Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-09 / 158. szám

2 2005. JÚLIUS 9., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Csendes hadviselés málnafronton A csomaiolást gondos válogatás előzi meg (Folytatás az 1. oldalról) mert férj és feleség közeledik a hetvenedik évéhez, egyedülálló lányukra pedig nem bízhatják a gazdálkodást. A mezőgazdasági munka csak nagyon ritkán fizet busásan, s aki a rövidebbet húzza, az min­dig a közvetlen előállító, a ter­melő. Bőrén érzi ezt már jó ide­je a berkenyéi Virsinger Ferenc, aki bölcsen megjegyzi: lehet sok­félét mondani, panaszkodni, de ha az ember nem csinál semmit, abból nem is lesz semmi... Ők kalákában, vagyis a csa­láddal végzik a munkálatokat, napszámosokat fogadva a kiadá­suk nőne. A biogyümölcs kilójá­ért most 250 forintot adnak, ta­valy 300 volt a tarifa. Virsinger Ferenc többedmagával a Berke­nyéi Faluszövetkezet átvevőhe­lyén áll sorban, jönnek-mennek a málnások a rakományukkal. Elismerő tekintettel nézi a sür- gést-forgást, s csendesen szól: ezek az emberek ezzel töltik a szabadságukat. Egyre erősebben tűz a nap, a nem biogyümölcsöt szállítók a szövetkezet másik átvevőhelyén adják át rakományukat, A hűtő­ház bejáratánál a telet idézi az usankás-pufajkás férfi. Nejlon­kesztyűs keze elárulja, hogy nem az Északi-sarkról érkezett: az üzem leghidegebb részében válogatja a gyümölcsöt. Szosznya Krisztina csak nyári diákmunka erejéig, de lelkesen segíti a fel­dolgozó életét. Nem titkolja, hogy szereti a változatosságát, mozgalmasságát. Szentéről, Diósjenőről, Nő­tincsről és Rétságról is hozzák ide a málnát, amiből összesen 500 tonnát vásárol a faluszövet­kezet, ahol ötvenen dolgoznak, s ötszáz termelővel állnak kapcso­latban. Schmidt Józsefné elnök asszony számára mindig izga­lommal telik a málnaszezon, hi­szen a biztos révbeérés az, ami­kor már túladott az egész kész­leten. A szövetkezet számára sem mellékes, hogy a rendkívül zamatos nógrádi, illetve magyar málnának konkurense a szerb és a bolgár. Szerbia ugyanis mál­nanagyhatalom lett a maga .évi 57 ezer tonnájával, míg nálunk ennek tizedrésze terem. Tizenöt éve egyformán álltunk... Ők feljöttek, mi lefelé csú­szunk, s ezen a lejtőn próbálnak megkapaszkodni a nyugat-nóg­rádi ültetvényesek. Elismerést érdemelnek, de anyagiakban is. Az uniós csatlakozás? A feldol­gozó munkáját az agyonszabá­lyozással és a kötelezők bevasa­lásával nehezíti. Ezért érzik- érezzük úgy, hogy savanyú a málna, pedig egyformán süt ránk a nap. Minden eszközt megragadnak az értékesítésre Becsléssel megállapítani nehéz, csak a szüret utáni mérlegelés mutatja meg, milyen volt az ez évi termés ► % Megmentik a védett házakat J. A. „Szentjánosbogarak" Együd Vivien Terény. Vasárnap zárul a község­ben az a felmérőtábor, amelyen a Szent István Egyetem Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Karának di­ákjai a településen lévő helyi vé­dettségű házakat vizsgálják. Az állapotfelmérést dr. Szily Imre Ba­lázs főiskolai docens vezeti. Fáy Dániel, a község polgár- mestere lapunknak elmondta: Terényben 93 védett ház van, amelyben nagy szerepe van az ArtTéka-Művészet Elatárok Nél­kül Egyesületnek, amely évek­kel ezelőtt kezdeményezte a vé­detté nyilvánításukat. A képvi­selő-testület a javaslatukat elfo­gadta. Tavaly tizenhárom helyi vé­dettségű ház felújítására, rend- behozatalára pályázott az önkor­mányzat. Mondván: összefogva, együtt, nagyobb esélyük van, mint ha külön-külön egy-egy ház helyreállítására pályázná­nak. A pályázat sikerrel járt, és a Belügyminisztérium lakás- és építésügyi hivatalától több mint egymillió-hétszázezer forintot nyertek. Ebből az összegből hat épület újul majd meg. Mindeh­hez 30 százalékos önerőt kell még az önkormányzatnak hoz­zátennie. A jelenleg is munkálkodó közel harminc diák élvezi a felmérést: egy-egy épületnél rácsodálkoz­nak, hogy milyen jó állapotban maradtak meg a régi tárgyak, építmények. Az egyik házban például egy eredeti rakott falma­sinát találtak, ami kuriózum. A polgármester elmondta azt is, hogy vannak, akik önerőből hozzák rendbe házaikat. Ők is arra törekednek, hogy a külső jegyek megmaradjanak az épü­leteken. Ügyelnek az anyaghasz­nálatra és a léptéktartásra is. Az értékfelmérés folyamatos, az önkormányzat pedig figyeli a pályázati kiírásokat, hogy minél több épületet tudjon rendbe hoz­ni Terényben. Nagybárkány. A Szentjánosbo­gár elnevezésű tábornak adott helyet a település július 3-tól 8- ig. A szervezet már 15 éve mű­ködik nagy sikerrel, amely egy civil kezdeményezés alapján jött létre. Kezdetben csak né­hány érdeklődő gyereket, má­ra azonban már több mint 600 főt érint és ez a létszám egyre csak nő - tudtuk meg Latino- vics Zoltántól, az egyik tábor­vezetőtől, aki elmondta: a je­zsuita rend által kiadott Szív újság egyik ifjúsági rovatának Szentjánosbogár a neve, ame­lyen keresztül tartják a tagok a kapcsolatot. így egyesek az újság alapján, amíg mások ba­rátaiktól, ismerőseiktől hallot­tak a tábor létezéséről. A katolikus egyház által szervezett tábor célja, hogy megismerjék a gyerekek az egyházat, mivel manapság már csak keveseket fog meg a hit szépsége. A tábor másik célja a diákok nyaraltatása: itt megismerkedhetnek a hazai táj szépségeivel, a különböző kultúrákkal és megtapasztal­hatják a vendégszeretetet is. A találkozót egyetlen „Szentjá­nosbogár” szervezi, aki az egyéb éves programokat is ösz- szeállítja.- A megvalósítás viszont csa­patmunka eredménye - vallja a táborvezető. Az előkészületek­ben jelentős szerepet játszott Nagybárkány plébánosa, Rolik Róbert, aki segített a gyerekek elszállásolásában. A község családjai fogadták be az 59 lá­togatót, akik 8 és 15 év közti ta­nulók, de vezetőiket is a falusi családok látták vendégül. A csapat tagjai az ország különböző részeiről érkeztek, sportvetélkedőkön, akadály- versenyen vehettek részt, va­lamint megismerkedhettek a helyi nevezetességekkel, tú­rázhattak, s egy színpadi elő­adást is megtekinthettek. A legtöbb programba, így a kö­zös éneklésbe a helyi fiatalo­kat is bevonták. A résztvevők elmondták: rendszeres nyári tevékenységük a táborozás, amit minden évben nagyon él­veznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom