Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)
2005-07-09 / 158. szám
2 2005. JÚLIUS 9., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Csendes hadviselés málnafronton A csomaiolást gondos válogatás előzi meg (Folytatás az 1. oldalról) mert férj és feleség közeledik a hetvenedik évéhez, egyedülálló lányukra pedig nem bízhatják a gazdálkodást. A mezőgazdasági munka csak nagyon ritkán fizet busásan, s aki a rövidebbet húzza, az mindig a közvetlen előállító, a termelő. Bőrén érzi ezt már jó ideje a berkenyéi Virsinger Ferenc, aki bölcsen megjegyzi: lehet sokfélét mondani, panaszkodni, de ha az ember nem csinál semmit, abból nem is lesz semmi... Ők kalákában, vagyis a családdal végzik a munkálatokat, napszámosokat fogadva a kiadásuk nőne. A biogyümölcs kilójáért most 250 forintot adnak, tavaly 300 volt a tarifa. Virsinger Ferenc többedmagával a Berkenyéi Faluszövetkezet átvevőhelyén áll sorban, jönnek-mennek a málnások a rakományukkal. Elismerő tekintettel nézi a sür- gést-forgást, s csendesen szól: ezek az emberek ezzel töltik a szabadságukat. Egyre erősebben tűz a nap, a nem biogyümölcsöt szállítók a szövetkezet másik átvevőhelyén adják át rakományukat, A hűtőház bejáratánál a telet idézi az usankás-pufajkás férfi. Nejlonkesztyűs keze elárulja, hogy nem az Északi-sarkról érkezett: az üzem leghidegebb részében válogatja a gyümölcsöt. Szosznya Krisztina csak nyári diákmunka erejéig, de lelkesen segíti a feldolgozó életét. Nem titkolja, hogy szereti a változatosságát, mozgalmasságát. Szentéről, Diósjenőről, Nőtincsről és Rétságról is hozzák ide a málnát, amiből összesen 500 tonnát vásárol a faluszövetkezet, ahol ötvenen dolgoznak, s ötszáz termelővel állnak kapcsolatban. Schmidt Józsefné elnök asszony számára mindig izgalommal telik a málnaszezon, hiszen a biztos révbeérés az, amikor már túladott az egész készleten. A szövetkezet számára sem mellékes, hogy a rendkívül zamatos nógrádi, illetve magyar málnának konkurense a szerb és a bolgár. Szerbia ugyanis málnanagyhatalom lett a maga .évi 57 ezer tonnájával, míg nálunk ennek tizedrésze terem. Tizenöt éve egyformán álltunk... Ők feljöttek, mi lefelé csúszunk, s ezen a lejtőn próbálnak megkapaszkodni a nyugat-nógrádi ültetvényesek. Elismerést érdemelnek, de anyagiakban is. Az uniós csatlakozás? A feldolgozó munkáját az agyonszabályozással és a kötelezők bevasalásával nehezíti. Ezért érzik- érezzük úgy, hogy savanyú a málna, pedig egyformán süt ránk a nap. Minden eszközt megragadnak az értékesítésre Becsléssel megállapítani nehéz, csak a szüret utáni mérlegelés mutatja meg, milyen volt az ez évi termés ► % Megmentik a védett házakat J. A. „Szentjánosbogarak" Együd Vivien Terény. Vasárnap zárul a községben az a felmérőtábor, amelyen a Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karának diákjai a településen lévő helyi védettségű házakat vizsgálják. Az állapotfelmérést dr. Szily Imre Balázs főiskolai docens vezeti. Fáy Dániel, a község polgár- mestere lapunknak elmondta: Terényben 93 védett ház van, amelyben nagy szerepe van az ArtTéka-Művészet Elatárok Nélkül Egyesületnek, amely évekkel ezelőtt kezdeményezte a védetté nyilvánításukat. A képviselő-testület a javaslatukat elfogadta. Tavaly tizenhárom helyi védettségű ház felújítására, rend- behozatalára pályázott az önkormányzat. Mondván: összefogva, együtt, nagyobb esélyük van, mint ha külön-külön egy-egy ház helyreállítására pályáznának. A pályázat sikerrel járt, és a Belügyminisztérium lakás- és építésügyi hivatalától több mint egymillió-hétszázezer forintot nyertek. Ebből az összegből hat épület újul majd meg. Mindehhez 30 százalékos önerőt kell még az önkormányzatnak hozzátennie. A jelenleg is munkálkodó közel harminc diák élvezi a felmérést: egy-egy épületnél rácsodálkoznak, hogy milyen jó állapotban maradtak meg a régi tárgyak, építmények. Az egyik házban például egy eredeti rakott falmasinát találtak, ami kuriózum. A polgármester elmondta azt is, hogy vannak, akik önerőből hozzák rendbe házaikat. Ők is arra törekednek, hogy a külső jegyek megmaradjanak az épületeken. Ügyelnek az anyaghasználatra és a léptéktartásra is. Az értékfelmérés folyamatos, az önkormányzat pedig figyeli a pályázati kiírásokat, hogy minél több épületet tudjon rendbe hozni Terényben. Nagybárkány. A Szentjánosbogár elnevezésű tábornak adott helyet a település július 3-tól 8- ig. A szervezet már 15 éve működik nagy sikerrel, amely egy civil kezdeményezés alapján jött létre. Kezdetben csak néhány érdeklődő gyereket, mára azonban már több mint 600 főt érint és ez a létszám egyre csak nő - tudtuk meg Latino- vics Zoltántól, az egyik táborvezetőtől, aki elmondta: a jezsuita rend által kiadott Szív újság egyik ifjúsági rovatának Szentjánosbogár a neve, amelyen keresztül tartják a tagok a kapcsolatot. így egyesek az újság alapján, amíg mások barátaiktól, ismerőseiktől hallottak a tábor létezéséről. A katolikus egyház által szervezett tábor célja, hogy megismerjék a gyerekek az egyházat, mivel manapság már csak keveseket fog meg a hit szépsége. A tábor másik célja a diákok nyaraltatása: itt megismerkedhetnek a hazai táj szépségeivel, a különböző kultúrákkal és megtapasztalhatják a vendégszeretetet is. A találkozót egyetlen „Szentjánosbogár” szervezi, aki az egyéb éves programokat is ösz- szeállítja.- A megvalósítás viszont csapatmunka eredménye - vallja a táborvezető. Az előkészületekben jelentős szerepet játszott Nagybárkány plébánosa, Rolik Róbert, aki segített a gyerekek elszállásolásában. A község családjai fogadták be az 59 látogatót, akik 8 és 15 év közti tanulók, de vezetőiket is a falusi családok látták vendégül. A csapat tagjai az ország különböző részeiről érkeztek, sportvetélkedőkön, akadály- versenyen vehettek részt, valamint megismerkedhettek a helyi nevezetességekkel, túrázhattak, s egy színpadi előadást is megtekinthettek. A legtöbb programba, így a közös éneklésbe a helyi fiatalokat is bevonták. A résztvevők elmondták: rendszeres nyári tevékenységük a táborozás, amit minden évben nagyon élveznek.
