Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-31 / 202. szám
4 2005. AUGUSZTUS 31. SZERDA NÓGRÁD MEGYE A szabadság kultúrája A XXIII. országos műemléki konferencia vendége volt Balassagyarmaton Bozóki András kulturális miniszter, aki exkluzív interjút adott lapunknak. A minisztert főként a nemrégiben megjelent „A szabadság kultúrája” című, kultúrpolitikai stratégiáját összefoglaló kiáltványáról faggattuk. Szabó Andrea- Meghirdetett programjának egyik alapelve a tisztesség. Mit jelent ez a fogalom a kultúra vonatkozásában?- Először is meg kellett vizsgálnom, melyek azok a cölöpök, amelyeket le kell verni ahhoz, hogy a kulturális politika megfeleljen Magyarország XXI. századi, új kihívásainak. Amit nálunk ma kultúrpolitikai tradíciónak neveznek, az egyrészt a két világháború közötti Klebelsberg Kunó-i örökség, az a bizonyos kultúrfólény-elmélet. A másik pedig a Kádár-rendszer aczéli öröksége: a tiltás, tűrés, támogatás, vagyis a „három T” elve. Egyik kultúrpolitika sem demokratikus rendszerben működött, tehát egyik sem folytatható. Az akkori politikai rendszereket a kultúrával kívánták legitimálni, amelyre ezáltal jóval több pénz jutott. A mai piaci és demokratikus társadalomban új technológiák jelennek meg, megjelent az internet, a kereskedelmi televíziók, a bulvársajtó, egyre kevesebbet olvasnak a fiatalok. Beléptünk az unióba, szabadok lettünk. Jó és rossz folyamatok zajlanak egyidejűleg. Sok minden változott meg egyszerre a 15 év alatt a kultúra finanszírozásának tekintetében is. Ha nem lépünk most, nem reagálunk időben az új kihívásokra, akkor az intézményrendszer a továbbiakban is csak recseg-ropog majd. A régi gyakorlatot nem lehet fenntartani. Meg kell vizsgálnunk, melyek azok az alapelvek, amelyek nem csak pár hónapra érvényesek, hanem hosszabb távra is. A tisztesség azt jelenti, hogy a rendszert ki kell tisztítani, átláthatóvá kell tenni, világos összeférhetetlenségi szabályokat szükséges bevezetni, vagyis komolyan kívánjuk venni a demokrácia játékszabályait. Ne történhessen meg például, hogy valaki egyszerre pályázó, és ő bírálja el a pályázatot, vagy részese más pályázatának. Ezeket a kis piszkos alkukat meg kell szüntetni. Ez vonatkozik a gazdálkodásra, a pénzek elosztására is. Ennek keretei között szeretnénk a pályázatokra fordítható pénzt növelni és egyúttal csökkenteni a miniszteri keretet. El akarjuk érni azt, hogy ne legyenek a pályázati rendszeren belül túlduzzasztva a kuratóriumok, ne a kurátorokhoz jusson el a pénz, hanem a pályázókhoz, alkotókhoz, művészekhez. Tizenkét éve a Nemzeti Kulturális Alap létrehozása előremutató törvény volt. A kisebb szakterületeknél azonban észrevettem, hogy néhány ember szisztematikusan kedvezőbb helyzetbe jut másokhoz képest. Összegezve: nyitottabb, átláthatóbb, rugalmasabb, tisztességesebb rendszerre van szükségünk. A kultúra területén még lépéseket kell tennünk a rendszerváltás lezárásához. Küzde- nünk kell a helyenként még mindig meglévő „hűbéri” viszonyok ellen.- Az esélyegyenlőség elvét szintén rendkívül fontosnak tartja...- Ez talán szociológusi előéletemből is fakad. A kulturális javakhoz ne csak az férjen hozzá, aki közel lakik a Művészetek Palotájához, vagy az Operához, hanem a vidékiek, a hátrányos helyzetű térségek, települések, embercsoportok is. Ne beszélhessünk első és másodosztályú állampolgárról. A kulturális esélykiegyenlítés vidékfejlesztő, közösségteremtő program lehet egyben. A kultúra révén bent tarthatjuk a társadalmi kötelékben a hátrányos helyzetű csoportokat is. Ezt szolgálja a Közkincs programunk, amely a kulturális szolgáltatásokat kívánja közelebb vinni a kistelepülések lakóihoz.- Mit jelent az „alternatívák” fogalma a kultúrában?- Szemben például a Szent István tervbeli és a Fidesz kulturális politikusai által megfogalmazott állásfoglalással, a magyar nemzeti kultúra nem egy homogén, egyetlen kőből kifaragott örökség, amelynek ezeréves determinációja van, hanem egy élő, sokelemű, sokféle identitásra épülő kultúra. A sokszínűség, az alternatívák gondolata a kiáltványban is nagy szerepet kap. Ez fontos különbség egy baloldali-liberális és egy jobboldali- konzervatív kultúrpolitikai felfogás között. A programban nagy hangsúly esik a szabadságra, amelyben mindenkit felnőttnek tekintünk, aki felnőttként maga tud választani a kulturális kínálatból. Nekünk az a fontos, hogy hozzásegítsük az embereket a választásuk tartalmasságához. És legyenek alternatívák - így, többes számban. Egy más kultúrafelfogásban a hatalom jelöli ki „a szent értékeket”, amelyeket kánonként kell tisztelni. A magyar kultúra plurális, amelynek ráadásul örömforrásként, játéktérként kellene funkcionálnia, de szociálisan kiegyenlítő szerepe is van.- Milyen konkrét lépéseket tervez a kultúra támogatottságát illetően?- A magántőke az intézmény- rendszer, a kultúra finanszírozása szempontjából döntő fontosságú, mint ahogy az is: leírható-e az adóból, ha valaki támogatja a kultúrát. A kemény munka ezután jön. Remélem lesz rá idő. Az év végére be kell fejezni a stratégia megalkotását - ha kell, éjjel-nappal ezen dolgozunk. A munka nem előzmény nélküli, elődöm, Hiller István stratégiáját dolgozzuk át, arra építünk és részben megújítjuk. Bozóki András kulturális miniszter Fontos számunkra az értelmiségi csoportokkal való találkozás, a velük való párbeszéd kialakítása. A kulturális miniszternek nem csak az a feladata, hogy pénzt osztogasson, pláne ha nincs belőle sok, hanem az is, hogy párbeszédben álljon a szakmai csoportok képviselőivel.- Milyen összeget fordít a kormányzat kultúrára?- A költségvetés idén 107 milliárd forint volt, amelyből mintegy 26 milliárd forint az egyházak támogatása. Jövőre kevesebb lesz a tárca költségvetése, de így is remény van egy jobb színvonalú, az értékeket megbecsülni tudó kulturális politika folytatására. A rémhíreknek nem szabad felülni. Tény, hogy Magyar- ország csatlakozni szeretne az unió eurózónájához is, reméljük 2010-től euróövezetbe tartozunk majd. Ebben konszenzus jött létre kormánypártok és ellenzék között. A kormány költségvetési hiányát évről évre csökkenteni kell, egészen három százalék alá, hogy beléphessünk ebbe a zónába és gazdasági biztonságunk hosszú távra garantált legyen. Létérdekünk az, hogy egy nagyobb gazdasági közösségbe tartozzunk. A kormánynak ezt véghez kell vinnie. Ezért beszélhetünk kisebb racionalizálásról a kultúra központi intézményeinek területén Is. E helyzetben új erőforrásokat kell bevonnunk. Szerencsére már létezik egy izmosodó üzleti elit, amelynél a kultúra támogatása presztízs- kérdés, hisz ez az ő társadalmi megbecsülésüket is jelenti. Szeretnénk, ha a profittermelő ágazatok áldoznának a kultúrára és ezáltal önmaguk rangját is emelnék a társadalom szemében. Epizód a vármúltból M. J. Hollókő. Kedvelik a látogatók a várbeli panoptikumot, amely középkori zenével aláfestett, állandó látványossága a híres erődítménynek. Korhű környezetben, a korabeli viselet szerint készült ruhákban elhelyezett bábuk egy jellegzetes múltidéző epizódot jelenítenek meg: a Keletről érkezett vitéz felajánlja szolgálatát a Kacsics nemzetségbeli várúrnak.
