Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-24 / 145. szám

4 2005. JÚNIUS 24., PÉNTEK HAZAI TÜKÖR rnrT^'/TT.TrErri A tokaji pereskedés vesztesei és nyertesei BÁN JÁNOS A fővárosi ítélőtábla tegnap helyreigazításra kötelezte az Élet és Irodalmat. Eszerint a lap „valótlanul állította”, hogy a cikk­ben jelzett időpontban a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány- Tokajhegyalja Kft., amelynek Orbán felesége is tagja volt, tag­gyűlést tartott volna. vicces történet ez. Jogi értelemben az Orbán családdal üzleti kapcsolatban állt cég nyert, s így közvetett módon Orbán Vik­tor is. De nem hiszem, hogy a jobboldal vezetőjének jót tett vol­na a tokaji vihar. Nehezen felejthető ugyanis, hogy először kategorikusan tagadta: tanácsot adott az érintett üzletemberek­nek. Néhány nappal később részben elismerte, bizonyos taná­csokat valóban adott. Nézzünk szembe a tényekkel: a haraszt bizony zörgött, nem is kicsit. Mindenki éppen annyira hallot­ta zörögni, amennyire elfogult volt Orbán Viktor mellett vagy ellenében. kötve hinném, hogy a jobboldali szavazók hátast dobtak volna a haraszt zörgésre miatt. Számukra éppen elég a tudat, hogy Gyurcsányék még nagyobb gazemberek. A balos szavazók vi­szont igazolva látják sejtelmeiket, miszerint Orbán egy fokkal még a sátánnál is rosszabb. Szóval mindenki hozza a formá­ját. Megrendülni legfeljebb az a néhány naiv szavazó rendül­hetett, aki még hisz a Mikulásban és abban, hogy vannak ma­kulátlan politikusok. Ráadásul rosszul járt a cikksorozat szer­zője is. Az ő független újságírói renoméján rontott a fideszes leleplezés, miszerint - noha függetlennek aposztrofálja magát - valójában a szocialisták jóvoltából húz jövedelmet megyeházi sajtómunkával. Ki járt akkor jól? Talán a közvélemény, ha ezt egyáltalán jónak lehet nevezni. Egy kevéssel még tisztább lett: ez van. De ezt nem kell szeretni. Szeptember 12-én kezdődik az őszi ülés A parlament őszi ülésszaka a szeptember 5-ével kezdődő héten bizottsági ülésekkel, majd szeptember 12-én a ple­náris üléssel indul - jelentet­te be csütörtökön Szili Kata­lin. A házelnök közölte: a mostani ülésszak utolsó munkanapján, július 4-én elsősorban zárószavazásokat tartanak majd. Gyurcsány jövő héten megy a meghallgatásra gyurcsány Ferenc minisz­terelnök a jövő héten, szer­dán jelenik meg az úgy­nevezett Apró-Gyurcsány- vagyont vizsgáló ország- gyűlési bizottság előtt. Mindezt Batiz András kor­mányszóvivő közölte tegnap. Hozzátette: a kormányfőnek „nincs sem titkolni, sem szégyellni valója, minden kérdésre válaszolni fog". A közoktatás szelektál, nem a felvételi vizsga folyamatosan törekedni kell az esélyegyenlőségre az okta­tásban, mert a jelenlegi rend­szer inkább konzerválja a társadalmi különbségeket. Magyar Bálint oktatási mi­niszter szerint már nem az egyetemi felvételi szelektál, hanem előtte a közoktatás. Feljelentették a feljelentő rendőröket hatásköri visszaélés miatt feljelentette a rendőrséget a lobbik, amiért a héten két politikusa ügyében gyüleke­zési joggal való visszaélés miatt indított eljárást. A rendőrség azt sérelmezte, hogy a párt nem jelentette be a Belügyminisztérium előtti sajtótájékoztatóját. Nagy Ervin, a Jobbik Heves megyei képviselője szerint erre nincs is szükség, mivel al­kotmányos jogával élt. A bíróság tegnap nem fogadta el Rajnai Attila újságíró és Kovács Zoltán (középen) főszerkesztő jogi érveit Helyreigazítás Tokaj-ügyben döntés A bíróság azt vizsgálta, tartottak-e taggyűlést Az Élet és Irodalom nem tudta bizonyítani, hogy az általa megjelölt időpontokban taggyűlést tartott az a cég, amelyen tanácsokat adott volna Orbán Viktor volt miniszterelnök. Izing Antal Az Élet és Irodalom Tokaji bor­csaták című cikksorozatában többek között azt állította: Orbán Viktor még kormányfőként a Tokajhegyalja Kft. két taggyűlé­sén üzleti tanácsokat adott a fe­lesége résztulajdonában álló cégnek. Az ÉS-ben megjelent írás után heves politikai vita kez­dődött Orbán Viktor szerepéről. Több MSZP-s politikus az Orbán család állami forrásokból való meggazdagodására tett utalást. A szocialisták az ügyben parla­menti vizsgálóbizottság felállítá­sát kezdeményezték, ami ké­sőbb meg is történt. A Fidesz szóvivője azt közölte, a párt jogá­szai vizsgálják, milyen formá­ban vegyenek jogi elégtételt az újsággal szemben az Orbánt ért rágalmak miatt. Végül nem Or­bán, hanem a cikkben érintett cég kért helyreigazítást a laptól. A kft. szerint az újság valótlanul állította, hogy a cég két időpont­ban taggyűlést tartott, ezért ezek­ről jegyzőkönyv sem készülhetett. Első fokon a bíróság a tegnapi ítélettel ellentétes döntést hozott. Iparszerííen firtatott pártkötődések ARRA AZ ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉSRE, amely a három bíró közül egy személy fideszes kötődését fir­tatta, Kovács Zoltán főszerkesz­tő úgy válaszolt: saját elfogulat­lanságának megítélése a bíró dolga. Szijjártó Péter fideszes politikus ügyvédje tegnap nyilatkozatot adott ki, miszerint ugyanez a testület két esetben elítélte ügyfelét. Az ügyvéd sze­rint mindez a bírói testület elfo­gulatlanságát igazolja. Répássy Róbert fideszes politikus a na­pokban Rajnai Attila újságírót, a cikk szerzőjének pártatlansá­gát támadta azzal, hogy az ÉS riportere az MSZP egyik megyei önkormányzati szervezetének sajtómunkatársa. Rajnai el­ismerte: valóban foglalkozik sportrendezvények szervezésé­vel és fotózással, de ez nem jelent elfogultságot részéről. A bíró akkor úgy indokolta dön­tését, hogy nem kétséges: a tár­saság tagjai a felsorolt időpont­ban találkoztak egymással. Ezért első fokon az ÉS nyert. A másodfokú indoklás sze­rint azonban első fokon nem megfelelően mérlegelték az ada­tokat, ezért helyreigazítás köz­zétételére kötelezte a bíróság a hetilapot. Ebben annak kell sze­repelnie, hogy a lap valótlanul állította, hogy a cég három, ÉS által közölt időpontban tag­gyűlést tartott, ahol jegyzőköny­vek is készültek. Kovács Zoltán főszerkesztő az ítélethirdetés után azzal érvelt, lapja soha nem állította, hogy ezek szabályos taggyűlések let­tek volna, azokat a „jegyző­könyv” készítői nevezték saját maguk taggyűlésének. Kovács megjegyezte: a bíróság nem vizs­gálta azokat az állításokat, ame­lyeket a „jegyzőkönyvekből” idéz­tek. Ezeket a felperes nem is cá­folta, és kísérletet sem tett rá - hívta fel a figyelmet Kovács. Az ítélet indoklásában az áll, hogy a testületnek azt kellett vizsgálnia, a felperesre nézve a cikk tartalmaz-e valótlan állí­tásokat. Az ÉS informátora és tanúja, Mayer Aranka, egy toka­ji cégben érdekelt ügyvéd volt felesége vallomásában - az in­doklás szerint - nem tudta be­bizonyítani, hogy a kérdéses ösz- szejövetelek valóban taggyűlé­sek voltak. Sőt, többször is hang­súlyozta, hogy ő soha nem vett részt ezeken a megbeszélése­ken. A tanú a bíróság szerint csak következtetésekről számolt be, hogy kitől mit hallott a cég életéről. Ezzel szemben a Tokaj­hegyalja Kft. tagjai bizonyító ere­jű nyilatkozatot tettek arról, hogy nem vettek részt taggyűlé­sen az adott időpontokban. Révész Máriusz, a Fidesz szó­vivője szerint a bírósági döntés azt bizonyítja, hogy az MSZP politikai háborút folytat Orbán Viktor ellen. Molnár László szo­cialista képviselő azt közölte: fel kell gyorsítani a vizsgálóbizott­ság munkáját, most igazán nagy szerepe van annak, hogy az igaz­ság kiderüljön. Orbán Viktor végig a háttérben Diákmunka: kezdés előtt ajánlott a körültekintés Papagájkór a húsüzemben szigorítások Szárnyastól származik a fertőzés Többet is fizetnénk a környezetbarát termékekért Az évente 150-180 ezer diák munkavállaló biztonságát ne­vezte az egyik fő célkitűzésnek Kordás László munkaügyi ál­lamtitkár. Hozzátette: a pénz­keresést célul kitűző, de a mun­kavégzés jogszabályi feltételeit nem ismerő és a munkáltatón számon nem kérő fiatalok köny- nyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, amennyiben a szá­mukra munkát biztosító mun­káltatóval szemben nem elég körültekintően járnak el. A diá­kok munkavállalása egyik leg­biztonságosabb formájának ne­vezte az iskolaszövetkezeteket Karácsony Mihály. A Magyar- országi Diákvállalkozások Or­szágos Érdek-képviseleti Szö­vetségének elnöke ezt egyebek között azzal indokolta, hogy van megkötött munkaszerződés, fo­lyamatos szakmai felügyelet és ellenőrzöttek a munkavégzés körülményei. Az iskolaszövetkezetekben végzett munkát és általában a diákmunkát a kormány is ki­emelten támogatja, hiszen ez át­menetet jelent a tanulói lét és a munka világa között. Szerinte általános tapasztalat, hogy akik az iskolaszövetkezetek kereté­ben vállalnak munkát, köny- nyebben tudnak elhelyezkedni. Az iskolaszövetkezetekben a diákok általában 500 és 2500 forint közötti órabérre számít­hatnak - tette hozzá. Tegnap az orvosi vizsgálatok eredményei is igazolták azokat a korábbi feltételezéseket, ame­lyek szerint úgynevezett papa­gájkórban betegedett meg a bé­késcsabai baromfifeldolgozó há­rom munkatársa. Juhász István, az ÁNTSZ megyei tiszti főorvosa elmondta: a fertő­zés a szárnyas ürülékén, tolla­zatán keresztül terjedt, és a por belélegzésén át jutott a bakté­rium az emberek szervezetébe. A főorvos kitért arra: további három betegnél valószínűsíthető a szárnyastól való megbetege­dés. Ugyanakkor akadt néhány dolgozó, akinél más baktérium okozott tüdőgyulladást - tette hozzá juhász. A gyárból 31 dolgozó jelentke­zett az elmúlt szűk egy hónap alatt magas lázzal, fejfájással, végtagfájdalmakkal és köhögés­sel háziorvosánál. A betegek fele a gyulai tüdőkórházba került, ahol a röntgen atípusos tüdő- gyulladást mutatott ki. Juhász fő­orvos szerint nem garantálható, hogy az intézkedésekkel sikerül leállítani a járvány terjedését, de minden tőlük telhetőt eddig is megtettek. Dr. Vincze Árpád, a gyulai tüdőkórház igazgatója el­mondta: legutóbb hétfőn került be hozzájuk barneváli dolgozó atípusos tüdőgyulladással. Az ÁNTSZ szigorításokat írt elő a gyárban. A feldolgozásnál a technológiai folyamat betartá­sát, betartatását rendelték el. A szellőztetés és a klimatizálás felügyeletét is előírta az ÁNTSZ, mert a vizsgálatok szerint a dol­gozók sokszor hőérzetük szerint kapcsolgatták a ventilátorokat, a klímát. A védőfelszerelések, főként a szájmaszkok használatára is fel­hívták a figyelmet. A megyei állat-egészségügyi állomás vá­gáskorlátozást rendelt el az üzemben, hogy több idő jusson a fertőtlenítésre, a takarításra. Egyébként az eset miatt az utóbbi időben több olyan alap­talan híresztelés is szárnyra ka­pott, hogy a megbetegedéseket madárinfluenza okozta. ■ Nyemcsok László Meglepően jó eredményt hozott a WWF Magyarország megbízá­sából elvégzett közvélemény­kutatás a magyarok környezet- tudatos gondolkodásmódját ille­tően. A lakosság hatvanegy szá­zaléka ugyanis kész akár tíz szá­zalékkal is többet fizetni üdítőért, mosóporért vagy tejért, ha bizto­san tudja, hogy azok csomago­lása környezetbarát. A környe­zetvédelmet a válaszadó ezer ma­gyarból négyszáznegyven vélte fontosnak, és nincs kimutatható hányad, amely azt mondaná, minden rendben a környezet- védelemben. Kiderült az is, a mű­anyag flakonok, nejlonszatyrok gyártását egyre többen tekintik ártalmasnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom