Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-08 / 131. szám
4 2005. JÚNIUS 8., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Megkoronázták a horgászkirályt Másfél évvel ezelőtt indította el a Sporthorgász szaklap azt az egyedülálló kezdeményezést, hogy az olvasók közül egy többfordulós, ingyenes versenysorozat keretében kerüljön ki a horgászkirály. A fődíj a reklámokból is ismert Suzuki „horgászautó” lett, a tapolcai márkakereskedő jóvoltából. Mivel a versenysorozatot a magyar horgászcikk-forgalmazók közül támogatta a Balzer és a Trabucco is, az autó mellé még 1 millió forint összegű horgászfelszerelés is a győztes kezébe kerülhetett. A több ezer jelentkezőből a szerencse száz horgásznak kedvezett a sorsolás útján. Három forduló után 13-an jutottak el a végső megmérettetésre. A versenyek helyszíne végig a ma- conkai víztározó volt, köszönhetően halállományának és csodás környezetének. DérerIstván, a halászati vízkezelő BSHE elnöke elmondta: igazságos és látványos verseny zajlott hét végén, ló szervezői csapat kovácsolódott össze, többek között az ötletgazda Pet- renka János, Petrenka Noémi, Kovács Lajos, Pankotay Gellért, valamint az ilyenkor (is) nélkülözhetetlen Zagyi Mihály részvételével. A korona Zsigmond Mihály dégi horgász fejére került, aki délelőtt 22 720 grammos, délután pedig 16440 grammos eredménnyel nyerte a versenynap fordulóit. Délutáni eredménye azért is figyelemreméltó, mert 2 kilogrammos átlagot tudott dévéreivel felmutatni! Második és egyben a „nagy vesztes” lett Szabó László Várpalotáról, akinek délutáni 11 kilogramm feletti pontya után szinte mindenki odaadta volna a címet, de az utolsó percekben a „király” által fogott dévér miatt 14 520 grammos összeredmé- nye a szuperdöntőben így kevésZsigmond Mihály, a király nek bizonyult. Harmadik a szintén remek horgászatot bemutató Kovács József püspökladányi horgász, aki a nap során közel 25 kilogramm halat mérlegelt. Dérer István hozzátette: megítélése szerint a verseny jó reklámja, hírvivője volt Bátonyterenyének, de Nógrád megyének is. Az egyesület arra fog törekedni, hogy ez az esemény ne egyszeri és megismételhetetlen maradjon, hanem együtt, és egyben a maconkai színhely tekintetében is elmondhassák: folytatása következik. A kiválasztott versenyzők és a szervezők Bátonyterenyén Závada Pál Kossuth-díjas íróval (balra) találkozhattak kedden olvasói a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, akit kérdéseivel dr. Csongrády Béla közíró hozott közelebb a találkozó résztvevőihez. Forradalom a tolvajok ellen Magyarországon az autótolvajok közel 10 000 gépjárművet tulajdonítanak el évente. Az egyre fejlettebb módszereikkel szinte nem is lehet felvenni a harcot, vagy talán mégis?- A közelmúltban egy új és igen hatékony módszer került kis hazánkban, ez pedig nem más mint a PERMANENT MARK - mondta lapunknak Nagy Lajos, aki a Salgótarjántól alig 15 kilométerre lévő Kishartyánban dolgozik az új eljárással. A rendszer lényege, hogy a jármű üvegeinek és karosszériaelemeinek belső felületére - már alapáron is 24 ponton - „begravírozzák” az alvázszámot. Ez több szempontból is előnyös, egyrészt a hagyományos eljárással szemben nem a rendszámot, hanem a biztosan egyedi alvázszámot, valamint ország- jelölést is kap az autónk, óvva ezáltal á nemzetközi tolvajoktól is. Ráadásul a graví- rozás itt nem egyszerű felületi jelölést jelent, hanem kémiai maratást, az eredmény pedig sokkal diszkrétebb, nem csúfítja el a járművet. Az üvegfelületeken, a jelölés matt fehér színű, míg a karosszéria- elemeknél az azonosítójelek áthatolnak a fedő rétegen, de a karosz- szériát nem bántják. A nemzetközi statisztikai adatok alapján az ilyen módon, eltá- volíthatatlanul megjelölt járművek 99 százaléknál nagyobb biztonságban vannak, hiszen a profi autótolvajok nem vállalják az értékesítési nehézségeket, a nagy lebukási kockázatot - mondja a szakember. A PERMANENT MARK technológiájával eddig több mint 700 ezer gépkocsit jelöltek meg világszerte. Természetesen a 24 alappont mellett lehetőség van a jármű további értékes részeinek, például az alufelninek a megjelölésére is. A rendszerhez garancia is jár, vagyis ha például az autón koccanás miatt cserélni kell valamely karosszéria- elemeket, négy elem ingyenes újbóli megjelölését elvégezzük - zárta szavait Nagy Lajos. • •«•••jí ••••••••• További részletekért keressen bizalommal: • • Nagy Lajos • # Kishartyán, Rákóczi út 2. 9 * 32/403-073 20/993-65-29 Tiszta környezetünkért! A környezeti elemek, ember és környezete Folytatjuk sorozatunkat, amelyben - ahogy arra előző írásainkban is utaltunk - környezetünket állítjuk a középpontba, apellálunk életünkben betöltött szerepére és jelentőségére. Az alábbiakban általánosságban mutatjuk be a környezet összetevőit, s utalunk az ember és környezet viszonyára, a környezetszennyezés folyamatára. A következőkben (is) rámutatunk a környezet védelmével kapcsolatos közös felelősségünkre és feladatainkra. Kérjük olvasóinkat most is, reagáljanak sorozatunkra, tegyünk meg mindent környezetünk megóvása, tisztásága, emberarcúvá tétele érdekében! A környezet összetevői Ez alkalommal praktikus szempontból közelítjük környezetünket és annak összetevőit. így azt mondhatjuk, hogy az ember környezete a bennünket körülvevő világnak az a része, amelyben él és tevékenységét kifejti. Ez a környezet gyakorlatilag azonos az élővilág életterével, a bioszférával, amely a földkéregnek, a vizeknek és a légkörnek azt a részét foglalja magában, amelyet az élő szervezetek benépesítenek. Környezetünk tehát élő és élettelen, természetes és mesterséges (az ember által létrehozott) alkotóelemeket, összetevőket tartalmaz. A környezet legfontosabb elemei közé (egyfajta csoportosítás szerint) a levegő, a víz, a föld (itt a továbbiakban: a talaj), az élővilág, a táj, és az épített (települési) környezet tartozik. Mindegyik alkotóelem több részből áll. Közismert például, hogy vizeink lehetnek felszín alattiak (pl. talajvíz, termálvíz) és felszín felettiek (pl. folyók, tavak) is. A környezeti elemek egymással is szoros kapcsolatban vannak, közöttük kölcsönhatás érvényesül, ezért az egyes elemeket károsító ártalmak a környezet egészére kihatnak, végső soron az embert károsítják. Ennek elkerülése közös érdek, erről szólnak írásaink. Az ember a környezetében Az ember, minthogy környezetében él - használja azt. Csak nem mindegy, hogyan! Mintha esetenként szándékosan pusztítaná azt (amikor például lét- szükségleteit meghaladó módon irtja az erdőt), máskor meg mintha éppen akaratán kívül is szennyezné (amikor például szükségletei kielégítése érdekében termelőtevékenységet folytat). Az elkerülhető és az elkerülhetetlen, az akaratlagos és a nem szándékos környezet- pusztítás és -szennyezés egyes konkrét esetei sokszor nem válnak el élesen egymástól. Ugyanakkor a környezet szennyezése minden esetben azt jelenti, hogy az ember tevékenysége a környezeti elemek természetes -tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, ezáltal az emberi élet körülményeit rontja. A környezet szennyezésének folyamata a szeny- nyező források különböző kibocsátásaiból indul ki (gondoljunk csak a gyárak kéményeiből kikerülő mérgező gázokra, füstre és koromra). A szennyező anyagok a terjedés (az előbbi példa esetében a levegő) által jutnak el a környezetbe és az emberi szervezetbe. A káros hatást a szennyezettség mértéke (foka, intenzitása) határozza meg. (Az ember környezetmódosító tevékenysége természetesen nemcsak káros, de hasznos is lehet, ez utóbbival most nem célunk foglalkozni.) A környezetkárosítás (-szennyezés) minden esetben visszahat az emberre, de általában térben és időben eltolódva. A károsítás szempontjából a természeti és a művi (épített) környezet döntő különbsége, hogy amíg a művi környezetben okozott károk jelentős része kisebb nagyobb anyagi áldozatok árán leküzdhető (pl. a parkokban megrongált pihenőpadok pótolhatók), addig a természetben okozott kár gyakran vissza nem fordítható folyamat (pl. egyes növény- és állatfajok kipusztulása helyrehozhatatlan). A főbb környezeti elemek A levegő környezetünk egyik alapvető eleme, amelynek a szükséges mennyiségben és minőségben való jelenlétéről feltétlenül gondoskodnunk kell, mert több szempontból is nélkülözhetetlen az emberi lét szempontjából is. így:- bioíógiailag anyagcserénk egyik legfőbb összetevője, amelynek hiányában életünk legfeljebb másodpercekig tartható fenn;- termelési szempontból az ipar és a mezőgazdaság egyik legfontosabb nyersanyaga és üzemanyaga (energiatermelés);- a közlekedésben a repülés közege, továbbá nyers és üzemanyag. A víztől eltérően, minden ország leve- gővagyona arányos az ország területével, és annak szennyezettsége általában olyan, ahogyan azt az adott ország szennyezi vagy védi. Hazánk levegőszennyezettsége elfogadható szintű. A víz a földi életet lehetővé tevő alapvető vegyület: a bioszféra egyik lényeges hőmérséklet-szabályozója és a sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok oldószere. A víz az ember számára nélkülözhetetlen:- biológiailag táplálkozásunk alapvető része nemcsak ivóvízként, de szilárd táplálékaink jelentős hányadát is a víz képezi;- higiéniai szempontból tisztálkodásra, mosásra, szennyezések eltávolítására alkalmas;- egészségügyi közelítésből az üdülés, a vízi sportok és a gyógyászat (gyógy- és hévizeink révén) jelentős tényezője;- a termelőtevékenység és közlekedés szempontjából fontos alap- és segédanyag, szállító közeg, energia- forrás és energiahordozó. Ugyanakkor a víz romboló erejével (árvizek), káros és felesleges mennyiségével (belvizek, talajvizek) veszélyes is lehet az ember számára. A vízgazdálkodásnak mindezek miatt kitüntetett szerepe van a gazdaságban is. A talaj a bioszféra része, a szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója. Keletkezése során a fizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatok eredményeként a kőzetek felaprózódnak. A víz és a szerves anyagok főleg mikrobiológiai úton a talajt éretté „teszik”. Ez talajféleség a mezőgazdasági termelés - azon belül elsősorban a növénytermesztés - bázisa, alapanyaga így az ember létfeltételeinek - közvetve - fontos összetevője. A talaj összetétele minősége egy országban, egy térségben a növénytermesztés meghatározó feltétele. Szennyezettsége jobbára a termelőtevékenység következménye, megtisztítása, minőségének javítása fontos feladat a mezőgazdasági termelés, de az egész társadalom szempontjából is. A fenti környezeti elemekről (és az itt nem tárgyaltakról, mint az élővilág, a táj és az épített környezet) külön-kü- lön és részletesebben is szólunk következő - Nógrád megye környezeti állapotát, és a védelmére tett intézkedéseket bemutató - írásainkban. ■ Baráthi Ottó Cikksorozatunk az Országos Környezet- védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság támogatásával készül
