Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-22 / 194. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2005. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Táncos felvonulás Százak voltak kíváncsiak a háromnapos kazári búcsú egyik legnagyobb látványosságára, a fesztiválon közreműködő hagyományőrző csoportok szombati felvonulására. Kazár. Két lovas kocsi vezette fel a település főutcáján a dalos-táncos menetet, amelynek élén a kazári Zsivajgó néptáncegyüttes haladt, közönségsikert aratva. Ki-ki a háza ablakából, portája udvaráról, vagy éppen az út széléről figyelte a fellépőket. Kijutott a tapsból és az elismerésből a látványos menetoszlop többi tagjának is: soraiban a szinwölgyi, a Debrecen, a pásztói Ágasvár, az erdélyi Méra néptáncegyüttessel, az olasz „O'Schirnicchiu” Gruppo Folk- loricoval, a horvát Hkud Darda Folk Grouppal és a The Irish Dance Experience-szel. g S bár időbe telt, míg a tizenötödik alkalom- ï mal megrendezett nemzetközi néptáncfesz- 1 tivál helyszínére, a tájház udvarára érkeztek, Ï valószínűleg senki sem tett szemrehányást 1 a fellépőknek... Méltón az örökséghez- Szent István életműve nem más, mint integráció és modernizáció. A magyarságra váró kihívásokra megfelelő válaszokat adott, s ezeket következetesen alkalmazta. Nekünk sincs más dolgunk... - hangsúlyozta Puszta Béla polgármester, országgyűlési képviselő, az államalapítónk tiszteletére rendezett városi ünnepségen. Schveiczer K. Salgótarján. Az első uralkodónkról elnevezett téren nyitányként - a Pódium Stúdió és a Vertich Színpad, valamint Kubinyi Júlia és a vonószenekar közreműködésével - ünnepi műsort láthatott a szép számú közönség. Ezt követően Puszta Béla polgár- mester, országgyűlési képviselő lépett a közönség elé, aki ünnepi beszédében kifejtette, hogy bár Szent István intézkedései kétségtelenül fontos elemei életművének, csupán eszközök ahhoz, hogy megértsük annak lényegét.- Az pedig nem más, mint hogy - Szegfű Gyula szavaival élve - a pogány nemzetségek laza tömegeiből sikerült szilárdan megalapozott államot alkotnia, és az új államegységet az akkor leghaladóbb keresztény műveltség közösségébe beillesztenie. A lényeg tehát, hogy Szent Istvánnak sikerült szerves egységbe foglalnia intézkedéseit, amelyek mind azt szolgálták, hogy hazánk illeszkedjék a világ akkor leghaladóbb részéhez - ecsetelte Puszta Béla. - Felelősen számba vette az adott kor kihívásait, és ezekre - vállalva a nehézségeket, s akár a népszerűtlenséget is - érdemi válaszokat adott. Nem véletlen tehát, hogy Szent István valóban az egyik legszebb és politikailag legérettebb alakja a magyar történelemnek. A városvezető az Aranybullára is hivatkozva rámutatott: nem csak ünnepelni kell, hanem cselekedni is azon intézkedések és meghagyások szerint, amelyeket a szent király hagyott az ország állapotának épülésére. Az ünnepi kenyérszegés. „Az elkövetkezőkben is jut belőle valamennyiünk asztalára." ban nem lehet úgy gondolkodni és cselekedni, mintha két Magyarország lenne. István komoly értékelvű politikát folytatott. Életműve nem más, mint integráció és modernizáció. A magyarságra váró kihívásokra megfelelő válaszokat adott, s ezeket következesen alkalmazta. Nekünk sincs más dolgunk. Persze ez nem is olyan egyszerű. Ha azonban mindezt eltökélten, felelősségteljesen, s bölcsen tesszük, akkor és csak akkor, méltók leA szintén Salgótarjánban rendezett háromnapos Vidám vásáron több ezren megfordultak- Tehát történelmi alkotmányunk és a józan ész is megkívánja, hogy a mai nap ne csak a múltidézésről szóljon, hanem arról is, hogy itt és most mit kell tennünk a tisztességes országlásért - hangsúlyozta Puszta Béla, majd több példát is idézett első királyunk meghagyásaiból: - Államalapító Szent István nem volt Janus-arcú, azaz meg sem próbálkozott azzal, hogy kifelé a keresztény állam képét mutassa, miközben belül teret ad a pogány szervezkedéseknek. Lefordítva: az Európai Unióhetünk Szent István örökségéhez - összegezte* egyben zárta gondolatait a polgármester. A köszöntőt követően Bajfi István római katolikus esperes, plébános megáldotta az új kenyeret, amelyet Puszta Béla szegett meg, „abban a reményben, hogy az elkövetkezendőkben is jut belőle valamennyiünk asztalára”. A kenyeret végül szétosztották a jelenlévők között. Az ünnepség befejezéseként a résztvevők megkoszorúzták a Szent István-emlékművet. Ünnepelt az irodalmi zarándokhely Szabó A. Mohora. - „Lassankint az egész irodalom Mohoráról fog kikerülni” - idézte Mikszáth Mauks Ilonához szóló levelét Pásztor Sándor; a Mauks-emlékház megálmodója, a Mikszáth-társaság tagja csütörtökön, a Mauks-emléknapon. A falu polgármestere és képvi- selő-testülete az augusztus 18-i Ilona-napot a falunap rangjára emelte. Immár harmadszor gyúltak ki a Mauks Ilona-emlék- hely megalapítása óta a Mik- száth-gesztenyefa fehér virággyertyái. Vígh Sándortól, a község tanítójától, az emlékhely elkötelezett gondnokától tudjuk, hogy a kiemelkedően sok kulturális, irodalomtörténeti és természeti értékkel rendelkező Mohora híre messze földre eljut a látogatók révén - mondta nem S méltán lehetett büszke e falu- napra a polgármester: a szórakozás, a gulyásfőzés, a rétessütőverseny, a Mohora-Szklabonya futballmérkőzés, a bábelőadás vegyült itt a hagyománnyal, kultúrával. A Mauks-családért szólt az istentisztelet a bűbájos evangélikus templomban, majd a Zichy Márta Óvoda kisgyermekei léptek fel, mohorai palóc dalokat hallhatott a nagyszámú közönség, a Varietas Pódiumszínház pedig Mikszáthné visszaemlékezéseit idézte meg. Külön színfoltot jelentett a Pásztor Sándorné vezette Gold Singers Kvartett produkciója. A tanárnő és balassis diákjai az alkalomhoz illően a szerelem és egymásra találás dalait adták elő abban a parkban, ahol éppen Mikszáth és Mauks Ilona szerelmét őrzik a szobrok, a kis emlékház és a hely miliője. kis elfogódottsággal a mohorai származású Pásztor Sándor, aki kiemelte: e kis falu jól sáfárkodik meglévő értékeivel, bekapcsolva magát az országos turizmus vérkeringésébe. Fajcsik József, a község polgár- mestere hangsúlyozta: büszkeséggel tölti el, hogy egyre többen vesznek részt a falunapon, s egyre többen tisztelegnek a „nagy palóc” és felesége emléke előtt. Egyre többen keresik fel Mohorát, s nem csak az emléknapokon
