Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-23 / 144. szám

6 2005. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI TÜKÖR HÍRSÁV A patikáknak kötelező a kedvezményt megadni arra készül a kormány, hogy kötelezi a gyógyszer- tárakat: a gyártóktól kapott kedvezményt adják tovább a vásárlóknak - jelentette be a kormányszóvivő. László Boglár elmondta: nem támo­gatják azt az elképzelést, hogy a patikákon kívül más forgalmazó is árusíthasson gyógyszert, (bm) A szabályok betartását kéri a kormány A külföldön magyarokat foglalkoztató cégektől azt kéri a kormány, hogy tart­sák be a fogadó állam sza­bályait. Nem lenne ugyanis kívánatos, hogy az esetleges jogsértésekre hivatkozva a jogszerűen működő cégeket is sújtó korlátozásokat lép­tessenek életbe magyarok­kal szemben, (bm) Az Auchan sorozatos megtévesztésért fizethet NÉGYMILLIÓ FORINT bírságot rótt ki a Gazdasági Verseny- hivatal az Auchanra. Az áru­házlánc többnyire a reklám­újságjaiban meghirdetett és a valóságos ár közötti el­térés miatt fizethet. Elő­fordult, hogy nem tudta alá­támasztani valamely termé­ke esetében a „legolcsóbb” jelző valódiságát, (bm) A BUX-index 2005. június 22-én — Változás:-0,17% 18 500.­Váró érték: 18702 _____L 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Mtelekom 871 3,08 MillióFt 2 325 Antenna 4 700 2,17 196 Graphisoft 1550 1,91 104 Richter 29 150 1,02 347 Brau 16 875 0,45 11 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény BIF Utolsó ár (Ft) Változási*) 3350. -9,46 MillióFt 111 Synergon 520-2,80 42 BorsodChem 2 300-2,00 1546 Mól 17 325-1,67 6 886 OTP 6 950-0,57 5 051 A BÉT indexe az elmúlt napokban 18734 15.06.16.06.17.06.20.06.21.06.22. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. június 22-én /Ft $/Ft /$ i 1 t 247,77 203,31 1,21-0,03 Ft-1,57 Ft +0,1 cent Szlovák munkások trójai falova kölcsönkenyér Védőintézkedésekre egyelőre kicsi az esély az Európai Unióban A szlovák kormány anyagilag támogatja azon munkanélküliek utazását, akik külföldön keresnek munkát Miközben Győr-Sopron megyében kétezer új munkahely létesült az utóbbi időben, a munka- nélküliek száma tovább nőtt. A háttérben a köl­csönzőcégeken keresztül érkező szlovák munka- vállalók sejthetők. Horváth K. József A szlovákok egyre nagyobb szá­mú magyarországi munkaválla­lása nyilván nem jelent akkora veszélyt a honi gazdaságra, mint Trójára a görögök falova. Szak­emberek szerint azonban nem árt erre odafigyelni. Különösen azért, mert a munkaerő-kölcsön­zőkön keresztüli munkavállalás statisztikailag nem mérhető, a szomszédunk kölcsönzőjéhez el­szegődő szlovák munkavállaló­nak még nyilvántartásba sem kell vetetnie magát. így nem le­het tudni, dolgozik-e egyáltalán valahol, például nálunk, vagy a tartalékaiból él. Ugyanakkor ha közvetlenül magyarországi cég­nél helyezkedik el, akkor a re­gisztrációt meg kell tennie. A szlovák munkaerő számá­nak magyarországi növekedését tovább fokozza egy új kormány­zati - kísérleti - intézkedés. En­nek keretében a szlovák kor­mány 2000 koronás - mintegy 12 ezer forint - utazási költség- térítéssel ösztönzi az ottani, leg- | alább három hónapja nyilvántar- | tásba vett munkanélküli, hazán- | kon kívül csehországi, ausztriai § és lengyelországi elhelyezkedé­sét. Az utazási hozzájárulást leg­feljebb három alkalommal vehe­ti igénybe a munkavállaló a kí­sérleti időszakban, amely jövő áprilisig tart. A szlovák kormány szerint a határ mentén élők munkavállalásának elősegítése legfeljebb négyezer embert érinthet, ebből mintegy 1500-an jöhetnek hozzánk. A honi munkaügyi kormány­zat szerint ez a mennyiség nem okoz gondot, erősítette meg a szaktárca álláspontját lapunk­nak Schranz Edit szóvivő. Ugyanakkor nem növeli a bizal­mat az, hogy a szlovák kormány mindeddig nem válaszolt a ma­gyar kabinet azon megkeresésé­re, hogy a foglalkoztatásösztön­zési lépések részleteit ismertes­sék. így azt sem lehet pontosan tudni, hogy már hatályos vagy a közeljövőben bevezetésre kerülő lehetőségről van-e szó. A mun­kaügyi tárca idevágó ismeretei a szlovák kormány közleményéből és újsághírekből származnak. A főként Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyé­ben dolgozó, jellemzően napon­ta ide- és haza is buszozó, re­gisztrált munkavállalókból 12 ezret tartottak nyilván a megyei munkaügyi központok. Sokan dolgoznak Pest és Nógrád me­gyében is. A nyilván nem tartot­takkal együtt összesen 25 ezer­re becsülik az itt dolgozó szlová­kok számát. Sik Endre, a Tárki szociológusa lát veszélyeket a fo­lyamatban, különös tekintettel arra, hogy Szlovákiában 17-18 százalékos, tehát jóval maga­sabb a munkanélküliség, mint nálunk. Ráadásul az ilyen típu­sú kormányzati intézkedés más országoknak is mintául szolgál­hat. Továbbá a külföldi munka- vállalás iránti érdeklődés pusz­tán attól is erősödhet, hogy a vál­lalkozók üzletet látnak a mun­kaerő-kölcsönzésben, s toboroz­zák az embereket, egyszerűen a nagyobb haszon jegyében. Tény ugyanis, hogy a szlovák munka­erő-kölcsönzőkön keresztül ol­csóbban lehet munkaerőhöz jut­ni. Az elszámolás ugyanis a szlo­vák jogszabályok szerint törté­nik. Míg nálunk ötvenhétezer, addig Szlovákiában körülbelül negyvenezer forint a minimál­bér, és annak terhei is alacso­nyabbak, mint Magyarországon. A magyar cégek tehát több ezer forintot spórolhatnak egy alkalmazotton - beleszámítva a kölcsönző jutalékát is -, ha szlo­vák munkaerő-kölcsönzőn ke­resztül dolgoztatják. A munka- vállaló is jól jár, hiszen a szlovák adórendszerben kisebb a terhe. A szlovák megélhetési költségek pedig alacsonyabbak, így keve­sebb pénzért is szívesen jönnek át dolgozni. Csak a magyar állam nem jár jól, hiszen a nálunk kölcsönben dolgozók nem itt fizetnek adót. A Győr-Sopron Megyei Munka­ügyi Központ adatai szerint az elmúlt időszakban több mint 2000 új munkahely létesült a megyében. Mindennek ellenére az országrészben nem nőtt a fog­lalkoztatottak száma, közel 4000 fővel nőtt viszont a munka- nélküliség. Védintézkedések nélkül a szaktárca figyelemmel kíséri a szlovák munkavállalók szá­mának alakulását, a beáram­lás megakadályozására azon­ban nincs hathatós eszköz. Molnáráé dr. Nagy Ágnes szak­jogász szerint a védintézkedé­sek jogosságának bebizonyí­tására statisztikai adatokra lenne szüksége Brüsszelnek. Összegyűjthetőségüket viszont akadályozza, hogy a kölcsönző cégeken keresztüli foglalkozta­tást nem kell regisztrálni. A gond viszont csak nőhet, mert a magyar munkaerőpiacot Románia és Ukrajna felől is élénk érdeklődés övezi A KSH adatai szerint 2004-ben Szlová­kiából mintegy négymillió egy­napos látogató érkezett hoz­zánk, addig Romániából öt-, Ukrajnánál pedig kétmillió... Szívesen vállalnak Magasabb lesz a biztosítási díj, ha összebeszélnek Kartellgyanú miatt indított biztosítók és autókereskedők ellen el­járást a versenyhivatal. Kaszás Erzsébet A beszállítók és a fogyasztók jár­hatnak rosszul akkor, amikor egy szolgáltatóról kiderül, hogy úgynevezett kartellmegállapo- dást kötött - mondta érdeklődé­sünkre Sülök Zoltán, a GKI Gaz­daságkutató Rt. elemzője. - A kartell lényege: a piacon meg­határozó cégek nyereségességük érdekében, kizárva a piaci ver­senyt, megegyeznek például a szolgáltatás árában, a beszerzé­sekben vagy a piaci politikájuk­ban. A vesztesek azok, akik az ér­tékesítési folyamat végén van­nak, és már nem .tudják másra áthárítani a megállapodás miatt keletkező többletköltségeket. A gazdaságkutatót annak ap­ropóján kerestük meg, hogy ked­den a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kartellgyanú miatt fel­ügyeleti eljárást indított a Gép­jármű Márkakereskedők Orszá­gos Szövetsége, az Allianz Hun­gária Biztosító Rt., a Generali- Providencia Biztosító Rt., a Ma­gyar Opel-kereskedők Bróker Kft., a Magyar Peugeot Márka- kereskedők Biztosítási Alkusz Kft. és a Porsche Biztosítási Al­kusz Kft. ellen. Nem kizárt, hogy a nyomozati eljárás során továb­bi cégek is felmerülhetnek. A rajtaütésszerű akció során információkat és anyagokat kér­tek tőlünk, de hogy mivel gyanú­sítanak, arról nem tájékoztattak - nyilatkozta lapunknak Sipos József, az Allianz kommuniká­ciós igazgatója. A GVH tájékoztatása szerint „előzetes információk alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy a vállalkozások egymáshoz kapcsolódó gazdasági tevékeny­ségükkel a gazdasági versenyt korlátozták vagy torzították, és így a versenytör­vény rendelkezéseit megsérthették. A biztosítótársaságok ■ és járműkereske1 dők a 2002-2005 közötti időszakban évente egyeztetéseket folytattak és megállapodtak a gépjármű­biztosításokhoz köthető rezsi- óradíjakról, és ennek kapcsán merült fel a versenykorlátozó összejátszások valószínűsíthető- sége, és ezáltal a jogsértés elkö­vetésének gyanúja”. Mint Hor­váth Anita, a GVH sajtófőnöke nyomatékosította: ők nem azt ál­lítják, hogy az érintett cégek megállapodtak volna a rezsióra- díjakban. Csupán azt, hogy fel­tételezhető, hogy amikor a rezsi- óradíjakat egyeztették, akkor va­lamiben a versenytörvényt sértő módon jutottak egyezségre. Ám hogy miben és milyen tartalom­mal, ez a vizsgálati eljárás vé­géig titkos. És az el­járásra 180 nap van, ami kétszer meghosszabbítható. Kérdés, hogy a biztosítóknak miért érné meg magasan tartani a rezsidíjakat, hiszen ne­kik is ez alapján kell kártalaní­taniuk. Sülök Zoltán - hang­súlyozottan általánosságban, mi­vel a konkrét ügyben a vizsgálat csak most kezdődött - meg­jegyezte: ha a járműforgalmazók és a biztosítók a balesetet szen­vedett gépjárművek javításánál kizárják a piaci versenyt, akkor a biztosító a saját szempontjait a biztosítási díjak kalkulációjában érvényesíti. Vagyis ezzel az indo­koltnál magasabban tarthatja a biztosítási díjakat. A kötelező és a casco biztosítások száma (ezer darab) FORRÁS: PSZÁF ■ Amikor a rezsi- ‘óradyról tárgyal­tak, valamiben megállapodtak, mondja a GVH.

Next

/
Oldalképek
Tartalom