Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-07 / 130. szám

8 2005. JÚNIUS 7., KEDD VILÁGTÜKÖR Nem egyszerű áttekinteni az európai felállást Németország __Jelgium ' Luxemburg \ Franciaorszag Spanyolország/^^ O'5 San Marino- Andorras- Monaco V .> Olaszország X VatikT- ^ T7j EU-tag nem euróország, ^ nem schengeni ország I Nem EU-tag euróország I Nem EU-tag schengeni ország Görögország Málta ^Ciprus * REGGEL-GRAFIKA Európa: belül tágasabb alkotmány, euró A különböző határok nem mindig fedik egymást A semleges Svájc nép­szavazáson elfogadta a schengeni határokat. Szaporodnak a különle­ges helyzetek. Gyulay Zoltán A négyszáz lelket számláló lu­xemburgi falucska a határok nél­küli Európa jelképévé vált. Né­metország, Franciaország, vala­mint a Benelux-országok állam- és kormányfői 1985. június" 14-én itt írták alá a határellenőrzés köl­csönös megszüntetéséről szóló megállapodást, amely véget ve­tett a hosszú várakozásoknak és a sorompóknak a belső határo­kon. Az egyezmény tíz évvel ké­sőbb a vasúti átkelőknél, a repü­lőtereken és a kikötőkben is élet­be lépett. Az esztendők során tíz további tagállam, valamint a nem EU-tag Norvégia és Izland is csatlakozott. A régiek közül csak Nagy-Britannia és Írország nem részese az egyezménynek, a sváj­ciak azonban vasárnap az elfo­gadása mellett döntöttek. A helyzet több mint ellent­mondásos, hiszen az alapszerző­dés értelmében a tagság az Európai Unióban gyakorlatilag alapfeltétele a schengeni egyez­mény kiterjesztésének, hiszen mindenütt az EU „belső határai­ról” van szó, ám az élet túllépett ezen. Nyilvánvalóan az országok egymás közötti forgalma, s az országcsoportok (például a skan­dináv államok) közötti különle­ges bizalommal indokolható az eredeti egyezmény kiegészítése. Svájcot ráadásul Brüsszel már régóta próbálja meggyőzni, hogy „belül tágasabb”, de hiába helye­zett kilátásba büntetővámot, egyéb különböző szankciókat, az alpesi ország Európa kellős közepén makacsul védi semle­gességét, az ENSZ-nek is csak két éve tagja. Furcsa folyamatok indultak el Európában, ahol az unió jövője a tét. A francia és a holland refe­rendumon az alkotmányos szer­ződésre leadott nem szavazatok tömeges aránya alapjaiban rendí­tette meg a közösséget. Kétséges­sé vált az okmány elfogadása Csehországban és Lengyelországban is. London úgy kí­vánja a kényelmet­len helyzetet elke­rülni, hogy jack straw brit belügy­miniszter hétfőn be­jelentette a kormány döntését: el­halasztja a megígért népszava­zást Másfajta visszajelzés érke­zett tegnap Dániából: Koppenhá­ga egyértelmű biztosítékokat kíván Franciaországtól és Hol­landiától arra vonatkozóan, hogy a két országban a referendumok eredménye ellenére folytatódik az EU-alkotmány ratifikációs fo­lyamata. Anders Fogh Ras­mussen miniszterelnök ugyan­akkor ellenezte, hogy a két or­szág számára ezzel kapcsolatban bármilyen határidőt szabjanak. Dánia az EU „kisországai” közé tartozik, pedig ha lakosságát te­kintve nem is, de területével min­denképpen a legnagyobb, hiszen hozzá tartozik Grönland is. Pá­rizs tengerentúli területeket ci­pelt be a hátán az unióba. Fran­cia Guayana, Guadeloupe, Mar­tinique és Réunion lakossága Európához tartozónak vallja ma­gát, és többségében igennel sza­vazott az alkotmányra. Van még egy kü­lönleges kérdés, és ez az euró bevezeté­se. Csak az az or­szág lehet a közös valuta részese, ame­lyik már egy ideje az EU tagja, és bizo­nyította gazdasági rátermettsé­gét. Ezért is kell a 2004-ben föl­vett tíz országnak várakoznia. Montenegró eközben nem EU-tag, de hivatalos fizetőesz­közként az eurót használja, csak saját érméket nem nyomathat. Ugyanúgy, ahogy Nagy-Britan- nia, Dánia és Svédország sem- miközben Andorra, San Mari­no, a Vatikán és Monaco megte­heti, pedig nem léptek be a kö­zösségbe. Csakhogy ezeknek az országoknak az „anyavalutája”- a spanyol peseta, a francia frank és az olasz Ura - megszűnt (csak csekély mértékben létezett az egy az egyben átváltható, azo­nos nevű saját pénz). Gerhard Schröder kitart, és nem mond le A NÉMET KANCELLÁR hétfőn „a legvadabb spekulációnak” nevezte, s visszautasította azokat a híreszteléseket, ame­lyek szerint a lemondás gon­dolatával foglalkozna. Ger­hard Schröder megerősítette, hogy Horst Köhler államfő és a Bundestag (képviselőház) előtt feltárja majd azokat az okokat, amelyek miatt felveti a bizalmi kérdést A pápa fogadta Krakkó új érsekét XVI. BENEDEK PÁPA találkozott hétfőn Stanislaw Dziwissel, az áprilisban elhunyt II. Já- nos Pál pápa korábbi titkárá­val, akit az egyházfő a múlt hét péntekén Krakkó érseké­vé nevezett ki. Az új krakkói érsek Franciszek Macharski bíboros örökébe lépett, aki hajlott életkora miatt ajánlot­ta fel lemondását a pápának. Ötven sérültje van az újabb földrengésnek közepes erejű földrengés rázta meg hétfőn Törökor­szág északkeleti részét. Leg­alább ötven ember megsérült az elemi csapás következté­ben, öten közülük súlyosan. Halálos áldozatot nem köve­telt a földmozgás. A Richter- skála szerint 5,7-es erejű rengés epicentruma Bingöl tartomány Karliova városá­nak térségében volt. Palesztin tüntetőkkel csapott össze az izraeU rendőrség hét­főn Jeruzsálemben, az óvárosi Templom-hegyen lévő al-Aksza mecsetnél. A muzulmánok és a zsidók által egyaránt szentnek tartott épületegyüttes előtt a pa­lesztinok köveket dobáltak a zsidó látogatókra és a rendőrök­re, két zsidó hívő megsebesült. A rendőrök süketítő gránátokat vetettek be a több száz palesztin tüntető ellen, egyiküket őrizet­be is vették, ezt követően hely­reállt a rend. Az összecsapásra „Jeruzsá­lem napján” került sor, amikor az izraeliek a három nagy egy­Oroszország meggátolta a mari kérdés tárgyalását MEGAKADÁLYOZTÁK egy külön jelentés tárgyalását a mari (cseremisz) nép jogsérelmei­ről az Európa Tanács parla­menti közgyűlésének orosz küldöttei. Konsztantyin Koszacsov ET-alelnök az orosz felsőház külügyi felelő­sével, Mihail Margelowal együtt közölte, hogy ez a kezdeményezés a baltiak át­politizált, eltúlzott reagálása Oroszországnak, amiért fel­vetette az orosz ajkú lakossá­got érő jogsérelmeket. Kiadták Amerikának az al-Kaida egyik vezérét Pakisztán kiadta az Egyesült Államoknak az al-Kaida nemzetközi terroristahálózat hármas számú vezetőjének tartott Abu Faradzs al-Libit, akit a pakisztáni elnök elleni két merénylet miatt köröz­tek. A pakisztáni hírszerző szolgálat május 2-án fogta el Abu Faradzs al-Libit. Tabajdi Csaba a Kasza ellen készülő perről AZ EURÓPAI PARLAMENT plená­ris ülésén hétfőn Strasbourg- ban Tabajdi Csaba, az MSZP küldöttségének vezetője napi­rend előtt a Kasza József elleni koncepciós perről szólt Az idő­zítés Tabajdi szerint nem vélet­len. Kasza volt az, aki a leg­hangosabban szót emelt az erőszakos cselekmények ellen. istenhitű vallás szent városá­nak 38 évvel ezelőtti „egyesíté­sét” ünnepük. Izrael 1967-ben a hatnapos háború során száll­ta meg a hagyományosan ara­bok lakta Kelet-Ieruzsálemet. Hétfőre mintegy háromezer izraeli rendőrt helyeztek riadó­készültségbe, és vezényeltek Je­ruzsálem különböző neuralgi­kus körzeteibe. így kívánták megakadályozni az esetleges palesztin merényleteket vagy az olyan zsidó szélsőségesek pro­vokációit, akik a Gázai övezet­ből augusztusra tervezett izrae­li kivonulás és a telepek elha­gyása ellen akarnak tiltakozni. ■ A 2004-ben csat­lakozott tíz új tagország még schengeni vá­rományosként szerepel Kövekkel dobálóztak a tüntető palesztinok Újfasiszták leköpdösték Kossuth rozsnyói szobrát Elkezdték körözni a volt kirgiz kormányfőt A tengeri rablók ellen nemzetközi összefogás Szombaton szlovák újfasiszták leköpdösték Kossuth szobrát - adták hírül a pozsonyi napi­lapok. A neonácik a trianoni bé­keszerződés évfordulójára utaz­tak Rozsnyóra, hogy dicsőítsék a 85 évvel ezelőtt hozott döntést. A szervezők uszító plakátjaiból már egy hete tudni lehetett, hogy két szélsőséges szlovák szerve­zet több száz híve azzal a szán­dékkal akar tüntetni a gömöri városban, hogy méltassák a trianoni döntést. Kiszivárgott, hogy a rendőrség nagy erőket ve­zényel Rozsnyóra, hogy elejét ve­gye egy esetleges incidensnek. Valószínűleg a rendőri erők készültségének híre miatt mind­össze nyolcvanan utaztak Rozs­nyóra. Az egykori fasiszta Hlinka-gárda egyenruháit után­zó öltözetben végigvonultak a városon, több órán át szónokla­tokat hallgattak meg, román és szerb újfasiszta szervezetek tá­mogató leveleit is felolvasták. Hangadójuk, Marián Kotleba kijelentette: küzdeni fognak, hogy „a magyar keselyű, Kos­suth” szobra eltakarodjon a vá­rosból. Ennek érdekében a felál­lítok ellen bűncselekmény gya­nújával feljelentést tettek a rend­őrségen. Marián Kotleba leköpte a szobrot és a talapzaton elhe­lyezett, magyar nemzetiszínű szalaggal díszített koszorúkat A kirgiz főügyészség elrendelte a közép-ázsiai volt szovjet köz­társaság korábbi miniszterel­nökének letartóztatását. A körö­zést május 30-án adták ki, de csak most hozták nyilvánosság­ra. Feltehetően azért, mert Nyikolaj Tanajev Oroszország­ban bujkál, s moszkvai segítség nélkül aligha sikerül őt elfogni. Az ügyészség közleménye sze­rint a volt kormányfő visszaélt hivatali beosztásával. Tanajev egy kormányrendelettel állami pénzeket utalt át annak az építő­ipari cégnek, amelyet a fia ve­zet. Az összeg negyvenmillió szom, mintegy százezer dollár. Tanajev 2002 májusától idén márciusig volt miniszterelnök. Amikor az államfőt elkerget­ték, lemondott. Oroszországban a penzai kormányzóságnál ka­pott tanácsosi állást. A körözés hírére az Interfaksz hírügynök­ség megkereste a kormányzósá­got, de ott azt felelték, hogy Tanajev már nincs náluk alkal­mazásban. A kormányzóság egyik vezetője hozzátette: a volt kirgiz kormányfő nem is dolgoz­hatott náluk, mert külföldi állam­polgár. Az orosz törvényhozás nemzetközösségi bizottságának vezetője, Konsztantyin Zatulin szerint politikai hecckampány­ról van szó Akajev volt elnök hí­veivel szemben. ■ Csák E. A tengeri kalózkodás megféke­zéséről és a thaiföldi muzulmán gerillák okozta problémákról tárgyalt Bangkokban Donald Rumsfeld. Az amerikai védelmi miniszter arra kérte a dél-ázsiai térség államait, hogy állítsanak fel munkacsoportot, amely ré­vén együttműködhetnek Wa­shingtonnal a tengeri rablók, fő­ként a Malaka-szoros kalózai­nak semlegesítésében. A kalózkodás növekvő ten­denciát mutat a szorosban, amelyen évi 50 ezer hajó halad át, a világ külkereskedelmébe bekerülő kőolaj felével és a vi­lágpiacra dobott áru egyharma- dával. Elemzők szerint egy ter­rorista csapás, amely a szoros lezárásához vezetne, hónapok­ra megbénítaná a világkereske­delmet. Washington már koráb­ban felajánlotta flottáját a szél­sőségesek akcióinak megakadá­lyozására, hangsúlyozva, hogy ez nem sértené a szorossal ha­táros országok szuverenitását. Az amerikai védelmi miniszter tárgyalásain szó volt a Thaiföld déli, részben muzulmánok lak­ta vidékét nyugtalanító erőszak­ról is. A thai illetékesek arról bizto­sították Donald Rumsfeldet, hogy a probléma csupán helyi jellegű, és nincs köze a nemzet­közi terrorizmushoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom