Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-18 / 165. szám

6 2005. JÚLIUS 18., HÉTFŐ GAZDASÁGI TÜKÖR HIRSAV Három vevőjelölt az Antenna Hungáriára A hat Pályázó közül három, a Macquarie Hírközlési Konzorcium, az Öster­reichischer Rundfunk kon­zorciuma és a Swisscom Broadcast AG adott be aján­latot az Antenna Hungária Rt. privatizációs pályázatá­nak utolsó fordulójában. Á privatizációs szervezet 8,754 milliárd forint névér­tékű, az AH összes részvé­nyének 73,71 százalékát ki­tevő részvényt ad el. (bk) A gabonafelesleget az árvízkárosultaknak azonnali kormányzati in­tézkedéseket sürgetett az aratással kapcsolatban a Magyar Gazdák Országos Szövetségének elnöke. Ja­kab István elnök felvetette, hogy az uniós segélyalapok felhasználásával a romániai árvízkárosultak támogatá­sára kellene felhasználni gabonafeleslegeinket, (bk) Kevesebb vendéget várnak a szállodák A korábbi évekhez viszo­nyítva megváltozott a For­ma-1-re érkező látogatók utazási szokása. Korábban több volt a szervezett cso­port, most a látogatók több­sége inkább egyénileg oldja meg a szállást, (bk) Kétszázalékos pénzromlás az unióban az eu statisztikái hivatala már kiadott egy előzetes, 2,1 százalékos becslést a jú­niusi euróövezeti inflációra a májusi 1,9 százalék után. Elemzők szerint jobb eset­ben is csak 2 százalékra korrigálja júliusra éves inf­lációját az EU. (bk) Megnőtt az üveges sörök forgalma az idén A sör kiskereskedelmi el­adásából hónapról hónapra növekszik az üveges rész­aránya, míg a dobozosé csökken - írja a Világgazda­ság. A kormányzat a vissza­váltható kiszerelések felé tereli a forgalmat. Míg az üveges sörök száma tavaly csökkent, idén májusra elér­te a 44 százalékot, (bk) A ruházati termékek ára az idén alig nőtt. A forgalmi adó mérséklése mellett a verseny is segíti a folyamatot, hogy jövőre se emelkedjen. A Gyurcsány-csomag hatásai számtan A legfelső áfakulcs csökkentését a jómódúak élvezik Bár Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adóre­formként és adócsökken­tésként mutatta be az adó- és minimálbércso­magot, szakemberek sze­rint az öt évre felvázolt tervek nem tekinthetők reformnak. VG-összeállítás Ráadásul az üzleti szféra jövőre akár néhány milliárd forintos többletteherrel is számolhat, és a versenyképességet érdemben javító lépésekre csak 2007-től kerülhet sor. A vállalatok versenyképessé­ge szempontjából minimális ha­tású adónemben, az áfában ter­vez jelentős változást 2006-ban a kormány, ettől egyrészt forga­lombővülést várnak, másrészt azonban ez a lépés jelentős költ­ségvetési bevételkieséssel jár, veszélyeztetve a jövő évi hiány­cél teljesíthetőségén keresztül a 2010-es euróátvétell céldátu­mot Is. (A bevételkiesés mértéke szakértők szerint a kabinet által becsültnél 70-80 milliárd forint­tal nagyobb lehet.) A normál kulcs húsz százalékra történő mérséklése nem állja ki a méltá­nyosság próbáját sem, tekintet­tel arra, hogy a legfelső áfa­kulcsba tartozó termékek a jó­módúak fogyasztásában na­gyobb súlyt képviselnek. A munkahelyteremtés szem­pontjából fontos lenne a magas élőmunkaterhek - és azon belül a nemzetközi összehasonlítás­ban a legmagasabbak közé tarto­zó munkáltatói terhek - mérsék­lése, erre azonban kisebb mér­tékben 2006 novemberében (a tételes eho eltörlésével), illetve nagyobb mértékben csak 2007- ben és 2009-ben (a munkáltatói tb-járulék összesen öt százalék- pontos csökkentésével) vállalko­zik a kabinet. Habár a kiszámít­hatóság és a tervezhetőség szem­pontjából mindenféleképpen po­zitívum az adócsomagban, hogy öt évre meghirdetett pályát vázol fel, a kormány pedig törvénybe foglalná a lépéseket, az adócso­mag olyan drasztikus államház­tartási egyenlegromlással jár, amelynek ellensúlyozásához szükséges kiadáscsökkentés ke- resztülvihetőségét a szakértők nem tartják reálisnak. A személyi jövedelemadó­rendszer a jelek szerint nem egyszerűsödik, mivel az adóked­vezmények esetében nem tett változásra utaló kijelentést a kor­mányfő, egy kedvezmény azon­ban részben eltűnik: a jövőben a csökkentett családi adókedvez­ménnyel csak a három- és több- gyermekes családok élhetnek majd, és ezt a mainál valamivel alacsonyabb jövedelemkorlát mellett vehetik csak igénybe. Ez a lépés része a családtámoga­tási rendszer átalakításának, amelynek eredményeként az ideinél 12 százalékkal több pénzt szán a kabinet erre a cél­ra. Az átalakítással főként az ala­csony keresetűek járnak jól, mivel mindenki máshoz hason­lóan alanyi jogon megkapják a jelenleginek körülbelül duplá­jára emelkedő családi pótlékot. A mostani rendszerben ők nem tudják teljes mértékben kihasz­nálni a családi adókedvezményt, így az új családtámogatással több pénzhez jutnak. Kinek jó, kinek nem KEDVEZŐ ■ a felső áfakulcs csökkentésé­vel olcsóbbá válhat a termé­kek és szolgáltatások fele ■ élénkülhet a kiskereskedelem ■ csökken az szja-terhelés ■ munka- és tőkejövedelmek nagymértékben közelednek m az iparűzési adó százszázaié kos levonhatósága a társasá giadó-alapot csökkenti m három év múlva eltűnik az iparűzési adó m csökken az élőmunkateher a tb-mérték lejjebb szállításával HÁTRÁNYOS ■ a felső szja-kulcs csökkentése a közepes és magas jövedel­műek helyzetét javítja m költségvetési bevételkiesés m az áfát érintő lépés a méltá­nyosság szempontjából nem mindenkinek felel meg m az átlagkeresetet csak né­hány év múlva terheli az alsó szja-kulcs m a bonyolult szja-rendszer to­vábbél m kevés mikrónak éri meg a tíz- százalékos társasági adó Bokros szerint a kormány zavaros ötletekkel áll elő Ellenzéki benzinárbírálat kényszerturizmus Naponta százmillió forint gördül ki Bokros Lajos, egykori pénzügy- miniszter úgy foglalt állást a hét végén az Info Rádióban, hogy az ő 130 pontos csomagjából a mos­tani 100 lépésben csupán egy elem ismétlődik. Nevezetesen az áfa legfelső kulcsának csökken­tése. Bokros szerint felesleges a háromkulcsos áfarendszer, elég lenne a nor-mál mellett egy ked­vezményes kulcs, ha ez adóeme­léssel jár is bizonyos termékek­nél. Nem lehet azonban adócsök­kentést úgy ígérni, hogy ennek ellentételeit nem alakítják ki a bevételi oldalon. Összefüggései­ből kiragadott'ötletek kétség- beesett harca folyik. Bokros mint egy érdekes, .de. nem feltétlenül követendő rend­szerként említette az egykulcsos adórendszert. Az áfánál jobb a kétkulcsos megoldás, bizonyos termékeknél kell a kedvezmé­nyes kulcs - vélte a volt pénz­ügyminiszter. A személyi jöve­delemadónál elfogadható az egy­kulcsos rendszer, de emellett be kellene vezetni például az ingat­lanadót, hogy a nem látható jöve­delmeket megfogjuk - hangsú­lyozta. Az adóreform nehéz ke­nyér, nem érdemes egyes eleme­ket kiragadni. Összefüggéseiben kell a rendszert megváltoztatni. Az adórendszernek együtt kell biztosítani a közjavak finanszí­rozását úgy, hogy ne nyomja agyon a gazdaságot, amely adó- elkerülésre ösztönöz. ■ B. K. Az ellenzék szerint felháborító, hogy a kormány nem tesz sem­mit az üzemanyagárak csökken­tése miatt, amely már-már elvi­selhetetlenül magas. A régióban a legmagasabb. A múlt heti eme­lés előtt kilenc forinttal volt ol­csóbb a 95-ös benzin, mint Ausztriában. Szerbia-Monteneg- róban csaknem ötven forinttal ol­csóbb az üzemanyag a Magyar Autóklub adatai szerint, mégha nem is lehet mindig és minden­hol dízelbenzint kapni. Lázár Mózes, a Fidesz képvi­selője szerint nem lehet csupán a világpiaci árakat emlegetni a magas benzinárak okaként, mi­vel a kőolaj világpiaci ára épp úgy érinti a környező országokat is, náluk mégis olcsóbb a benzin. A képviselő szerint a szomszéd országokban vegyes a kép gazda­sági fejlettség, európai uniós tag­ság, illetve jövedelemképesség terén, mégis alacsonyabbak az árak. Példaként hozta fel, hogy Nálunk a legdrágább a tankolás Ausztria régebbi EU-tagország, Szlovákia és Szlovénia Magyar- országgal együtt csatlakozott, Szerbiát és Horvátországot pe­dig néhány éve polgárháború sújtotta. A Gyurcsány-kormányt bírál­va felemlítette, hogy tavaly külö­nösebb indok nélkül megszün­tette a kompenzációs rendszert, illetve hónapok óta tárgyal a fu­varozók szervezeteivel, de hite­getésen kívül nem tud megálla­podni velük. A Magyar Ásvány­olaj Szövetség szerint már tavaly, az alacsonyabb üzemanyagárak idején is harmincmilliárd forint volt, vagyis mindennap négy ke­réken százmillió forint gördül ki az országból. ■ Bán K. Népszerűtlenek lehetnek a lekötött betétek Bár a háztartások hitelintézetek­nél elhelyezett betéteinek meny- nyisége ebben az évben folyama­tosan emelkedett, a lekötött fo­rintbetétek állománya gyakorla­tilag stagnál - derül ki a Magyar Nemzeti Bank internetes honlap­ján közzétett adatokból. A kedve­zőtlen tendencia - az alacsony megtakarítási hajlandóság mel­lett - részben talán a csökkenő kamatszinttel is magyarázható. A háztartási szektor hitelinté­zeteknél elhelyezett betéteinek állománya csaknem százmilliárd forinttal növekedett az elmúlt öt hónap során, és meghaladta az 5200 milliárd forintot. Komo­lyabb emelkedés azonban csak a látra szóló és folyószámlabeté­teknél mutatható ki, amelyek ál­lománya a decemberi 970,4 mil­liárd forintról májusra 1097,2 milliárd forintra emelkedtek. A betéteken belül legnagyobb súllyal szereplő, éven belüli időtávra lekötött forintbetétek mennyisége ugyanakkor csak ja­nuárig mutatott emelkedést - ek­kor 3340,1 milliárd forintot ért el -, azóta viszont április kivéte­lével apadt az állomány, és két hónappal ezelőtt 3281,4 milliárd forintot tett ki. (Az elmúlt fél év során az éven belüli lekötött fo­rintbetétek kimutatott állománya csaknem hatvanmilliárd forint­tal csökkent.) A hosszú, legfeljebb kétéves időtávra lekötött betétek mennyi­ségének mozgása az elmúlt hat hónapban nem érte el az egymil- liárd forintot. Az összes banki be­téten belül egyébként ezek kép­viselik a legkisebb súlyt: állomá­nyuk májusban 58,5 milliárd fo­rintot ért el, szemben a decembe­ri 58,8 milliárdos mennyiséggel. Hasonló a helyzet a két éven túli futamidőre elhelyezett banki megtakarításoknál, hiszen ezek mennyisége is csak 4,4 milliárd forinttal változott - emelkedett - az elmúlt hat hónapban. A két éven túli lejáratú forintbetétek ál­lománya 216,3 milliárd forintot ért el május végén. ■ VG Csúszik a Panel plusz program rajtja Bár eredetileg pénteken indult volna a Panel plusz program, csúszik a kedvező hitelkonstruk­ció startja. A lakótelepeken élők helyzetének javítása a cél, amit a panelfelújítási program felgyor­sítása, a távfűtési rendszer kor­szerűsítése és a fűtési költségek leszorítása oldhat meg. A pályá­zati rendszer az idén csaknem nyolcmilliárd forintos kerettel se­gítené a panellakokat. Egy lakás­hoz maximum 400 ezer forint pá­lyázati pénz nyerhető el, ugyan­ennyit kell hozzátennie a helyi önkormányzatnak és az érintett lakónak. Ám utóbbiak közt so­kan vannak, akik a szükséges egyharmadnyi önrészt nem ké­pesek előteremteni. Ezeken a helyzeteken hivatott segíteni a rendkívül kedvező fel­tételekkel felvehető kölcsön, a Panel plusz. A program gazdá­ja a Magyar Fejlesztési Bank, amely az Európai Uniótól felvett hitelkeretéből húszmilliárd fo­rintot különített el lakásrekonst- rukció-hitelezési célokra. A la­kóközösségek és az önkormány­zatok a hitelt kereskedelmi ban­koktól vehetik fel. ■ B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom