Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-28 / 148. szám
4 2005. JUNIUS 28., KEDD Clevelandi magyarok Mátraverebélyben Az amerikai egyesült államokbeli Clevelandi Magyar Múzeum elnöke, Maria Friedrich (balról a második) és férje, Otto Friedrich (balról a harmadik) a napokban Mátraverebélybe látogatott. Mint arról már korábban beszámoltunk, Maria Friedrich Mát- raverebély szülötte, több évtizede Clevelandben él, ahol legfőbb feladatának tartja a magyar hagyományok ápolását, a magyarság összefogását, a nyelv ápolását. A magyar múzeumban számos programot szerveznek - nemrég dr. Habsburg Ottó volt a vendégük, de magyarországi polgármestereket is fogadtak már. A múzeumban rendhagyó történelemórákat, magyar bor- és ételkóstolókat szerveznek. Magyarországi kőrútjuk alkalmával Mátraverebélybe is ellátogattak, ahol meglátogatták az ismerősöket és találkoztak a helyi asszonykor tagjaival, akikkel több éve tartják a kapcsolatot. ■ Kép és szöveg: J. A. Kamarai csoportülés A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szécsényi csoportja fontosnak tartja, hogy a térség jelenlegi helyzetéről, fejlődési lehetőségei a vállalkozók tapasztalatait és véleményét rendszeresen megossza egymással. Ennek jegyében kerül sor a csoport soron következő ülésére, melyet 2005. június 30-án 10.30 órai kezdettel a szécsényi művelődési központ kamaratermében rendeznek. A minél szélesebb körű tapasztalatcsere érdekében a fórumra meghívták megyénk ország- gyűlési képviselőit és a város polgármesterét is. NÓGRÁD MEGYE Látványos határőrnap elismerésekkel BALASSAGYARMAT. Míg a városi rendvédelmi szervek a sportpályán rúgták a labdát, az igazgatóság udvarán arról győződhetett meg a közönség: a fegyelmezett kutyák hogyan fogadnak szót gazdáik karjelzéseinek, hogyan küzdenek meg különböző akadályokkal és mennyire képesek az elfogási szituációkat teljesíteni. Gépjármű- és fegyvertechnikai bemutatók következtek, sor került a bűnmegelőzéssel kapcsolatos gyermekrajzverseny eredményhirdetésére is, s mindenki kipróbálhatta a légpuskával való célzást. Az ünnepségen elismeréseket adtak át. A Magyar Köztársaság belügyminisztere dicséretben és jutalomban részesítette Csík Csaba hőr. őrnagyot és Hutyán Istvánné közalkalmazottat. A határőrség országos parancsnoka dicséretben és jutalomban részesítette Dites József hőr. ezredest, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatóját, TarrLászló hőr. szds-t, Földi Endre hőr. tzls- t, Bús Csaba hőr. őrgy-t, Kiss István hőr. alez-t, Kelemen Tibor hőr. alez-t, Csik Csaba hőr. őrgy-t, Karkusz István hőr. alez-t, György Gábor hőr. őrgy-t, Kaspár György hőr. alezredest. Soron kívül előléptette főhadnaggyá Horváth István hőr. hadnagyot és Csábi László hőr. hadnagyot. Dicséretben és tárgyjutalomban részesítette Vass Miklóst, a Balassagyarmati Kistérségi Bűnmegelőzési és Oktatási Központ elnökét. A határőrség rendészeti főigazgatója dicséretben és jutalomban részesítette Csuzda Csaba hőr. alezredest, a határőrség gazdasági főigazgatója dicséretben és jutalomban részesítette Oman Lajos hőr. őrnagyot. A Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatója tárgyjutalomban részesítette eredményes határrendészeti együttműködésért a szlovák határrendőrség sátorosi kirendeltség igazgatóját, Major Magiszter Jána Svorenat Kiemelkedő együttműködésért jutalomba részesítette Lombos Istvánt, Balassagyarmat város polgármesterét, Sándor Istvánt, Magyarnándor polgármesterét, Markó Antalt, Szügy polgármesterét, Viczián Edina ktv-t, a BM BÁH Közösségi Szállás vezetőjét, Erdős Norbert Pál r. ftzls- t, a balassagyarmati rendőrkapitányság szolgálat irányító parancsnokát, Vincze Viktor r. hdgy-t, a rétsági rendőrkapitányságról, Fábián Zoltán pü. ftzls-t, a salgótarjáni fővámhivatal mobil ellenőrzési alosztályvezetőjét, Csajbók János ny. hőr. alez-t, az igazgatóság nyugdíjasbizottságának elnökét, Puzsár János ny. hőr. alez-t, az igazgatóság együttműködési referensét. Tárgyjutalomban és dicséretben részesítette a bűnmegelőzés terén végzett kiemelkedő együttműködésért: a zabari polgárőregyesületet, a salgótarjáni Gor- kij-lakótelep és környéke polgárőr-egyesületet, a nógrádszakáli polgárőr-egyesületet. Ezen felül dicséretben és jutalomban részesített 42 főt, soron kívül előléptetett 18 főt, fizetési fokozatban előresorolt nyolc főt. Szintén az ünnepség keretében került átadásra a Balassagyarmati Kistérségi Bűnmegelőzési és Oktatási Központ elnökének tárgyjutalma Varga Norbert hőr. főtörzsőrmesternek és Kiss Csaba hőr. zászlósnak kimagasló munkájukért. Leszúrta nevelt fiát A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya emberölés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást egy nagyoroszi férfi ellen. A 68 éves férfi szombaton az esti órákban lakásában előzetes szóváltást követően többször megszúrta 40 éves nevelt fiát. A sértettet a mentők a váci kórházba szállították, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta. A 68 éves gyanúsított szabadlábon védekezik. A Bátonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Alapítványtól két robogót kapott a bátonyterenyei rendőrkapitányság, amelyet a város területén használnak majd a rendőrök. A robogóval történő közlekedés lehetővé teszi, hogy közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz, s nem utolsósorban takarékossági célokat is szolgál. Tiszta környezetünkért! Cél: a hulladékgazdálkodás társadalmi hátterének szélesítése Már környezetvédelmi sorozatunk beharangozójában utaltunk arra, hogy a megtett erőfeszítések ellenére sem lehetünk elégedettek a lakossági hulladékkezeléssel, a háztartási szemét elhelyezésével, környezetünk tisztaságával. Most - minthogy sorozatunk immár nyolcadik részében a hulladékgazdálkodás egyes területeit vesszük górcső alá - hozzátehetjük: nem elég a kritikát megfogalmazni, de a kivezető utat is meg kell mutatni. Az alábbiakban - utalva az elért eredményekre is - erre teszünk kísérletet. KEMÉNY KÖVETKEZMÉNYEK Dr. Baráthi Ottó A FEJLŐDÉS VISSZAVÁG Az alapvető környezeti elemek szennyezése mellett korunk kihívása a hulladékok mennyiségének hatalmas növekedése. Ismert, hogy az élet minden területén folyamatosan keletkeznek olyan anyagok, amelyek adott helyen és időben hasznavehetetlenek. Ezeket a többnyire szilárd anyagokat összefoglalóan hulladékoknak nevezzük. Az időtlen idők óta és szinte napról napra növekvő tömegtermelés folyamatában óhatatlanul több melléktermék, selejt, hulladék keletkezik. A gigászira növekedett termelési volumen mellett a fogyasztás is nagymértékben növekedett. Következmény: a lakosság egyre több fölöslegessé vált használati tárgyat, limlomot, csomagolóanyagot dob ki. Látható: a tudományos-technikai forradalom következtében gyors ütemben korszerűsödik a termelés, korábban selejtezik ki a fizikailag még el nem használt, csupán „erkölcsileg kopott” gépeket, eszközöket. Úgy tűnik, mintha a gyorsütemű fejlődés vágott volna visz- sza, s ma ennek levét isszuk már itt Nógrádban is. A természet általános törvény- szerűsége az anyagok körforgása, ennek pregnáns példájaként az élő szerves anyag keletkezik, elhal, alkotóelemei a humuszba kerülnek, hogy aztán új formába életre keljenek. Az ember használja a természet kincseit, de az üzleti világot csak a végtermék érdekli, a melléktermék, a hulladék kevésbé. A termelés megszakítja a természetes körfolyamatokat. A fentiekből következik egyrészt, hogy a hulladékokban értékes anyagok és energia mennek veszendőbe, másrészt egyre nagyobb tömegű és a hagyományostól eltérő összetételű hulladék kerülhet a környezetbe. Fentiek miatt a hulladékgazdálkodás célja, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzék, az elkerülhetetlenül keletkező hulladék minél nagyobb hányadát hasznosítsák, a nem hasznosítható hulladékot pedig oly módon ártalmadanítsák, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje. KIVEZETŐ UTAK A veszélyeket csökkentő, a lehetséges megoldások irányába mutató terápiák a hulladékgazdálkodás fenti definíciójából mintegy diagnózisból - következnek. A szakemberek számos kivezető utat megjelölnek, amelyekből természetesen itt az alábbiakban csak néhánnyal példálózhatunk. Mondják: előnyben kell részesíteni az anyag- és energiatakarékos gazdálkodást, a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére, lavasolják, hogy a keletkezett hulladék - amennyiben bizonyos fel tételek fennállnak - minél nagyobb mértékben kerüljön hasznosításra. Ennek érdekében is a hulladékot szelektív módon, elkülönítve kell gyűjteni. A keletkező hulladékok kezelésének egyik útja az újrafelhasználás és visszanyerés. Ennek nyomán egyes fejlett országokban például a felhasznált ólom, vas és réz csaknem felét, az alumínium és cink 30 százalékát újra felhasználják. A hulladékpapír 20 százaléka kerül vissza a termelésbe. SZUBJEKTÍV VÁZLATRAJZ Általános információk és a rendelkezésre álló egzakt adatok is arra engednek következtetni, hogy Nógrád megye hulladékgazdálkodási helyzete nem rosszabb az országos átlagnál, sőt az utóbbi időkben tett erőfeszítések és intézkedések eredményeként egyes területeken határozott fejlődés is érzékelhető. Létező problémái többnyire emberi mulasztásokra vezethetők vissza. Dr. Kecskeméti Sángye hulladékgyűjtési adatait az alábbi táblázatban: Érzékelhető, hogy a 2000-2003 közötti időszak hulladékgyűjtési trendje több vonatkozásban is kedvező. így például, hogy 2003-ra valamennyi nógrádi település bevoMEGNEVEZÉS 2000 2001 2002 2003 Hulladékgyűjtésbe bevont települések 116 116 128 129 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás és üdülő 79328 77254 85054 86146 Előzőből lakás 77119 75932 83830 85160 Elszállított hulladék, 1000 m3 328 94c 130c 89c Ártalmatlanított hulladék, 1000 m3 328 94c 130c 89c Üzemelő lerakóhely 23 23 23 18 Megjegyzés: c 1000 tonnában dór környezetvédelmi szakértő - többek között - erről így beszél: „...léteznek a hulladékgazdálkodással kapcsolatos törvények, jogszabályok. Hogy milyen lerakókat kell építeni, hogy a hulladékot csak lerakón lehet elhelyezni, hogy a hulladékot nem az utcára kell kirakni, hogy szennyvizet nem a termőterületre kell kiönteni és így tovább. És mi történik?... minden tavasszal a kertes házaknál tömegesen égetik a nyesedékeket, a faleveleket, a hulladékokat. Ez egy ... rossz beidegződés... Ez is egy magatartás...” Dóra Ottónak, a megyei közgyűlés elnökének gondolatai is tanulságosak: „Erdőinkben még jócskán akadnak szeméthalmok... Ma a túlnyomó többség számára már kínos érzés az utcán eldobni egy cigaretta- csikket, olykor mégis számos műanyag pohár úszik - egy fél lángos és néhány sörösdoboz melankolikus társaságában - a főtéri szökőkút medencéjében...” Plasztikus meglátások, vizuális vázlatrajzok a megyénkben (is) tapasztalható, környezetünkkel kapcsolatos emberi magatartásról. OBJEKTÍV TÉNYKÉPEK A kompetens - ám mégiscsak szubjektív - vélemények után nézzük meg a tényeket, Nógrád menásra került a hulladékgyűjtésbe, és a vizsgált időszakban fokozatosan nőtt és 2003-ban kulminált a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma. Kitűnik a táblázatból, hogy kapacitáshiány nem gátolja az ártalmatlanítást A táblázat utolsó sorában látható, hogy 2002-ről 2003-ra csökkent az üzemelő lerakóhelyek száma, minthogy ekkorra vált lehetővé a korszerűtlen lerakóhelyek felszámolása. HIÁNYOSSÁGOK ÉS LEHETŐSÉGEK A szakemberek a hulladék- gyűjtés többnyire kedvező tendenciái mellett a hulladékgazdálkodásban felmerülő problémák sorát jelzik. így például utalnak a települési hulladékgazdálkodási tervek és a hulladéklerakók rekultivációjának hiányára, utóbbit is megelőzően a lerakók felülvizsgálatának elvégzésére. Felhívják a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés szervezésnek felgyorsítására, az ehhez szükséges feltételek biztosításának feladataira. Sürgetik az illegális hulladéklerakók feltérképezését. A szakemberek rámutattak arra, hogy a hulladékgazdálkodás társadalmi háttere nem megfelelő, azt mindenképpen bővíteni, szélesíteni szükséges. Hogy többek között társadalmilag is alulértékelt és hogy a feladatellátásban a lakosság sem partner még. Számos javaslatot dolgoztak ki a hulladékgyűjtési akciók - iskolák bevonásával megvalósuló - szervezésétől kezdve, a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok központi gyűjtésén keresztül a célok megvalósulását elősegítő pályázati rendszerek fokozottabb igénybevételéig bezá- rólag. KORSZERŰ BERUHÁZÁS A Salgótarján térségi kommunális szilárdhulladék-lerakó és az azon belül kialakított 730 ezer m3 depónia Salgótarján külterületén található. A rendkívül korszerű technológiával készült, kizárólag nem veszélyes hulladékok elhelyezésére szolgáló, három éve működő létesítmény üzemeltetője a Salgótarjáni VGÜ Kft. A lerakó fő „profilja” a hulladék- gyűjtés- és kezelés, ezen belül két fő hulladékkezelési technológia a lerakással történő ártalmatlanítás és a komposztálás. Amitől a környező települések lakossága gyakran emel kifogást hulladéklerakók esetében, attól itt nem kell tartani: a kialakított többlépcsős műszaki védelem miatt a környezetszeny- nyezés veszélye elenyészően csekély. A hulladéklerakó a térségbe tartozó közel 30 település hulladékelhelyezési és -kezelési gondjait jó esetben közel fél évszázadra is képes lehet megnyugtatóan megoldani, minthogy hasznos kapacitása 40-50 évre tervezett. Bárha környezettel kapcsolatos gondolkodásunk és magatartásunk lenne már olyan megértő és méltányos, mint amilyen korszerű a térségi hulladéklerakónk. Tiszta környezetünkért! című cikksorozatunk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság támogatásával készül Rendőrről
