Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)
2005-07-21 / 168. szám
4. OLDAL 2005. július 21. Idősklub a város peremén Salgóbányán, mesebeli erdők közepén, a régi kolóniái lakásokban többnyire idős emberek élnek. Azok, akik öregségükre egyedül maradtak, napközben meghitt otthonra találtak a Várkapuban, a nyugdíjasklubban. Az épületben volt már iskola, gyermekvédő intézet, de több mint húsz éve idős emberek nappali otthona. Két éve 5 millió 600 ezer forintból állami támogatással, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács „közreműködésével” teljesen felújították az épületet Korszerűsítették a fűtést, kicserélték az ajtókat, ablakokat. Benn televízió, video, kis könyvtár szórakoztatja az otthonlakókat. Egészségüket meg a rendszeres torna, cukor- és vérnyomásmérés vigyázza. Nem kell messzire menni akkor sem, ha valami komolyabb baj van, közel az orvos, a rendelő. Mindezekről GERLEY GÁBOR- né, az otthon vezetője beszélt, két munkatársa társaságában. Húszon ketten vannak, akik jönnek nap nap után és tizen olyanok, akik csak az ebédet viszik el. A térítési díjak a nyugdíjtól függnek. A legmagasabb díj 488, a legalacsonyabb pedig 49 forint Ezért reggelit, ebédet és vacsorát kapnak az otthonbeliek úgy, hogy a városi önkormányzat „kiegészíti” a pénzüket. nagy józsefné lassan tíz éve jár klubba. Még nem érte el az öregségi nyugdíjkorhatárt, így átmeneti nyugdíjat kap, 27 600 forintot Ebből kifizeti a lakbért, az 5700 forintot ami egy régi kolóniái lakásért bizony sok. Különösképpen akkor, ha a vizet az utcai kútról hordja. Igaz, a városi önkormányzattól lakbértámogatást kap, legutóbb 22 ezer forintot és pótlást a tüzelőhöz, „tizenvalahány” ezer forintot Azzal, hogy eljár az Alföldre dolgozni, pótol valamennyit Hogy bejár a klubba, nem csak pénzt takarít meg, gyorsabban és jobban is telüt a nap a nyugdíjasok között Gyermekei felnőttek, mind a négy éli a saját életét Két esztendeje, hogy eltemette a férjét, egyedül maradt turcsány László a bányától ment nyugdíjba. Soha nem volt családja, azótajár a klubba, hogy az édesanyja elhunyt. Beszélték róla, rendet tart maga körül, asszonykéz sem csinálná jobban, tisztábban. Pedig van dolga az öreg lakással. Javításra szorul a kémény, a sparhelt oldalát nem győzi tapasztani. Legalább öt alkalommal szólt már a Salgó Vagyon Kft-nek, hogy jöjjenek, csinálják meg. Jöttek is egyszer, de Turcsány László nem tudott róla, bent volt a klubban. Azóta, ahogy mondta, „rá sem hederítenek” a dologra. Ő meg a klubban is igyekszik hasznossá tenni magát Füvet nyír, elvégez kisebb munkákat, ha kérik, segít ahol tud. Az ellátással elégedett, akkor sem marad éhes, ha olyan az ebéd, ami nem a „foga alá” való. A nyugdíja nem éri el a 49 ezer forintot. Lakbér-támogatási kérelmét most újítja meg. Az otthon vezetői segítenek neki is, mint mindenkinek, akinek gondja-baja van. Intéznek segélyt a rászorulóknak, közgyógyigazolványt, méltányossági nyugellátást és fogalmaztak már leszázalékolási kérelmet is. Kuris Sándorné és férje ebédet hord a klubból. Kettejük nyugdíja 120 ezer forint, de mire kifizetik a villanyt, a tüzelőt, bizony alaposan megcsappan a kassza. A tüzelőt addig veszik meg, még tart a nyár, jó az idő, mert télen kocsi fel nem jön Salgóbányára. Az utak rosszak, kátyúsak. Elég egy kis figyelmetlenség, ahogy Kuris Sándorné mondta, máris megvan a baj, neki is a bordája bánta. A gyógyszerek meg különösen viszik a pénzt. A csontritkulás, s a szív- és cukorbetegség sokba kerül. Tízezer forintot fizetnek havonta kettőjük ebédjéért Az étel jó ízű, változatos, ha egy kicsivel több lenne a hús, akkor egészen elégedett lenne az asszony. Meg aztán jól is esik emberek közé jönni, leülni, megpihenni egy kicsit, elbeszélgetni velük. Még akkor is, ha ilyenkor nem csak a szép dolgokról esik szó, amelyek kicsit derűsebbé teszik öreg napjaikat «VG. A fogyasztói jogok érvényesüléséért- Fogyasztóvédelem korábban is volt, ez azonban állami fogyasztóvédelem volt Ami annyit jelent, hogy az állam eszközeivel többnyire megvédte a fogyasztót, ha azt sérelem érte. Az árut visszavi- hette a boltba, kicserélték, vagy visszafizették az árát A helyzet az elmúlt években megváltozott, - mondta Dietz Gusztáváé dr, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Pénzügyi Szakértői Bizottságának elnöke. Mindezekről „A fogyasztóvédelem és a nyugdíjasok” címet viselő salgótarjáni konferencia után beszélgettünk.- Folytassuk az elkezdett gondolatot, mi az, ami ez elmúlt években megváltozott a fogyasztóvédelemben?- Az alapvető változás a tulajdonviszonyokban ment végbe és ennek megfelelően módosult a fogyasztóvédelem is. Ma a gazdasági, a kereskedelmi és a szolgáltató egységek magántulajdonban vannak. A tulajdonos a jogszabályok ismeretében keményen védi érdekeit. A fogyasztót is fel kell készíteni arra, hogy egyenrangú partner legyen ebben a vitában. Hiszen már nincs mögötte a gondoskodó állam, saját magának kell megvédeni érdekeit- Hogyan teheti ezt?- Meg kell ismertetni őt azzal, milyen jogok illetik meg és meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztói jogok a gyakorlatban érvényesüljenek.- Milyen jogokról kell tudnia?- A garanciális és a szavatossági jogról mindenképpen, de a szerződésekről, a biztosítási és befektetési lehetőségekről, a tisztességtelen haszonról is, hogy csak néhányat említsek. Ezek mind hozzátartoznak mai életünkhöz és a fogyasztó biztonságát garantálják.- Többször is hangsúlyozta előadásában, hogy a fogyasztói jogok érvényesítése a felek megállapodásán múlik. Ha ez a megállapodás nem jön létre, hol kereshetik igazukat az emberek, köztük a nyugdíjasok, akik közismerten a legsérülékenyebb fogyasztók?- Több lehetőségük is van. Beírhatnak a vásárlók könyvébe, jegyzőkönyvet vetethetnek fel. Ebbe azt is bele kell írni, hogy milyen lépéseket tesznek a panasz megoldása érdekében. Ha az ügy nem rendeződik, akkor a panaszos fordulhat az állami hatóságokhoz, majd jöhet utolsó lépésként a bíróság.- A tájékoztató során szó esett a békéltető testületekről. Mi a szerepük a fogyasztóvédelemben?- A fogyasztói jogérvényesítés alternatív formája a békéltető testület Ez minden megyében működik és 2004-ben 1810 ügyben jártak el. A legtöbb panasz a szavatosságra, a jótállásra érkezett, valamint a javító és a pénzügyi szolgáltatásokra. De jelentős volt a panaszok száma az utazásokkal, a társasházakkal kapcsolatban is.- Hogyan működnek ezek a testületek?- Fogyasztói jogvitákban járnak el, tehát a fogyasztó az, aki panaszával az eljárást elindíthatja. Kérelmében konkrétan jeleznie kell, mi a panasza, s erre milyen megoldást kér. A békéltető testület természetesen mindkét felet meghallgatja. Ennek alapján hozza meg döntését- Milyen jogköre van az egyesületnek és milyen döntést hozhat?- Kezdem a legegyszerűbbel: a felek megegyeznek és a testület ezt jóváhagyja. Az érintett szervezet alávetési nyilatkozatot tesz, amelyben a döntést kötelezőnek fogadja el és végrehajtja.- Mi történik akkor, ha a felek nem tudnak megegyezni, s a békéltető testület a fogyasztónak ad igazat?- Az érintett szervezet nem köteles elfogadni, végrehajtani a döntést A fogyasztó azonban élhet további jogaival. Kérheti az ügy nyilvánosságra hozatalát, az állami hatóságokhoz, a bírósághoz fordulhat. Az egyesület ajánlása segítheti abban, hogy egyértelműen megfogalmazza panaszát az állami hatóság előtt, vagy a bírósági keresetében.- Ha a panaszosnak nincs igaza?- Ha a testület nem tudja egyértelműen elbírálni a panaszt, megszüntetheti az eljárást Akkor is ezt teheti, ha kiderül, hogy nincs igaza a panasztevőnek. Természetesen azt is le kell írni, hogy mi indokolja az elutasítást ■ V.G. üdülés - nyugdíjasoknak A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány két új pályázatot indított június elején. Ezek közül az egyik Hazai üdülés címmel kínál pihenést nyugdíjasoknak, mert fontosnak tartja az alacsony jövedelemmel rendelkező idős emberek felfrissülését. Erre acélra az idén 150 millió forintot különít el az alapítvány saját forrásaiból. Azok a hazai nyugdíjasok, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők pályázhatnak támogatásra, akik havi ellátása nem haladja meg az 57 ezer forintot és más munkaviszonyból, vagy vállalkozásból származó jövedelme nincs. A nyertes pályázó részére az alapítvány 30 ezer forint értékű, névre szóló üdülési csekket biztosít az alábbi differenciált önrész megfizetése után: Havi ellátás összege: 40 000 Ft ellátásig 40 001-50 000 Ft-ig 50 001-57 000 Ft-ig Üdülési csekk értéke: 30 000 Ft 30 000 Ft ’ 30 000 Ft Támogatás: Önrész: 25 000 Ft 5 000 Ft 20 000 Ft 10 000 Ft 15 000 Ft 15 000 Ft A pályázat csak a „Pályázati adatlap 2005” adatlapon nyújtható be, amely letölthető a www.udulesicsekk.hu weboldalról, a pályázat szövegével együtt. A pályázatot a Magyar Nemzeti Üdülési alapítványhoz postai úton kell eljuttatni. Cím: 1519. Budapest, Pf.: 563. A pályázathoz csatolni kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2005. évi igazolásának másolatát. A pályázat benyújtásának határideje: 2005. szeptember 30. Az elbírálás határideje: 2005. július 31. és 2005. október 15. A pályázat eredményéről írásos értesítést csak azok kapnak, akik támogatásban részesültek. Érdeklődni lehet a 06-30-303-0-303 telefonszámon, adóazonosító jelük bebillentyűzésével. Az üdülési csekket csak a rajta feltüntetett személy használhatja fel a csekken feltüntetett érvényességi időn belül. Nyugdíjfinanszírozás - közelebbről amíg ífjú koromban „csak” tisztelettel és érdeklődéssel, ám mégis csak kvázi kívülállóként szemléltem az időskorúakat, vizsgáltam kellő mértéktartással, tárgyilagosságra törekvéssel helyzetüket, mindezt ma már egyre inkább alapos affinitással, mély átérzéssel tudom megtenni. És tudok írni róluk már korban is közelebbről, lehet kevésbé objektívan, de nagyobb aggodalommal és részvéttel. miként most is a nyugDÚfinanszírozásról, a közeljövő nyugdíjasainak és az egész társadalomnak az egyik nagy problémájáról. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett ugyanis számolni kell azzal, hogy az elmúlt 12-13 évben 1,5 millióval (!) csökkent az aktív keresők, azaz a járulékfizetők száma. Emellett az alacsony foglalkoztatási szint azért is sajnálatos, mert a rendszeres munkavégzés, az értelmes elfoglaltság, a hasznosság érzése az időskori egészség fontos fundamentuma, a kiegyensúlyozott öregkor egyik kritériuma. az alacsony aktivitás alapvető oka a munkahelyek nem elégséges száma és aránya, következésképpen a munkanélküliség tartósan magas szintje. Aztán maga nyugdíjrendszer, amely az elő- és korengedményes nyugdíj révén jószerivel tálcán kínálja a korai igénybevételt, amivel azonban korántsem azt akarom mondani, hogy most akkor meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt! demokráciában deformált, demagóg mentalitásra is utal, hogy a mai menedzsmentek többsége nem számít az idősebb dolgozó - lett légyen akár fitt és egészséges - felhalmozott tudására, tapasztalataira, nem is foglalkoztatja. Az alacsony aktivitás szomorú oka a munkaképes korú népesség egy részének katasztrofális egészségi állapota. Ettől is tragikusabb az elhelyezkedni nem tudó, fiatal, életerős emberek rokkantnyugdíjba menekülése, a munkanélküliek megújulási készségének hiánya, újbóli munkába állásának gyakran zéró esélye. Szóval alacsony a gazdasági aktivitás, magas az egy keresőre jutó inaktívak és eltartottak száma, ami - ha a tendenciák így folytatódnak - azt jelentheti, hogy nem lesz meg a jövőbeli időskorúak nyugdíjának a fedezete. Mit lehet tenni? Szerintem mielőbb meg kell változtatni a nyugdíjkorhatárhoz közeledő, azt elérő és meghaladó munkavállalók foglalkoztatásának mai gyakorlatát: nem nyugdíjba kell küldeni őket, de a legjobbakat meg kell tartani munkakörükben. mi több, az időskorú munkavállalói kör számára sajátosságainak megfelelő álláskínálatot kellene kialakítani (például részmunka- idős munkakörökben). Ez a szisztéma alkalmas lenne a nyugdíjfinanszírozás ugrásszerűen növekvő terheinek mérséklésére, egyben új dimenziót is nyithatna a hazai foglalkoztatás- és társadalompolitika rendszerében és gyakorlatában. Fizetség nélkül Harmincöt esztendeig volt bányász és ebből harminc évet bányamentőként szolgált. Ezek az évek olyan erősen odakötötték a bányászokhoz, hogy akkor sem szakadt el tőlük, amikor letette a bányászlámpát, mert a bányákat sorra bezárták. Jó tíz éve is lehet már annak, Győri János vezeti a bányászszakszervezet karancs- sági alapszervezetét. Lelkiismeretesen teszi a dolgát, s nem vár érte különösebb fizetséget.- Nem mondhatnám, hogy könnyű a dolgom, mert a tagok kilenc településen élnek. - Mindezt nem panasznak szánja, inkább csak a tényeket sorolja. - A taglétszámunk úgy hatvan körül van és a három bizalmival, Kiss Mártonnéval, meg Szécsényfel- faluban Dankó Gézával, aki a helyettesem, próbáljuk összefogni az embereket Összefogni, mert összehozni őket nehéz. Ezért aztán többnyire a bizalmiak, az elnök meg a helyettese viszik hozzájuk a szükséges tudnivalókat és hozzák tőlük kérdéseiket, kéréseiket. Ságúj- faluba, Etesre, Szécsényfelfaluba, Pilinybe eljutni egy nap alatt nem is lehet. Az alapszervezet tagjai többnyire idős bányászok és ahogy Győri János mondta, már sokan el is mentek közülük véglegesen. Tagsági könyvüket azonban átvették özvegyeik. Újabb tagok, különösen fiatalok, nehezen jönnek. Volt, aki a szemük közé nevetett, amikor megszólították:- Szakszervezet? Mit akartok ti a szakszervezettel? Az idén két új tag jött hozzájuk, akik nem is bányászok voltak. Gyárban dolgoztak és amikor nyugdíjasok lettek, egyre jobban hiányzott nekik, hogy tartozzanak valahová. Ami pedig a pénzt illeti, nincs sok belőle. Győri János nem győzi eléggé dicsérni Kiss Mártonnét, Irénkét, aki úgy gazdálkodik a pénzükkel, hogy jusson is, maradjon is. A tagdíjbevétel nem sok, támogatást a bányász alapítványtól kapnak. Igaz, ők is összegyűjtöttek több mint negyvenezer forintot az alapítvány javára. Azokat a bányászokat támogatják vele, akik kis nyugdíjból élnek, betegek. Segít az önkormányzat is. Nőnapot köszönteni és megemlékezni a bányásznapról. Virágot tenni a társak sírjára, akik bányabalesetben veszítették el életüket, 3000 forint segélyt adni azoknak a bányász családoknak, ahonnan családfőt, vagy hozzátartozót temetnek. Annak meg külön örülök, hogy visszaadták a méltányossági nyugdíj lehetőségét Az idén négy tagunknak intéztük, kaptak is háromezer forint emelést. A karancssági önkormányzattal jó kapcsolatot ápolnak. így aztán nem jelent különösebb gondot egy-egy rendezvény megtartása. Van helyük az asszonyoknak is, akiket ugyancsak Kiss Mártonné fog össze egy kiadós beszélgetésre, kézimunkára, dalolásra, vagy egy tájékoztató meghallgatására a klubban. Tóth Tihamér három éve polgármestere Karancsságnak, de gyorsan „átvette” elődje gyakorlatát. Gréczi-Zsoldos Miklós ugyanúgy segítette az alapszervezet működését, mint ahogyan most az új polgármester teszi. ■ Vin.G.
