabb részleteket, és pontosan megmondanák, ennek az uniónak mennyire kell kiterjedtnek lennie, hol kell ’meghúzni a határokat. Ez egyúttal fölveti a kérdést, hogy az integráció ugyanúgy folytatható-e, mint az eddigiekben, vagy inkább nyílt rendszerGünter Verheugen 1944. április 28-án született Bad Kreuznachban (Németország). Nős. 1963-1969 között történelmet, szociológiát és politika- tudományt tanul Kölnben és Bonnban. 1978-1982 között az FDP főtitkára. 1982- BEN átlép az SPD-be. 1983- 1999 között képviselő. 1983-tól különböző hivatalokat tölt be. 1998- 1999 között külügyi államminiszter. 1999- 2004 között az Európai Bizottság bővítési biztosa. 2004-től alelnök, vállalkozási és ipari biztos. re van szükség, hogy az egyes államok továbbléphessenek. Egy intézményi rémálom a gyakorlatban megnehezítené a folyamatot. Az európai átlagpolgár számára azonban nehezen érthető, hogy ki és miért felelős Európában. Hol születnek a törvények? Ki dönt felőlük? Adott esetben ki húzza meg a vészféket? Európában évszázadokig a hatalom gyakorlásának átlátható eszközeiért folyt a küzdelem, most azonban mintha egyfajta ködösítésnek lehetnénk szemtanúi. Verheugen elismeri, hogy a rendszer túlságosan bonyolult, folyik egyfajta viszonylag nyílt törvénykezés az Európai Parlamentben, ugyanakkor zárt ajtók mögött az Európai Tanácsban is. „Mindenképpen pártolom a rendszer alapvető egyszerűsítését” - tette hozzá. Úgy véli, az is baj, hogy nem létezik „európai nyilvánosság”, hiányzik a közvetlen kommunikáció az európai intézmények és az európai polgárok között. „Minden átmegy a nemzeti szűrőn - jellemezte a helyzetet -, és így nem jutnak el a teljes információk.” Páratlan orosz-kínai manőver LrÄliira AMERIKA Aggodalom Peking növekvő katonai ereje miatt hadfévi romákat? Tízezer katona vesz részt a Sandon félszigeten rendezendő manőverekben augusztus derekán. A cél a terrorelhárítás gyakorlása. Csák Elemér A hadgyakorlat elnevezése Békeküldetés 2005, és forgató- könyve - mondhatnánk - romantikus. A történet főszereplője három állam. Egyikükben, amelyik a Kína északkeleti részén fekvő Sandon félszigeten helyezkedik el, megkezdik a rendcsinálást. A műveletek három szakaszban zajlanak le. Az elsőben katonapolitikai konzultációkat folytatnak Oroszország távolkeleti katonai körzetében, ott, ahol nemrég nagyszabású hadgyakorlatot tartottak Jurij Balujevszkij vezérkari főnök irányításával. Ezután az események Kína területére tevődnek át. Ott a parancsnoklást a két ország védelmi minisztere veszi át, de hírek szerint ellátogat a helyszínre az orosz és a kínai Balujevszkij vezérkari főnök Felvonulás a Kaukázusban Moszkva háborúra készül Észak-Kaukázusban, állítja orosz lapjelentésre hivatkozva a Die Presse. A hadsereg szinte példátlan csapatátcsoportosításba kezdett Megháromszorozzák a csapatok létszámát és kiterjesztik a jelenlétüket Csecsenßldön kívül a környező köztársaságokra és területi egységekre is. 2006-tól egyébként a csecsenßldi hadműveleteket az orosz belügyminisztérium irányítja majd. államfő is. A második és harmadik szakasz gyakorlati. Orosz tengerészgyalogosok partraszállást hajtanak végre a csendes-óceáni flotta hadihajóinak, a pszkovi légideszant hadosztály és természetesen a légierő közreműködésével. Részt vesz a műveletben egy Varsavjanka típusú dízelmeghajtású tengeralattjáró is. A kínai fél hasonló fegyverzettel rendelkezik, de szárazföldi csapatainak kétszer nagyobb a létszáma. Tajvan idegesen reagált a hadgyakorlat hírére, s úgy tekinti, mint a sziget elfoglalásának főpróbáját. „Válaszul” máris gyakorolták a tengeri és légi támadás elhárítását. Orosz részről elutasítják ezt az aggodalmat, mondván, hogy hadgyakorlatokat a NATO-országokkal, Japánnal és Indiával is rendeztek már. Más vetületet ad a gyakorlatnak, hogy az Egyesült Államok védelmi miniszterének legutóbbi jelentése szerint Kína katonai erejének növekedése valós fenyegetést jelenthet a térségben mások számára. Naponta kiszállnak az erdélyi Marosludasról a csendőrök a húsz kilométerre lévő Hadrév faluba, hogy elejét vegyék egy újabb romapogromnak. „A helyzet csendben forrósodik” - fogalmazott loan Roman marosvásárhelyi csendőrezredes az akció szükségességét indokolva. Hadréven 1993 szeptemberében a falubeliek a rendőri erők közreműködésével felgyújtották a roma kolóniát, négy cigányt megöltek, többet súlyosan megsebesítettek. A lincselés után elhúzódott a tárgyalás a román igazságszolgáltatás különböző fórumain, míg végül Strasbourgba került az ügy. A Nemzetközi Emberjogi Bíróság idén júliusban arra kötelezte a román államot, hogy 10 ezer és 95 ezer euró közötti értékben fizessen kártérítést a hadrévi romáknak, így az áldozatoknak fizetendő teljes összeg eléri a félmillió eurót. A strasbourgi döntés hallatán a településen újra parázslanak az indulatok, hiszen a kártérítésre jogosult romák lesznek a szegény Hadrév leggazdagabb emberei. ■ Lukács János, Kolozsvár ■MM Hajnali robbanások Isztambul ázsiai részén egy asszony meg a lánya halt meg annak a két robbanásnak az egyikében, amely tegnap hajnalban következett be. A rendőrség egyelőre elutasítja a merénylet lehetőségét, minden bizonnyal egy benzin- vagy egy autógáz- tartály robbant fel. Tiltakozó izraelieket vettek őrizetbe Nizanitban KÉTSZÁZ ZSIDÓ TELEPEST- a Gázai övezetből tervezett kivonulás ellenzőit - vett Nizanit település közelében őrizetbe az izraeli rendőrség. Kórházba került Rómában Benedek pápa testvére GEORG RATZINGERT, XVI. Benedek testvérét szívpanaszokkal a Gemelli-klinikára szállították csütörtökre virradóra. Két magyar nő is volt a kigyulladt francia gépen magyar állampolgárok is voltak a háromszázkilenc utas között a kedden Torontóban kigyulladt francia repülőgépen. Az Airbus túlszaladt a kifutón és kigyulladt. Nem zárják ki a pilóta hibáját, de Jean Lapierre francia közlekedési miniszter az időjárási viszonyokat okolja. Londonban fokozták a rendőri készültséget Négy héttel az első és kettővel a második londoni merénysoro- zat után a rendőrség megerősítette készültségét a brit fővárosban. Csaknem hatezer rendőr van a metróállomásokon és a lehetséges robbantási helyeken készenlétben. Munkájukat civil ruhás nyomozók is segítik. Időközben a július 7-i terrorcselekmények után lezárt Picadilly- vonalat ismét forgalomba helyezték. Ajman asz-Zavahiri, az al-Kaida egyik vezetője az al- Dzsaszira televízióban sugárzott üzenetében megfenyegette Tony Blair brit kormányfőt. A londoni belváros szétzúzását helyezte kilátásba. A The Washington Post értesülései szerint a húszezer tagot számláló Rendőrfőnökök Nemzetközi Szövetsége már két héttel a tévesen terroristának vélt brazil diák londoni lelövése előtt új bűnüldözési politikát fogadott el. A szervezet felszólította rendőreit, hogy fejre célzott lövéssel hatástalanítsák a feltételezett öngyilkos merénylőket, mert így tudják elejét venni, hogy az esetleges terrorista még működésbe hozhassa a testére erősített pokolgépet. ■ Gy. Z. Szaddám szeretett enni, és szívesen fözögetett is Gyorsétkezdét vezet Irak kur- dok lakta vidékén, Erbil városában SZADDÁM I HÚSZÉIN volt I szakácsa. A negyven körüli, keresztény férfi, P. úr, nem árulja el a nevét, fényképezni sem engedte magát a Le Temps tudósítójának. Viszont szívesen és szeretettel mesél egykori gazdája étkezési szokásairól. Az elnök nagy gourmand volt és megvetette a legtöbb nyugati ételt - emlékezik a séf. Amikor például marhabélszínt sütöttek, Szaddám módra kellett tálalni. Egyébként a „rais” (vezér) francia orvosa diétát írt elő, és az elnök főleg csirkét evett. Szerette a paradicsomot és az uborkát, a leveseket, de kerülte az édességet. A gyengéje a friss tevetej volt; ezért szülőhelye melletti eldugott falvakba is elküldte embereit. Előfordult, hogy a szakácsoknak már hajnali ötkor talpon kellett lennük, hogy megsüssék a Húszéin által kifogott halakat. A konyhában két váltás dolgozott, s ha a vezérnek jókedve volt, beállt közéjük; azt mondta, pihenteti a főzés. Az amerikai támadás előtt három hónappal azonban minden megváltozott. Az elnök nem bízott senkiben, s a személyzet szinte nem is látta. Az iraki elnök ritkán utazott el úgy, hogy ne vitte volna magával a szakácsait, de őket is ellenőrizték a biztonságiak. Minden ételből próbát vettek és laboratóriumba küldték. A séfeknek is enniük kellett a főztjük- ből. Ezt azután vezették be, hogy 1966-ban az egyik szakács megpróbálta megmérgezni az elnököt. Ott helyben kivégezték. P. úr azt mondja, ő ilyesmit soha nem tervezett. Márcsak azért sem, mert még ma is tisztelettel beszél róla. „Mint elnöknek, kegyetlennek kellett lennie. Az iraki államnak keménykezű vezetőre van szüksége.” A séf egy titkos helyen őrzi azokat az ajándékokat, amelyeket a megbuktatott elnöktől kapott: Lanvin nyakkendő, Barker cipő, kitüntetések és megfakult fotók. A francia lap riportjából kiderül, hogy P. úr mindezzel nem dicsekszik közvetlen környezetében. Titkolja azt is, hogy keresztény és a fővárosból jött. „A kurdok, akiket Szaddám üldözött, elkerülnék az éttermemet. Ami pedig a síitákat illeti, ők mindenkire vadásznak, aki Szaddámot szolgálta.” A szakács tudja, hogy neki könnyen sikerült újrakezdeni. Barátja, az elnök szabója, megjárta az amerikaiak kínzókamráit. Amikor sikerült északra jutnia, beállt P. úrhoz segíteni. Nincs nap, amikor ez a két férfi ne emlegetné a múltat. „Ez azért van, mert szeretem Szaddámot. Meg azért, mert ő volt az egyetlen munkaadóm. Ez hűség kérdése. Az irakiak nem szokták elárulni gazdáikat” - mondta a séf. ■ Csák E.
