Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-18 / 140. szám
2005. JÚNIUS 18., SZOMBAT 5 HAZAI TÜKÖR MAGYARORSZÁG Logikai bukfencek a fideszes tábornak TOÓT H. ZSOLT adva van egy kétes hitelű dokumentum, amiben Gyurcsány Ferenc korábbi főtanácsadója, Braun Róbert az Orbán Viktor lejáratását célzó „gyanúkampány” tervét adja elő. A fejléce szerint a miniszterelnöki kabinetben született írás kapcsán Braun már feljelentést is tett okirat-hamisítás gyanúja miatt Jelezve például, hogy a 2005-re dátumozott iratokon olyan tisztsége szerepel, amelyről még 2004-ben lemondott. nem az A baj, hogy a Fidesz rávetette magát erre a zűrös kis dokumentumra, s vizsgálatot követel arról, készült-e ilyen kampányterv. Inkább az a sajnálatos, hogy a magát a legfőbb felháborodó szerepébe helyező fideszes Répássy Róbert olyan nyilatkozatokat tesz, amelyek logikai képtelenségük miatt csak arra jók, hogy a politikusok iránt érzett maradék bizalmat is elvesztegessék. Répássy ugyanis kijelentette, máris megvan a bizonyíték a lejárató kampány létezésére. S mi lenne ez? Kiderítették: a sajtóban megjelent, Orbán Viktor feleségének tokaji ügyeit firtató cikk szerzője szerződéses viszonyban áll a Bács- Kiskun megyei önkormányzat szocialista elnökével. És akkor mi van? Aki kész arra, hogy Orbán Viktor nimbuszát kikezdő cikkeket jegyezzen, az nyilván nem lehet a vezér feltétlen híve. Akár még az MSZP közelében is sertepertélheL Hogyan tehet viszont ez a felfedezés egy hiteltelennek tűnő kampánytervet egyszerre hitelessé? Megmondom: sehogy. Egy ilyen kijelentés főleg arra jó, hogy a fideszes párthívek felsóhajtsanak: nincs miért kételkedniük Orbán Viktor tokaji kapcsolatainak feddhetetlenségében. Ezek után csak az a kérdés, a Fidesz miért terheli a közbeszédet olyan gondolatokkal, amelyek csak az elvakult párthívek lelki épülését szolgálhatják. Partium, az európai régió építhet a hagyományokra mádl Ferenc reméli, Románia reménybeli uniós tagsága lehetővé teszi, hogy a Partium ismét kialakítsa valaha jól működő kapcsolat- rendszerét. A köztársasági elnök pénteken erről Debrecenben egy konferencián beszélt. v Répássy Róbert képviselő belenézne a papírokba a Fidesz országgyűlési képviselője levélben kérte Szilvásy Györgytől, a Miniszterelnöki Kabinet államtitkárától, hogy betekinthessen azokba az iratokba, amelyeket Braun Róbert, a Miniszterelnöki Kabinet korábbi helyettes államtitkára készített. Arra kíváncsi, valóban készült-e kampányterv az ellenzéki párt elnökének lejáratására. Szívesen menedzselné az országot Csányi Sándor nem szeretne miniszterelnök lenni, de válságmenedzserként vállalná az ország vezetését - mondta egy tévéinterjúban az OTP Bank közismert vezérigazgatója. Törvényjavaslat a kötelező megjelenésről az állampolgárok számára az országgyűlési bizottságok előtti kötelező megjelenést és igazmondási kötelezettséget állapítana meg az Országgyűlés törvényben kihirdetett házszabálya - mondta Szabó Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője. A kétpárti javaslat szerint arra, aki nem jelenik meg a vizsgálóbizottságok előtt, ugyanazok a szankciók vonatkoznának, mint azokra, akik a bíróság előtt nem jelennek meg. A bűnszövetkezetek üzelmeinek kárvallottjai legtöbbször szükséglakásba, rosszabb esetben az utcára kerülnek Pártok a lakásmaffia ellen abszurdum Lehazudták a házakat az albertfalvai telkekről Országszerte háromezer lakásmaffiás ügyet érint az a törvénytervezet, amelyet az MSZP és a Fidesz-MPSZ nyújt be. A két szöveg szó szerint megegyezik egymással. A lépés kiváltó oka egy albertfalvai eset. Izing Antal Egy albertfalvai lakástulajdonos néhány hónappal ezelőtt a világhálón böngészett, amikor egy olyan hirdetésre bukkant, amelyben a Kincstári Vagyonigazgatósághoz kötődő Kiving Kft az ő saját telkét árulta, kétszáz másikkal együtt. Mindany- nyi környékbeli ingatlan volt. A böngésző még aznap éjjel értesítette a szomszédjában élő dr. Kocsisné dr. László Ildikó bírónőt, akinek a házhelyét szintén meghirdette a cég. László Ildikó, háta mögött huszonegy év jogi tapasztalatával, belefogott abba, hogy közössége igazát kiharcolja. Az ott lakók mindannyian az ötvenes években jutottak az ingatlanukhoz. Fiatal, kétkezi munkások voltak, bányászok, kőművesek. Tulajdonukban csakis akkor maradhatott meg az általuk kölcsönből ráhúzott ház, ha visszafizetik az OTP-hitelt. Az ötvenes évek szigora szerint akkor is elkobozták volna tőlük, ha bűncselekményt hajtanak végre vagy ha munkahelyükön fegyelmi vétséget követnek el. A munkások becsülete kiállta a próbát, a privatizációt azonban már nem sikerült megúszniuk. A magánosításban résztvevő, államhoz erősen kötődő cég az ő megkérdezésük nélkül vezette rá jogát a Fővárosi Kerületek Földhivatalában őrzött tulajdoni lapokra. Találtak ugyanis egy kiskaput, miszerint az a rendelet, amellyel valaha a munkásoké lett a tulajdon, nem érinti a korábbi jogszabályok alapján juttatott földhasználati jogot. Tehát az ma már nem is a munkásoké, hanem a cégé. Ez a kiskapu egyébként országszerte háromezer tulajdonost hozott hasonló helyzetbe. Az albertfalvai ügyet igazán pikánsá az teszi, hogy az új tulajdoni lapokon felépítmény nem is szerepel, gyakorlatilag jogi eszközökkel tagadták le a telkekről a házakat. Az ügy kellő hazai sajtónyilvánosságot kapott, de fogalko- zott vele a Financial Times, a francia Liberation és a Tribune is. A „Budapestet a korrupció emészti” című egész oldalas cikk főleg azt vizsgálta, európai államhoz méltó jogbiztonság van-e Magyarországon. Lapunk többször is megkereste Újbuda szocialista vezetőit, akik már akkor is jól ismerték az ügyet, régóta dolgoztak megoldásán. Az esetről értesült Orbán Viktor pártelnök. Felhívta budapesti munkatársainak figyelmét a jogbiztonságot szerinte súlyosan sértő történetre, s azt Kristóf József helyi képviselő és Küpper András frakcióvezető vitte tovább. A tövénytervezet szövegét, amely a fent leírt fiskális kiskaput igyekszik becsukni, az MSZP részéről Molnár Gyula újbudai polgármester ismerteti holnap délelőtt a XI. kerületi Arany Dániel téren. Hétfőn a FIDESZ-MPSZ részéről Kristóf József képviselő és Küpper András budapesti elnök tart lakossági fórumot. Harminc éve tartó jogbizonytalanság A törvénytervezet háromezer földtulajdont érint országosan. Egy 1987. évi rendelet indokolhatatlan módon csak az 1976 utáni földhasználatot rendezte, az azt megelőzőeket nem. Emiatt'a csaknem harmincévnyi jogbizonytalanság nem oldódott meg, s ez így van a mai napig. A megépült házak és lakások tulajdonjoga a lakóké lett, viszont a föld állami tulajdonban maradt Egyes földhivatalok bejegyezték a földre is a tulajdonjogot, mások nem. emiatt hátrányos megkülönböztetés érte azokat, akik később szerették volna rendezni a földhasználatot Dr. Kocsisné dr. László Ildikó bírónő kifejezetten örvend a két parlamenti párt buzgalmának. Valóban meglepő, hogy a két tervezet megegyezik, hiszen ilyen még nem volt: ugyanazt a szöveget nyújtja be a két párt Az ügy szempontjából azonban ez a lakók számára előny, hiszen így biztosabb, hogy a honatyák meg is szavazzák. Ellenzik a pártok Orbán Viktor ötletét Pénzük átutalását kérik az egyházak válasz Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter gyors intézkedést ígér Az MSZP nem ért egyet Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a sajtóban megjelent azon felvetésével, hogy kétpártrendszerben képzelhető el az ország jövője. A szocialisták a magyar parlamenten belül a két párton túli többpártiság hívei. A különböző politikai ízlésirányok megjelenítése a demokrácia egyik alapelve és alapvető gyakorlata - közölte Hiller István elnök. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint Magyarország politikai térképét nem képezné le megfelelően, ha csak két párt jutna be a törvény- hozásba. Úgy véli: Orbán Viktor igazából egypártrendszert szeretne, még ha ezt most egyelőre magának sem vallja be. A Fidesz-elnök nyilatkozata „jól illik ahhoz a taktikához, melynek keretében az elmúlt években tudatosan szalámizták le és falták fel a jobboldal kisebb pártjait” - fogalmazott a politikus. „A Magyar Demokrata Fórum elgondolkodtatónak tartja, hogy a magát a magyar jobboldal vezetőjének minősítő Orbán Viktor a szocialistákat kívánja úgy minősíteni, mint az egyetlen elfogadható politikai partnert. Egyszerű a képlet: egyenrangú barát, partner nem kell, ellenségnek pedig elég egy” - jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Kolláth György alkotmány- jogász meglátása szerint „alkotmányjogi szempontból teljesen semleges, hogy koalíciós vagy egypárti kormány van valahol hatalmon, ugyanúgy lehet hatékony mindkettő. Úgy véli: sokkal megnyugtatóbb, ha koalíciók kormányoznak. A történelmi egyházak vezetői felháborítónak tartják, hogy április után az idén immár másodszor nem kapták meg június 10- ig az egyházi kezelésű szociális intézmények kiegészítő norma- tíváját az állami költségvetésből. Több helyen elmaradt az alap- normatíva átutalása is. Emiatt csütörtök este levelet írtak Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszternek. A tárca vezetője azonnal válaszolt Veres András püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának, Bölcskei Gusztávnak, a Magyarországi Református Egyház zsinata elnökének és D. Szebik Imre lelkésznek, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökének. A miniszter asszony maga is sajnálatosnak tartja a normatív kiegészítő támogatás késlekedését, és ígéretet tett rá, hogy a Pénzügyminisztériumtól várt átcsoportosí- tási engedély megérkezése után azonnal, gyorsított eljárásban utalják az elmaradt pénzt. Kende Györgytől, az evangélikus egyház diakóniai bizottságának elnökétől megtudtuk, hogy ők 33 szociális intézményükben 1812 főről gondoskodnak jelenleg. Tavaly egymilliárdhatvan- hatmillió forintnyi támogatást kaptak, az idén csaknem tizenötmillióval többet. Az állami támogatás ismételt késése náluk is lehetetlenné teszi 605 munkatársuk bérének, valamint az adók és a járulékok kifizetését a megszabott határidőkön belül. Hasonló helyzetbe került a református egyház 62 szociális intézménye, melyek között vannak idősek, csecsemők és fogyatékosok otthonai, továbbá hajléktalanszállói egyaránt. Mint azt a zsinat szóvivőjétől, Csorna Árontól megtudtuk, a jogosan kért pénzt ők sem kö- nyöradománynak tekintik, hanem a kormány olyan kötelezettségének, mely az államtól átvállalt közszolgálati feladatok teljesítéséhez nélkülözhetetlen. Ennek hiánya az ellátottak puszta létét veszélyezteti. Értesülésünk szerint ugyanígy vélekednek a katolikus egyház vezetői, de a megkeresett püspökök egyike sem kívánt nyilatkozni. ■ Palásti Péter ■ Az állami költségvetésben 107 milliárd 242,6 millió forintot különítettek el az egyházaknak tartja a megkésett átutalást
