Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-16 / 138. szám
2 2005. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Jó hangulatú évbúcsúztató Sz. A. Balassagyarmat Hasonlóan az elmúlt évekhez, az időjárás rendkívül kegyesnek bizonyult a dlákjunlális résztvevőihez idén is. Ragyogó napsütésben indult el a Mikszáth Kálmán Művelődési Központtól a volt vár- megyeházához a parádés, színpompás felvonulás. A főtéren Lombos István polgármester fogadta a tanévet önfeledten búcsúztató fiatalokat és ünnepélyesen átadta a város kulcsait. - Azt kívánom, hogy a nyaratok ugyanolyan hangulatban teljen, mint amilyenben most vagytok - mondta a város vezetője, aki arról is biztosította a középiskolásokat: jövőre diákpolgármestere lesz e napon Balassagyarmatnak, s a település irányítását is a diákokra bízzák egy nap erejéig. Ezután következtek az Európai Uniót jelképező táncok. A Balassi-gimnázium stílusosan az eurovíziós dalfesztivál népszerű dalának, a Nox együttes „Forogj világ” című nótájának dallamára ropta a táncot. A Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium az emelt szintű érettségi lebonyolítása ellenére is „hősies küzdelmet” folytatott a nagy napra való felkészülésben és az unió csillagai fémjelezték előadásukban az európaiságot. A Szent- Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola görög zenére táncolt, a miskolciak képviseletében érkezett csapat pedig a belépő országok csatlakozását jelenítette meg - zászlók erdejével jelképezve az unió sokszínűségét. A Mikszáth KÉVIG Középiskola majorette-csoportja szintén nagy élmény nyújtott az egybegyűlteknek, akárcsak a Mészáros Máté és Dajnics Mónika versenytáncosok színvonalas táncművészete. A táncok után a mindenki izgalmát felcsigázó nagy vetélkedő következett, ahol a tanári produkciókon kívül tréfás feladatok, ügyességi versenyek, lovagi torna, tyúkviadalok, paintball-párbaj, mászófalról történő lányszabadítás és még ki tudja, mi minden csigázta fel a gyerekek és pedagógusaik érdeklődését. A nehéz feladat elé állított zsűri tagjai Babjákné Ott Éva, az Európa Direkt Európa Információs Pont vezetője, Babják Andrea, a Nógrád megyei ifjúsági tanács tagja, Bárány Zsuzsanna, a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselője, Hanzelik Andrea, a Zoltán Erika Művészeti Iskola táncoktatója és Csíki Gábor táncoktató voltak. Hegedűsné Jusztin Gizella, a rendező Mikszáth Kálmán Művelődési Központ munkatársa, az esemény fő szervezője elmondta: hetek óta minden szerdán megbeszélésekkel készültek a nagy eseményre, rendszeresen tartottak ötletbörzéket.- Köszönet a mellénk álló pedagógusoknak, diákönkormányzatoknak, iskolaigazgatóknak. Reméljük, jövőre a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola csapata is bekapcsolódik a versengésbe - mondta a rendező. Dlésezik a testület Balassagyarmat. A június 16- án sorra kerülő testületi ülésen a városatyák intézményvezetői pályázatokat bírálnak el és meghatározzák a n. félév munkatervét. Módosítják a költségvetési rendeletet, megalkotják a tandíjakról szóló rendeletet, s az útfelújításokra irányuló közbeszerzési eljárást is kiírják. Szó esik majd többek között a zöld területek megóvásáról, valamint a parkolási rendszer tavalyi tapasztalatait is megvitatják a képviselők. RENAULT HATVAN Képe Tibor KFT. 3000 Hatvan, Ring Kálmán út 3. Tel.: 37/544-440, 70/204-6351 : www.renault60.hu Tiszta környezetünkért! Vizeink állapota változó, ám figyelmeztető Vigyázó szemünket - kornyezetvedelmi sorozatunk hatodik részében - vizeinkre vetjük. Nem először és nem is utoljára, hiszen éltető elemünkről, nélkülözhetetlen kincsünkről van szó. A vízforrások - amelyekből a vizet nyerjük - több ismérv szerint megkülönböztethetők. Ismerjük az aszály idején áldást hozó esőt (csapadékvizet), a felszín alatti vizeinket (talajvíz, rétegvíz stb.) és a felszín felettieket: a csobogó csermelytől kezdve a futó kis patakon át, szertelen szőke Tiszánkon, néha duhajkodó Dunánkon keresztül a háborgó tengerekig, óriás óceánokig. Alábbi írásunkban csak szűkebb pátriánk jelentősebb vízkincseiről tudunk néhány információval szolgálni, reményeink szerint sok természetszerető olvasónk szomját is oltva. Dr. Baráthi Ottó Nógrád megye az Ipoly és a Zagyva folyók vízgyűjtőjén fekszik, a terület ki- sebb-nagyobb vízfolyásokkal erősen tagolt. A morfológiai viszonyok adta lehetőséget kihasználva sok víztározó, tó is található, amelyekről itt csak egy rövid áttekintést adhatunk. Határfolyónk: az Ipoly Azt már minden nógrádi kisiskolás kapásból fújja: Nógrád megye kitüntetett élővize az Ipoly, amely a Duna bal oldali mellékfolyójaként a Szlovák és a Magyar Köztársaság határán folyik. Azt talán már kevesebben tudják, hogy Ipolyunk hosz- sza 254 km, vízgyűjtő területe 5150 négyzetkilométer, melynek egyharmada esik országunk, megyénk területére. Azt is tudni érdemes, hogy Dél-Szlovákia kristályos-palás érchegységében ered, Ipolytamócnál lép be hozzánk, és nálunk 115 km-es szakasza a Börzsönyt megkerülve Szobnál ömlik a Dunába. Vízjárása meglehetősen szélsőséges: árvize eléri a 700 köbméter/másodperc mértéket, a kis vize néha csak 1,7 köbméter/másodperc. Aki látta már közelről az Ipolyi, esetleg átgázolt rajta, vagy megfürdött hűs vizében, netán látta csodálatos táji környezetét, tudja: folyócskánk szépsége érték. Mert biztosítja a környező vidék termőföld területeinek vízháztartását, hozzájárul az ott élő lakosság megélhetési feltételeinek biztosításához. Olyan, mint egy élő ember: kicsit szeszélyes, hol árad és kiönt, hol apad és kiszárad. Aki nem látta még, annak idézem Faragó Zoltán, lapunk főszerkesztő-helyettesének sorait, aki így ír egy helyütt Négy évszaknyi barangolás című „kincses-könyvében”: „Lomhán, vizét alig mozdítva jblydogál az Ipoly Nógrádszakál alatt A folyók ugyan, jő- leghalomhák, hömpölyögni szoktak, deaz Ipoly legfeljebb ámdás idején csinál ilyet, általában kora tavasszal, de olyankor sem minden évben Egyébként megmarad a medrében, aszály idején és egyes helyeken legfeljebb patakra emlékeztető méreteket mutatva. Most azonban mégiscsak folyó- nak tűnik - persze nem a hajózható fajtából, mint amilyen a trianoni diktátum szerint -, mert alighanem elég sok eső esett a vízgyűjtőterületen a napokban ” Ez a mi Ipolyunk, amely több figyelmet és védelmet érdemelne, miként másik folyónk, a Zagyva is... Kritikus vízfolyásunk: a Zagyva Minthogy Nógrád megye másik jelentős folyója a Zagyva. Salgótarjántól északkeletre, Zagyvaróna határában ered és a Galga-, a Bér-, a Szuha-, a Tar- ján-patak, a Tápió, a Bárna és a Tárná vizével bővülve a Tiszába ömlik. Hossza 157 km, vízgyűjtő területe 5000 négyzetkilométer, megközelíti az Ipolyét, vízhozama mégis jóval kisebb, vízhálózata gyérebb, nagy szárazság idején sok patakja ki is szárad. Árvizeit gyorsan levezeti. A Zagyva vízgyűjtő területének felső szakasza tartozik a megyéhez. A folyó a megye területén viszonylag kis vízfolyás, a kelet-cserháti és nyugatmátrai mellékpatakok alakítják ki víz- mennyiségét. Szakértők mondják: a Zagyva folyó vízminőség-védelmi szempontból talán legkritikusabb vízfolyása Magyarországnak. Mintegy - fentebb említett, de hangsúlyozandó - 5000 négyzetkilométer kiterjedésű vízgyűjtő területtel, számos mellék-vízfolyással és több tározóval rendelkezik. A vízgyűjtő területen - egykor jelentősnek számító - iparvidékek (Salgótarján, Nagybátony, Selyp, Pásztó, Hatvan, lászberény) találhatóak. Az előbbiek következményeként (is) a szennyvízkibocsátó objektumok száma nemrégiben még meghaladta az 50-et. A Zagyva vízgyűjtő területe fontos szerepet játszik az iparvidékek és a települések vízellátásában, számottevő víznyerő helyek vannak a hasznosi, a csór-réti, a köszörű-völgyi tározóknál, illetve Nagybátonyban is. A viszonylag kis vízhozammal rendelkező folyót időszakosan igen szélsőséges vízminőség- változások jellemzik, egyes szakaszai a szennyvízleeresztések idején valósággal szennyvízcsatornává válhatnak. A folyó vízgyűjtő medencéjében a nagyobb vizek általában a téli-télvégi hónapokban (december-március) jelentkeznek, a nagy vizek árhullámait a hóolvadással együtt járó, vagy a nélkül jelentkező esőzések váltják ki. A havi vízszállítás évi maximuma többnyire márciusra esik, amikor az éves vízmennyiség 15-20 százaléka vonul le a vízfolyásokon. Víztározóinkról vázlatosan A Zagyva-környék legjelentősebb víztározója a Nagybátony határában felépült maconkai tó. Közepes nagyságú, dombvidéki jellegű víztározó, földanyagú völgyzárógáttal és völgy felőli hossztöltéssel. Nógrád megye legnagyobb állóvize, melyet a Zagyva folyamatosan friss vízzel lát el. 1975-ben a folyó fel- duzzasztásával alakult ki a mintegy 65 ha területű tározó. Hármas rendeltetésű víztározóként üzemel. Elsődlegesen árvízvédelmi célokat szolgál, másodlagosan ivóvíztározóként működik és har- madlagosan szabadidős tevékenységet (horgászat) elégít ki. Az átlag vízmélység két méter körül alakul. A környék ivóvízellátásának szempontjából a legfontosabb hasznosi tározó Pásztó mellett épült fel. Magyarország egyik legtisztább vizű mesterséges tavát a Kövicses-patak táplálja. Az Ágasvár, az Óvár és a Nyikom lábánál épített mesterséges víztározó gyönyörű környezetben fekszik. A tó legmélyebb pontja 25 méter, átlagos mélysége 17 méter. A tó víztükrének területe 23 ha, térfogata 2 millió köbméter. Ebből napi 5000 köbméter vizet használnak fel Salgótarján és környezetének vízellátására. Emellett jelentős halászati turizmus is kialakulóban van a tónak köszönhetően. A térségben működő jelentősebb tározó még a tarján-pataki, amely kezdeti térfogata 350 000 köbméter. Mintegy 2,7 millió m3 vizet képes tárolni árvízi Cikksorozatunk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság támogatásával készül időszakokban, emellett Salgótarján város „derítőjéül” is szolgál. Vizeink minőségéről - röviden Tapasztalati adatok szerint: Ipoly folyónk közepesen szennyezett, Hl. kategó- riájúnak minősített. A Zagyva Bátonyterenye térségétől V. kategóriájú, erősen szennyezett minősítésű vízfolyás, felső szakaszán kedvezőbb a vízminősége. A Zagyva további vízminőség-romlását hivatott megakadályozni a tarján-pataki tározó. De álljon itt dr. Kecskeméti Sándor környezetvédelmi szakértő figyelemreméltó véleménye, miszerint: „Az utóbbi pár évtizedben mindkét folyónk vize a gondatlanság, az ipari szeny- nyezés, a nem megfelelő víztisztítás miatt szennyezettebbé vált. Az Ipoly folyó vize esetenként ellenőrizhetetlen, indokolatlan szennyeződéssel terhelt Az uniós előírások Szlovákia részéről is kötelező betartása jó hányba változtathatja meg az Ipoly vízminőségét is. A Zagyva vízgyűjtő területére települt ipari üzemek sem megfelelően gondoskodtak a folyóba kerülő ipari vizek tisztításáról. A romlás egyértelműen a a korszerűtlen ipari technológiáknak volt a következménye. A folyó vízminősége korántsem olyan, mint egykor, amikor még halban is gazdag volt, s partjait horgászhelyek szegélyezték. Ma már azonban szerencsére ott tartunk, hogy sikerült megállítani a romlást, de hosszú idő szükséges még ahhoz, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk. Mindezt a beömlő vizek állandó ellenőrzésével, a szennyvizek tisztításával lehet elérni. Merem remélni, a természet lassú önreagálásán, öntisztításán keresztül helyre fog állni a korábbi vízminőség.” E sorok írója pedig azt reméli, hogy mindannyiunk környezetbarát magatartása is hozzájárul éltető elemünk, vizeink megóvásához. „Csupán” a magunk - no meg gyermekeink, unokáink érdekében.
