Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)

2005-07-02 / 152. szám

4 2005. JÚLIUS 2., SZOMBAT KULTÚRA Nógrádi folklórünnep kereken tizedszer Kilenc országból - Bulgáriából, Csehországból, Horvát­országból, Lengyelországból, Mexikóból, Németország­ból, Svédországból, Szlovákiából és minden bizonnyal Törökországból - érkeznek fellépők, s hozzájuk csatla­koznak a magyarországi együttesek, hogy így együtt éppen tíz nemzetet képviseljenek a június 27-től 31-ig megrendezendő X. nógrádi nemzetközi folklórfesztivá­lon. Mint dr. Egyedné Baránek Ruzsenka fesztiváligaz­gatótól megtudtuk, a több mint hatvan csoport ezeröt­száz szereplője - amelyből mintegy ezer nógrádi - az eddigi legnagyobb méretű és legszínvonalasabb rendez­vényt ígéri a sorozat egy évtizedes történetében. CSONGRADY BELA A ráróspusztai 1996-os induló dátum mellett a 2000-es év is fon­tos volt a szervezők számára, hi­szen akkor, a magyar millennium évében szlovákiai települések is feliratkoztak a fesztivál helyszínei közé. Az idén tovább növekszik a vendéglátó helyek száma, hiszen Balassagyarmat, Bánk, Fülek, Hol­lókő, Losonc, Mihálygerge, Ra- gyolc, Salgótarján, Szécsény, Szügy mellett két idegenforgalmi- lag igencsak frekventált község, a nógrádi Kazár és a szlovákiai Divin is fogad programokat. A megnyitóünnepséget ezúttal is közveüenül a magyar-szlovák ha­tár mentén, a somoskői várnál tartják július 27-én, szerdán 16 órától. A protokolláris mozzana­tok utáni várjátékok keretében a közönség íjászok és solymászok bemutatóját láthatja. Az „Isten ho­zott Magyarországon” című europikniket követően a fesztivál résztvevői „Csárdásritmusban” is­merkednek egymással. Az úgyne­vezett gálaprogramot valamennyi külföldi együttes közreműködésé­vel „Nógrád Európában - Európa Nógrádban" címmel először július 29- én, pénteken 18 órakor mutat­ják be Losoncon a szabadtéri szín­padon, majd a zárónapon július 31-én, vasárnap 19.30 órától Bán­kon a víziszínpadon. Ez utóbbi műsort a Nógrád megyei nemze­tiségi találkozó és a magyarorszá­gi szlovákok folk­lórfesztiválja előzi meg aznap dél­után. A „Szomszé­dolás” című prog­ramokra július 28- án, csütörtökön 18 órától Kazáron, Mihálygergén, Ragyolcon és Szügyben, július 30- án, szombaton ugyancsak 18 órai kezdettel Ba­lassagyarmaton, Füleken, Divín- ben és Szécsényben kerül sor. Jú­lius 31-én, vasárnap 10 órától a „Palóc szőttes” elnevezésű műsort Hollókőn mutatják be az együtte­sek. Kiemelt szerepet kap a feszti­válon a nógrádi megyeszékhely, Salgótarján, amennyiben itt, a Fő téren rendezik - július 28-án, 29- én és 30-án, 18 órától, 31-én pedig 10 órától - a „Főik- és szlovák na­pok” című műsorsorozatot. Ennek keretében - a Salgótarjáni Szlo­vák Kisebbségi Önkormányzat és a táncház szervezésében - nem­csak látványos művészeti bemuta­tók lesznek a külföldi csoportok részvételével, hanem gazdag vá­lasztékú úgynevezett kísérő prog­ramok is. Egy-egy napon külön­böző szlovákiai áruk - sörök, tej­termékek, üvegek, saláták - szí­nes kínálatával találkozhatnak az érdeklődők. Lesz például sörivó­verseny és a sátraknál lehet majd fogyasztani - többek között - juh­túrós haluskát, vagy ha úgy tet­szik, sztrapacskát is. Tavalyelőtt a dél-afrikai, 2004- ben a dél-koreai együttes képvi­selte számunkra úgymond a kuri­ózumot, az egzotikus folklórmű­vészetet, az idén a messziről érke­ző mexikóiak tartoznak ebbe a ka- tegóriába. Ugyanakkor Eu­rópa népművé­szete is sokolda­lúan mutatko­zik meg a nógrá­di fesztiválon. A csoportok és a szólisták nem­csak tánchagyo­mányaikból, sa­játos koreográfi­áikból, népzenéjükből adnak íze­lítőt, hanem országuk különböző, színes népviseletéből is. Ők vi­szont a nógrádi, illétve a szlováki­ai helyszíneken ismerkednek je­lenlegi életünkkel, múltunk, ter­mészeti és épített környezetünk értékeivel. Budapesten elmennek a Parlamentbe, kirándulnák Hol­lókőre és Ipolytamócra, megtekin­tik a salgótarjáni bányamúzeumot is. Több nemzetközi táncház ke­Várhatón nagy sikert arat majd a nemzetközi folklórfesztivál távoli vendége, a Mexikóból érkező együttes rétében sajátítják el a környék tánckultúrájának alaplépéseit, ba­rátkoznak egymással és a vendég­látókkal. Nagy értéke a fesztiválnak, hogy ilyenkor találkoznak a me­gyében működő együttesek - így a salgótarjáni Nógrád, a mihály- gergei Ipoly, a szécsényi Palóc és Iglice, a pásztói Ágasvár, valamint a kazári Zsivajgó - táncosai is. A megyei zenekarok közül a tarjám Dűvő és a mihálygergei Tücsök lép fel a fesztiválon. Szlovákiát is számos csoport képviseli majd. Tíz-tíz nógrádi, illetve más megye­beli szlovák együttes jelentkezett a megyei, illetve az országos nem­zetiségi találkozóra és fesztiválra. Ugyancsak tíz nógrádi gyermek- tánccsoport vesz részt július 30- án, szombaton 14 órától Salgótar­jánban a gyermek-néptáncanto- lógia műsorában. Kedvezően értékelhető, hogy a fesztivál hosszú előkészítése so­rán a Nógrád Megyei Közművelő­dési és Turisztikai Intézet nagyon jól együtt tudott működni a társ­rendezőknek is számító szlováki­ai partnerekkel, a losonci, beszter­cebányai szervezetekkel, intézmé­nyekkel, de a visegrádi négyek or­szágainak megfelelő szerveivel, a Nemzetközi Folklórfesztiválok Szervezetével és nem utolsósor­ban a házigazda városok, falvak önkormányzataival is jó kapcso­lat alakult ki. Utóbbiak vállalják a csoportok étkeztetését és a helyi szereplések egyéb infrastrukturá­lis költségeit is. Ez különösen Sal­gótarján esetében komoly plusz- támogatást jelent a Fő tér, illetve a József Attila Művelődési Központ stábjának, technikai berendezése­inek igénybevételével. A megyei közgyűlés viszont megelőlegezi az utófinanszírozott pályázatokból származó összegeket Az előjelek arra mutatnak, hogy a tizedik fesztivál méltó lesz a jubileumhoz, a rendez­vény jellegéhez, évtizedes ha­gyományaihoz és mind színvo­nalban, mind pedig a közönség érdeklődését tekintve igazolja, hogy ez Nógrád megye legjelen­tősebb, legnagyobb szabású mű­vészeti, kulturális eseménye. Re­mélhető, hogy amikor majd Bán­kon a búcsúzás perceiben ma­gyarul és szlovákul felhangzik a fesztivál himnusza - „Uram, áldd meg ezt a földet, s minden nemzetét!” - mindenki szívét-lel- két átjárja nemcsak a meghatott­ság, hanem a megelégedettség érzése is. Nagy ember „A kis herceg” Kevés olyan, ma már felnőtt van, aki nem ismeri - vagy saját élménye alapján vagy hírből - Antoine de Saint- Exupéry bájos művét, „A kis herceg”-et, amely joggal ke­rült „A nagy könyv” olvasási akció legkedveltebb tizenkét regénye közé. De, hogy még véletlenül se felejtődjék el, s messzire visszhangozzék mondandója, arról az olyan dramatizált formák is gondoskodnak, mint amüyet a sal­gótarjáni KiViSzI színjátszó csoportja a közelmúltban be­mutatott a József Attila Művelődési Központban. Jelenet a KiViSzI előadásából: balra a Pilóta, Marci Péter, jobbra a címszerep­lő, Andrássy Richard Cs. B. Miért fontos, hogy napjainkban és majd a jövőben is sokan ismer­jék Saint-Exupéry művét? Avagy úgy is kérdezhetnénk, hogy mi­ben rejlik e remekmű esztétikai és általános emberi értéke? A ma­gyarázat egyrészt az írás jellegé­ben, másrészt tartalmában rejlik. Ez a könyv ugyanis egy olyan bölcs mese, amelyik egyaránt szól gyermekeknek és felnőtteknek (sőt az utóbbiaknak talán még in­kább). A második világháborúban önkéntes pilótaként hősi halált halt francia szerző egy kedves kis­gyermek vízióival mondatja el a véleményét az emberekről, növé­nyekről, állatokról, a köztük lévő kapcsolatokról. „A kis herceg”, avagy egy másik bolygóról érke­zett „tünemény” egy olyan világot láttat az olvasókkal, nézőkkel, amelynek embersége, tisztasága, szépsége - minden jel, aktuális ta­pasztalat arra mutat - sajnos csak a költői képzeletben, legszebb vá­gyainkban létezik. Az „apró em­berke” - aki naggyá válik, mint­hogy ő maga a szeretet - minden gesztusával arra ösztönöz, hogy fogadjuk el embertársainkat, él­jünk békében magunkkal és ba­rátságban másokkal, mert csak így lehetünk boldogok, igazán ci­vilizáltak. És sose felejtsük el a si­vatagi róka tanácsát: Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lé­nyeges, az a szemnek láthatatlan. ” De nem kevésbé fontos az az inte­lem sem, amelyik a „megszelídí­tettek” iránti felelősséget hangsú­lyozza. Mindezek az alapgondolatok jól g érvényesülnek a KiViSzI előadásá- I ban, a Jakubovics Judit által szín- I padra alkalmazott és rendezett I változatban is. A számos ügyes, s tehetséges gyermek, illetve ifjú színjátszó sorából Andrássy Ri- c/iórefoí külön is ki kell emelni, hi­szen címszereplőként igen sok szöveget kellett megtanulnia és az egyórás darab szinte teljes terje­delmében aktívan kellett részt vennie a játékban. A fény- és hang- technika jól szolgálta a szimbólu­mokra épülő darab megértését, él­vezetét Az előadás ismét bizonyította, hogy a KiViSzI - amelyik a 2004/2005-ös színházi évadban a „Dzsungel könyve” és a „Musical- kavalkád” bemutatásával is ünne­pelte fennállásának huszadik év­fordulóját - komoly értéke a vá­ros kulturális életének. Elismerés illeti a közösségi mentalitásra és az együttes művészeti munkára építő és koncentráló csoport min­den korábbi és jelenlegi vezetőjét, tagját, közreműködőjét és támo­gatóját, hiszen az elmúlt húsz év­ijen sikerrel éltették tovább, mint­egy „átvitték a túlsó partra” a vá­rosban jelentős múlttal rendelke­ző amatőr színjátszás legszebb ha­gyományait. KFT: lälllF Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Azt javaslom, hogy fejtsen kevesebb fejtörőt ketteske. ” Szerencsés nyertesünk: Kovács Lászlóné Sóshartyán, Kossuth ÚL 45. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb jú­lius 7-ig juttassák el szerkesztőségünkbe, az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át!

Next

/
Oldalképek
Tartalom