Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-18 / 192. szám

NÓGRÁDI HÍRLAP ~ WtÊÊHÊSKÊHHÊtHH8ÊBÊÊBÊÊHBKtKKHtÊK^& ■ ■ : : ' ä Csokor bányászdalokból A bányász nyugdíjasklub még 1967-ben alakult Kiste- renyén. Földi Tibor a bányászszakszervezet nyugdíjas- alapszervezetének elnöke meséli, hogy akkor egyre - másra jöttek létre a különböző klubok a szénbányászati üzemekben. A sodrásba bekerültek ők is, megalakult a klub. Egy ideig nem volt különösebb gond, rendszere­sen összejöttek, jól érezték magukat együtt. Amikor a bányákat sorra bezárták, sok helyen a klubok léte is megkérdőjeleződött. Nem volt helyük, ahol összejöjje­nek, így beszüntette tevékenységét a kisterenyei klub is. De nem véglegesen. Össze-összejöttek, ha helyet kaptak valahol, a kastélyban, az iskolában. Földi Tibor- Az idén újjáéledt a klubunk - mondja Földi Tibor. - Változatlanul gondot okoz azonban, hogy nincs állandó he­lyünk. Volt bizonyos kí­sérlet a megoldásra, azon­ban nem sikerült a dolog, ígéretet viszont kaptunk, ha megépül Kisterenyén a szalagház, abban helye lesz a fiatal korosztálynak, meg az időseknek is... Ám nem vártak addig, az idei tavasztól már rendszeresebben összejönnek. A klub vezetője, Mol­nár Sándor 1951-ben volt vájárta­nuló és 1989-ben ment nyugdíj­ba. Végig föld alatti munkahelye­ken dolgozott, először Kiste­renyén, majd Kányáson. Vájár­ként kezdte és főaknászként fejez­te be az aktív munkát.- A munkakönyvemet én nem láttam csak akkor, ami­kor nyugdíjba mentem - mondja nem kis büszkeséggel a hangjá­ban. Aztán arról beszél, a nyugdíjasoknak hiány­zik a közösség, ahol összejöhetnek azokkal, akiknek hasonló életút­juk, sorsuk van. Ezért jött létre a szakszervezet, amelynek maga is tagja több mint ötven éve. S ezért éledt újjá a nyugdí­jasklub is, ahová leg­alább ötvenen eljárnak. Az 5. számú kisegítő is­kolában kaptak helyet. Programot készítettek, hogy hasznosan töltsék el idejüket. Jártak már Bükkszéken, Egerben, a Jászság meleg vizes fürdőiben és a Magas­Molnár Sándomé Tátrában is. Voltak emlékező ün­nepségeik és tervezik, hogy egész­ségügyi előadásokat hallgatnak. De szívesen ismerkednek meg azokkal a döntésekkel is, amelye­ket a városi közgyűlés hoz Bátony- terenye, meg a kisterenyei város­rész tervezett fejlesztéséről. A vá­rosrész testületének munkájáról már hallgattak beszámolót Szer­veztek sportvetélkedőt is. Emellett őrzik a régi Kisterenye és a bányá­szat hagyományait. A közelmúltlup kórust alakítottak.- Júliusban összejöt­tek a szakszervezet akti­vistái és az elnökünk ja­vaslatára megalakult a bányászdalkör - mondja Molnár Sándor. - Húszán va­gyunk, többnyire azok, akik a klubba is eljárunk... A dalkör vezetője, Molnár Sándomé ugyancsak nyugdíjas. Verselni, dalolni már gyermekkorában is sze­retett. Korábban a Palóc népdalkor vezetője volt Több mint tíz évet dol­goztak együtt, sok fellé­péssel, szép sikerrel. Egy esztendeje hogy ki­vált a csoportból, de nem sokáig maradt „munka nélkül”.- Eredeti népdalokat, bányász- és katonadalokat tanulunk, ame­Molnár Sándor lyeket valamikor a falubeliek, a bányászok énekeltek. Azt szeret­nénk, ha megmaradnának. Ha minél többen ismernének, tud­nának róluk - magyarázza a kó­rusvezető asszony. Amikor arról faggatom, kik éne­kelnek, sorolja:- Bányász nyugdíjasok, bá­nyászözvegyek és fiatalok is. A leg­fiatalabb kórustag 19 éves, a legidősebb túl van a hetvenen. A fiatal lány együtt dalol az édes­anyjával, a nagymamá­jával, férj a feleségével. Olyanok is jelentkeztek, akik maguk nem voltak bányászok, de családtag­jaik, rokonságuk révén kötődnek hozzájuk, titkolt vágyuk, hogy Bátonyterenyén a bányásznapon közönség elé álljanak és átnyújtsa­nak egy csokrot bányászdalokból. A fellépőruhákat - fekete szoknya, nadrág, patyolatfehér blúz és ing - már varrják. A bányászszak­szervezettől kaptak segítséget. S tanulják a bányászok himnuszát is. A bányászemlékműnél szeret­nék énekelni, amely azoknak a bá­nyászoknak állít emléket, akik munka közben veszítették életü­ket. Száznyolcvanheten voltak. A próbák már folynak: Szerencse fel! Szerencse le! Ilyen a bányász élete. ■ V. G. Nem ______________________________________2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Balassagyarmati nyugdíjasok nyara Kik kérhetik? A korengedményes nyugdíjazás Több olvasónk kérésének tet­tünk eleget, amikor megkérdez­tük Jászberényi Lászlónét, a Nóg- rád Megyei Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság vezetőjét, hogy ki kérhet korengedményes nyugdíjat? A korengedményes nyugdíjjo­gosultság feltételeit a többször módosított 181/1996. (XII. 6.) kor­mányrendelet határozza meg. Je­lentőségét az adja, hogy a társada­lombiztosítási nyugdíjról szóló jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárhoz képest ko­rábban vehető igénybe ez a nyu­gellátás. A megállapítást és a fo­lyósítást a munkáltató és a mun­kavállaló között létrejött megegye­zés alapozza meg, de az egyéb jo­gosultsági feltételeknek (szük­séges szolgálati idő, korhatár be­töltése) is teljesülnie kell. Nem ál­lapítható meg korengedményes nyugdíj annak, aki előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. Fő szabályként a társa­dalombiztosítási nyugdíjtörvény­ben előírt öregségi nyugdíjkorha­tárhoz képest legfeljebb 5 évvel korábban állapítható meg a kor- engedményes nyugdíj. Az 1946. december 31-e után született nők részére korenged­ményes nyugdíj már nem álla­pítható meg, mert az előreho­zott öregségi nyugdíjkorhatá­ruk megegyezik a korengedmé­nyes nyugdíjkorhatárral. Ezen személyi kör az egyéb jogosult- sági feltételek fennállása ese­tén, az 57. életév betöltésétől előrehozott öregségi nyugdíjra lehet jogosult. Férfiak esetében nem fordul­hat elő a korhatárok egybeesése, mivel a korengedményes nyug­díjra jogosító korhatár 57., míg az előrehozott öregségi nyugdíjra jo­gosító korhatár a 60. betöltött élet­év. Az életkoron túl a jogosultság­hoz az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz előírt szol­gálati idő (38 év, illetve minimá­lisan 33 év) szükséges. A szolgá­lati idő számításánál az előreho­zott, csökkentett összegű előre­hozott öregségi nyugdíjhoz figye­lembe vehető kedvezmények (gyermekkedvezmény, rokkant­sági, baleseti rokkantsági nyug­díj folyósítása, korkedvezmény) alkalmazhatóak. Egészség, szellemi élénkség és nyugalom Szlovacsek Gyuláné az idős emberek szociális ellátásáról és a szakmai filozófiáról Salgótarjánban, a városi közgyűlés döntésének megfe­lelően kezdte meg munkáját az egészségügyi és szociá­lis központ 1995. május elsején. Ám a városban ezt megelőzően is létezett szociális ellátás, van olyan intéz­mény, amely negyven éve működik - tájékoztat Szlovacsek Gyuláné, aki 1999-től az intézmény igazga­Mindent egy helyen- Ha már működtek egészség ügyi és szociális ellátást végző intéz­mények a városban, mi indokolta egy újabb intézmény, a központ lét­rehozását?- A közgyűlést kettős cél, szak­mai és pénzügyi szempontok ve­zérelték a döntésnél. Szakmailag mindenképpen indokolt volt, hogy a szétszórt egészségügyi és szociális ellátás integráltan, egy szervezeti egységben működjön a városban. Ez a mindennapok­ban azt jelenti, hogy aki egész­ségügyi, vagy szociális alapon se­gítségre szorul, ne járja körbe a várost, hogy gondjaira megoldást találjon. Elég, ha a Füleki út 41- be bekopog, ahol komplex mó­don vizsgáljuk helyzetét és azt is, hogy milyen ellátásra szorul, milyen támogatásra van szüksé­ge. Intézkedünk, hogy ezt mie­lőbb meg is kapja. Ami pedig a pénzügyeket ille­ti, az intézmény önállóan gazdál­kodik és ez, tapasztalataink sze­rint hatékonyabbá teszi munkán­kat. Módunk van például arra, hogy átcsoportosítsunk forráso­kat olyan területre, ahol arra na­gyobb szükség van. Természete­sen az ilyen esetekben a közgyű­lés dönt, de a javaslatunkat min­den esetben figyelembe veszik.- Mennyi az a pénz, amelyet a rászorulók ellátására fordíthat­nak?- Ebben az évben másfél milli­árd forint. Ez nem kevés, de ha a segítséget kérő emberek számát nézem, nem is sok. A pénz hetven százalékát segélyekre fizetjük ki. Jó volna, ha a szolgáltatásokra töb­bet fordíthatnánk, de nem a segé­lyezés rovására. A városban vi­szonylag sok a nehéz körülmé­nyek között élő, szegény ember.- Bemegy valaki a központba hogy segítségre van szüksége. Mi­lyen támogatást kaphat?- A segítségnyújtás lehetősé­gei sokfélék. Intézményeink és szolgáltatásaink átfogják a váro­si lakosság olyan csoportjait, mint a nehéz helyzetben élő csa­ládok, a hátrányos helyzetű, ve­szélyeztetett gyermekek, a mun­kanélküliek, a hajléktalanok, a fogyatékkal élő emberek, az egyedül élő idősek, kisnyugdíja­sok. Különböző intézményeket, családi napköziket, hajlékta­lanszállókat, idősklubokat tar­tunk fenn és valamennyi telt ház­zal működik. Emellett négy szol­gálatunk is dolgozik. Fontos ré­sze a munkánknak a családsegí­tő és a gyermekjóléti szolgálat. A szenvedélybetegek gondozása el­sősorban megelőző munkát je­lent, felvilágosító előadásokat, beszélgetéseket, tanácsadást. De gyógyításuk érdekében kapcso­latot keresünk az egészségügyi intézményekkel is. Adósságkeze­lési szolgálatunkat pedig azok az emberek keresik meg, akik ke­vés pénzből élnek és még gyer­mekeket is neveinek, vagy akik már huzamosabb ideje munka- nélküliek és nem tudják fizetni a lakhatás költségeit, a közüzemi díjakat. Ma már több tízmillió­ban mérhető városi szinten az ilyen tartozás. Abban próbáljuk segíteni őket, hogy adósságuk ne halmozódjon tovább, hanem ha lassan is, de mérséklődjön. Ellátás és gondoskodás otthon- Mire számíthatnak a nehéz körülmények között élő idős em­berek? Azok, akikegyedül élnek, betegséggel küzdenek, már nem tudják ellátni magukat és azok, akiknek még lenne ereje ere, csak a nyugdíja kevés, hogy megéljen?- Ellátásukra három gondozá­si központ jött létre Salgótarján­ban, a zagyvapálfalvai város-, részben és Somoskőújfaluban. Egyébként a gondozási központ, mint modell 1984-től működik a városban. Akkor a minisztérium Nógrád és Zala megyét jelölte ki kísérleti jelleggel az idősellátás e formájának működtetésére.- Milyen eredményt hozott a kí­sérlet?- A központok ma is működ­nek, ellátják feladataikat. Az idős emberek igényeinek meg­felelően otthonukban gondoz­zák, ápolják, vagy az idősklub­ban látják el őket.- Sokan kérnek otthoni segítsé­get?- A szociális étkeztetést mint­egy háromszázhúszan vették igénybe az idén. Többségében kispénzű nyugdíjasok, egy ré­szük havi huszonnégyezer fo­rintból él. Az étkezésért jövedel­mük arányában fizetnek térítést. A Hősök úti népkonyhára bárki bemehet és térítés nélkül meleg ételhez juthat.- A házi gondozás milyen ellá­tást jelent?- Ezt mindig a gondozottak egészségi, szociális és pszichés állapota dönti el. Egy részük ál­landó gondozásra, ápolásra szo­ruló fekvő beteg, itt nehezebb a gondozók dolga. Az Erzsébet té­ren és a Gorkij körúton a száz­negyven lakásban felszerelt nő­vérhívó, a hozzá kapcsolódó diszpécserszolgálat a betegek­nek nagy segítséget és bizton­ságot jelent. A gondozók általá­ban ebédet visznek, takaríta­nak, bevásárolnak, rendbe tart­ják a lakást, mosnak, vasalnak, orvoshoz kísérik az idős embert, kiváltják gyógyszereiket. Jelen­leg harminc hivatásos és negy­ven-negyvenöt társadalmi gon­dozó látja el a közel háromszáz gondozottat. Hozzáértéssel, felelősséggel- Feltehetően szigorú követelmé­nyeket támasztanak a gondozók­kal szemben.- Az erkölcsi bizonyítvány mellé megfelelő szakképesítést kérünk, és nagyon fontosnak tartjuk a személyes alkalmassá­got. Megbízásuk előtt valameny- nyiükkel személyesen beszélge­tünk és 3 havi próbaidőt kötünk ki. Ez alatt elválik, alkalmas-e a munkára a jelentkező.- Van elég jelentkező?- Igen, minden állásunk betöl­tött és legalább kétszáz önélet­rajzot őrzök a fiókomban. Azo- két, akik arra várnak, hogy beke­rüljenek hozzánk.- Érdemes erre az egyáltalán nem könnyű munkára vállalkozni?- A központ dolgozói közalkal­mazottak, a közalkalmazotti bér­táblának megfelelő bért kapnak. Minimálbéren lényegében csak a kezdők vannak. Az átlagos mun­katársak bruttó bére nyolcvan­száznegyven ezer forint körül van. Az iskolai végzettség, a szak­képzettség és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött évek a mérvadóak. Emellett megvan a ti­zenharmadik havi fizetésük, ét­kezési hozzájárulást kapnak, köz­lekedési bérletet. Ha keletkezik bérmegtakarítás, a szociális mun­ka alapján jutalomban részesül­Szlovacsek Gyuláné nek. Az elmúlt évben tizenötezer forintos vásárlási utalvány volt a jutalmuk. De a szociális munká­sok napján is jutalomban része­sülhetnek.- Mielőtt befejeznénk a beszélge­tést, „nézzünk be" az idősklubok­ba. Ezekben is telt ház van?- Igen, a gondozottak és a gon­dozók körében is. A négy idősott­honban, Salgótarjánban, Zagyva- pálfalván, Salgóbányán és Somos­kőújfaluban száztizenegy bejá­rónk van. Fizikai gondozásuk mellett - rendszeres orvosi ellátá­suk is megoldott és mindenütt fi­gyelnek a szabad idő hasznos, kulturált, szórakoztató eltöltésé­re. A program összeállításánál fi­gyelembe veszik az idősek véle­ményét. Arra törekszünk, hogy nyugdíjasaink lehetőség szerint teljes életet éljenek. Ahogy egy XVIII. századbeli gondolkodó mondta: Fenntartani a test töret­len egészségét, a szellem állandó élénkségét, nyugalmát és meg­őrizni ezeket a késő öregségig... Én ezt tekintem szakmai filo­zófiánknak. ■ V. G. A nyugdíjasok balassagyar­mati képviselete nem csak szép, hasznos nyári programot is szer­vezett tagjainak. Tizennégy kis­nyugdíjas pihent, gyógyult egy héten át kedvezményes áron Hajdúszoboszlón. Az utazás, a szállás és a gyógykezelés költ­ségei nem haladták meg a húsz­ezer forintot. A meleg vizes gyógyfürdőkre nagy az igény a balassagyarmati nyugdíjasok körében is. Már jártak Bükkszé­ken és most Jászapátiba készül­nek. A kirándulást augusztus végére tervezik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom