Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-27 / 173. szám

2005. JÚLIUS 27., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE Leesett a tetőről Cered. Hétfőn délután érkezett bejelentés arról, hogy egy ház tete­jéről leesett egy 54 éves férfi és meghalt A helyszíni halottszemle során megállapították, hogy a fér­fi a tető rossz cserepeit akarta ki­cserélni, amikor leesett a magas­ból. Az elsődleges adatok szerint a férfi valószínűleg rosszul lett, és ezért esett le a tetőről. A halott- szemle során Idegenkezűségre utaló nyom, körülmény nem me­rült fel, bűncselekmény elkövetése kizárható. A Salgótarjáni Rendőr- kapitányság az államigazgatási el­járás szabályai szerint vizsgálja a rendkívüli haláleset körülményeit Emlékül, egy darab... Zenekari est Balassagyarmat A „Zene hatá­rok nélkül” 19. nemzetközi mu- zsikustábor, verseny és művésze­ti fesztivál keretében július 29-én, pénteken este nyolc órai kezdettel a balassagyarmati Palóc ligetben- eső esetén a volt megyeházán - zenekari estet tartanak. A rendez­vényen köszöntőt mond és a nem­zetközi egyéni hangszeres ver­seny díjait átadja Dóra Ottó, a Nóg- rád Megyei Önkormányzat Köz­gyűlésének elnöke és Madarász Iván, Erkel-díjas zeneszerző. Új szerződések Osagárd. Három munkanélkülit foglalkoztat a település önkor­mányzata. Mindhárman középko­rúak, s a szerződés lejártával újat írnak majd alá velük, hogy felada­taikat - a közterületek tisztán tar­tását, a középületek karbantartását- továbbra is elláthassák majd. ge, nem lehetett volna egyben el­szállítani. Ráadásul nem várt akadályokba ütköztünk, mivel tele van betonnal és szöggel. Jó pár fűrészlap tönkre is ment a kemény anyagok miatt - mond­ta Bodnár Benedek, aki kitért ar­ra is, hogy már hosszú évek óta folyt az állagmegőrzés, de már nem lehetett mit tenni, ki kellett vágni a fát, amely alatt a legenda szerint Rákóczi is megpihent.- Mi lesz a darabok sorsa?- Egy nagyobbat ott hagyunk mementónak. Azért, hogy az embereknek legyen mire emlé­kezniük. Körülötte virágosítva lesz. A többi darabját eltüzelik majd. A Létesítmény és Sport Kht. használja fel a szétfűré­szelt darabokat - tudatta az ügyvezető igazgató. Két hét telt el azóta, hogy a Tarján vendéglő mellett kivágták a Rákóczi-emlékfát. Állítólag ez volt a leg­jobb megoldás, mivel a fa már balesetveszélyessé vált. A hatalmas törzs napokig feküdt a földön, senki sem nyúlt hozzá, de nagyon sokan megálltak mellette és talán emlékeztek... Juhász A. Salgótarján. Hírlapunk internetes oldalán, a www.nogradmegyeihirlap.hu-n , a fórumban egy topic indult júli­us 13-án. A fórumba bárki beír­hat, leírhatja véleményét. (Kivág­ták a Rákóczi-emlékfát...) A hoz­zászólók között volt, aki „őrült öt­letnek” nevezte a fa kivágását, de volt olyan is, aki a konzerválást és az állagmegóvást javasolta. „Úgy gondolom, hogy a fa a város történelméhez tartozott és nagy veszteség számunkra. Egy újabb olyan dolog, amivel igye­keznek a város múltját eltörölni! Szüleim még Rákosi-faként emlékeznek rá és engem is tájé­koztattak arról, hogy ez a pont volt annak idején a Vörös Hadse­reg kiindulópontja 1919-ben. Szó­val vannak legendák.... Vagyis voltak” - írta „Palócgyerek”. Bodnár Benedek, a Városgaz­dálkodási és Üzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatója lapunkat arról tájékoztatta, hogy darabol­ják a kivágott fát. - Óriási a törne­Készülnek a keresztállításra Herencsény. Egy új kegyhely te­remtődik a palócság számára, amelyet minden palóc - határon innen és túl - sajátjának érezhet majd. Egy Herencsényből kiin­dult ötlet nyomán nagyszabású esemény szervezése zajlik: mint arról korábban is beszámoltunk, augusztus 6-án a Gyürki-hegyen felállítják a Palócok vigyázó nagykeresztjét. A nagyszabású keresztállító palóc búcsút a Palócföld Alapít­vány szervezi, amelynek világi fővédnöke Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-he­lyettese lesz - aki a legutóbbi in­formációk szerint megtiszteli a rendezvényt jelenlétével -, a ke­resztet felszentelő egyházi fővéd­nök pedig dr. Beer Miklós, a váci egyházmegye püspöke lesz. A jö­vő heti szombati rendezvény elő­készületei már nagyban zajla­nak, az elmúlt héten például Nóg- rád megye minden sarkából ér­keztek segítők, akik a tereprende­zésben és egyéb munkálatokban közreműködtek. A benczúrfalvai ifjabb Szabó István szobrászmű­vész elkészítette az emberméretű szoborcsoportot, amely a trónon ülő Szűzanyát ábrázolja majd - a kis Jézussal a karján -, akinek az előtte térdeplő Szent István király felajánlja a koronát. A augusztus 6-7-ei rendezvényre több ezer ér­deklődőt várnak a szervezők. Idősgondozás központilag A salgótarjáni Egészségügyi- Szociális Központ egyik leg­fontosabb feladatának tekin­ti az otthonukban élő, önma­guk ellátására nem vagy csak részijén képes, magá­nyos időskorúak gondozá­sát. Ezek az idősek képtele­nek saját erőből ellátni ma­gukat, mások pedig nem gondoskodnak róluk. Deák Norbert Salgótarján. Szlovacsek Gyuláné, a központ igazgatónője lapunknak elmondta:- A központnak 320 házi gon­dozottja van. A legfontosabb alap­szolgáltatásunk számukra a házi segítségnyújtás, melynek kereté­ben 30 gondozónőnk a napi tisz­tálkodás, a szükséges gyógysze­rek felíratása és kiváltása, továbbá a bevásárlás terén segítik az ellá­tást igénylőket A szociális étkezte­tésben napi rendszerességgel se­gítik dolgozóink azokat a szemé­lyeket, akik szociális helyzetük vagy egészségi állapotuk miatt szorulnak rá az általunk biztosí­tott napi fő ételre. Ez 350 személyt érint. A napi egyszeri meleg étel szükséglet szerinti házhoz szállí­tása minden munkanapon gondo­zónőink segítségével történik, akik az ebédkiosztó helyekről jut­tatják el az ételt a gondozottakhoz - tájékoztatott az igazgatónő. Mindemellett jelzőrendszeres szolgálatot is tartanak a Gorkij kör­út 85-ben. A beteg, egyedül élő sze­mélyek jelzőkészüléket igényel­hetnek, melyen bármi baj esetén riaszthatják az ügyeletes gondo­zónőket Az éjszakai ügyeletet vál­tásban látják el a központ dolgozói, s erre az ügyeleti rendszerre szük­ség is van, mivel Salgótarjánban eddig már 40 lakásban kellett fel­szerelni ilyen készüléket. „GABONAKÍNOK” „Ha kevesebb lenne, jobb lenne” - véli egy nógrádi búzatermelő, akinek legnagyobb problémáját jelenleg a raktározás jelenti. A bő termés a gazdák szemszögéből ez alkalommal nem áldás, az aggasz­tóan alacsony átvételi árak és a raktározás tetemes költségei miatt. RÓLUNK SZÓL Váltsunk témát! ÉN ÚGY ÖRÜLÖK, HOGY EGY OLYAN TÖKÉLETES, gazdaságilag Stabil országban élhetek, mint Magyarország! Itt mindenki elégedett mindennel: a nyugdíjas a nyugdíjával, a dolgozó a fizetésével, a diák az oktatás, a vizsgáztatás rendszerével... Németek, franci­ák mind a jólétünket csodálják és arról álmodoznak, hogy egy­szer majd ők is így élhetnek. Egyedül a szülni vágyó hölgyek­nek és az apaságra ácsingózó uraknak van egy nagy-nagy prob­lémája, mégpedig az, hogy nem választhatják meg harmadik gyermekük nemét. Még ilyet! A TŐLÜNK OKOSABBAK GYORSAN ÁTLÁTTÁK MINDEZT és kitalálták: 40 millió forintért sms-ben kérjük ki a lakosság véleményét. Mi­csoda ötlet - gondolták -, akkor mindjárt hat kérdést tegyünk fel hat héten át, aztán elemezzük, rágjuk át, dobjuk be a köztu­datba, hadd rágódjon rajta a magyar! Tényleg, ha belegondolok a velem egykorúaknak is ez lehet a legnagyobb problémája! Biztosan azért nem vállal sok 20-30 év közötti fiatal gyermeket, mert nem tudhatja előre, hogy fiú lesz- e vagy lány. Igaz, hogy a legtöbb pár csak kettő, vagy egy gyermeket mer „megkockáztatni”, de hát ez már részletkérdés. Csak akkor nem értem, hogy igazából kinek, milyen célközönségnek szól a köz­vélemény-kutatás?! egyébként ránk, nőkre azt mondják, hogy amikor számunkra kellemetlen és kínos dolgokra terelődik a szó, pillanatok alatt témát tudunk válltani és elterelni a beszélgetést egy teljesen más irányba. Nem lehet, hogy a kormánnyal kapcsolatban is ha­sonló dologról van szó? Szeles Enikő Konzultáció az innovációról A mikro-, kis- és középvállalko­zások innovációs kezdeményezé­sének támogatására számos pályá­zat látott napvilágot Ennek kereté­ben a régióban idén még 900 mil­lió Ft áll a vállalkozások rendelke­zésére. A témában a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara székházában rendeznek fó­rumot 2005. július 28-án 11 órától. A rendezvényen az Észak-magyar­országi Regionális Innovációs Ügy­nökség tevékenységéről és a pályá­zati lehetőségekről is szó lesz. RÓLUNK SZÓL Aratás apropóján - az agrariumról Baráthi Ottó túl vagyunk péter-pál napján, az aratás hagyományos kezdetén. Igaz, azt kevesen tudják, a régi jó gazda ekkor nem vágta le a még „tejes” gabonát, csak amikor már „áldás volt rajta” és a kalásznak „tartalma” is volt Sarlós Boldogasszony napján tartották az ünne­pélyes előkészületeket, például a kaszaszentelést. E napon csak a gazdaasszony sariózott le egy csokornyi kalászt, majd másnap lát­tak az aratás emberpróbáló munkájához. Mint ahogy - így vagy úgy - szerencsére nálunk is országszerte megkezdték azt. Méghozzá kedvező előjelekkel, minthogy jónak ígérkezik a ga­bonatermés. Aggódom is, mert nálunk csak az a baj, ha gyenge, meg ha bőséges a termés. Két-három éve az aszály miatti har­matgyenge burgonyatermés miatt volt gond az ellátásban, s nőt­tek égbe az árak a piacon. Tavaly a gazdag búzatermés „jött vá­ratlanul”, annyira, hogy a korlátos piac következtében az amúgy is szűkös raktárak egy része állítólag még jelenleg a tavalyi ga­bonával van tele. az idén a szakemberek szerint bízhatunk abban, hogy egy re­mélhető újabb jó termés esetén sem lesznek a gazdáknak gabo­na-értékesítési és elhelyezési gondjai. ígéret van - már pedig a közmondás szerint az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó! - a szükséges volumenű gabona felvásárlására, tárgyalások folynak a kereskedőkkel az export ösztönzésére és a tárolási gondok megol­dására jelentős befogadóképességű raktárkapacitás is épül. Már jómagam is írtam e helyütt arról, hogy az elmúlt másfél év­tizedben az állatállomány országosan is jelentősen csökkent, megyénkben pedig még az „egész” átlagánál is jobban. Megbil­lent a növénytermesztés és az állattartás, a gabona- és a húster­melés egyensúlya, amit sürgősen helyre kell állítani. Ennek ér­dekében az állattartók az eddiginél több támogatást kapnak, hogy növeljék az állatállományt. Ez jó, és az is, hogy eltörlik a vízkészlet-felhasználási járulékot. a kiszámíthatóságot kell megteremteni a gazdák számára - mondom én. Ugyanis azt tanultam és vallom is, hogy minden gazdaságban rendszerben kell gondolkodni és cselekedni, nem megoldás egy-egy ágazat „ad hoc”-szerű támogatása. A gazdák­nak jó előre tudni kell, hogy melyik ágazat mikor milyen volume­nű támogatásban részesül. Az agráriumot mint „egészet” kell úgy kezelni, mint apáink és nagyapáink, akik megtalálták azt a har­móniát, ami a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés és a kereskedelem között volt. Egykor virágzó mezőgazdaságunk talpra állításához - amit én is várok - hozzájárulhat az agrárbizto­sítás rendszerének működtetése. Mert gazdálkodni csak bizton­ságban lehet. Miként élni meg csak biztonságban érdemes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom