Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)
2005-07-16 / 164. szám
2 2005. JÚLIUS 16., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Szolnokon nyílt a 35. Palóc Nagyker-üzlet A CBA-áruházlánc, melynek alapító tagja a Palóc Nagykereskedelmi Kft., alelnöke Varga Sándorné, az elmúlt esztendő 495 milliárdos forgalmával a külföldi tulajdonú multikat is megelőzve a szakma élére ugrott. Éppen esztendeje, hogy megvásároltuk a volt Domus Áruház épületét, kezdte ünnepi megnyitóját Varga Sándorné ügyvezető igazgató. A földszinten egy 1500 négyzetméteres eladóteret rendeztünk be és egy pékséget is nyitottunk. Az emeleten egy bérlőnk ruházati terméket árusít. A beruházás 400 millió forintot emésztett fel. Induló árukészletünk 120 milliós értéket képvisel, a polcokon 10 000 terméket helyeztünk el, melyet 800 beszállítótól vásárolunk. Szolnok város új színfolttal gazdagodott. Nagy az örömünk, hogy ez az áruházlánc nálunk váltotta valóra fejlesztési elképzeléseit - mondta avatóbeszédében Botka Lajosáé, a megyei jogú város polgár- mestere. Az üzletet bejárva elmondhatom, hogy az számomra tökéletes komfortérzetet nyújt, mindent megkaphatok itt, amire a konyhámban szükségem lehet. Fontos - folytatta - hogy az áruház 50 új munkahelyet teremtett és abban minden jelenlévő egyetértett, hogy ezt meg kell süvegeim. Dr. Ármós Sándor ezredes, megyei rendőrfőkapitány, Bakos Attila alezredes, Bátonyterenye rendőrkapitánya és Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármestere járőrözött tegnap a város területén. A cél, hogy pontosabb képet kapjanak a településen élők gondjairól, meghallgassák véleményüket, javaslataikat a közbiztonság javítása érdekében. Kihasználatlan kórházi ágyak ...avagy ki pazarol az egészségügyben? (Folytatás az 1. oldalról) az adott beteg gyógyítására fordítandó egyéb költségek is terhelik, a főorvos szerint kijelenthető: mindenki sokkal jobban járna, ha a megmaradó hasznot a rendkívül nehezen finanszírozható - ám az emberek által jogosan igényelt - gyógyítási folyamatok korszerűsítésére fordíthatnák. Másrészt a kimaradás zavart kelt az osztály életében, s további várakozásra kényszeríti azokat a betegeket, akik akár hónapokat is várnak a befekvésre.- Ha az orvostól, illetve a gyógyító személyzettől - egyre szaporodó büntetések terhe mellett - elvárja a társadalom a felelős, pazarlások ellen irányuló magatartást, akkor a betegeknek is vigyázniuk kellene az egészségügy pénzére - hangsúlyozta dr. Palkonyay Gábor, aki úgy véli: amikor az orvos elő- jegyzi a beteget kórházi kezelésre, akkor kettejük, illetőleg az intézet és a beteg között olyan „polgári szerződés” jön létre, amelyben a beteg igényli a kórháznak, mint szolgáltatónak a szolgáltatásait, az intézet pedig vállalja, hogy szolgáltatást nyújt ügyfelének.- Vagyis a szerződő felek mindegyikének jogai és kötelezettségei keletkeznek. Jelenleg azonban csak a gyógyító ellátást nyújtó intézetet terhelik kötelezettségek... Dr. Palkonyay Gábor úgy tudja, hogy nem minden országban engedik meg a döntéshozók az ilyen jellegű „pazarlást”. Angliában például részben, vagy egészben megtéríttetik az így okozott kárt. A főorvos szerint a megoldás egy „próbaper” indítása lehetne, melynek eredményét a széles nyilvánosság elé kellene tárni. Nincs határozott állásfoglalás Dr. Palkonyay Gábor 2002 áprilisában az Egészségügyi Minisztériumhoz fordult állásfoglalásért a következő kérdésekkel: joga van-e egy kórháznak az előjegyzést szabályos polgári szerződés formájában aláíratni a beteggel is? Kikötheti-e az intézet, hogy amennyiben a beteg önhibájából nem veszi igénybe a számára előre lekötött gyógyítókapacitást, akkor a kórháznak befizetendő kártérítési kötelezettséggel tartozik? Dr. Kereszty Éva, az államigazgatási szervezet gyógyító és ápolási főosztályának megbízott vezetője 2002 szeptemberében válaszolt írásban, kiemelve, hogy a minisztérium állásfoglalást nem adhat ki, így csupán a kérdésre vonatkozó jogszabályok bemutatására szorítkozik: A Polgári törvénykönyv (Ptk.) szerint a polgári jogi szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezéseitől a felek egyező akarattal azonban csak akkor térhetnek el, ha jogszabály azt nem tiltja, illetve a szerződés nem minősül semmisnek. Dr. Kereszty Éva a szerződés tartalmának megállapításánál - tekintettel a tárgyra - elsősorban az egészségügyről szóló törvény előírásainak, s különösen „A betegek jogai és kötelezettségei” alcím alatt foglaltak figyelembevételét javasolja. A cselekvőképes beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog és az ellátás visszautasításának joga. A beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére. A Ptk. alapján szerződéskötés nélkül bárki - tehát a beteg és az egészségügyi szolgáltató is - jogosult a bírósághoz fordulni a jogellenesen okozott kárának megtérítése ügyében. A válaszlevél így zárul: „Az önben felmerült kérdésekkel kapcsolatban szükségesnek tartom megjegyezni azt is, hogy az egészségügyi törvény alapján minden beteg jogszerűen igényli a folyamatosan hozzáférhető egészség- ügyi ellátást. Ennek biztosítása pedig nem az egyes egészségügyi dolgozók, hanem az egészségügyi szolgáltató feladata”. Dr. Palkonyay Gábor szerint azonban dr. Kereszty Éva „összekeveri a dolgokat”, amikor arról ír: „a cselekvőképes beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog és az ellátás visszautasításának joga”.- A beteg ugyanis semmit nem utasít vissza akkor, amikor szó nélkül üresen hagyja a számára fenntartott kórházi ágyat. Ez egyszerű „egyoldalú polgári szerződésszegés”, melynek hátterében a felelőtlen magatartás áll. Felelőtlen, mert mindenki tisztában van a hazai egészségügyi ellátás szűkös anyagi helyzetével - fejtette ki a főorvos. Az első lépés A Szent Lázár Megyei Kórház ortopédiai osztályán a tervezhető kezelésekre előjegyzett betegekkel évek óta az alábbi szövegformulát ismertetik és íratják alá: „Amennyiben előjegyzése ellenére sem óhajtja igénybe venni az Ön számára fenntartott ágyat, úgy kérjük, hogy az el& jegyzési időpont előtti héten szíveskedjék azt nekünk telefonon, faxon, levélben, vagy személyesen jelezni! Ezen kérésünk be nem tartásával erkölcsi kárt okozhat azon betegtársainak, akiket az üresen álló ágy ellenére is további várakozásra kényszerít, másrészt gazdasági hátrányt kényszerít kórházunkra, amelyet az üresen álló ágyak után is jelentős kiadások terhelnek”.- Ez semmiféle hátrányos kényszert nem okoz, ugyanakkor ha a beteg felelőtlen magatartásával - intézetünk megítélése szerint - jelentős kárt okoz nekünk, ez alapján megfelelő kártérítési eljárást kezdeményezhetünk ellene - mondta dr. Palkonyay Gábor, hozzátéve: - A döntési helyzetben lévők felelőssége nemcsak abban foglaltatik, hogy mind drasztikusabb rendszabályokkal igyekezzenek megfegyelmezni a „pazarló egészségügyi dolgozót”, hanem abban is, hogy a másik, a betegoldalon felmerülő felelősségi kérdéseket is valódi súlyuknak megfelelően kezeljék. Felvetésünkre a főorvos kifejtette: nem gondolja, hogy bárkinek, aki fellép a felelőüen betegmagatartás ellen, félnie kellene attól, hogy a gyógyító intézet elveszíti pácienseit.- Hiszem, hogy a józanul gondolkodó betegeknek is érdekük, hogy minden ^ tekintetben rend legyen a magyar kórházakban - zárta gondolatait dr. Palkonyay Gábor. Kölcsönös megbecsülés kellene A Szent Lázár Megyei Kórház vezetésének felmérése szerint az intézmény 20 osztálya közül nyolcban fordul elő gyakrabban, hogy az előjegyzett betegek visszajelzés nélkül nem jelennek meg a számukra megadott időpontban: a belgyógyászaton, az érsebészeten, a szemészeten, a bőrgyógyászaton, az ideggyógyászaton, az ortopédián, az urológián és a reumán.- Azt senki se várja el tőlem, hogy ezért bepereljem a betegeket! - jelentette ki határozottan dr. Bercsényi Lajos főorvos, a kórház igazgatója. - Nincsen sem lehetőségem, sem jogalapom arra, hogy a kezelések lemondásának indokoltságát vizsgáljam. Az 1997-ben megalkotott egészség- ügyi törvény 15. paragrafusának ó. bekezdése szerint „a beteg a beavatkozás elvégzéséhez való beleegyezését bármikor visszavonhatja. A beleegyezés alapos ok nélküli visszavonása esetén azonban kötelezhető az ennek következtében felmerült és indokolt költségek megtérítésére”. A problémára vonatkozó jogszabály - finoman fogalmazva - nem egyértelmű. Kérdés többek között, hogy mi minősül alapos oknak...? A főorvos szerint nem a pereskedés, sokkal inkább egymás kölcsönös megbecsülése, a kórházak és a betegek érdekeit egyaránt figyelembe vevő magatartás tanúsítása lehet a megoldás.- Kérem a betegeket, ha alapos indok miatt a számukra fenntartott helyet nem tudják, vagy nem kívánják igénybe venni, esetleg egyéb megfontolásból más időpont biztosítását kérik, feltétlenül jelezzék a kórháznak.- így más betegek hamarabb juthatnak megfelelő kezeléshez és gyógyuláshoz. Ne vegyék el betegtársaik elől a lehetőséget! A megyei kórház vezetése arra törekszik, hogy folyamatos elérhetőséget biztosítson mind a háziorvosok, mind a megromlott egészségű emberek számára. Az osztályos irodák diszpécserközpont jellegű kialakítását tervezik, annak érdekében, hogy az orvosokkal, az ápolószemélyzettel és a betegekkel történő kapcsolattartás még egyszerűbb és gördülékenyebb legyen.- A betegtársakkal szembeni szolidaritáson túl a tervezhetőségben is nagyon nagy segítséget jelentene a visszajelzés. A szabályok betartása mellett a kórház fizetőképessége is több millió forintos nagyságrenddel lenne kedvezőbb - mondta dr. Bercsényi Lajos igazgató-főorvos. Kis kórházban kisebb gond Az előjegyzett fekvőbeteg-kezelések indokolatlan lemondásával kapcsolatban megkerestük megyénk többi kórházának vezetését is.- A kis kórházakban ez kevésbé jelent problémát, de ha előfordul, természetesen hátráltatja a munkánkat. Nem nekünk árt leginkább a beteg, ha nem jelenik meg az előjegyzett időpontban... - mondta Dr. Éles János, a pásztói Margit Kórház igazgatója, aki szerint - szem előtt tartva az esetleges költségeket is - emiatt kártérítési perek indításáról szó sem lehet.- Ma Magyarországon betegjog van, de betegkötelezettség nincs. A hazai egészségügyben nagy a probléma, s ennek csupán egy apró szelete a felvetettjelenség: a magyar ember nem fektet elegendő hangsúlyt az egészségkultúrára, nem megfelelő a hozzáállása. Az orvos gyógyítani szeretne, de segíteni csak azon betegeken lehet, akik ezt hagyják is - hangsúlyozta dr. Éles János. A balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet igazgatója, dr. Szabó Géza elmondta, hogy intézményükben nem jellemző a probléma, bár szórványosan természetesen előfordul.- Úgy vélem, a lemondott előjegyzés nem jelent alapot a kártérítési per megindítására. A napi gyakorlatot tekintve felmerül a kérdés, kivel szemben kellene kártérítést benyújtani: a fekvő betegek döntő többségének előjegyzését kezdeményező háziorvos, vagy a beteg ellen, akinek törvény biztosítja a szabad, orvosválasztáshoz való jogot? Mit tennénk akkor, ha a beteg olyan ellátást venne igénybe, melyet a bekerülési költségén alul térít a biztosító? Ilyenkor az elmaradt veszteségünk „megosztásával” jutalmaznánk? Vagy köszönetét nyilvánítanánk neki, amiért nem okozott további működési deficitet? - teszi fel a kérdések sorát dr. Szabó Géza, hozzátéve:- Úgy gondolom, egyetlen hazai egészségügyi intézmény sincs abban a helyzetben, hogy az előjegyzett kezelések lemondásának indokoltságát vizsgálja. Az erre fordítandó költség messze nem állna arányban a remélhető anyagi, vagy erkölcsi haszonnal. ■ Schveiczer Krisztián
