Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-18 / 165. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2005. JÚLIUS 18., HÉTFŐ Ajándékozás A Nógrád Megyei Gyermekvédelmi Központot hosszú évek óta támogatja a frankfurti repülőtér igazgatósági tanácsának tagja, Hofmann Helmut. Rendszeresen ellátogat a gyermekekhez, és sosem érkezik üres kézzel. Most három mikrohullámú sütőt, három gáztűzhelyet, három hűtőgépet és három mosógépet hozott a lakás­otthonokban élőknek. A salgótarjáni lakásotthonban élő 12 fiatal az ajándékozó jóvoltából egy korszerű gáz­tűzhelyen főzheti az ételeket amelyet Hofmann Helmut szombaton adott át részükre. „Egy akácfa szívósságával” Sz. A. Hrúbik Béla, tavaly - a felvidé­ki Somorján megjelent - második verses kötetének, a jövendölés­nek balassagyarmati, könyvtárbe­li bemutatóján a szívós, a földbe mély gyökerekkel kapaszkodó akácfához hasonlította önmagát. A Palóc Társaság elnökével, Urbán Aladárral való beszélgeté­se során előkerült a kisebbségi lét minden szépsége és nehézsé­ge. Művészetében és emberként is vállalta a költő a gyertya - fák­lya szerepét, melyet Gyertyák az éjben című verse fémjelez legin­kább. A könyv borítóján az ipoly- varbói emlékmű látható - an­nak a községnek a jelképe, ahol a jelenleg Ipolynyéken élő szer­ző alapiskoláit végezte. Szé- csénykovácsi, a Krúdyak faluja szintén meghatározó életében, hisz már a dédszülők is odava­lók voltak. Trianon választotta el az Ipoly két oldalán élőket egymástól, s a költeményekben felmagasztosuló nagyapa is va­lahol e tragikus események ál­dozata. A háborúban kapott fej­lövésbe halt bele - s ismeretlen sírja helyett egy minden évben az ablakban égő gyertya őrizte emlékét - s persze az unoka Val­lomás című verse. Ahogyan családjához ragasz­kodik Hrúbik Béla, olyan mély a kötődése nemzetéhez, ma­gyarságához is. Nem csak költő­ként, de politikusként is tesz a közösségért. Az ipolynyéki Cse- madok oszlopos tagja, a Magyar Koalíció Pártjának járási elnö­ke, aki - bár egy más állam tör­vényei által meghatározva él, de mindig a Szent István-i nemzet­ben gondolkodik. Vallja, hogy először a szellemi, spirituális hidakat kell létrehozni az Ipoly két oldalán élők között, s csak aztán a térbelieket. A költő az ipolynyéki színjátszó csoport tagja is, s a Kürtös című havi folyóirat főszerkesztője. Valóban elmondható róla, hogy egy akácfa szívósságával képvise­li nemzete, szülőföldje érdekeit és értékeit SALGOIJUUAUS „Bajvívás és mulatság...” Palóc búcsú Gyarmaton A Salgóbányai Baráti Kör Egyesület immáron ötödik alkalommal rendezi meg nagy nyári rendezvényét, a juliálist. Az egyesület az idén sorrendben a negyedik nagyszabású, sokakat megmozgató programját bonyo­lította le, amelyen nemcsak a helybeliek, hanem az egykor patinás városrészben működő táborok és a Medves Hotel vendégei közül is sokan részt vettek. Szombaton falutornával kezdődött a nap, amelyen a résztvevők száma most először lépte át a bűvös százas határt. A falunapot rendőrségi bemutató, a megyei hadkiegészítő parancsnokság toborzóirodája, íjászbemutató, és sok más érdekes program színesítette. —----------------------------------J Vasárnap délelőtt a balassa- f gyarmati római katolikus temp­lomnál gyülekeztek a Szent An­na tiszteletére rendezett palóc búcsú résztvevői. A népviseletes processziós menet énekelve ha­ladt a Palóc liget múzeumkertjé­be. Közösen imádkoztak a Má- ria-kápolnánál és feszületnél, majd a szabadtéri színpadon kez­dődött Szent Anna palóc miséje a környékbeli települések hagyo­mányőrzőinek közreműködésé­vel. Délután népzene, néptánc, népmese gondoskodott a szóra­koztatásról hagyományőrző cso­portok, népdalénekes és cigány- zenekar részvételével. A műsort követően „Palócország szépei” címmel viseletes szépségver­senyt rendeztek öt kategóriában. Az eredményre későbbi lapszá­munkban visszatérünk. Drégelypalánk önkormányzata immár hagyományo­san rendezte meg vasárnap Drégely váránál a Szon- di-várjátékokat. Az első nagyszabású rendezvényt 1992-ben, a 440. évforduló alkalmából tartották, az­óta évről évre egyre gazdagabb, színesebb program­mal várják az érdeklődőket. Hegedűs E. A rendezők szándéka a várvé­delem korszakának felidézése vál­tozatos, gazdag, történelmi ihleté­sű programokkal. Igazi történel­mi utazást tehet a látogató a vár fénykorát megelevenítő történel­mi forgatagban: korabeli figurák, korhű jelmezek keltik életre a múltat, amelyet látványos hadijá­tékok, zászlóforgatók, gólyalába­sok produkciói színesítettek. Délelőtt a hollókői Szent László Lovagrend vitézeinek viselet- és fegyverbemutatója, solymászbe- mutató biztosította a szórakozva tanulást, s igazi „hadicsel” volt a vitézek részéről, amikor az ost­romjátékba bevonták a jelenlévő gyermekeket: azt játszották el, kor­hű ruhákba öltözve, amikor a ma­egyetemi tanár, a Magyar Tu­dományos Akadémia Irodalom­tudományi Intézetének igazga­tója, valamint dr. Csorba Csaba főiskolai docens, régész-törté­nész. Délután az Egri Vitézlő Oskola harcosai, valamint a Ba­lassi Bálint íjász Egylet idézte fel a dicső múltat, a hősök tet­teit. A várjátékok idején kézműves kirakodóvásár és bemutató vár­ta az érdeklődőket, ahol megis­merkedhettek a kosárfonás, bő- rözés, fafaragás, csuhézás, ne­mezelés, üvegfestés titkaival. Es­te a nomád tábor területén tábor­tüzet gyújtottak, a legbát- rabbak pedig éjszakai csillagtúrán ve­hettek részt. Kora délután ünnepi köszön­tőt mondott dr. Szörényi László Dr. Szörényi László gyarok megpróbálják visszasze­rezni Drégely várát a törököktől. És minden jó, ha jó a vége: újra ma­gyar kézre került a vár. A Szent László Lovagrend vitézeinek segít­ségével visszautazhattak a részt­vevők az időben egészen addig, amikor az Árpád-házi uralkodók országuk megtartására töreked­tek. S a drégelyi vár egyszeriben eltűnt, helyébe a pozsonyi várat kellett képzelni, amelybe Salamon király húzódott vissza vitézeivel, Szent László pedig a várat ostro­molja. Megtudhatták, hogy a csa­ták szünetében mindkét oldalról kihívták egymást a vitézek párvi­adalra. A valóságosan élethű játé­kot az Igricek együttes korhű ze­néje kísérte. Sokak kedvence a solymászbemu- tató volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom