Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-30 / 201. szám

4 2005. AUGUSZTUS 30., KEDD NÓGRÁD MEGYE Iskolaavatás - tanévnyitó Szandai László a félszáz millióból megújult iskola előtt Szenográdi Ferenc NÓgrádsipek. Szombaton délután a pedagógusokon, a gyerme­keken, a szülőkön kívül a faluból sokan ott voltak az általános is­kola szép, tiszta, rendezett ud­varán, hogy részesei legyenek az iskolaavató és a tanévnyitó ünnepélynek. Jelen voltak a köz­ségi önkormányzat képviselői. Elfogadták a meghívást a kör­nyező települések polgármeste­rei, politikusok: Nagy Andor, a térség országgyűlési képviselő­je, Szandai László helyettes ál­lamtitkár, a Nógrád Megyei Köz- igazgatási Hivatal vezetője, Borenszki Ervin, a Nógrád Me­gyei Közgyűlés alelnöke. A belülről-kívülről megújult iskola falán tábla hirdeti: ez az is­kola az Európai Unió támogatá­sával épült újjá. Az önkormány­zat pályázat útján ötvenmillió fo­rintot kapott az épület korszerű­sítésére, fejlesztésére. A Himnusz elhangzása után Szandai László ünnepi köszöntő­jében szólt azokról a jelentős vál­tozásokról, amelyek az elmúlt 15 évben a falvak életében bekövet­keztek. Ezt követően a kistelepü­lések azon értékeiről beszélt, amelyek az utóbbi időben egyre inkább felértékelődtek, a közvé­lemény érdeklődési körébe ke­rültek. Beszélt a falu megtartó erejéről. Azt mondta: NÓgrád­sipek ma itt augusztus 27-én példát ad arról, hogy mi lehet az az egyedi és közös, ami az itt élők jövője szempontjából meg­határozó. Az itt élő közösség ké­pes és tud is áldozni az iskolájá­ért. De nem egyszerűen iskolát akar, hanem olyan intézményt, amely képes az egész közössé­get szolgálni és a világ új kihívá­saihoz segítséget nyújtani. Ez az intézmény képes lesz a jövő nemzedékét olyan módon nevel­ni, amelyben egyszerre lesz je­len a nemzeti hagyomány és az európai örökség. Az iskolások ünnepi műsora és a helyi hagyományőrző cso­port szereplése után Király Boldi­zsár, a község polgármestere, avatóbeszédében szólt arról, hogy az iskola az Európai Unió szociális alapjából, az oktatási Minisztérium pénzéből és helyi önerőből újult meg. Régi álmuk vált valóra azzal, hogy az épület gázfűtést kapott. A munkák so­rán elvégezték a falak szigetelé­sét, kicserélték a nyílászáró szer­kezeteket, új tető került az épület­re, felújították az elektromos há­lózatot, a tantermekbe új padló­zat került. Az új számítógépek a korszerű oktatást fogják segíteni. A polgármester megköszönte mindazoknak a munkáját, akik hozzájárultak a létesítmény fel­újításához. Azt mondta: vala­mennyien büszkék lehetünk a megújult, szép iskolánkra. Dr. Nagy Andor gratulált a fa­lu és a megye vezetőinek. Szólt a falvak kisközösségeinek érték- teremtéséről, az ifjúságról, mint a nemzet értékéről. Szita Zoltánná, az iskola igaz­gatója átvette a felújított létesít­ményt. Köszöntötte a vendége­ket, kollegákat, szülőket, diáko­kat, közöttük a 12 új első osztá­lyost. A gyermekek műsorát kö­vetően az Európai Unió himnu­szával zárult az iskolaavató és tanévnyitó ünnepély. Kis-kő, Nagy-kő... (Folytatás az 1. oldalról) az Isten hegyére. Az értékelésre kora délután kerül sor, majd a díjátadások után bemutatók, vetélkedők és az elmaradhatatlan kőhajítóver­seny következik. A napot tábortűz, zene és tánc zárja. A szervezők az esetleges rossz időre is gondoltak, hiszen egy több száz fő befogadásá­ra alkalmas sátorral is készülnek, hogy semmi se zavarhassa meg a fesztivált. A jó hangulat és a finom ételek tehát garantál­tak, ennél több pedig nem is kellhet az ősz első hétvégéjéhez. Szeptember 1.: az 55. bányásznap Bátonyterenyén V. G. Bátonyterenye. Szeptember else­jén kerül sor az 55. bányásznap országos rendezvényére. Az 1989-ben a városok sorába lépett Bátonyterenyét a szén emelte mostani rangjára. Ezért a bá­nyásznapot Bátonyterenyén együtt tartják a városnappal. A négynapos program hagyomá­nyosan a szénbányászat hagyo­mányaira, a város fejlődésére és jövőbeni lehetőségeire épül. A bányászünnepre vendégeket várnak az ország és Nógrád me­gye bányászlakta településeiről. Ide várják Rabi Ferencet, a Bá­nya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnökét is. Szeptember elsején tíz órakor emléktáblát avatnak a polgár- mesteri hivatal falán, ahol egy­kor a bányaigazgatóság dolgo­zott. A bányásznapi megemléke­zésre az Ady Endre Művelődési Központban kerül sor. A meg­emlékezések után kerül sora bá­nyamunka, a szakszervezeti mozgalom munkásainak kitün­tetésére. Szeptember másodikén, mint minden évben, most is megren­dezik a Bátonyterenyéről elszár­mazottak találkozóját. Az Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában 17 órakor konferencia kezdődik, Bányász­hagyományok Nógrád megyé­ben, különös tekintettel Bátonyterenyére és térségére - címmel. A XX. századi bányász­életről Vajda István, a salgótarjá­ni bányászati kiállítóhely vezető­je, a Bányászlegendák egy isko­la életében címmel pedig Han­tos Sándor nyugalmazott igazga­tó tart előadást. Szeptember harmadikén ugyanis „életre kel” a legenda: tíz órakor kezdetét ve­szi a bányarémségek karneválja. Szeptember harmadika a vá­ros napja, amikor is Vanya Gá­bor, a település polgármestere köszönti a városlakókat és a Bátonyterenyére látogató vendé­geket. A ko- » rabbi hagyó- j mánynakj megfelelően, ] a városna- j pon kerül sor S a díszpolgári \ cím átadásé- j ra. Ugyan- j csak harma- j dikán tartják j ünnepi meg- j emlékezé- I süket a bá­nyászszak­szervezet Nóg- rád megyei nyugdí- jas-alapszervezetei. A településekről különautóbuszok indulnak Bátonyterenyére. Sal­gótarjánból, a távolsági autó­busz-pályaudvarról három autó­busz indul 9 órakor. Mátraszelé- ről Mizserfa, Rákóczibánya és Kazár érintésével, valamint Vizslásról ugyancsak 9 órakor indulnak autóbuszok. Karancs- berényből és Mihálygergéről 8.45 órakor egy-egy járat. Mind­kettő érinti a Karancs-völgyi te­lepüléseket. Ugyancsak 8.45 órakor indul autóbusz Szécsény- felfaluból, a karancssági völgy településein halad keresztül. A Nemtiből 8.15 órakor induló já­rat érinti Mátraalmást, Szilhát, Mátramindszentet és Doroghá- zát. Nádújfaluból 8.30 órakor in­dul autóbusz és Mátranovákon át jut Bátonyterenyére. A bányásznapot és a városna­pot fáklyás felvonulás zárja szep­tember negyedikén. A résztve­vők 21 órakor indulnak a szabad­téri színpadtól, a bányász- em­lékműhöz, ahol megemlékeznek a bányásznapról és tisztelegnek a balesetben elhunyt áldozatok előtt. Az ünne­pet számos kulturális és sportprog­ram kíséri, országosan ismert elő­adók, helyi és kistérségi hagyomány- őrző csopor­tok közre­működésé­vel. Többek w között fellép­nek a határon túli Fülek város hagyományőr­ző együttesei is. A város múltjának össze­gyűjtött emlékeiből a bányá­szattal, az emberek mindenna­pi életével összefüggő tárgyak­ból kiállítás nyílik az Erkel Fe­renc Általános és Alapfokú Mű­vészeti Iskola galériájában. Megtekinthető a tájház és idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész emlékkiállítá­sa a kisterenyei Gyürky-Soly- mossy-kastélyban. A sportot kedvelőket labdarú­gótorna várja a sportpályán, a tekepályán pedig a városnapi te­kekupa „küzdelmei” zajlanak. Emellett futóversenyen és játé­kos sportvetélkedőn mérhetik össze erejüket, felkészültségü­ket a vállalkozó szellemi idősek és fiatalok. Római kori település romjait találták H. E. Kazár. A Nógrád Megyei Múzeu­mi Szervezet megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete tudományos főmunkatársának vezetésével 2002 óta folyik régészeti ásatás Kazár határában. A lelőhely fon­tossága és veszélyeztetettsége miatt 2005-ben a Nemzeti Kul­turális Alapprogram támogatja a kutatást, de oroszlánrészt vál­lalt a hagyományőrző kazári ön- kormányzat is. Római kori kelta ház feltárása A feltárt ház a tartócölöpök helyével A régészeti feltárásokon a késő­bronzkori telep és temető mellett előkerült egy 1700 éves, római császárkori kelta település, hulla­dékgödrökkel, tárolóvermekkel és egy nagyméretű, föld fölé épí­tett műhely leégett maradványai­val. Az épület közelében tártak fel egy fazekasközpontot, munkagö­dörrel és két - szokatlan megoldá­sú - edényégető kemencével, va­lamint egy földbe mélyülő lakó­házzal. Az egykori lakók élénk ke­reskedelmet folytattak a mai Dél- Szlovákia germán lakóival és a Dunántúlon elterülő Pannónia ró­mai tartománnyal az i. sz. 190 és 225 közti időszakban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom