Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-01 / 125. szám

4 2005. JÚNIUS !.. SZERDA NOGRAD MEGYE Tűzoltók elismerése Pásztón a közelmúltban dr. Bende Péter tűzoltó ve­zérőrnagy, Budapest tűzoltóparancsnoka, a magyar tűzoltószövetség elnöke gróf Széchenyi Ödön-emlék- érmet adott át Sisák Imre, Pásztó város polgármeste­re, az mtsz alelnöke jelenlétében Csépe Zsolt tűzoltó századosnak, a pásztói önkormányzati tűzoltóság pa­rancsnokának és Csoór József tűzoltó őrnagynak, a pásztói önkéntes tűzoltók parancsnokának a mátrak- eresztesi természeti katasztrófa elhárításában vég­zett kiemelkedő tevékenységükért. Ebből az alkalom­ból kértük egy helyzetelemzésre. Kerekes Lajos- Hogyan ítéli meg a tűzoltók munkáját a mátrakeresztesi ter­mészeti katasztrófa elhárításá­ban?- A mátrakeresztesi természe­ti katasztrófa esete is példázta számomra, hogy annak az alap­elvnek kell érvényre jutni, ha va­lahol valami baj történik, kiüt egy tűz, gépjármű-baleset következik be, veszélybe kerülnek emberéle­tek, vagy veszélybe kerül egy te­lepülés, a legnagyobb segítség mindig az, ami közelebb van. Az irányítási modell, tehát a helyi vé­delmi bizottság szerepe és fontos­sága, úgy érzem, jól vizsgázott, jól példázta, hogy a polgármester irányításával kezdődtek az első beavatkozások, helyismerettel ők rendelkeznek, és úgy érzem, a beavatkozásnál az is fontos, hogy az ember mennyire érez felelős­séget, mennyire kötődik az adott településhez. Nekem a másik beosztásom az önkormányzati tűzoltói be­osztás. Mióta önkormányzativá váltunk, számunkra - mint fővá­rosi tűzoltó-parancsnokság szá­mára - szintén bebizonyosodott, hogy az önkormányzat ténylege­sen jó gazdája a tűzoltóságnak, a tűzvédelem elsősorban helyi polgárok védekezőképességén alapuló, össztársadalmi támoga­tottságot igénylő helyi ügy, ami ténylegesen az önkormányza­toknál van a legjobb helyen- Hogyan szerzett információt arról, hogy a mos elismerésben részesült két pásztói tűzoltó ki­emelkedő munkát végzett a kárel­hárításban- Elsősorban Sisák Imre pol­gármester jóvoltából, aki szintén részt vett a védekezési munkála­tokban. A legpontosabb informá­ciók tőle származtak, nevezete­sen, hogy kik voltak azok, akik oroszlánrészt vállaltak a termé­szeti katasztrófa következménye­inek minél gyorsabb fel­számolásában, illetve kik mentették az embe­reket, a településnek azt a részét, ami menthe­tő volt. Itt a két hi vatásos kolléga, akik egyben ön­kéntes tűzoltói feladatokat is el­látnak, amit mi a magyar tűzoltó­szövetség részéről pártolunk is. Fon tos, hogy a hivatá­sos kollégák szaktu dásukkal, ismerete­ikkel segítsék az ön­kéntes mozgalmat, hiszen a Magyar Köz­társaság tűzvédelme össztársadalmi ügy és minden szinten, minden tele­pülésnek az adott helyzetéhez mérten egyfajta védettséget kell biztosítani. Az a lényeg, hogy ha­tékony legyen ez a védelem. Tel­jesen mindegy, hogy ezt az em­ber milyen uniformisban, hivatá­sosként, köztestületiként, létesít­ményiként, vagy pedig önkéntes egyesületi tűzoltóként látja el. A nemrégiben Pásztón meg­tartott Flórián-napi rendezvé­nyen egy kis település, nevezete­sen Ságújfalu több kategóriában első helyezést ért el a tűzoltók versenyén.- Látszike valamilyen fejlődés, hogy szaporodnak-e ezek az ön­kéntes tűzoltó-egyesületek. Vala­mikor nagyon sok egyesület volt, de lecsökkent. Fordult-e pozitív irányba ez a tendencia?- Az önkéntes tűzoltómozga­lomban Magyarországon volt egy fellendülő szakasz, ami dön­tően a II. világháború végéig te­hető. Amikor is sikerült elérni azt, hogy minden településnek volt saját tűzoltósága, valami­lyen szinten. Sajnos, az 1945 utáni események során a tűzol­tó-egyesületeket, mint gyanús társadalmi szervezeteket szépen sorban felszámolták, illetve nem ösztönözték kellőképen őket a fennmaradásukban, pedig bebi­zonyosodott, hogy önkéntes tűz- oltó-egyesület, mint társadalmi szervezet nemcsak az adott tele­pülés tűzvédelmének az őre, ha­nem nagyon pozitív hatással volt az adott település társa­dalmi szerkezetére, közös­ségi életére. Ragyogó lehe­tőséget biztosított arra, hogy a fiatalokkal foglalkozzanak, tűzvédelmi ne­velés terén tudjanak bi Dr. Bende Péter köszönti a pásztói önkormányzati tűzoltóság ügyeletesét zonyos eredményeket elérni. Sajnos, ez megszűnt. Úgy ér­zem, hogy a társadalom mai ál­lapotában is az ilyen ifjúsági tűz­oltóságok jó alternatívákat tud­nának teremteni a lakótelepi ácsorgások helyett a fiatalok ré­szére.- Az önkéntes tűzoltóegyesüle­tek részére biztosítható 300 millió forint pályázati támogatása hol tart jelen pillanatban?- Sajnos, még mindig nem tudjuk mi ennek a támogatásnak a sorsa. Mi azt tudjuk, hogy az mtsz részéről időben léptünk, ezért a január 22-i országos ta­nácsülésen elfogadtuk a 300 mil­lió forint támogatás felosztásával kapcsolatos javaslatot és ezt a ja­vaslatot beterjesztettük a BM ré­szére, a sorsáról a mai napig nincs hírünk. Nagyon fontos lett volna, hogy már tavasszal ezek a pályázatok kiírásra kerüljenek, hogy önkéntes egyesületek cél­irányosan és hatékonyan tudják felhasználni ezt a viszonylag ke­vés pénzt. Nagyon jó lenne, ha még több lenne, mert úgy érzem, hogy aki erre a célra ruház be, az mindenféleképpen jól megtérülő beruházás a társadalom szem­pontjából. Vannak az országban olyan települések, ahol az első segítség több mint húsz perc után érkezik ki.- A szövetség nemrégiben mó­dosította az alapszabályt.- Amikor az elmúlt év őszén megválasztottak az mtsz el­nökévé, egyik alapvető fel­adatként jelentkezett a tag- szervezetek döntő többsé­ge részéről felmerülő igény­ként, hogy módosít­suk az alap­szabályt, mert a régi alapszabály merev volt, nem követte azokat a változásokat, amik bekövet­l keztek a társa- I dalom szerkeze- I tében. Ezért el­készítettük az mtsz új alap­szabály-terve­zetét, amelyet több lépcsőben egyeztettünk a tagszervezetekkel. Amikor a Keszthelyen megtartott ünnepi közgyűlés elé került, azt egy­hangúan fogadtuk el. Ez részint dinamikusabbá, hatékonyabbá teszi a működésünket, részint lehetőséget nyújt arra, hogy kezdeményezzük az mtsz köz­hasznú szervezetté történő be­jegyzését, ami lehetőséget nyújt arra, hogy még több támogatás tudjunk biztosítani majd a tag- szervezeteinken keresztül, el­sősorban önkéntes egyesüle­teknek. Országos siker A sikeres szereplők: Scheili Anna, Maxim Alais, Bálint Nóra, Áy Linda és Tóth Anna Az országos középiskolai ta­nulmányi versenyen, amelyet a budapesti Kölcsey Ferenc Gim­názium szervez a francia két tannyelvű diákok részére, a há­zifordulót követően négyen kép­viselték a pásztói Mikszáth Kál­mán gimnáziumot. All. évfo­lyamosok között Bálint Nóra el­ső, a 12. évfolyamon Tóth Anna negyedik, a 13. évfolyamosoknál pedig Áy Linda első, Scheili An­na negyedik lett. Áy Linda telje­sítményének értékét növeli, hogy ő tavaly is kategóriája győztese volt. Az idén ő nyerte a verseny fődíját, a végzős kategó­ria jutalmát, egy franciaországi utazást. ■ esla Új hivatalvezető Nógrád megye rendőrfő­kapitánya ez év április 16-ával titkársági alosz­tályvezetővé nevezte ki Tari Tamás rendőr száza­dost a pásztói kapitánysá gon. A kinevezéssel egy időben az országos rend­őrfőkapitány előléptette őrnaggyá. tari tamás tősgyökeres pász­tói, a helyi Dózsa György Ál­talános Iskolában végzett, majd Balassagyarmaton, a Balassi Bálint Gimnázi­umban érettségizett. Ezt követőn Szentend­rén a Kossuth Lajos Katonai Főiskolái végezte el. Első szol- gálati helye a hon- .y**' védségnél Debre­cenben volt. 1966. június 15-én került a pásztói rendőrkapitányság állományába hadnagyként. Itt előbb ügyele­tes, majd ügyeleti csoportvezető lett. Később bűnügyi, bűnmeg­előzési főelőadó, t majd a hivatali fő- , előadói tisztet töl- j tötte be. Ez év áp- I rilis 16-tól pedig ■ a titkársági al­osztály ve­zetője.- , * *» -f Idegenforgalmi konferencia Szécsényben A Nógrád Turizmusáért Egyesület a közelmúltban Szécsényben tartotta ötödik Nógrád megyei turiszti­kai konferenciáját. A tanácskozáson ott voltak a turiz­mus területén tevékenykedő vállalkozók, kistérségi és foglalkoztatási szakemberek, önkormányzatok veze­tői, az észak-magyarországi régióban lévő Tourinform- irodák munkatársai, turisztikai szervezetek képvise­lői, falusi vendéglátók, szlovák vendégek. Szenográdi Ferenc A megjelenteket dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény vá­ros polgármestere köszöntötte. Elmondta, hogy közel egymilli- árd forint pályázati pénzből fel­újítják a múzeumot, a történelmi belvárost, a várkertet. Augusz­tusra kész lesz a mesterek háza. Elkészült a város idegenforgalmi koncepciója. Terveik között sze­repel a Kossuth ligetben kem­ping kialakítása. A város készül a szécsényi országgyűlés 300. évfordulójának méltó megün­neplésére.- Statisztikák alapján Európa a világ turizmusának központja. Magyarország 2004. május 1-jé- vel, az Európai Unióhoz való csat­lakozásával a világ legnagyobb turisztikai piacának vált részesé­vé. Ez gazdasági és társadalmi té­ren is új helyzetet teremtett - mondta Kanyá Judit, a Nógrád Tu­rizmusáért Egyesület elnöke, a konferencia szervezője. Ezt köve­tően részletesen áttekintette me­gyénk turisztikai helyzetét, az el­múlt években bekövetkezett vál­tozásokat. Korábban alig voltak a megye térségeiben kiemelt, ma­gas színvonalú rendezvények. Az utóbbi időben térségenként éven­te négy-öt ilyen rendezvényre ke­rül sor. Turisztikai célú és hagyo­mányőrzésen alapuló civil szer­vezetek jöttek létre. Megnőtt a fa­lusi turizmus szerepe. 2003-ban 7664, 2004-ben már 9754 ven­dégéjszakát töltöttek el a falusi Felújítják a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumot vendéglátóknál a turisták. 2002- től 212 megyei turisztikai célú pá­lyázat volt sikeres, melyre 327 millió forintot kaptak. Tovább erő­södött a szlovák-magyar turiszti­kai kapcsolat. Illésné Balázs Edina, a Magy ar Turisztikai Hivatal stratégiai fő­osztály tanácsosa előbb a 2005 januárjában elkészült nemzeti turizmusfejlesztési stratégiáról szólt. Részletesen elemezte an­nak öt fő területét: a turistafoga­dás fejlesztését; az emberi erő­források jelentőségét; hatékony, működő rendszer kialakítását; a természeti adottságokra, hagyo­mányokra, örökségünkre épülő turizmust; az emberközpontú­ság szerepét. Ezt követően szólt a turizmus vidékfejlesztési sze­repéről. Kiemelte a községek sa­játosságának kihasználását, az együttműködés fontosságát. Sípos Jánosáé, a Falusi és Agro Turizmus Országos Szövetségé­nek alelnöke a falusi vendéglá­tás további fejlesztésének lehető­ségéről szólt. Ismertette a minő­ségi elvárásokat, a legújabb ren­deleteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom