Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-23 / 144. szám

4 PF. 9 6 2005. JÚNIUS 23., CSÜTÖRTÖK „A nagy könyv”­vetélkedő A pásztói Teleki László Városi Könyvtár vetélke­dőt szervez középiskolá­soknak és felnőtteknek az ősz folyamán „A nagy könyv” játék Top 12 leg­kedvesebb műveiből. Jelentkezni lehet háromfős csoportoknak a 12 kedvenc könyv közül az alábbi öt alkotás bármelyikének feldolgozásával. Bulgakov A Mester és Mar­garita, Gárdonyi Géza Egri csil­lagok, Jókai Mór Az aranyember, Saint-Exupéry A kis herceg, Sza­bó Magda Abigél Az első forduló: írásban egy vá­lasztott regény bemutatása sze­mélyes hangvételben. Határidő: 2005. szeptember 30. A második forduló: vetélkedő élőben, a két legjobb írásos mű háromfős csapata részvételévél a fennmaradt három regény vala­melyikéből. (A regény címét októ­ber elején teszik közzé.) Időpont: 2005. november 10. Jelentkezés: a városi könyvtár­ban 2005 szeptemberében Ger- hát Gyulánénál. Figurális kompozíciót! A Salgótarján Völgyvárosi Híradó Véleményünk sze­rint rovat témájához - Ön mit tenne „Pléh Öcsi” he­lyére? - szeretnék kap­csolódni rövid írásommal. A felvetéseket figyelemre mél­tónak tartom, jóllehet azok elhe­lyezését én a város más területe­in - mondjuk a Fő téren stb. - il­lőbbnek tartom. „Pléh Öcsi” he­lyére szerintem figurális kom­pozíció kívánkozik, olyan plasztika, amely Salgótarján va­lamennyi lakóját érzelmileg megérinti és képes egyesíteni, mert mindenki számára ugyan­azt, vagy nagyon hasonló gon­dolatokat közöl, nem lehet félre­érteni, félremagyarázni, s visz­szanyúl az itt élők legmélyebb gyökeréig, a kezdetekhez. Javaslatom tehát: az üresen maradt posztamensen állítsunk szobrot Tarján vitéznek (vagy Tarján törzsfőnek, az elnevezés a későbbiek dolga), aki Árpád vezérrel érkezett a Kárpát-me­dencébe, jelesül Salgótarjánba és környékére, s aki városunk névadója lett. E honfoglalás kori harcos látványa önérzetünket ja­vító jogos büszkeséggel tölthet­ne el mindannyiunkat, s akár szellemi játékok, kulturális és sportrendezvények - igazi nép­ünnepélyek - szerveződhetné­nek alakja köré. ■ Sulyok László tanár, újságíró Salgótarján, 2005. június 14. Art mozi A salgótarjánijózsef Attila Művelődési Központ Art mozijában jú­nius 27-én 18 órakor a Zsiguli című magyar filmet nézhetik meg. Alkotásai itt maradtak Bóna Kovács Károly halálának évfordulójára 1897. október 15-én Salgótarjánban született és 35 évvel ezelőtt, 1970. június 26-án Budapesten hunyt el Bóna Kovács Károly festő- és szobrászművész. Az idő elszivárog, de a teremtő ember, az alkotóművész után tanúkövekként itt maradtak a művei, alkotásai. Emlékét tovább éltetik a munkásságát feldolgozó könyvek és filmek is. Ez utóbbiak közé tartozik a baglyasaljai templomról készült gyönyörű alkotás is. Az alábbiakban a mesterről, a város, Salgótarján szülöttéről szeretnék elmondani néhány olyan epizó­dot, amelyet kevesen ismernek. Bóna Kovács Károly tanulmá­nyait követően hazatérvén Salgó­tarjánba, aktív művészeti tevé­kenységet fejtett ki. Nem csak al­kotott, festményeket, szobrokat ké­szített, de járta az üzemeket, hiva­talokat, a vidéket és maga köré szervezte a művészetet kedvelő fi­atalokat 1946-ban megalakította a Művészeti Munkás Főiskolát, amely 1949 januárjában képző- művészeti szabadiskolává vált. Bóna Kovács Károly egyedüli ta­nára és szervezője volt az intéz­ménynek, növendékeinek mento­ra és példaképe. Az iskola anyagi támogatását a bányavállalat vál­lalta magára. Az egykori hallgatók között olyan egyéniségek voltak, akik a későbbiekben meghatározóivá váltak a megye művészeti életé­nek. Itt ismerkedett az alkotás mű­helytitkaival mások mellett: Pata­ki József, Polónyi József, Radies Ist­ván, Duba László, id. Szabó István, Vasas Károly, Somoskői Ödön, Só­lyom István, Gallai János, Márton­ka István, Takács Géza és ott volt e sorok írója is. Bóna Kovács Károly életpályája azonban keserűségekkel is terhes volt Az egyik nagy csalódása az volt, amikor tudomására jutott, hogy az egyik volt növendéke a fő­posta előtt fölállított hősj emlék­művét vésővel, kalapáccsal szét­verte. Az a növendéke volt, akitől az édesanyja mindig óvatosságra intette. Az anyai megérzés sajnos beigazolódott. A történetet a mes­ter személyesen mondta el. En­gem kegyeleti ok és a család tisz­telete ara kötelez, hogy az illető ne­ve maradjon az én titkom. Az 1956ns forradalom leverése után Bóna Kovács Károly életé­nek, családjának teljes összeomlá­sa történt igaztalan vád alapján, ami Salgótarján elhagyására kényszerítette. A gonosz abból a lakásból űzte ki, amit a bányaigaz­gatóságtól kapott művészetét és munkásságát elismerve. Engem felkeresett Bóna Kovács Károly, s elmondta, hogy elköltö­zik Budapestre, félt a még súlyo­sabb atrocitásoktól. Fölemlítette a domborművének az eltávolítását is, amit élete fő művének tartott. Közöltem vele, hogy az 56-os sortűzben, amit mélységesen el­ítéltem, gyermekkori játszótár­sam, barátom Fekete Nándor a karjaim között halt meg. A bátor véleménynyilvánításom miatt 19 napig a hatalom vendég­szeretetét élveztem. Ebben az idő­szakban az ég nem mindig látszott kéknek, a napot gyakran sötét fel­hők takarták el. Úgy érzem, aki a soraimat elol­vassa annak összeszorul a szíve. Az a tiszteletteljes kérésem Sal­gótarján jelenlegi vezetőségéhez, hogy tegye lehetővé Bóna Kovács Károly teljes erkölcsi rehabilitálá­sát A családja is megérdemelné, hogy enyhüljön az édesapjuk sor­sa miatti lelki fájdalmuk. Bóna Kovács Károly érdemes arra is, hogy díszpolgárrá válasz­szák. Hajtsunk fejet egy igazságtalan­ságtól meggyötört tiszta lelkű mű­vész emléke előtt halálának 35. évfordulóján. ■ Gyüre Nándor festőművész Három védőnői körzet Szécsényben Szécsényben a múlt évben is tárgyalta a képviselő- testület a működő védőnői körzetek számát. Akkor az a döntés született, hogy a városban az addigi há­rom körzet helyett két védőnői körzetet alakítanak ki. Most viszont változott a helyzet, három körzet ki­alakítására került sor.- Miért változtatta meg a testü­let a döntését? - kérdeztük Frischné Szeredai Emesét, a szo­ciális és egészségügyi bizottság elnökét, aki egyben érintett vé­dőnő.- 2005. június l-jétől új finan­szírozási rendszer lépett életbe, amely az ellátandó gondozottak - gyermekek, valamint váran­dós anyukák - létszámától függ. Ennek megfelelően fel kellett mérni az összes érintett létszá­mot, vagyis a várandós anyák, a 0-6 éves korú gyermekek, to­vábbá az iskolások számát. Vá­rosunkban az adatok a követke­zőképpen alakultak. A várandó­sok és a 0-6 éves korú gyerme­kek száma 419. Az általános is­kola, a gimnázium és a mező- gazdasági szakképző iskola ta­nulóinak száma 1314. A kor­mányrendelet számszerűen meghatározza körzetenként az egy védőnő által ellátandók szá­mát és korcsoportját, ami 250 fő, oktatási intézmények eseté­ben 800-1000 fő között lehet. A rendelet pontértékkel számol. A létszám, illetve az abból adódó pontszám tette indokolttá, hogy a körzetrendezés során három körzetet alakítsanak ki. Kialakí­tottunk egy területi védőnői kör­zetet 274 gondozottal, meghatá­rozásra került egy vegyes védő­női körzet, amelyet 145 gondo­zott és a mezőgazdasági szak­képző iskola alkot. Egy iskolai védőnői körzet is megalakult 958 tanulóval.- Milyen munkát végez a terü­leti védőnő?- Sokan meglepődnek azon, hogy milyen hihetetlenül sok­rétű és bonyolult tevékenységet takar a védőnő munkája. Fel­adata közé tartozik a nővéde­lem, az anyaságra való felkészí­tés, a várandós anyák gondozá­sa, nem utolsósorban pedig fel­készítése a baba fogadására. Ez a tevékenység minden kisma­mánál más és más hangsúlyo­kat jelent, a szűrővizsgálatok­tól kezdve a jó szóig. Tehát ez a tevékenység is nagyon személy­re szabott, nemcsak magas szintű szakmai tudást, hanem emberismeretet, empátiakész­séget is igényel. Végigkíséri a védőnői szolgálat a gyermeke­ket a gyermekágyi segítség- nyújtástól kezdve a különböző életmódi tanácsokkal, az óvo­dás- és iskoláskori egészségi ál­lapot megőrzése érdekében végzett munkával a teljes tan­kötelezettség korában.- Melyik az a korcsoport, ame­lyik a legnagyobb figyelmet igényli?- Természetesen a 0-6 éves kor közötti gyermekekkel, illetve az ilyen gyermekeket nevelő csa­ládokkal, anyukákkal foglalko­zunk a legtöbbet. Munkamód­szerünk a családlátogatás, ta­nácsadás, gondozás, szükség szerint. Fokozott figyelmet igé­nyelnek a koraszülöttek, a kis­gyermekek. ■ Sz. F. BÚCSÚ A MEGSZŰRT ISKOLÁTÓL A Somosi Kultúráért Egyesület kezdeményezésére visszatértek az idén ballagó somosi diákok megszün­tetett intézményükbe, hogy még fájóbb szánéi búcsúzzanak egykori iskolájuktól. Az egyesület nevében Tomka István nyújtott át búcsúajándékot a megható ünnepségen a ballagóknak. A volt iskola tornater­mében tartott rendezvényen nemcsak a szülők és hozzátartozók vettek részt, hanem az együttérző falube­liek is. A diákok énekelve és könnyezve járták végig az ürességtől kongó termeket. HÉTPEtíYES ÓVODA Pásztón nemrégiben az önkormányzat által határozatban is megerősített névmódosítási ünnepségre került sor. A pásztói óvodák ezentúl a Hétpettyes óvoda nevet viselik, melyet egy hangulatos gyermekműsorral tettek emlékezetessé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom