Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-21 / 168. szám

4. OLDAL 2005. július 21. Idősklub a város peremén Salgóbányán, mesebeli erdők közepén, a régi kolóniái lakások­ban többnyire idős emberek él­nek. Azok, akik öregségükre egye­dül maradtak, napközben meghitt otthonra találtak a Várkapuban, a nyugdíjasklubban. Az épületben volt már iskola, gyermekvédő inté­zet, de több mint húsz éve idős em­berek nappali otthona. Két éve 5 millió 600 ezer forintból állami tá­mogatással, a Nógrád Megyei Te­rületfejlesztési Tanács „közremű­ködésével” teljesen felújították az épületet Korszerűsítették a fűtést, kicserélték az ajtókat, ablakokat. Benn televízió, video, kis könyvtár szórakoztatja az otthonlakókat. Egészségüket meg a rendszeres torna, cukor- és vérnyomásmérés vigyázza. Nem kell messzire men­ni akkor sem, ha valami komo­lyabb baj van, közel az orvos, a rendelő. Mindezekről GERLEY GÁBOR- né, az otthon vezetője be­szélt, két mun­katársa társasá­gában. Húszon ketten vannak, akik jön­nek nap nap után és tizen olya­nok, akik csak az ebédet viszik el. A térítési díjak a nyugdíjtól függ­nek. A legmagasabb díj 488, a leg­alacsonyabb pedig 49 forint Ezért reggelit, ebédet és vacsorát kap­nak az otthonbeliek úgy, hogy a városi önkormányzat „kiegészíti” a pénzüket. nagy józsefné lassan tíz éve jár klubba. Még nem érte el az öregségi nyug­díjkorhatárt, így átmeneti nyug­díjat kap, 27 600 forintot Eb­ből kifizeti a lakbért, az 5700 forin­tot ami egy régi kolóniái lakásért bizony sok. Különösképpen akkor, ha a vizet az utcai kútról hordja. Igaz, a városi önkormányzattól lakbértámogatást kap, legutóbb 22 ezer forintot és pótlást a tüzelő­höz, „tizenvalahány” ezer forintot Azzal, hogy eljár az Alföldre dol­gozni, pótol valamennyit Hogy be­jár a klubba, nem csak pénzt taka­rít meg, gyorsabban és jobban is telüt a nap a nyugdíjasok között Gyermekei felnőttek, mind a négy éli a saját életét Két esztendeje, hogy eltemette a férjét, egyedül maradt turcsány László a bányától ment nyugdíj­ba. Soha nem volt családja, az­ótajár a klubba, hogy az édes­anyja elhunyt. Beszélték róla, rendet tart maga körül, asszony­kéz sem csinálná jobban, tisztáb­ban. Pedig van dolga az öreg lakás­sal. Javításra szorul a kémény, a sparhelt oldalát nem győzi tapasz­tani. Legalább öt alkalommal szólt már a Salgó Vagyon Kft-nek, hogy jöjjenek, csinálják meg. Jöttek is egyszer, de Turcsány László nem tudott róla, bent volt a klubban. Azóta, ahogy mondta, „rá sem hederítenek” a dologra. Ő meg a klubban is igyekszik hasznossá tenni magát Füvet nyír, elvégez kisebb munkákat, ha ké­rik, segít ahol tud. Az ellátással elégedett, akkor sem marad éhes, ha olyan az ebéd, ami nem a „foga alá” való. A nyugdíja nem éri el a 49 ezer forintot. Lakbér-támogatá­si kérelmét most újítja meg. Az ott­hon vezetői segítenek neki is, mint mindenkinek, akinek gondja-baja van. Intéznek segélyt a rászoru­lóknak, közgyógyigazolványt, méltányossági nyugellátást és fo­galmaztak már leszázalékolási ké­relmet is. Kuris Sándorné és férje ebédet hord a klubból. Kettejük nyugdí­ja 120 ezer forint, de mire kifize­tik a villanyt, a tüzelőt, bizony alaposan megcsappan a kassza. A tüzelőt addig veszik meg, még tart a nyár, jó az idő, mert télen kocsi fel nem jön Salgóbányára. Az utak rosszak, kátyúsak. Elég egy kis figyelmetlenség, ahogy Kuris Sándorné mondta, máris megvan a baj, neki is a bordája bánta. A gyógyszerek meg külö­nösen viszik a pénzt. A csontrit­kulás, s a szív- és cukorbetegség sokba kerül. Tízezer forintot fizetnek havon­ta kettőjük ebédjéért Az étel jó ízű, változatos, ha egy kicsivel több lenne a hús, akkor egészen elége­dett lenne az asszony. Meg aztán jól is esik emberek közé jönni, le­ülni, megpihenni egy kicsit, elbe­szélgetni velük. Még akkor is, ha ilyenkor nem csak a szép dolgok­ról esik szó, amelyek kicsit derű­sebbé teszik öreg napjaikat «VG. A fogyasztói jogok érvényesüléséért- Fogyasztóvédelem korábban is volt, ez azonban állami fogyasz­tóvédelem volt Ami annyit jelent, hogy az állam eszközeivel több­nyire megvédte a fogyasztót, ha azt sérelem érte. Az árut visszavi- hette a boltba, kicserélték, vagy visszafizették az árát A helyzet az elmúlt években megváltozott, - mondta Dietz Gusztáváé dr, az Or­szágos Fogyasztóvédelmi Egyesü­let Pénzügyi Szakértői Bizottságá­nak elnöke. Mindezekről „A fo­gyasztóvédelem és a nyugdíjasok” címet viselő salgótarjáni konferen­cia után beszélgettünk.- Folytassuk az elkezdett gon­dolatot, mi az, ami ez elmúlt évek­ben megváltozott a fogyasztóvéde­lemben?- Az alapvető változás a tulaj­donviszonyokban ment végbe és ennek megfelelően módosult a fo­gyasztóvédelem is. Ma a gazdasá­gi, a kereskedelmi és a szolgáltató egységek magántulajdonban van­nak. A tulajdonos a jogszabályok ismeretében keményen védi érde­keit. A fogyasztót is fel kell készí­teni arra, hogy egyenrangú part­ner legyen ebben a vitában. Hi­szen már nincs mögötte a gondos­kodó állam, saját magának kell megvédeni érdekeit- Hogyan teheti ezt?- Meg kell ismertetni őt azzal, milyen jogok illetik meg és meg kell teremteni azokat a feltétele­ket, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztói jogok a gyakorlatban érvényesüljenek.- Milyen jogokról kell tudnia?- A garanciális és a szavatossá­gi jogról mindenképpen, de a szer­ződésekről, a biztosítási és befek­tetési lehetőségekről, a tisztesség­telen haszonról is, hogy csak né­hányat említsek. Ezek mind hoz­zátartoznak mai életünkhöz és a fogyasztó biztonságát garantálják.- Többször is hangsúlyozta elő­adásában, hogy a fogyasztói jogok érvényesítése a felek megállapo­dásán múlik. Ha ez a megállapo­dás nem jön létre, hol kereshetik igazukat az emberek, köztük a nyugdíjasok, akik közismerten a legsérülékenyebb fogyasztók?- Több lehetőségük is van. Beír­hatnak a vásárlók könyvébe, jegy­zőkönyvet vetethetnek fel. Ebbe azt is bele kell írni, hogy milyen lépé­seket tesznek a panasz megoldása érdekében. Ha az ügy nem rende­ződik, akkor a panaszos fordulhat az állami hatóságokhoz, majd jöhet utolsó lépésként a bíróság.- A tájékoztató során szó esett a békéltető testületekről. Mi a szere­pük a fogyasztóvédelemben?- A fogyasztói jogérvényesítés alternatív formája a békéltető tes­tület Ez minden megyében műkö­dik és 2004-ben 1810 ügyben jár­tak el. A legtöbb panasz a szavatos­ságra, a jótállásra érkezett, vala­mint a javító és a pénzügyi szolgál­tatásokra. De jelentős volt a panaszok száma az utazásokkal, a társasházakkal kapcsolatban is.- Hogyan működnek ezek a tes­tületek?- Fogyasztói jogvitákban járnak el, tehát a fogyasztó az, aki pana­szával az eljárást elindíthatja. Ké­relmében konkrétan jeleznie kell, mi a panasza, s erre milyen meg­oldást kér. A békéltető testület ter­mészetesen mindkét felet meg­hallgatja. Ennek alapján hozza meg döntését- Milyen jogköre van az egyesü­letnek és milyen döntést hozhat?- Kezdem a legegyszerűbbel: a felek megegyeznek és a testület ezt jóváhagyja. Az érintett szerve­zet alávetési nyilatkozatot tesz, amelyben a döntést kötelezőnek fogadja el és végrehajtja.- Mi történik akkor, ha a felek nem tudnak megegyezni, s a bé­kéltető testület a fogyasztónak ad igazat?- Az érintett szervezet nem kö­teles elfogadni, végrehajtani a dön­tést A fogyasztó azonban élhet to­vábbi jogaival. Kérheti az ügy nyil­vánosságra hozatalát, az állami hatóságokhoz, a bírósághoz for­dulhat. Az egyesület ajánlása se­gítheti abban, hogy egyértelműen megfogalmazza panaszát az álla­mi hatóság előtt, vagy a bírósági keresetében.- Ha a panaszosnak nincs iga­za?- Ha a testület nem tudja egyér­telműen elbírálni a panaszt, meg­szüntetheti az eljárást Akkor is ezt teheti, ha kiderül, hogy nincs igaza a panasztevőnek. Természe­tesen azt is le kell írni, hogy mi in­dokolja az elutasítást ■ V.G. üdülés - nyugdíjasoknak A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány két új pályázatot indított június elején. Ezek közül az egyik Hazai üdülés címmel kínál pihe­nést nyugdíjasoknak, mert fontosnak tartja az alacsony jövedelem­mel rendelkező idős emberek felfrissülését. Erre acélra az idén 150 millió forintot különít el az alapítvány saját forrásaiból. Azok a ha­zai nyugdíjasok, vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülők pályázhat­nak támogatásra, akik havi ellátása nem haladja meg az 57 ezer fo­rintot és más munkaviszonyból, vagy vállalkozásból származó jöve­delme nincs. A nyertes pályázó részére az alapítvány 30 ezer forint értékű, névre szóló üdülési csekket biztosít az alábbi differenciált önrész megfizetése után: Havi ellátás összege: 40 000 Ft ellátásig 40 001-50 000 Ft-ig 50 001-57 000 Ft-ig Üdülési csekk értéke: 30 000 Ft 30 000 Ft ’ 30 000 Ft Támogatás: Önrész: 25 000 Ft 5 000 Ft 20 000 Ft 10 000 Ft 15 000 Ft 15 000 Ft A pályázat csak a „Pályázati adatlap 2005” adatlapon nyújtható be, amely letölthető a www.udulesicsekk.hu weboldalról, a pályá­zat szövegével együtt. A pályázatot a Magyar Nemzeti Üdülési alapítványhoz postai úton kell eljuttatni. Cím: 1519. Budapest, Pf.: 563. A pályázathoz csatolni kell a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2005. évi igazolásának másolatát. A pályázat benyújtásának határideje: 2005. szeptember 30. Az elbírálás határideje: 2005. július 31. és 2005. október 15. A pályázat eredményéről írásos értesítést csak azok kapnak, akik támogatásban részesültek. Érdeklődni lehet a 06-30-303-0-303 telefonszámon, adóazonosító jelük bebillentyűzésével. Az üdülési csekket csak a rajta feltüntetett személy használhat­ja fel a csekken feltüntetett érvényességi időn belül. Nyugdíjfinanszírozás - közelebbről amíg ífjú koromban „csak” tisztelettel és érdeklődéssel, ám mégis csak kvázi kívülállóként szemléltem az időskorúakat, vizsgáltam kellő mértéktartással, tárgyilagosságra törekvéssel helyzetüket, mindezt ma már egyre inkább alapos affinitással, mély átérzéssel tudom megtenni. És tudok írni róluk már korban is közelebbről, lehet kevésbé objektívan, de nagyobb aggodalommal és részvéttel. miként most is a nyugDÚfinanszírozásról, a közeljövő nyugdíjasa­inak és az egész társadalomnak az egyik nagy problémájáról. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett ugyanis számolni kell azzal, hogy az elmúlt 12-13 évben 1,5 millióval (!) csökkent az ak­tív keresők, azaz a járulékfizetők száma. Emellett az alacsony fog­lalkoztatási szint azért is sajnálatos, mert a rendszeres munkavég­zés, az értelmes elfoglaltság, a hasznosság érzése az időskori egészség fontos fundamentuma, a kiegyensúlyozott öregkor egyik kritériuma. az alacsony aktivitás alapvető oka a munkahelyek nem elégsé­ges száma és aránya, következésképpen a munkanélküliség tartó­san magas szintje. Aztán maga nyugdíjrendszer, amely az elő- és korengedményes nyugdíj révén jószerivel tálcán kínálja a korai igénybevételt, amivel azonban korántsem azt akarom mondani, hogy most akkor meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt! demokráciában deformált, demagóg mentalitásra is utal, hogy a mai menedzsmentek többsége nem számít az idősebb dolgozó - lett légyen akár fitt és egészséges - felhalmozott tudására, tapasz­talataira, nem is foglalkoztatja. Az alacsony aktivitás szomorú oka a munkaképes korú népesség egy részének katasztrofális egész­ségi állapota. Ettől is tragikusabb az elhelyezkedni nem tudó, fia­tal, életerős emberek rokkantnyugdíjba menekülése, a munkanél­küliek megújulási készségének hiánya, újbóli munkába állásának gyakran zéró esélye. Szóval alacsony a gazdasági aktivitás, magas az egy keresőre jutó inaktívak és eltartottak száma, ami - ha a tendenciák így folytatód­nak - azt jelentheti, hogy nem lesz meg a jövőbeli időskorúak nyugdíjának a fedezete. Mit lehet tenni? Szerintem mielőbb meg kell változtatni a nyugdíjkorhatárhoz közeledő, azt elérő és meg­haladó munkavállalók foglalkoztatásának mai gyakorlatát: nem nyugdíjba kell küldeni őket, de a legjobbakat meg kell tartani munkakörükben. mi több, az időskorú munkavállalói kör számára sajátosságainak megfelelő álláskínálatot kellene kialakítani (például részmunka- idős munkakörökben). Ez a szisztéma alkalmas lenne a nyugdíjfi­nanszírozás ugrásszerűen növekvő terheinek mérséklésére, egy­ben új dimenziót is nyithatna a hazai foglalkoztatás- és társada­lompolitika rendszerében és gyakorlatában. Fizetség nélkül Harmincöt esztendeig volt bá­nyász és ebből harminc évet bá­nyamentőként szolgált. Ezek az évek olyan erősen odakötötték a bányászokhoz, hogy akkor sem szakadt el tőlük, amikor letette a bányászlámpát, mert a bányákat sorra bezárták. Jó tíz éve is lehet már annak, Győri János vezeti a bányászszakszervezet karancs- sági alapszervezetét. Lelkiismere­tesen teszi a dolgát, s nem vár ér­te különösebb fizetséget.- Nem mondhatnám, hogy könnyű a dolgom, mert a tagok kilenc településen élnek. - Mind­ezt nem panasznak szánja, in­kább csak a tényeket sorolja. - A taglétszámunk úgy hatvan körül van és a három bizalmival, Kiss Mártonnéval, meg Szécsényfel- faluban Dankó Gézával, aki a he­lyettesem, próbáljuk összefogni az embereket Összefogni, mert összehozni őket nehéz. Ezért aztán többnyire a bizalmiak, az elnök meg a he­lyettese viszik hozzájuk a szüksé­ges tudnivalókat és hozzák tőlük kérdéseiket, kéréseiket. Ságúj- faluba, Etesre, Szécsényfelfaluba, Pilinybe eljutni egy nap alatt nem is lehet. Az alapszervezet tagjai többnyire idős bányászok és ahogy Győri János mondta, már sokan el is mentek közülük vég­legesen. Tagsági könyvüket azon­ban átvették özvegyeik. Újabb ta­gok, különösen fiatalok, nehezen jönnek. Volt, aki a szemük közé nevetett, amikor megszólították:- Szakszervezet? Mit akartok ti a szakszervezettel? Az idén két új tag jött hozzá­juk, akik nem is bányászok vol­tak. Gyárban dolgoztak és ami­kor nyugdíjasok lettek, egyre job­ban hiányzott nekik, hogy tartoz­zanak valahová. Ami pedig a pénzt illeti, nincs sok belőle. Győ­ri János nem győzi eléggé dicsér­ni Kiss Mártonnét, Irénkét, aki úgy gazdálkodik a pénzükkel, hogy jusson is, maradjon is. A tagdíjbevétel nem sok, támoga­tást a bányász alapítványtól kap­nak. Igaz, ők is összegyűjtöttek több mint negyvenezer forintot az alapítvány javára. Azokat a bá­nyászokat támogatják vele, akik kis nyugdíjból élnek, betegek. Segít az önkormányzat is. Nőna­pot köszönteni és megemlékezni a bányásznapról. Virágot tenni a társak sírjára, akik bányabaleset­ben veszítették el életüket, 3000 forint segélyt adni azoknak a bá­nyász családoknak, ahonnan családfőt, vagy hozzátartozót te­metnek. Annak meg külön örülök, hogy visszaadták a méltányossági nyugdíj lehetőségét Az idén négy tagunknak intéztük, kaptak is há­romezer forint emelést. A karancssági önkormányzattal jó kapcsolatot ápolnak. így aztán nem jelent különösebb gondot egy-egy rendezvény megtartása. Van helyük az asszonyoknak is, akiket ugyancsak Kiss Mártonné fog össze egy kiadós beszélgetés­re, kézimunkára, dalolásra, vagy egy tájékoztató meghallgatására a klubban. Tóth Tihamér három éve polgármestere Karancsságnak, de gyorsan „átvette” elődje gya­korlatát. Gréczi-Zsoldos Miklós ugyanúgy segítette az alapszerve­zet működését, mint ahogyan most az új polgármester teszi. ■ Vin.G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom