Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-24 / 196. szám

2005. AUGUSZTUS 24., SZERDA 3 PÁSZTÓI NAPLÓ Zarándoklat Szlovéniában Kerekes L. Pásztó. Évek óta szervezi a za­rándoklatokat a pásztói egy­házközség. A célokról, helyszí­nekről dr. Varga Lajos apát urat kérdeztük.- Évek óta járunk valahová zarándoklatra. Az utóbbi évek­nek a célja volt, hogy a történel­mi Magyarország területét mi­leánya után. Lengyelország dé­li részén van Ószandec, ahol Szent Kinga belépett a kla- risszák monostorába. Ereklyéi most is ott vannak. Voltunk többször Szlovákiá­ban is, felkerestünk különböző nevezetességeket, aztán eljutot­tunk Horvátországba is. Két al­kalommal már voltunk Erdély­ben, illetve az egykori Partium Szlovénia egyik legnagysze­rűbb gótikus temploma ezen a helyen található, külön oltár van Szent Zsigmond és Szent Borbála tiszteletére. Maga az oltár is azért áll a templomban, mert Zsigmond ki­rály saját védőszentjének tiszte­letére és felesége, Czillei Borbá­la védőszentje tiszteletére is óhajtott oltárt emelni. A temp­A zarándokcsoport a Köpenyes Madonna alatt nél jobban megismerjük, ezen belül természetesen a szent he­lyeket, vagy egyéb nevezetes kegyhelyeket, amelyek a ma­gyar történelemmel kapcsolato­sak. Ennek a programnak a ke­retében eddig sok helyre elju­tottunk, még Kárpátaljára is, sőt, Lengyelországnak arra a részére is, ami egykor Magyar- országhoz tartozott, Nedec vá­rába. Ez volt valaha az ország északi csücske. Végigjártuk azt az utat is, amelyet a középkor­ban Szent Kinga útjának nevez­tek Árpád-házi IV. Béla király területén, s ez évben pedig el­mentünk Szlovéniába is.- Kérem, beszéljen a legutóbbi útjukról!- A mostani szlovéniai zarán­doklat a legfőbb célja az volt, hogy miután Pásztó városát Zsigmond király ruházta fel a kiváltságokkal, ő adta a jogo­kat, ezért meglátgassuk azt a helyet, amelyet Zsigmond ki­rály és Czillei Borbála létesített. Egy ősi város, Ptuj mellett van, s úgy nevezik a kegyhelyet, hogy Ptujinska Gora. A mai na­pig működik itt à kegyhely. lomnak a legnagyobb ékessége egy úgynevezett Köpenyes Ma­donna. A középkori ábrázolás szerint Szűz Mária köpönyege alatt egyházi és világi személyek láthatók: jobb oldalt az egyházi, bal oldalt pedig a világi szemé­lyek. Maga Zsigmond király is rajta van, az akkori pápával és különböző egyházi, illetve világi előkelőségekkel együtt.- Kik vehetnek részt ezen a za­rándoklaton?- Ezt a zarándoklatot min­denkor a templomban hirdet­jük meg, de nem zárhatunk ki senkit. Velünk jöhet olyan is, aki nem tartja magát vallásos­nak, de elfogadja, hogy ő egy vallásos közösséggel megy va­lahová és hajlandó tiszteletben tartani a hívő emberek gondol­kodását, illetve a programjain­kat. Ha az illető nem imádko­zik velünk fennhangon, vagy pusztán csak tisztelettel szem­léli a vallásos megnyilatkozáso­kat, ezt minden további nélkül elfogadjuk, de alapvető kiindu­lás az, hogy nem mi alkalmaz­kodunk azokhoz, akik magukat nem tartják vallásosnak, ha­nem ők alkalmazkodnak mi- hozzánk!- Mik a jövő évi tervek?- A következő évben Csehor­szágba szeretnénk menni. Több oka is van annak, hogy miért éppen oda: részben Pásztó törté­nete is kapcsolatos Cseh- és Morvaország történetével. A tö­rök hódoltság után a pásztói mo­nostor benépesítői, illetve an­nak újjáélesztője a velechrádi cisztercita apátság volt, így Pásztora morva lakosság is ke­rült. Velechrad mind a mai na­pig létező ciszterci monostor és zarándokhely. A magyarság tör­ténetével olyan szempontból is kapcsolatos, hogy a magyarok bejövetelét megelőzően Szent Cirill és Metód, a szláv népek két apostola a IX. században az akkori Morávia Magna terüle­tén térítőtevékenységet végzett, ennek emlékeit Zalavárott nem régen fel is tárták. Zalavár mel­lett Velechrad is kapcsolatos te­vékenységükkel. IV. Béla kirá­lyunknak az unokája, prágai boldog Ágnes a csehek történel­mének ugyanúgy részét képezi, mint a magyaroknak. A zarándoklatok alkalmával természetesen a vallásos élmé­nyeket tesszük a középpontba, de a kulturális érdekességeket éppúgy megtekintjük, mint a természet szépségeit. Motoros rendőrök Az első Pásztó pláza zavarta­lan lebonyolításában a városi rendőrkapitányság munkatársai is nagy szerepet játszottak. A biz­tonság mellett nagy érdeklődést váltott ki a két hatszáz köbcentis Yamaha motorkerékpárjuk. Az egyik vezetője Sebők Ottó rendőr zászlós (képünkön). A pásztói kapitányság állományában lévő két motorkerékpár több éve van rendszerbe álh'tva és négy rend­őr váltásban vesz részt velük be­mutatókon, járőrözésben, ren­dezvénybiztosításban. A motoro­kat fele-fele arányban a városi önkormányzat és a közbiztonsá­gi alapítvány vásárolta meg. Véradásszervezés Kerekes Pásztó. A Vöröskereszt városi szervezete a Nógrád Megyei Vér­ellátó Központtal együttműköd­ve évek óta eredményesen szer­vezi meg az önkéntes véradáso­kat Pásztón és a kistérségben. Tóthné Mohai Zsuzsanna titkár tájékoztatása alapján a területi véradószervezők is oroszlán- részt vállalnak a munkában. A szervezés mellett kiemelte a tit­kár azt is, hogy a vérellátó mun­katársai minden helyszínen lel­kiismeretesen végzik teendőjü­ket. Többen több mint harminc éve dolgoznak a vérellátónál, így a salgótarjáni Lovász Béláné is. Harmincnégy éve dolgozik az egészségügyben, vérellátó köz­pontban. A Madách Imre Gim­náziumban szerzett érettségit követően került a szervezethez és az óta is hű maradt munka­helyéhez. Számát sem tudja, hány ember karjába szúrta be a véradáshoz szükséges tűt. Sze­reti a szakmáját, szeret az egész­ségügyben dolgozni és csodálja azokat az embereket, akik ön­zetlenül segítenek másokon. Magasabb órabért szeretnének az orvosok (Folytatás az 1. oldalról) A háziorvos hetente 8 óra túl­munka (ügyelet) végzésére köte­lezhető, ugyanakkor az orvos he­tente még 12 óra önkéntes ügye­letet vállalhat. Az ügyéletben dolgozó háziorvosok valameny- nyien szakorvosok, többségük­nek két szakvizsgája és legalább 20-30 éves munkaviszonya van. Az elmondottakat így össze­gezte: A háziorvosok jelenleg ügyel­ni sem kötelesek, mégis nyolc hó­napja szerződés és emiatt díja­zás nélkül biztosítják (a működ­tető és az önkormányzatok he­lyett) a térség ügyeleti ellátását. A települési önkormányzatok (és nem a háziorvosok) kötelező fel­adata az egészségügyi alapellá­tás 24 órán keresztül történő biz­tosítása. Ezt a feladatot azonban átadták a Margit Kórháznak, aki ennek nyolc hónapja nem felel meg. A Margit Kórház mint az ügyelet működtetője nem töreke­dett és jelenleg sem törekszik az orvosi órabérek emelésére, mi­közben erre módja lenne, ha a nővérek és a gépkocsivezetők az orvosokhoz hasonlóan megbízá­si szerződéssel dolgoznának. A működtető ritkaságszámba me­nő bérfeszültséget idézett elő és tart fenn évek óta. A nyilvános­sághoz azért fordultunk és for­dulunk, mert az elmúlt hónapok­ban sem a települési önkormány­zatok, sem a működtető részéről nem tapasztaltunk az ügy ko­molyságának megfelelő tárgya­lókészséget. Dombos Jenő, a Margit Kórház gazdasági igazgatója a fentiek kapcsán a következőkről tájé­koztatta lapunkat: Az ügyeleti el­látásért felelős önkormányzat és az önkormányzati társulás bízta meg a kórházat - az önkormány­zat egészségügyi intézményét - az ügyelet szervezésével. Az ÁNTSZ által háziorvosok részé­re kiadott működési engedély szerint „a tevékenységet végző orvosok az önkormányzattal kö­tött szerződés értelmében kötele­sek részt venni az összevont há­ziorvosi ügyeletben”. A házior­vosok, mint vállalkozók kötnek közreműködői szerződést a szol­gáltatás működtetőjével. Ez azt jelenti, hogy nem tartoznak a közalkalmazotti körhöz, díjazá­suk megállapodás szerint törté­nik. Tehát nem ellátási szerző­désről van szó. Eddig 600 forint/óra díjért ügyeltek, fejenként havonta 43 órát. Ez 25-800 forint tesz ki - fejtette ki Dombos lenő, majd a pénzügyi hátteret vázolta. Esze­rint az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP) tavaly meg­emelte az ügyeletre adott finan­szírozást, így mód nyílt a díjak megemelésére az új szerződések megkötésére. Az ellátásért fele­lős önkormányzatok költségve­tésükből eddig is támogatták a központi háziorvosi ügyeletet évi 6,5 millió forinttal A gazdasági igazgató emlékez­tetett arra, hogy a javasolt 1200 forint óránkénti díjat nem fogad­ták el a háziorvosok, 3000 forin­tot kérnek óránként, mint vál­lalkozók, számla ellenében. (Az előbbi költségvonzata 51 600, az utóbbié 129 000 forint lenne.) Hangsúlyozta többek közt: - az 1200 forintnak megvan a fedeze­te az önkormányzatok többlettá­mogatásával, a 3000 forint kifi­zetéséhez azonban 12 629 000 forint többletforrás kellene az érintett települési vezetésektől, ami nem áll rendelkezésünkre. Az OEP természetesen nem ad több pénzt a központi ügyelet fi­nanszírozására. A kórház, mint működtető, szintén nem tud sa­ját költségvetése terhére az ügyeletre többletpénzt biztosíta­ni. A sofőrök és az assziszten­sek (3-3 főről van szó) közalkal­mazotti státusban vannak a kór­ház állományában több évtize­de. Bérük, járulékaival együtt valóban magas, amit az ügyelet­ben eltöltött szolgálati idő után kötelezően fizetnünk kell. En­nek megváltoztatásához a köz­ponti ügyelet más formában tör­ténő megszervezése szükséges. Dombos lenő megjegyezte: - mint látható, nem az önkor­mányzatok, és nem is a kórház az, aki tárgyalóképtelen és ko­molytalan. S feltette a kérdést: mi támasztja alá az óránkénti 1200 forintos díjtétel megalapo­zottságát? Ha közalkalmazotti státusban ügyelnének a legma­gasabb besorolásban, 24 éves közalkalmazotti munkaviszony­nyal, akkor 1056 forint lenne a munkaidő alatti órabérük. Ügye­letben hétköznap 740, heti pihe­nőnapon 845, munkaszüneti na­pon 950 forintot kapnának. Ez több mint az 1200 forint? Bartus László, a pásztói polgár- mesteri hivatal osztályvezetője a következőkre hívta fel a figyel­met: A Pásztó központtal műkö­dő, tizenöt település lakosságát ellátó központi háziorvosi ügye­let problémája valóban nyolc hó­napos ügy. A háziorvosok képvi­selője által leírtak részben objek­tív tényekre, részben szubjektív megállapításokra alapulnak.- Fontosnak tartom, hogy az objektív tényeket néhány lénye­ges elemmel kiegészítsem, ami a probléma megoldatlanságát alapvetően magyarázza (és ez nem az ellátásra kötelezett ön- kormányzatok jó vagy rossz hoz­záállása). Az egészségügyi ügye­leti szolgáltatások problémája országos probléma, s ennek alapvetően két okra vezethető vissza: az ágazati jogszabályok uniós jogharmonizációjának hi­ányosságaira, illetve az állami fi­nanszírozás elégtelenségére. Eb­ből adódóan az ügyeleti kérdés­körben eljáró orvosokkal és a MOK-kal jogi vitánk van, azaz - ellentétben a tír. Nagypál Gyön­gyi által leírtakkal - a mi állás­pontunk szerint az orvosok a jog, illetve az önkormányzatok­kal fennálló szerződésük alap­ján kötelesek ügyelni. Ezt az sem befolyásolja, hogy az üzemeltető a Margit Kórház, mivel a felada­tot az érintett önkormányzatok megállapodása alapján a fenn­tartó pásztói önkormányzat az intézmény alapfeladatául szab­ta. Ez pedig nem azonos a fel- adatátadással. Szintén az alapvető okokból adódóan, az állami finanszíro­zás jelenleg az 1200. forintos óradíj megfizetésére sem nyújt fedezetet. A településeknek ki kell azt egészíteni. Az orvosok által kért 3000 forintos óradíj az önkormányzatoknak közel 13 millió forintos pluszterhet jelen­tene. Nyilvánvalóan nem a tár­gyalókészség, sokkal inkább a pénzforrás hiánya az ok, hogy ennek megfinanszírozásától el­zárkóznak az önkormányzatok - tette hozzá Bartus László.- A doktornő levelének kezdő mondata tehát igaz, azzal a ki­egészítéssel, hogy az ügyeletet ellátó orvosok valóban nyolc hó­napja a kórházzal kötendő érvé­nyes szerződés és ellenszolgálta­tás nélkül látják el ezen felada­tokat, mivel nem írtak alá a vo­natkozó szerződést, illetve nem fogadták el a felkínált ügyeleti díjat. Összegezve: patthelyzet van. Hiszen az önkormányzatok nem tudnak, nem akarnak töb­bet fizetni, bár nem az orvosok által kért ügyeleti díj mértékét vitatják, hanem annak forrását nem találják, ami alapvetően meghatározza tárgyalási pozíci­ójukat. Másrészt akkor van esély az álláspontok közelítésé­re, ha mindkét fél esetében van kompromisszumkészség. A há­ziorvosi ügyeleti ellátás felelős­ségteljes munka. A feladatot végző orvosok és munkatársaik megítélésünk szerint ezt a tőlük elvárható módon és minőségben látják el most is, amiért köszö­net illeti őket. Az osztályvezető végül megje­gyezte: - Bízom benne, a megol­dásra nem kell újabb nyolc hó­napot várni. Igaz, ehhez nem csak a két fél közti konszenzus­ra, hanem a központi iránymuta­tás és kötelezettségvállalás tisz­tázására, illetve javítására is szükség van - jegyezte meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom