Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)

2005-06-20 / 141. szám

2005. JÚNIUS 20., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Természetjárók figyelmébe A civilizált ember számára egyre in­kább felfrissülést jelent a természet­ben járni. Ez megmutatkozik a város­lakóknál és a falusiaknál egyaránt. Mi­vel jó az idő, sőt már gombát is lehet gyűjteni, sokan járják az erdőt, mezőt. Az ilyen séták során látszólag magá­ra maradt őzgidával vagy szarvasbor­júval találkozhatnak a természetjárók. Ilyenkor megmozdulhat bennük a se­gítő tenni akarás, úgymond meg akar­ják menteni az „árván” hagyott, szép kis jószágot. Az újszülött gidák, borjak erő híján még nem tudnak elmenekülni, a ter­mészet azonban részben gondoskodik a biztonságukról. Az anya által tökéle­tesen lenyalt kis utódnak jó ideig nincs szaga, így a fejlett szimatú ragadozók, akár félméteres távolságból is gyanút­lanul sétálhatnak el a mozdulatlan kis állat mellett, anélkül, hogy észreven- nék azt. Az újszülött növényevőnek csak az a dolga, hogy kivárja a rend­szeresen visszajáró, őt szoptató anyát. Nyilvánvaló, hogy az anyaállat ember jelenlétében nem tér vissza a kicsinyé­hez, így azt sugallja a helyzet, hogy egy ténylegesen árva jószágra bukkan­tunk. A legjobb amit tehetünk a gidák, borjak érdekében, hogy gyorsan el­hagyjuk a helyszínt, és még véletlenül sem nyúlunk a kis állathoz, mert azzal kimondjuk rá a halálos ítéletet. Az em­beri érintés szaga napokig megmarad a kicsi állaton, ami miatt az anyaállat elmenekül és magára hagyja a kicsit, ami rövidesen elpusztul. Elvinni a mesterséges felnevelés cél­jából tilos - a törvény szerint vadon élő állatot nem szabad fogságban tartani - másrészt a házilagos felnevelése igen kétséges, legtöbbször sikertelen. ■ Gregan Emil Áldozat­és természetvédelem Hegedűs E. „Áldozatvédelem és a környezet-ter­mészet védelem összefüggései” cím­mel tartottak konferenciát a napokban Romhányban. Kővári András, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület elnöke rö­viden ismertette az egyesület munká­ját. Mint mondta, fő feladatuk az áldo­zatok konkrét és közvetlen támogatá­sa, fellépnek a sértettek érdekképvise­letében. Budapesti és vidéki irodáikat eddig 26 ezer áldozat kereste fel, többségük jogi segítséget vette igénybe. Kiemel­te azt is: a rétsági áldozatvédelem te­rületén sokat tett a megyei és a városi rendőrkapitányság. Megköszönte Gáb­riel Géza nyugalmazott alezredes, volt rendőrkapitány több mint egy évtize­des munkáját. Dr. Ármós Sándor ezredes, megyei rendőrfőkapitány utalt arra, hogy a kárenyhítés az áldozatvédelemben nem automatikus. Egy szűk kört érint, amelyet kormányhatározat szabályoz : többnyire az életellenes bűncselekmé­nyek áldozatait, azok hozzátartozóit, a súlyos bűncselekmények sértettjeit je­lenti. Az áldozatvédelem és a környe­zetvédelem összefüggéséről szólva el­mondta: a természetes és az épített környezet is lehet áldozat, ha az egyénben nem alakul ki a felelősség- tudat. Mint mondta, a rendőrség csak azt teheti, amire a jogalkotó felhatal­mazza. Nagy Vilmos, az Ipoly Unió Egyesü­let munkatársa a lakossági környezet- védelmi tanácsadó iroda működését ismertette, szólt az 1995-ben hatályba lépett környezetvédelmi törvényről, annak hatásairól. Él Zoltán ezredes, a Balassagyarma­ti Határőr Igazgatóságról arra hívta fel a figyelmet: a bűnmegelőzés, a bűnüldözés és az áldozatvédelem komplex munka, amelyben a határon túli szervekkel is szorosabb kapcso­latban kell együttműködni. Málnaszezon előtti fesztivál Lovas felvonulással kezdődött az idei málnafesztivál Berkenye. A hét végén Berkenyén málnafeszti­vált rendeztek. A programok zenés, lovas felvo­nulással kezdődtek, majd kulturális műsorral folytatódtak. A 2004. év legnagyobb málnater­melőinek díjat is átadtak a második berkenyéi málnafesztiválon. Scmidtjózsefné, a település polgármestere, a Berkenye Faluszövetkezet elnöke köszöntőjé­ben elmondta: azért június 18- 19-én rendezték a málna­fesztivált, mert ilyenkor még mindenki bízik abban, hogy idén jó termés lesz. - Berke­nyén közel 50 éve foglalkoz­nak az emberek málnával. Jelenleg 35 hektáron terme­lünk, amelynek a 92 száza­lékát külföldre exportáljuk - mondta Scmidt Józsefné. - Berkenyén másféle időszá­mítás van, nem Krisztus előtti és utáni, hanem mál­naszezon előtti és utáni. Már a hat-hét évesek is értenek a málnához. Beleszületnek - ecsetelte a polgármester, aki a 2004. év legnagyobb mái- Schmidt Józsefné polgármester (jobbra) frissítővel kínálta a vendégeket natermelőinek járó díjat átadta Altsach Ignác- nak és Zsemberi Jánosnak. A kulturális programok szombaton és vasár­nap is vonzották a közönséget. A tavalyi első málnafesztiválnak 2000 látogatója volt, az idei iránt hasonló volt az érdeklődés. A fellépők többnyire a környék falvaiból érkeztek. A fesz­tivál ideje alatt volt még ökörsütés, kirakodó vá­sár, lekvárfőzés. A gyermekek sem unatkoz­tak, számtalan program közül választhattak. Másfajta mentalitás kellene A Magyar Szocialista Párt a napokban tartotta kül­döttértekezletét Balassagyarmaton, amelyen az MSZP vendége Mandúr László, az Országgyűlés al- elnöke, az MSZP országos elnökségének tagja volt. Juhász A. Balassagyarmat. - Minden párt, aki az országgyűlési vá­lasztásokon indulni akar, me­gyei listát köteles állítani - kezdte Boldvai László, az MSZP megyei elnöke, országgyűlési képviselője, aki elmondta azt is, hogy egyfajta rendezőelvek szerint a szocialisták listáján szerepelnie kell 35 év alattiak­nak, illetve nőknek is.- A küldöttértekezleten elfo­gadtuk azt a listát, amellyel a 2006-os országgyűlési válasz­tásokon reményeink szerint győzelemre jutunk Nógrád megyében. A lista első négy helyén azok az egyéni indulók szerepelnek, akik a helyi szer­vezetek támogatását már a ko­rábbi jelölési szakaszban meg­kapták - mondta a politikus, aki ismertette, hogy az MSZP megyei listájának első négy helyén: Boldvai László, Juhász Gábor, Borenszki Ervin és Mol­nár Zoltán szerepel majd. A lista ötödik helyén Molnár Ka­talin, a hatodikon Dóra Ottó van. - A jelölési folyamatot az országos elnökség végigkövet­te és egyetértett vele - szögez­te le Boldvai László, aki után ezt a tényt Mandúr László is megerősítette. - Az országos elnökség 100 százalékos támo­gatásáról biztosította a megyei vezetést - mondta az Ország- gyűlés alelnöke. - Úgy gondol­juk, hogy akik indulni fognak, jó jelöltek. Véleményem sze­rint nincs olyan választókerü­let, amelyet nem lehetne meg­nyerni. 2002-ben is voltak olyanok, ahol a jobboldal je­löltjeinek nagyobb esélyük volt, mégis mi nyertünk. Nem biztos, hogy jó az, ha egy jelölt nem nyert korábban, akkor 2006-ban mást indítunk he­lyette - fogalmazott Mandúr László az utóbbi szécsényi vá­lasztókerületben lebonyolított időközi választás kapcsán, ahol Borenszki Ervin alulma­radt a jobboldal képviselőjével szemben. A továbbiakban az alelnök a köztársasági elnök választása után az MSZP- SZDSZ koalícióban kialakult helyzetről beszélt. - Az a mi felfogásunk, hogy a liberális eszmevilág ne tűnjön el sem a magyar politika, sem a parla­ment szintjéről. Az MSZP na­gyon sokat tett annak érdeké­ben, hogy az ötszázalékos ha­tárt 2002-ben átugrotta az SZDSZ - jelentette ki Mandúr László, majd hozzátette: sok helyen egymás javára léptek vissza a szabad demokraták­kal. - Józanul és normálisan az együttműködést ki kell ala­kítani és nem szabad fölénye­sen viselkednie egyik pártnak sem. Végig kell vinnünk a ko­alíciós programot. A köztársa­sági elnök választása kapcsán pedig úgy vélem, nem lenne jó ha ilyenfajta politikai men­talitás - mint amelynek ered­ményeképpen végül is megvá­lasztottuk dr. Sólyom Lászlót - jellemezné az országot - mondta az alelnök, aki kérdé­sünkre, hogy „Van-e esély ar­ra, hogy a továbbiakban az emberek közvetlenül választ­hatják majd meg a köztársa­sági elnököt?” ekképp vála­szolt: - Először is alkotmány- módosítás kellene hozzá. Föl­merülne az a kérdés is, hogy ha az emberek közvetlenül vá­lasztják meg a köztársasági el­nököt, akkor annak milyen jo­gosítványai legyenek? Kis va­lószínűségét látom a közvetlen választásnak. Nem látom a két oldalt olyan pozícióban, hogy ebben a kérdésben meg tudna egyezni. Én sem tartom jónak, hogy "Ebben a pozícióban az emberek közvetlenül válasz­szák meg a köztársasági elnö­köt - zárta szavait Mandúr László. Nógrádi megújulás Május végén tartotta köz­gyűlését az MGYOSZ Nóg­rád megyei tagszervezete, a Munkaadók és Gyáripa­rosok Nógrád Megyei Szövetsége, amely több­éves kényszerszünet után újította fel működését. Az MGYOSZ nógrádi tagszerve­zetének múlt évben megválasztott új elnöke, a bátonyterenyei Mátrafűtőber Épületgépészeti Kft ügyvezető igazgatója, Tari Miklós szerint az újjászerveződésre azért volt szükség, mert a szervezeti élet a 2000. évtől fokozatosan „leült”, és 2004-re szinte teljesen meg­szűnt Több korábbi tag kiválása is súlyosbította a helyzetüket. Ugyanakkor a megye munka­adói, ipari szervezetei igényelték a hatékonyabb érdekérvényesítést és a közvetlen információáramlást a gazdaság irányításáról, a fejlesz­tési, együttműködési és innováci­ós lehetőségekről. Emellett szor­galmazták a partnerkapcsolatok építését, valamint az együttműkö­dést a megyei politikai vezetéssel. A megyei szövetségbe jelenleg tizennégy cég tömörül, közülük nyolcán új belépők, de ezen túl még több megyei munkáltató je­lezte belépési szándékát Megtörtént a tisztújítás is. A közgyűlés alelnökké választotta Gressai Gábort, a salgótarjáni SVT-Wamsler Háztartástechni­kai Rt. vezérigazgatóját, valamint Szokolai Lászlót, a nagyoroszi székhelyű K. Tabbert Lakókocsi­gyártó Kft. ügyvezetőjét. A fel­ügyelőbizottság elnöke a salgótar­jáni Salkon Konfekcióipari Rt. ve­zérigazgatója, dr. Rafaelné Berze Erzsébet lett, két tagjává pedig a szintén salgótarjáni Tarjánhő Kft. ügyvezető igazgatóját, Kiss Józse­fet, valamint a bátonyterenyei Nordmetal Kft ügyvezető igazga­tóját, Lázár Jánost választották meg. A nógrádi megújulásra égető­en szükség volt, hiszen a szövet­ség azonnali sikerrel kezdemé­nyezte a salgótarjáni önkor­mányzatnál a vállalkozói épít­ményadó rendszerének módosí­tását. Emellett az utóbbi néhány hónapban folyamatosan tájékoz­tatták a tagvállalatok vezetőit az innovációs, illetve a fejlesztési és pályázati kérdésekről és lehető­ségekről. Az MGYOSZ-én keresz­tül kezdeményezték a használa­ton kívüli megyei ipari ingatla­nok újrahasznosítását. Ami a szakképzést illeti, annak helyze­téről összefoglaló tanulmányt ké­szítenek, ami lehetővé teszi a kri­tikus pontok feltárását, s javasla­taikat továbbítják a megyei köz­gyűlés elnökének. Tari Miklós szerint az MGYOSZ újjáalakult területi szervezetének legfontosabb feladata a megyei po­litikai vezetés orientálása, és min­den olyan kezdeményezés felka­rolása, amely hozzájárulhat ah­hoz, hogy Nógrád stagnáló gazda­sága kimozduljon a holtpontról. Rangos fuvolaverseny Balassagyarmat. A Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola hatodik alkalommal rendezte meg az or­szágos fuvoladuó és kisegyüttes tanulmányi versenyt az Oktatá­si Minisztérium megbízásából az Országos Közoktatási Értéke­lési és Vizsgaközpont (OKÉV) szakmai gondozásában május végén. A verseny célja egyrészt a kí­séret nélküli fuvola-kisegyütte­sek népszerűsítése, az ez alka­lomra íródott zeneművek bemu­tatása, valamint pódium és szak­mai megmérettetés biztosítása a tanulóknak. A fuvoladuó-verseny országo­san egyetlen fóruma az ilyenfaj­ta fuvolás kamarazenélésnek, amely szervesen kapcsolódik más országos tanulmányi verse­nyekhez. A versenyen 28 zeneis­kola 157 növendéke és 42 taná­ra vett részt. A bemutatókat öt­tagú szakmai zsűri értékelte: Gyöngyössy Zoltán Liszt-díjas tanszékvezető egyetemi tanár volt a zsűri elnöke, továbbá tag­ja volt Csetényi Gyula fuvolamű­vész, a Miskolci Egyetem tan­székvezető professzora, Kraj- niknéMóri Marianna/uvolamű- vész, szakközépiskolai tanár, Regős Imre fuvolaművész, főis­kolai tanár, illetve Papp Károly- né, az OKÉV munkatársa. A szakmai zsűri összesen 46 díjat osztott ki az iskola növen­dékei között. Kiemelt nívódíj­ban részesült a III. korcsoport­ban Szilfai Réka-Ebecz Viktória (tanáruk: Kanyó András), nívó­díjban részesült tanár-diák ka­tegóriában Ebecz Viktória- Kanyó András, dicséretben ré­szesült az I. korcsoportban Jancsó Dorottya, Tyekvicska Vi­rág (tanáruk: Palánki Éva), a IV. korcsoportban Egri Alexandra, Pekáry Anna (tanáruk: Kanyó András), trió kategóriában Egri Alexandra, Pekáry Anna, Szebedy Mária (tanáruk: Kanyó András). A zsűri ugyanakkor dicséretben részesítette Kanyó András tanárt eredményes fel­készítő munkájáért. IRODALMI EST A REFORMÁTUS TEMPLOMBAN 3 Hűvösvölgyi Ildikó színművésznő volt vendége szombat délután a salgótarjáni református gyülekezetnek. A zsúfolásig megtelt templomban Reményik Sándor verseit gyönyörű gitárkíséret mel­lett hallgathatták a megjelent érdeklődők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom