Nógrád Megyei Hírlap, 2005. július (16. évfolyam, 151-176. szám)
2005-07-01 / 151. szám
2 2005. JÚLIUS 1, PÉNTEK Aki kétszer is jól döntött- Az összes nyűgével, bajával, a különböző problémákkal az újabb és újabb gondokkal együtt szeretem a mezőgazdaságot - mondta Lőrincz János szécsényi főállású őstermelő. Szécsényben a mezőgazdasági szakképző iskolában 1973- ban szerzett technikusi oklevelet. Több mint 10 évig dolgozott a helyi állami gazdaságban. Sz. F.- Az 1980-as évek második felében már érezni lehetett a változás szelét. 1988-ban úgy döntöttem, hogy önállósítom magam. Tíz hektár bérelt területen kezdtem el gazdálkodni. A kárpótlás idején földet vásároltam. Jelenleg hetven hektáron termelek, ami részben az enyém és részben bérelek.- A mezőgazdaság melyik területével foglalkozik?- A „több lábon állás” híve vagyok. A mezőgazdaság több tényező függvénye, időjárás, piac, uniós támogatás. Ha több mindennel foglalkozom, kisebb a bukás veszélye. A piac kiszámíthatatlan hullámzására hadd mondjak egy példát. Az állattenyésztésen belül sertéstenyésztéssel foglalkozom. Két évvel ezelőtt, tavaly ötezer forint volt az elválasztott malac ára. Az idén 14 ezer forint. Azt mondom, amikor eladnak, venni kell. Ugyanis az olcsó árak miatt mindenki bepánikol, szabadulni akar az állatoktól, az áruitól. Eltelik egy kis idő és keresett lesz a piacon az áru. Persze a képlet ennél sokkal bonyolultabb. Most például éppen az uniós támogatás miatt azon gondolkodom, hogy bővítem az állattartásomat szarvasmarha-állománnyal.- Mi az, ami bonyolultabbá teszi az ön által említett képletet?- Különböző közgazdasági tényezők, a támogatási rendszer. Az ember berendezkedik egy technológiára, a váltás nem olyan egyszerű. Itt van például a burgonya. A termesztését olyan szinten gépesítettem, hogy emberi kézi beavatkozásra szinte nincs is szükség. Ismert, hogy tavaly, és az idén milyen nyomott volt az burgonya ára. Én azt mondom: nem hagyom abba a termesztését. Mihez kezdek^ gépekkel?- A burgonyán kívül milyen növények termesztésével foglalkozik?- Búza, napraforgó, kukorica.- Itt az aratás ideje, a búzára sikerült piacot találni?- Ma nem könnyű a gabonapiac. Körülbelül 200 tonna termésre számítok. Ennek csak a negyedét tudom tárolni. A többit, ha nyomott áron is, kénytelen leszek eladni, annál is inkább, mert szükség van a pénzre. Az ember állandóan kalkulál, számol. Az lenne optimális, ha 50 kilométeres körzetben kombájn alól el tudnám adni a termést. A napraforgónál könnyebb a helyet, szép termésátlag ígérkezik, amire már most megvan a szerződés. A kukoricát az állatok takarmányozására termesztem.- Elégedett ember?- Azt mondtam, szeretem a mezőgazdaságot. Sokat dolgozom, de nem bántam meg, hogy a mezőgazdaságot választottam, s jó volt az 1988-as döntésem is. Katasztrófák mindenhol történnek A közelmúltban Olaszországban járt a Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium három pedagógusa: egy projekt keretében az európai tűz- és katasztrófa- védelem oktatását, szervezését vizsgálták különböző európai országokban. A tapasztalatokról Bocsok Józsefné beszélt. H. E.- Olaszországban a partner- szervezet egy pszichológusokból álló irodahálózat, amelynek célja az oktatáson kívül a kutatás is - kezdte Bocsok Józsefné. - Tanfolyamokat szerveznek többek között elsősegélynyújtásból, amelyhez szimulációs szoftvereket és gyakorlati bemutatókat használnak. Élethű sminkkel illusztrálják a különféle sérülések nyomait és helyszínét, így szoktatva hozzá a tanulókat a szörnyű látványhoz: teljesen más ép testrészen gyakorolni a kötözést, mint szembesülni egy baleset utáni valósággal. így csökkentik a várható sokkhatást. A pedagógus elmondta: nagy hangsúly fektetnek a gyakorlásra, terepen, a balesetekhez hasonló körülmények között. Mivel Olaszországban a kitelepítés is gyakori a földrengések, árvizek miatt, így ezt is szokták „gyakorolni.” Az Európai Unió 15 országa írta alá egyelőre eddig az egységes „Emergency plan”-t, azaz a veszélyhelyzettervet. Remélhetőleg az újonnan csatlakozott tíz ország is kapcsolódik majd ehhez, hiszen a katasztrófák többször több országra terjednek ki. Sok önkéntes dolgozik a hálózatban, elsősorban azért, hogy a kellő tapasztalatot megszerezze és szakszerűen segítsen a bajban. A kutatás terén a pánikhelyzettel foglalkoznak: fontos, hogy mindenki tisztában legyen a pánik okozta fizikai és érzelmi hatásokkal.- Amerikából ültették át az úgynevezett családi programot - mondta Bocsok Józsefné. - „Vésztervet” dolgoznak ki a családok számára, amely a tűzvédelemtől, a füstérzékelő használatától kezdve az egyéb katasztrófahelyzetekre is felkészíti a családtagokat. Gyakorlati próbák során rögzül, mit is kell tenni például tűz esetén, hogyan kell menteni például a mozgássérült, a gyermek, vagy az idős hozzátartozót. Ehhez készült demonstrációs tananyag, amely az interneten is elérhető. Úgy véljük, ez nálunk is hasznos lenne, hiszen az árvíz, a tűzeset nálunk is gyakori. Francia professzor Pásztón NÓGRÁD MEGYE ______________ B emard Le Calloc'h, francia-breton professzor hagyományos magyar és francia nyelvű előadásait hallhatták nemrégiben Pásztón az érdeklődők. Az előadásokról, a professzor munkásságáról Bottyán Zoltán a Mikszáth Kálmán Gimnázium nyugalmazott igazgatóhelyettese, a francia tagozat volt vezetője beszélt. A professzor előadás közben esla A Mikszáth Kálmán Gimnázium Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium négy éve fedezte fel maga és a város számára a gyönyörű magyarsággal beszélő Bemard Le Calloc'h professzort, a neves Körösi Csorna Sándor-kutatót, több magyar, francia, angol, finn tudós társaság „rendes” és tiszteletbeli tagját. Az akkor még pályakezdő francia-történelem szakos tanár 1947-ben, Gödöllőn, a Hor- thy-Klebersberg alapítású francia két tannyelvű premontrei gimnáziumban kezdte tanári pályáját. Franciaként szégyenérzet töltötte el, hogy kormánya semmit sem tesz az ellen, hogy a környezetében egyedüli nem fasiszta államot, Magyarországot, a második világháború után másodjára is megcsonkítják, a valóban fasiszta szomszédait pedig Magyarország testéből szemfényvesztő módon megjutalmazzák. Elhatározta, hogy közelebbről is megismerkedik ezzel a nagyhatalmi balsors sújtotta néppel, s ha lehet, dolgozik érte. Ennek jegyében kereste fel a Párizsi Magyar Intézetet, ahonnan Gödöllőre irányították. Nem sokáig dolgozhatott itt, mert az egyházi rendeket és velük együtt iskoláikat is hamarosan megszüntették. Bemard Le Calloc'h kénytelen volt a Budapesti Francia Intézetben folytatni magyarországi tevékenységét, majd 1952-ben magyar feleségével - akit a pásztóiak már csak Kati néniként ismerhettek meg - végképp hazatérni Franciaországba. Visszatérte óta, különböző városokban, iskolákban, tudós társaságokban számol be újabb kutatási eredményeiről, tesz tanúságot a magyarság iránti hűségéről. Négy éve Pásztó is azok közé a városok közé tartozik, amelyek olyan szerencsések, hogy előadóként vendégül láthatják, tiszteleghetnek e rendkívüli emberi és tudósi életút előtt. A Rákóczi Szövetség pásztói csoportja tiszteletbeli elnökévé választotta, a középiskola francia tagozatának könyvtára pedig tavaly óta az ő nevét viseli. Idei magyar nyelvű előadását a Teleki László Városi Könyvtárban tartotta a Rákóczi- évek jegyében. A Napkirály Rákóczi mellé rendelt hadmérnökének szemével láttatta a kuruc függetlenségi harcot, újszerű felismerésekkel gazdagítva a pásztói és a vendég aszódi gimnazisták, tanáraik és a városlakók ismereteit, történelemszemléletét. A találkozó a középiskola francia tagozatán folytatódott, ahol a tavalyi után a professzor úr újabb jelentős könyvadománnyal lepte meg az iskolát. Herczegné Varga Ilona igazgató és Farkasvölgyiné Bottyán Kinga igazgató- helyettes mondtak köszönetét a professzor úrnak adományaiért. Bemard Le Calloc’h ezután a francia két tannyelvű tagozat magyar és francia anyanyelvű tanárainak tartott francia nyelvű visszatekintést a magyarság iránti elkötelezettségének történetéről és munkásságának főbb területeiről. A pásztóiak a jövő évi viszontlátásig búcsúztak a Párizs-Budapest utat saját kocsijában megtevő, 80. születésnapját idén ünneplő neves vendégüktől. Koszorúzás Kerekes Pásztó. A Magyarok Világszövetsége Pásztó és körzete csoportja nemrégiben, az első világháborús emlékműnél koszorúzással emlékezett, és fejezte ki gyászát az első világháborút, Magyarország szétdarabolásával lezáró rablóbéke miatt. Bottyán Zoltán, a csoport elnöke emlékbeszédében most is, mint mindig a legfrissebb hiteles dokumentumok és felfedezések sokszorosított és szétosztott szemelvényeire épített. Ezúttal Soly- mossy Péter „Magyar revízió svéd szemmel” című doktori értekezése alapján a svéd diplomáciai levéltár, szenzáció- számba menő tanúságtételét ismertette. A megemlékezésen részt vett és koszorút helyezett el az önkormányzat nevében Sisáklmre polgármester, a Fidesz- MPSZ városi-szavazókörzeti csoportja nevében pedig Kriston Péter. A rendezvény a közösen elénekelt Himnusszal kezdődött, és a székely himnusszal zárult Együttműködés Szécsény—Ipolyság. Szécsény Város Ön- kormányzata és a szlovákiai Ipolyság városa között az oktatás, kultúra, sport, idegenforgalom, kereskedelem, vállalkozás- fejlesztés területeken együttműködési megállapodás jött létre. Kiemelt figyelmet fordítnak az Interreg közösségi kezdeményezés Magyarországon 2004-2006 cím alatt kiírt uniós pályázatra és más pályázatokra. A felek kölcsönösség alapján biztosítják a testületek delegációinak tapasztalatcse- re-átogatását Elősegítik és szorgalmazzák a két település intézményeinek, civil szervezeteinek kapcsolatfelvételét. Kezdeményezik a gazdasági és kereskedelmi szervezetek, vállalkozók közvetlen kapcsolatfelvételét, együttműködését Törekednek arra, hogy a két város lakossága kölcsönösen megismerje egymás életét, kultúráját Támogatják a két település között a kulturális, a művészeti és a sporttalálkozók szervezését, az idegenforgalom fellendítését, a személyes emberi barátság kialakítását- A villamosmérnök Salgótarján nevelte Vajon milyen hasonlóság van a sport és a matematika között? Ha a sportot szerető ember matematikával foglalkozik, vélhetőleg fegyelmezett lesz. A matematika, a sport feladatainak megoldója könnyebben haladhat, mert lépés vagy lengés, fizikai (vagy) szellemi erőpróba - gyakorlott használója. Mint a salgótarjáni Szabó Gábor...- Hol jártad az első iskoládat?- A Beszterce-lakótelepi Általános Iskolában kezdtem tanulni Szentpéteri Katalinnál, aki kedves volt, jó érzésekkel gondolok rá. Ugyanitt mai napig tartó barátság szövődött Bártfai Ferenccel és Torják Tiborral Második osztályban már kézilabdáztam édesapámnál, Szabó Attilánál, valamint tornázni kezdtem Oravecz Gézánál- Mennyi időt töltöttél az edzéseken, mennyire voltak ezek megter- helőek számodra?- Heti két-két alkalommal, másfél órát Ugyan fárasztóak voltak, de a tanulás mellett jót tettek.- Mikor bővült a sport? Ha jól tudom, más sportágakkal is foglalkoztál..- Negyedik osztályban úszni kezdtem Kovács Dénesnél. Itt rögtön haladó csoportba kerültem. Ötödik osztálytól nyolcadikig rendszeresen indultam Ebihal úszóversenyeken, ahol dobogós helyen végeztem. Nyaranta a palotási tónál kajak-kenuztam, télen pedig sítáborba jártam.- Hogyan alakult az iskolai élet?- Vilim Györgyné tanárnőm matematikából nagyon jó alapokat adott, azt pedig a gimnáziumban vettem észre, hogy a helyesírást milyen jól elsajátítottam Bandúr Mária tanárnőmtől.- Milyen közösségbe jártál?- A fiúkat és lányokat összekovácsolta a sport- Hol folytattad tanulmányaidat?- Budapesten a sport és angol tagozatos általános iskola és gimnáziumban. A sportágak közül a kézilabdát választottam, a Budapesti Elektromos SE NB I-es kézilabda utánpótláscsapatához kerültem.- Gyakran versenyeztetek?- Budapesten, valamint vidéken többféle versenyre is jártunk, sokszor előfordult, hogy szombaton és vasárnap is volt mérkőzés.- Külföldre is eljutottál?- '95-ben Svédországban jártunk, Partille városában egy nagy nemzetközi kézilabdatornán, amely azért is emlékezetes, mert a közterületek rendje, tisztasága elkápráztatott. Olasz- és Spanyolországban jutalomutakon vettem részt.- A sport kiteljesedése mellettvolt más vonzalom az életedben?- Az általános iskolából hozott matematika iránti szeretet megmaradt, és a heti három kötelező óra plusz kettővel bővült fakultáció keretében. A gyakorlati részt szerettem, az elméletit megtanultam.- Milyen volt a folytatás?- Először az Eötvös Loránd Tudományegyetem Alkalmazott Matematika Szakára jelentkeztem. Sikeresen teljesítettem a központi felvételit, ám a heti 32 órából a 30 matek soknak bizonyult- Változtatnod kellett?- Decembertől már egy újabb felvételire készültem a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Mérnöki Karára. A gimnáziumi füzeteimből tanultam. A központi felvételit teljesítettem matematikából és fizikából.- Milyen tapasztalatokat szereztél?- A kollégiumban - amely egy nagy albérletként működik - nagyon sok új embert ismertem meg. Az első év nehézségeit a programozás és a villamosságtan okozta. A heti 34 órai megjelenést nagyon szigorúan vették. A második év tárgyai szintén jelentettek nehézséget, de a harmadik már köny- nyebb volt Párhuzamos képzésben mérnök-tanári szakot választottam, a negyedik évben mérnöktanári tantárgyakat tanultam. Gyakorló tanításra jártunk, melynek befejeztével a tanárnő felajánlotta, hogy lépjek az iskola kötelékébe.- Elfogadtad az ajánlatot?- Nem, mert ötödéven felvettem a kooperatív képzés villamosmérnöki gyakorlatát.- Ez mit jelentett pontosan?- Négy napot egy telefonos cégnél töltöttem, egyet az iskolában. A cég lehetőséget kínált: tanulmányaim befejeztével itt folytassam a munkát Ezt már elfogadtam.- Hogyan viselted az utolsó évet?- Ez volt a legnehezebb. Teljes munkaidőben dolgoztam, mellette megírtam két szakdolgozatot, középfokú nyelvvizsgát tettem angolból. Jelenleg államvizsgára készülök.- Mindemellett volt időd a sporttal törődni?- A főiskola kezdetén kerültem be az első felnőttcsapatba, az NB 1/B Dunakeszi KSÉ gárdájába, amely segített az önálló egzisztencia megteremtésében. Salgótarjánban 2002-ben a férfi kézilabdacsapat harmadosztályából a másodosztályba jutottam, majd átigazoltam a helyi egyesületbe.- Milyen emlékekkel, eredményekkel zárult a 2003/2004es évad?- Második helyen végzett a csapat. Őszinte öröm, jó érzés hazai pályán játszani. ■ G.SZ.P.
