Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-05 / 181. szám

2005. AUGUSZTUS 5., PENTEK 11 VILÁGTÜKÖR Búcsú a szuperállamtól európa A polgárok csak kapkodják a fejüket - állítja Verheugen Miközben szokatlanul sok a bizonytalanság az EU-ban - tisztázatlanok külső határai, elutasítják az alkotmányt -, a volt bővítési biztos megnyir­bálná Brüsszel jogkörét. Gyulay Zoltán Günter Verheugen, az Európai Unió korábbi bővítési, jelenlegi vállalkozási és ipari biztosa, egyúttal az Európa Bizottság al- elnöke, olyan közösséget szor­galmaz, amely szigorúan csak a legszükségesebb teendőkre szo­rítkozik. A Die Welt című német napilapnak adott interjújában el­mondta: az uniónak ott kell ak­tívnak lennie, ahol a nemzetálla­mok már nincsenek abban a helyzetben, hogy biztonságot nyújtsanak polgáraik számára. ■ Ha már az alkotmány­hoz kell nyúlni, nem szabad elmerülni a rész­letekben. Úgy, ahogy van, gjra kell fogalmaz­ni az egészet. GÜNTER VERHEUGEN Ez bizonyos esetekben még több­letet is nyújthat Európa számára. A gazdasági és valutauniót sen­ki nem kérdőjelezi meg. A kö­zösségnek erősítenie kell a növe­kedésért és a foglalkoztatásért vállalt közös felelősséget. Több Európára van szükség a belső biztonság területén, a terroris­ták lefegyverzésében és a hatá­rokon átnyúló bűnözés elleni harcban, a kül- és a biztonság- politikában, hogy az EU egyen­rangú partnerként léphessen fel a világban. A német europolitikus számá­ra soha nem volt cél a szuper­állam létrehozása. Nem is ismer olyan felelősségteljes államférfit, aki ilyen álmokat dédelgetne. Szerinte teljesen történelmiet­„Álom helyett rémálom egy szuperállam eszméje” - vallja Verheugen len, hogy az emberek nemzeti gyökereit elvágják. Ez a nemze­ti azonosságtudat része, amit senki nem rabolhat el. „Európa még sokáig a nemzetállamok szövetsége marad, önrendelke­zési joguk egy részét pedig ott gyakorolják közösen, ahol erre egyértelműen szükség van” - mondta. Jóllehet a mind szoro­sabb együttműködést szorgal­mazzák a maastrichti ajánlások, amelyek gyakorlatilag a jelenleg érvényes szerződések alapján Európa népeinek egyre szoro­sabb uniójáról szólnak, de anél­kül, hogy tisztáznák a legfonto­sabb részleteket, és pontosan megmondanák, ennek az unió­nak mennyire kell kiterjedtnek lennie, hol kell ’meghúzni a határokat. Ez egyúttal fölveti a kérdést, hogy az integráció ugyanúgy folytatható-e, mint az eddigiek­ben, vagy inkább nyílt rendszer­Günter Verheugen 1944. április 28-án született Bad Kreuznachban (Német­ország). Nős. 1963-1969 között történelmet, szociológiát és politika- tudományt tanul Kölnben és Bonnban. 1978-1982 között az FDP főtitkára. 1982- BEN átlép az SPD-be. 1983- 1999 között képviselő. 1983-tól különböző hivatalo­kat tölt be. 1998- 1999 között külügyi államminiszter. 1999- 2004 között az Európai Bizottság bővítési biztosa. 2004-től alelnök, vállalkozási és ipari biztos. re van szükség, hogy az egyes ál­lamok továbbléphessenek. Egy intézményi rémálom a gyakor­latban megnehezítené a folya­matot. Az európai átlagpolgár számára azonban nehezen ért­hető, hogy ki és miért felelős Európában. Hol születnek a tör­vények? Ki dönt felőlük? Adott esetben ki húzza meg a vész­féket? Európában évszázadokig a hatalom gyakorlásának átlát­ható eszközeiért folyt a küzde­lem, most azonban mintha egy­fajta ködösítésnek lehetnénk szemtanúi. Verheugen elismeri, hogy a rendszer túlságosan bo­nyolult, folyik egyfajta viszony­lag nyílt törvénykezés az Euró­pai Parlamentben, ugyanakkor zárt ajtók mögött az Európai Ta­nácsban is. „Mindenképpen pár­tolom a rendszer alapvető egy­szerűsítését” - tette hozzá. Úgy véli, az is baj, hogy nem létezik „európai nyilvánosság”, hiányzik a közvetlen kommunikáció az európai intézmények és az euró­pai polgárok között. „Minden át­megy a nemzeti szűrőn - jelle­mezte a helyzetet -, és így nem jutnak el a teljes információk.” Páratlan orosz-kínai manőver LrÄliira AMERIKA Aggodalom Peking növekvő katonai ereje miatt hadfévi romákat? Tízezer katona vesz részt a Sandon félszigeten rendezendő manőverekben augusztus derekán. A cél a terrorelhárítás gyakorlása. Csák Elemér A hadgyakorlat elnevezése Bé­keküldetés 2005, és forgató- könyve - mondhatnánk - ro­mantikus. A történet főszerep­lője három állam. Egyikükben, amelyik a Kína északkeleti ré­szén fekvő Sandon félszigeten helyezkedik el, megkezdik a rendcsinálást. A műveletek három szakasz­ban zajlanak le. Az elsőben ka­tonapolitikai konzultációkat folytatnak Oroszország távol­keleti katonai körzetében, ott, ahol nemrég nagyszabású had­gyakorlatot tartottak Jurij Balujevszkij vezérkari főnök irányításával. Ezután az esemé­nyek Kína területére tevődnek át. Ott a parancsnoklást a két ország védelmi minisztere ve­szi át, de hírek szerint ellátogat a helyszínre az orosz és a kínai Balujevszkij vezérkari főnök Felvonulás a Kaukázusban Moszkva háborúra készül Észak-Kaukázusban, állítja orosz lapjelentésre hivat­kozva a Die Presse. A had­sereg szinte példátlan csa­patátcsoportosításba kez­dett Megháromszorozzák a csapatok létszámát és ki­terjesztik a jelenlétüket Csecsenßldön kívül a környező köztársaságok­ra és területi egységekre is. 2006-tól egyébként a csecsenßldi hadművelete­ket az orosz belügyminisz­térium irányítja majd. államfő is. A második és har­madik szakasz gyakorlati. Orosz tengerészgyalogosok partraszállást hajtanak végre a csendes-óceáni flotta hadi­hajóinak, a pszkovi légideszant hadosztály és természetesen a légierő közreműködésével. Részt vesz a műveletben egy Varsavjanka típusú dízelmeg­hajtású tengeralattjáró is. A kí­nai fél hasonló fegyverzettel rendelkezik, de szárazföldi csa­patainak kétszer nagyobb a lét­száma. Tajvan idegesen reagált a hadgyakorlat hírére, s úgy te­kinti, mint a sziget elfoglalásá­nak főpróbáját. „Válaszul” már­is gyakorolták a tengeri és légi támadás elhárítását. Orosz rész­ről elutasítják ezt az aggodal­mat, mondván, hogy hadgya­korlatokat a NATO-országokkal, Japánnal és Indiával is rendez­tek már. Más vetületet ad a gya­korlatnak, hogy az Egyesült Ál­lamok védelmi miniszterének legutóbbi jelentése szerint Kí­na katonai erejének növekedé­se valós fenyegetést jelenthet a térségben mások számára. Naponta kiszállnak az erdélyi Marosludasról a csendőrök a húsz kilométerre lévő Hadrév faluba, hogy elejét vegyék egy újabb romapogromnak. „A hely­zet csendben forrósodik” - fogal­mazott loan Roman marosvásár­helyi csendőrezredes az akció szükségességét indokolva. Had­réven 1993 szeptemberében a fa­lubeliek a rendőri erők közremű­ködésével felgyújtották a roma kolóniát, négy cigányt megöltek, többet súlyosan megsebesítettek. A lincselés után elhúzódott a tár­gyalás a román igazságszolgálta­tás különböző fórumain, míg vé­gül Strasbourgba került az ügy. A Nemzetközi Emberjogi Bíróság idén júliusban arra kötelezte a román államot, hogy 10 ezer és 95 ezer euró közötti értékben fizessen kártérítést a hadrévi romáknak, így az áldozatoknak fizetendő teljes összeg eléri a fél­millió eurót. A strasbourgi dön­tés hallatán a településen újra parázslanak az indulatok, hiszen a kártérítésre jogosult romák lesznek a szegény Hadrév leg­gazdagabb emberei. ■ Lukács János, Kolozsvár ■MM Hajnali robbanások Isztambul ázsiai részén egy asszony meg a lánya halt meg annak a két robbanás­nak az egyikében, amely tegnap hajnalban következett be. A rendőrség egyelőre el­utasítja a merénylet lehető­ségét, minden bizonnyal egy benzin- vagy egy autógáz- tartály robbant fel. Tiltakozó izraelieket vettek őrizetbe Nizanitban KÉTSZÁZ ZSIDÓ TELEPEST- a Gázai övezetből tervezett kivonulás ellenzőit - vett Nizanit település közelében őrizetbe az izraeli rendőrség. Kórházba került Rómában Benedek pápa testvére GEORG RATZINGERT, XVI. Bene­dek testvérét szívpanaszok­kal a Gemelli-klinikára szállí­tották csütörtökre virradóra. Két magyar nő is volt a kigyulladt francia gépen magyar állampolgárok is voltak a háromszázkilenc utas között a kedden Torontó­ban kigyulladt francia repülő­gépen. Az Airbus túlszaladt a kifutón és kigyulladt. Nem zárják ki a pilóta hibáját, de Jean Lapierre francia köz­lekedési miniszter az időjárá­si viszonyokat okolja. Londonban fokozták a rendőri készültséget Négy héttel az első és kettővel a második londoni merénysoro- zat után a rendőrség megerősí­tette készültségét a brit főváros­ban. Csaknem hatezer rendőr van a metróállomásokon és a le­hetséges robbantási helyeken készenlétben. Munkájukat civil ruhás nyomozók is segítik. Idő­közben a július 7-i terrorcselek­mények után lezárt Picadilly- vonalat ismét forgalomba he­lyezték. Ajman asz-Zavahiri, az al-Kaida egyik vezetője az al- Dzsaszira televízióban sugárzott üzenetében megfenyegette Tony Blair brit kormányfőt. A londo­ni belváros szétzúzását helyez­te kilátásba. A The Washington Post érte­sülései szerint a húszezer tagot számláló Rendőrfőnökök Nem­zetközi Szövetsége már két hét­tel a tévesen terroristának vélt brazil diák londoni lelövése előtt új bűnüldözési politikát fogadott el. A szervezet felszólította rend­őreit, hogy fejre célzott lövéssel hatástalanítsák a feltételezett öngyilkos merénylőket, mert így tudják elejét venni, hogy az eset­leges terrorista még működés­be hozhassa a testére erősített pokolgépet. ■ Gy. Z. Szaddám szeretett enni, és szívesen fözögetett is Gyorsétkezdét vezet Irak kur- dok lakta vidé­kén, Erbil váro­sában SZADDÁM I HÚSZÉIN volt I szakácsa. A negyven körüli, keresztény fér­fi, P. úr, nem árulja el a nevét, fényképezni sem engedte ma­gát a Le Temps tudósítójának. Viszont szívesen és szeretettel mesél egykori gazdája étkezési szokásairól. Az elnök nagy gourmand volt és megvetette a legtöbb nyugati ételt - emlékezik a séf. Amikor például marhabélszínt sütöttek, Szaddám módra kel­lett tálalni. Egyébként a „rais” (vezér) francia orvosa diétát írt elő, és az elnök főleg csirkét evett. Szerette a paradicsomot és az uborkát, a leveseket, de kerülte az édességet. A gyen­géje a friss tevetej volt; ezért szülőhelye melletti eldugott fal­vakba is elküldte embereit. Elő­fordult, hogy a szakácsoknak már hajnali ötkor talpon kellett lennük, hogy megsüssék a Húszéin által kifogott halakat. A konyhában két váltás dol­gozott, s ha a vezérnek jókedve volt, beállt közéjük; azt mond­ta, pihenteti a főzés. Az ame­rikai támadás előtt három hó­nappal azonban minden meg­változott. Az elnök nem bízott senkiben, s a személyzet szin­te nem is látta. Az iraki elnök ritkán utazott el úgy, hogy ne vitte volna ma­gával a szakácsait, de őket is el­lenőrizték a biztonságiak. Min­den ételből próbát vettek és la­boratóriumba küldték. A séfek­nek is enniük kellett a főztjük- ből. Ezt azután vezették be, hogy 1966-ban az egyik sza­kács megpróbálta megmérgez­ni az elnököt. Ott helyben ki­végezték. P. úr azt mondja, ő ilyesmit soha nem tervezett. Márcsak azért sem, mert még ma is tisztelettel beszél róla. „Mint elnöknek, kegyetlennek kellett lennie. Az iraki állam­nak keménykezű vezetőre van szüksége.” A séf egy titkos he­lyen őrzi azokat az ajándéko­kat, amelyeket a megbuktatott elnöktől kapott: Lanvin nyak­kendő, Barker cipő, kitünteté­sek és megfakult fotók. A francia lap riportjából ki­derül, hogy P. úr mindezzel nem dicsekszik közvetlen kör­nyezetében. Titkolja azt is, hogy keresztény és a fővárosból jött. „A kurdok, akiket Szaddám ül­dözött, elkerülnék az étterme­met. Ami pedig a síitákat illeti, ők mindenkire vadásznak, aki Szaddámot szolgálta.” A szakács tudja, hogy neki könnyen sikerült újrakezdeni. Barátja, az elnök szabója, meg­járta az amerikaiak kínzókam­ráit. Amikor sikerült északra jutnia, beállt P. úrhoz segíteni. Nincs nap, amikor ez a két fér­fi ne emlegetné a múltat. „Ez azért van, mert szeretem Szad­dámot. Meg azért, mert ő volt az egyetlen munkaadóm. Ez hűség kérdése. Az irakiak nem szokták elárulni gazdáikat” - mondta a séf. ■ Csák E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom