Nógrád Megyei Hírlap, 2005. június (16. évfolyam, 125-150. szám)
2005-06-13 / 135. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2005. JÚNIUS 13., HÉTFŐ Térségi óvodai rendezvény A káliói Napraforgó óvoda szakmai fejlesztő és kapcsolatépítési törekvéseinek szellemében a közelmúltban térségi szintű rendezvényt szervezett. Az óvoda csatlakozott a KRF Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. és konzorciumi partnerei által kezdeményezett, „Nógrád megyei szervezetek a diszkrimináció ellen” elnevezésű projekt megvalósításához. A program az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint az Európai Unió Phare-programja támogatásával valósult meg. A rendezvény helyi toleranciaerősítő kezdeményezés, melyben részt vett a Dél-Nógrád Óvodaszövetség kilenc intézménye, s ott voltak szülők, roma kisebbségek képviselői, óvodapedagógusok és óvodás gyermekek. Meghívtuk rendezvényünkre a helyi iskola vezetését, valamint dr. Győri-Nagy Sándort, a Magyar Ökoszociális Fórum elnökét. A rendezvényt megelőzően rajzpályázatot hirdettünk a térség óvodáiban „Együtt lenni jó...” címmel két kategóriában, négyöt és hat-nyolc éveseknek. Hatvankét alkotás érkezett, amelyeket településenként rendezve állítottunk ki óvodánk teraszán. A rendezvény fő célja volt, hogy a roma és nem roma gyermekek tartalmas együttlétét, az óvodai közösségekre, kapcsolatokra jellemző toleráns magatartásformát a szülők és meghívottak felé is sugározzuk, érzékeltetve az előítéletektől mentes együttélés fontosságát, a másságból adódó kultúra megismerésének igényét és közvetítve azokat a gya- korlaü megoldásmódokat, amelyek a nyílt, őszinte véleményformálás következtében szemlélet- formáló erővel hatnak. A faluházban kilenc órakor kezdődő megnyitón Babecz Jánosáé polgármester köszöntötte a rendezvény résztvevőit és értékelte a helyi óvodai nevelési tevékenységet. Ezt követően az óvoda vezetője és helyettese tájékoztatták a vendégeket a rendezvény előzményeiről, a nap programjáról, céljáról, a helyi óvoda roma gyermekek kulturális nevelésében elért eredményeiről annak értékeiről, toleráns, elfogadó nevelési szemléletéről, sikereikről. A délelőtti programban Tuza Tibor, a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet romológusa, romapedagógusa tartott előadást, amelynek keretében az óvoda cigány kulturális nevelésben betöltött szerepéről, az óvodai integrációról hallottunk tartalmas, segédanyagokkal alátámasztott előadást. Az óvodai integráció finanszírozási kérdései nagy mértékben meghatározzák az intézmények fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását, ezért települési, megyei és ágazati szinten is fokozott figyelmet, fejlesztést igényel a sajátos helyzetű intézményekben folyó nevelőmunka eredményessége érdekében a megfelelő feltételek biztosítása. Ezután az óvodaszövetség intézményeiből érkezett gyermekek bemutatkozó előadásait tekinthették meg az érdeklődők a faluház nagytermében. A színes, vidám előadás kellemes, kedves színfoltja volt a napnak, nagy taps kísérte az óvodások versmondását, meséit, táncait, játékait. Hetven bátor kisgyermek vállalta a bemutatkozást a színpadon. Ebéd után a vendég gyermekek birtokba vették játszóudvarunkat, míg a zsűri; Szeles Gyuláné, az NMPI szaktanács- adója, Koncz Csilla, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyettese, Szilágyi Zsófia egyetemi hallgató, Győri-Nagy Sándor egyetemi docens és Tuza Tibor romológus értékelték a kiállításon szereplő alkotásokat és döntést hoztak a helyezésekről. Délután két órakor a faluház nagytermében Környei Aliz és Róka Szabolcs Madarak voltunk címmel cigány eredetmonda mesefeldolgozásával szórakoztatta a közönséget. Háromkor a délutáni pihenés hiánya miatt a gyermekek fáradtan, de nagy érdeklődéssel várták az ajándékozás pillanatait. Nagy Zsuzsanna, az óvodaszövetség elnöke és Buriánné Magyar Eva, a Napraforgó óvoda vezetője emléklapot és apró ajándékokat adott át az óvodásoknak a bemutatkozó szereplésért, dicsérőlapot a rajzversenyen való részvételért. Ezt követően a rajzverseny két kategóriájának díjait kapták meg a legtehetségesebb alkotók. A 4-5 évesek csoportjában első helyezést ért el Horváth Ádám erdőküri óvodás, második, illetve harmadik helyezett a héhalmi Szita Zoltán és Varga Virág rajza lett. A 6-8 évesek között a bujáki Bódi Panka alkotását első helyezéssel, Bacsa Stelláét második helyezéssel és a káliéi Makó Jenifer munkáját harmadik helyezéssel jutalmazta a zsűri. Valamennyien fejlesztő játékot kaptak ajándékba. A búcsúzás előtti gyümölcsjoghurt elfogyasztását követően elnéptelenedett a faluház és az óvoda. A sikeres programnak reményeink szerint folytatása lesz, a közös cél, a közös tervek, a mindennapok gondjait enyhítő tartalmas együttlét valamennyiünk igénye. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik jelenlétükkel megtisztelték rendezvényünket és azoknak is, akik az előkészítésben, lebonyolításban segítették a program megvalósítását. Külön köszönetünket fejezzük ki a KRF Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt.-nek és a káliéi cigány kisebbségi önkormányzatnak azért, hogy rendezvényünkhöz anyagi támogatással is hozzájárult. ■ Buriánné Magyar Éva óvodavezető Tiszta környezetünkért! Javulóban levegőkörnyezetünk minősége Sorozatunk immár ötödik részében áttérünk a legfontosabb környezeti elemek állapotának bemutatására. Elsőként az alábbiakban megyénk levegőminőségének összehasonlító elemzésére vállalkozunk, ám megelőzően - mintegy érthetőbbé is téve mondanivalónkat - utalunk a levegőbe kerülő anyagok egészségügyi hatásaira. Annyit már most elöljáróban is elárulhatunk: Nógrád megye légszennyezettsége az utóbbi években csökkent és napjainkban már nem veszélyezteti a lakosság egészségét. Változó (m)értékek A környezeti elemek hatásmechanizmusaiból az emberek legközvetlenebbül a levegő minőségének változását érzékelik. Közelmúltbeli mérések adatai szerint Magyarország területének mintegy négy százaléka súlyosan szennyezett, ahol a lakosság közel 30 százaléka él. Mérsékelten szennyezett területen a lakosság 24 százaléka található. Ebből következően a népesség több mint fele nem igazán ideális környezetben éli mindennapjait. Régiónkra és megyénkre nincsenek hasonló mért értékek, de abban a szakemberek többsége általában egyetért, hogy Nógrád megye levegőminősége - földrajzi fekvéséből és a közelmúltban bekövetkezett jelentős javulás következtében - ma nem rosszabb az országosnál. Egyébként is óvatosan kell kezelni a mért adatokat és azok összehasonlítását, minthogy azok térben és időben - helyenként és időszakonként - állandóan változnak, érzékenyen reagálva a szennyező kibocsátás mértékére. Például nitrogén-dioxidok júniusban és decemberben a januári érték dupláját érik el, a kén-dioxid viszont a fűtési szezon elején, vagyis a téli hónapokban található a legmagasabb koncentrációban az atmoszférában. Vagy egy csúcsforgalmi időszakban a forgalom két és félszeresére emelkedésével a légköri károsanyagkibocsátás akár három-kilencszeresére is megemelkedhet Budapest forgalmas csomópontjain. Nyilvánvaló, hogy megyénk városait ilyen mértékű forgalom- és szennyezés-koncentráció soha nem veszélyezteti. Légszennyezők hatásai az egészségre A levegőt szennyező anyagok különbözőképpen hatnak az emberi habitusra, egészségkárosító hatásuk is differenciált, ezért érdemes és fontos is megismernünk az egyes vegyi elemek (gázok) főbb ismérveit és hatásait a megelőzés céljából és a védekezés hatékonyabbá tétele érdekében is. Az alábbiakban a leggyakoribb szennyezőkre, gázokra hívjuk fel a figyelmet. Nitrogén-dloxid (N02): vörösesbarna, szúrós szagú, savas kémhatású, erősen oxidáló, korrodáló hatású gáz. Főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik. A városokban a kibocsátott nitro- gén-dioxid 80 százaléka a gépkocsikban elégetett üzemanyagból kerül a légtérbe. A háztartásokban használt földgáz elégetéséből - főleg a téli időszakban - ugyancsak nagyobb meny- nyiség kerül ki. Az iparban a salétromsav és a kőolaj-finomítás gyártási folyamatai, a hegesztés dominálnak, de az élelmiszeripar is jelentős kibocsátó. A nitrogén-oxidok állatra és emberre egyaránt mérgezőek. (Bizonyos határértéken felül a növényekre is káros hatással vannak: a növekedést akadályozzák.) Hatásmechanizmusuk kettős. Egyrészt a nedves légúti nyálkahártyához kapcsolódva salétromsavvá alakulva károsítja a szöveteket. Másrészt felszívódva a véráramba jut és az oxigénszállítást akadályozza. A heveny mérgezés tünetei: kötő- és nyálkahártya-izgalom, hányási inger, fejfájás, szédülés. Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek és az asztmás betegek. Szén-monoxid (CO): színtelen, szagtalan (éppen ezért rendkívül veszélyes), vízben kevéssé oldódó gáz. Szobahőmérsékleten nehezen oxidálódik. Főbb természetes forrásai: erdő- és bozóttüzek, fosszilis anyagok töké- leüen égése, erőművek, gépjárművek, lakosság égéstermékei. Ä termelésben: a kohászat, kőolajipar, vegyipar, szilikátipar. A dohányfüst és a beltéri gáztüzelés szintén jelentős szén- monoxid-forrás. A szén-monoxid állatra, emberre egyaránt rendkívül mérgező. Belélegezve két fő támadáspontja van. Egyik a véráramban lévő hemoglobin molekula, amelyhez kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A másik támadáspont az agy kéreg alatti központjai. A heveny mérgezés tünetei: fejfájás, nehéz légzés, szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás. A túlélő betegeknél gyakori a lassan gyógyuló agyi károsodás. Dohányosok vérében a szénmonoxid hemoglobin tartalom tartósan nagyobb. Különösen veszélyeztettek a szennyezett levegőben dolgozók, idős emberek és a terhes nők magzatai. Kén-dioxid (S02): színtelen, vízben oldódó, jellemzően szúrós szagú gáz, vízzel egyesülve kénessavat és kénsavat képez. Leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés, ill. dízelmotorok). Kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen a műtrágyagyártás, az alumíniumipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. A kén-dioxid belélegezve állatra és emberre egyaránt ártalmas. A nedves légúti nyálkahártyához adszorbeá- lódva, savas kémhatása folytán izgató hatású. A véráramba jutva a hemoglobint szulfhemoglobinná alakítja, gátolja az oxigénfelvételt. Tiszta levegőn a vérkép helyreáll. Heveny hatása során irritálja az orr- és toroknyálkahártyát, valamint a tüdőt, köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A krónikus esetekben a kén-dioxid légzőszervi betegségeket, például hörghurutot (bronchitist) okozhat. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, a légútí betegségben, kiváltképp az asztmában szenvedő gyermekek és felnőttek, valamint az időskorúak. Ózon (03): színtelen, vízben oldódó, erősen oxidáló hatású gáz. Két szinten van jelen a légkörben. Az atmoszféra felső rétegeiben természetes úton képződik, a tengerszint feletti 25 és 50 km közötti tartományban. Ez a sztratoszférikus ózonpajzs szűri meg a Napból érkező, élővilágra veszélyes ultraibolya (UV) sugárzást. Mint légszennyező anyag a földfelszín közelében nagyrészt antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik ózon. Koncentrációja - tulajdonságaiból adódóan - nyáron nagyobb. A primer szennyező anyagok a kipufogógázokból, más égési folyamatokból, oldószerek ipari alkalmazásából és felületkezelési technológiákból kerülnek a levegőbe. Az ózon erősen mérgező az állatvilágra és az emberi egészségre. Rövid expozíciós idő alatt is irritálja a szemet, az orr- és toroknyálkahártyát, köhögést és fejfájást okoz. Leginkább veszélyeztetett csoportok: asztmások, tüdő- és szívbetegek és azok a személyek, akik szabadban dolgoznak, valamint az időskorúak. ■ Baráti Ottó Régiós összehasonlító elemzés A levegőszennyezettséget mutató mérési adatok jobbára Nógrád megye és az észak-magyarországi régió (a továbbiakban: régió) esetében állnak rendelkezésre, így az összehasonlító elemzés ebben - számunkra egyébként is a meghatározó viszonylatban - elvégezhető. Ebből adjuk át a legfontosabb információkat olvasóink számára. A régióban a legjelentősebb légszennyezést kiváltó ágazat a villamosenergia-ipar, míg az üzemek közül elsősorban az erőművek, acél- és vegyipari vállalatok azok (14), amelyek nagy mennyiségű szennyező anyagokkal terhelik a környezetet. A 14 legnagyobb szennyező üzem közül 11 Borsod-Abaúj-Zemplén, kettő Nógrád és egy Heves megyében található. Mindkét nógrádi üzem (az SL Glass RL és az URSA Salgótarjáni Üveggyapot Rt.) a megyeszékhelyen működik. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nagy ipari szeny- nyezők (vállalkozások) száma tekintetében az átlagosnál valamivel jobb a helyzetünk a régióban. Az egyes szennyező anyagokat szemügyre véve - a mért adatok összehasonlítása alapján - megállapítható, hogy Borsod megye kivételével az ipari termelés visszaesése következtében a régió levegőminőségi helyzete viszonylagos javulást mutat, amihez a vezetékes gázhálózat kiépítése alapvetően járult hozzá. Az elmúlt évek átlagában évente mintegy két százalékkal emelkedik a vezetékes gázhálózatra csatlakozó lakások aránya, ezzel is csökkentve a hagyományos lakossági fűtésből származó levegőszennyezést. Az elmúlt tíz év levegőminőség-javulását az ipari üzemek számának csökkenése mellett a terhelő egységek rekonstrukciója következtében a technológia korszerűsítésére, valamint a környezetvédelmi beruházások megvalósítására hozott hatékony intézkedések eredményezték. Hogy számszerű adatokkal ne terheljük, ugyanakkor mégis pontosan informáljuk olvasóinkat, az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ szakemberei a megyeszékhelyeken 2005 május végén mért szennyezőérték-adatokat minőségi kategóriákba (kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erő sen szennyezett) transzformálták. Ennek alapján megállapítható, hogy Salgótarján város főbb levegő- szennyező anyagainak mért értékei jó, illetve kiváló minősítéssel - kevés kivétellel - kedvezőbbek Gyöngyös és Miskolc adatainál is. Tekintettel arra, hogy a megyék más pontjain mért értékek - normális körülmények között - nem szóródnak jelentős mértékben a városok adatai körül, és attól általában jobbak is, megállapíthatjuk, hogy megyénk leveg&szennyezettsége - a fokozatosan bekövetkezett javulás után - mindenféle összehasonlításban (az itt nem tárgyalt országos adatokhoz képest is) megállja a helyét. A légtér - benne az éltető levegőnk - minősége Nógrád megye lakóinak egészségét - általánosságban, valamint normális természeti, élet- és munkakörülmények között - nem károsítja, még csak nem is veszélyezteti. Cikksorozatunk az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság támogatásával készül
