Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-31 / 124. szám
4 2005. MÁJUS 31, KEDD NÓGRÁD MEGYE Tikkasztó hőség, agresszív emberek Bodnár Benedek: „Szükség esetén locsoljuk Salgótarján útjait." Ezekben a napokban szükség van rá... (Folytatás az 1. oldalról) A hét végén országszerte ki- sebb-nagyobb tüzek pusztítottak, amiket a melegben csak nagyon nehezen tudtak megfékezni. Ezzel ellentétben Nógrád megyében szerencsére még kisebb tüzek sem voltak - tudtuk meg Szabó Jánostól a katasztrófavédelem sajtóreferensétől. „Tanítani, fölemelni és tájékoztatni” „Akkor még sárga volt a patak, ami a vas gyár felől folyt és még szöget is csináltak ott, azóta - ha jól tudom - kitisztult a patak és a szöget sem leljük már sehol.” - emlékezett vissza a nógrádi élményeire Németh Miklós Attila, a Kossuth rádió vezető szerkesztője, aki a Salgótarjáni Erdély Kör és a Magyarok J VUágszövetsége helyi cső- portjának vendégeként májusban a Balassi Bálint Megyei Könyvtárba látogatott. Németh Miklós Attila három évig élt Salgótarjánban 1983 és 1986 között, amikor a Magyar Rádió Nógrád és Heves megyei tudósítója volt. Most vendégként, a nyilvánosság tájékoztatásáról, az emberek tájékozódásáról folytatott beszélgetést a kör és a világszövetség helyi tagjaival. Szeles Enikő A rendszerváltozással más intézményrendszer alakult ki hazánkban, s pár hónap alatt gyökeres változás ment végbe az emberek életében. A magyar sajtó, a magyar tájékoztatás, a magyar nyilvánosság, a rendszerváltás társadalmát azonban cserbenhagyta - fogalmazta meg Németh Miklós Attila, majd kifejtette: a rendszerváltó társadalmat tanítani, fölemelni és tájékoztatni kellett volna. Az összes ránkzúduló szabadság - a szólás szabadsága, a szabad orvos-, óvodaválasztás szabadsága - nem tudott tartalommal megtöltődni, mert nem kaptuk meg a szükséges információkat, eszközöket mindehhez. Ehelyett 1996-ban megszületett a médiatörvény, amelynek következtében a köz- szolgálati televízió egyik csatornája végleg elsötétedett, majd megjelentek a kereskedelmi té vék, az anyagi és politikai érdekek kiszolgálására, amely az én olvasatomban nem egyenlő a tájékoztatással - szögezte le a vendég, majd hozzátette: mindenféle téren egyfajta népnevelés zajlik, anélkül, hogy erről az emberek tudnának. Nincs ma Magyarországon egy olyan televízió, rádióadó, vagy újság, amelyhez a lakosság mérhetné a kapott információkat, amely alapján eldönthetné, hogy tájékoztatják, vagy félretájékoztatják. A Kossuth rádió vezető szerkesztője, az egyik legnagyobb problémának a híráradatot tarja, s műit mondta: nem tudunk egy ránk „borított” hírt „megemészteni”, mert miközben elgondolkodnánk az egyiken, már bombáznak is a következővel. Mivel ezek túlságosan lekötik a figyelmünket, nem vagyunk képesek mögéjük látni, így mindig az utolsó hír szerint mondunk véleményt, s ez nincs így jól... - hangzott el a beszélgetésen. A kör és a világszövetség helyi tagjai a rádió jövőjéről, sorsáról érdeklődtek a vendégtől, valamint hangot adtak abbeli aggodalmuknak, hogy áf rádió is ugyanolyan sorsra jut majd mint az MTV egyes csatornája, amely szerintük mára nézhetetlenné vált és elveszítette közszolgálatiságáL „Pedig a rádióra nagy szükség van...” - mondták többen is. Segítik az árvízkárosultakat A pásztói SZDSZ-csoport prioritásként tűzte ki a mátrakeresztesi árvízkárosultak segítését anyagi és kapcsolatrendszere révén. Elmondták, hogy a közelmúltban meghívásukra dr. Gombos András környezetvédelmi és vízügyi államtitkár járt az árvízkárosult térségben és konstatálta, hogy szörnyű pusztítást végzett az árvíz, de mint ismeretes, nem | kellett katasztrófa sújtotta övezetnek minősíteni a térséget. Valamint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium személy szerint dr. Bánkuti Erzsébet helyettes államtitkár hathatós segítségével mobil telefonátjátszó állomásokat telepített Mátrakeresztesre, amelyek az árvízkárok helyreállítása után is a településen maradnak. Az SZDSZ-csoport meghívta Pásztora Bozóki Andrást, a nemzeti kulturális örökség miniszterét, aki elfogadta a meghívást, jelenleg az időpont és a programjának egyeztetése folyik. A meghívásukra Káka János Gazdasági és Közlekedési miniszter is a városba látogat. A pásztói SZDSZ-csoportba a közelmúltban 5 fő új tag lépett be és újabb érdeklődők lépnek be várhatóan. A csoport prioritásként új munkahelyek létesítését tűzte ki, ezért hívták meg a GKM miniszterét. A csoport elnöke, tőkés tamás lapunknak elmondta: a szombati híradásokkal ellentétben az SZDSZ pásztói csoportja nem szűnt meg. Gusztos fejgy Péter kijelentéseivel kaj>- KS® csolatban a pásztói szervezet tagjai levelet írtak a párt elnökének és ügyvivő testületének. Mint ismeretes pásztón a közelmúltban tartotta az SZDSZ-csoport tisztújító közgyűlését A tagság akkor titkos szavazással Bognár Károlyt és Oláh Józsefet ügyvivőnek választották, az elnök újra Tőkés Tamás lett. Tiszta környezetünkért! A környezet szerepe, a környezetvédelem jelentősége Hasonló főcímű beharangozó - május 21-i, szombati lapszámunkban megjelent - írásunkban jeleztük, természeti és környezeti értékeink iránti elkötelezettségünktől vezéreltetve az eddigieknél is nagyobb figyelmet és lapfelületet szentelünk környezeti állapotunk bemutatásának, a védelmével kapcsolatos felelősség felkeltésének. Azzal a kéréssel fordultunk olvasóinkhoz, hogy kísérjék figyelemmel írásainkat, legyenek partnereink a szerkesztésben, ezzel is - és mindenkori környezetkímélő magatartásukkal és tevékenységükkel - egy tisztább környezet, egy emberarcú és élhető Nógrád megye megteremtésében. Dr. Baráthi Ottó AFEUSMERÉS Talán sok olvasónk előtt ismert: a múlt század közepén született meg a felismerés, hogy a természeti kincsek, a környezeti erőforrások végessége bizonyos korlátja lesz a gazdaság és a lélekszám növekedésének. Napjainkban a Föld lakóinak száma jóval meghaladja a hatmilliárdot, 2010-ben hétmilliárdan élünk bolygónkon, ennyiünknek kell majd - ha megérjük - élelem, egészséges ivóvíz és levegő, ennyien akarjuk használni majd a környezeti erőforrásokat és ilyen sokan szeretnénk élni emberhez méltó környezetben. Talán e vágytól is vezéreltetve a felelősen gondolkodó ember rájött: a korabeli szemlélet és felelőtlen kijelentés - „Legyőzzük a természetet!” - továbbá és leginkább az értelmetlen pusztítás és pazarlás nemcsak a jövő nemzedékeit, hanem a ma élő emberét - szüleinket, magunkat, gyermekeinket - közvetlenül is veszélyezteti. Az országok és nemzetek többsége összefogott a környezeti erőforrások racionális és gazdaságos használata érdekében. Ma már nemzetközi egyezmények sokasága foglalkozik a környezeti értékek védelmével. Sőt, a politikában és a közgondolkodásban is egyre inkább már valamely ország fejlettségét állampolgárainak a környezethez való viszonyával, a környezet állapotával és tisztaságával is mérik. A VALÓ VILÁG ÉS AJÓSLATOK Aki csak valamennyire is érdeklődik a körülötte lévő világ, országának vagy helyi társadalmának történései iránt, figyelemmel kíséri a médiát, vagy akár „csak” rendszeresen olvassa lapunkat, az elmúlt évtizedekben, években új fogalmakkal és korábban nem vagy alig használt kifejezésekkel és kategóriákkal ismerkedhetett meg. A folyóiratokban, heti és napilapokban, de még a bulvársajtóban is, az elektronikus médiáról nem is beszélve egyre többször - és mind nagyobb terjedelemben - jelentek meg híradások arról, hogy általában gondok vannak környezetünk állapotával, itt is, ott is nagyarányú környezetszennyezés történt, csernobili tragédiáról, tankhajó-katasztrófákról, olajjal fertőzött tengerpartokról, vegyipari gyárak környezetében megjelenő furcsa betegségekről, globális környezeti problémákról: Földünk felmelegedéséről, a kihalás küszöbére juttatott állatfajokról, savas esőkről és más borzalmakról szóltak az elrettentő és rémisztő beszámolók. A tudós- társadalom egy része az emberiség élőbb- utóbbi kipusztulásához vezető, már-már megállíthatatlan folyamatokról beszélt, s hol az eljegesedő világot, hol a hő halál rémét jósolta - a már nem is annyira távoli jövőben - a tudományos-technikai fejlődés és az ember kizsákmányoló termé szete végállomásának. Való világunk és a jóslatok egyaránt borzolják ma is a feleim sen gondolkodó ember idegeit TÉNY: A VÁLTOZÓ KÖRNYEZET Ami a kőkemény és fájdalmas igazság és tény, hogy napról napra változik környezetünk állapota, de nem javára és főleg nem megelégedésünkre. Miben is mutatkozik meg, mit is jelent ez a környezetben bekövetkezett és várhatóan bekövetkező változás? Milyen cselekedetek, viselkedések, magatartások ellen kell fellépnünk annak érdekében hogy a tudós váteszek ijesztő jóslatai ne váljanak - ne válhassanak - valóra? Amikor a környezet vagy a környezetvédelem kifejezést halljuk, ezerféle dolog juthat eszünkbe - különösen akkor, ha racionálisan gondolkodunk és aggódva tekintünk környezetünkre. Vannak, akik a környezet fogalmát leszűkítve, csak közvetlen életterükre (lakó-és munkahely) gondolnak és a környezetvédelem alatt a szemetelés megtiltását értik. A szakemberek és főleg a tudósok viszont a környezet fogalmán a Föld egészét (annak élettelen és élővilágát), a társadalmi és gazdasági folyamatok összességét (valamint ezek kölcsönhatását) értik. Megint mások a környezet fogalmába a természeti környezetet foglalják bele. A KÖRNYEZET, MINT ÉLETTÉR Amint érzékelhető a sokféle értelmezési lehetőség között - fentebb csak néhányat említettünk - jelentős különbségek vannak, mégsem állíthatjuk, hogy egyik vagy másik megfogalmazása a környezetnek helytelen lenne, mert a környezetről, annak állapotáról alkotott képünk számos tényezőtől függhet, elsősorban attól, hogy milyen szempontból és müyen cél érdeké ben vesszük górcső alá. De a környezet értelmezése függvénye lehet ismereteinknek, felkészültségünknek, habitusunknak is. Vagyis a környezet definíciója a legtöbb esetben szubjektív. Hogy ezt a szubjektivitást elkerüljük, lássuk az Akadémiai kislexikon 1990. évi kiadását, amely szerint: A környezet „a térnek az élőlényt, illetve élőlények csoportjait körülvevő, körülhatárolható része, amely a szervezet életfolyamataira közvetve vagy közvetlenül előnyös (pozitív) vagy hátrányos (negatív) hatással van. A környezet hatásaihoz a szervezetek alkalmazkodnak, ugyanakkor vissza is hatnak környezetükre, azzal állandó anyag- és energiaforgalmi kölcsönhatásban vannak. A környezet és az élőlény közötti kölcsönhatásrendszert kutató tudomány az ökológia.” Cikksorozatunkban ebben az értelemben, egyrészt mint természeti környezetet, mint életteret használjuk a környezetet. Másrészt - miután az ember számára élettér a mesterséges környezet is - a környezet fogalmába a következőkben beleértjük épített környezetünket, lakóhelyünket, településeinket: községeinket és városainkat is. AKÖRNYEZETVÉPELEM, MINT MENTALITÁS A környezetvédelemnek - a környezet védelmének, megóvásának - is számos közelítése, megfogalmazása ismert. Először fogadjuk el a tudósok definícióját, miszerint a környezetvédelem „elsődleges célja az ember egészségének és fennmaradásának biztosítása a megfelelő élet- körülmények kialakítása, védelme, illetve a környezet fejlesztése révén. Fontos része a természet- és tájvédelem. A mesterséges környezet (pl. település) védelmével is foglalkozik: célja elsősorban a környezeti ártalmak (hulladék, zaj, káros kisugárzások, por) kiküszöbölése, másodsorban a környezetszennyezés megszüntetése. Feladata a természeti kincsekkel (levegő, víz, energiaforrások) való ésszerű gazdálkodás is” Eddig a lexikonból vett meghatározás, ami szerint mi magunk is használjuk majd a környezetvédelem fogalmát sorozatunk további részeiben. Egyrészt - mondhatnánk. Másrészt mi a környezet- védelmet ettől is többnek és többre is tartjuk. A fogalomhoz hozzátartozónak tekintjük az ember magatartását, gondolkodásmódját Meggyőződésünk, hogy a környezet és ember viszonya, benne a környezet védelme az emberi habitustól függő viszonyrendszer, az ember gondolkodásának, magatartásának jellemzője is. Mutasd meg a környezetedet és megmondom, hogy ki vagy! Sorozatunk további írásaiban - többek között - bemutatjuk olvasóinknak Nógrád megye környezeti állapotát általánosságban és egyes elemeit tekintve is - lássuk kik és mik is vagyunk szű- kebb pátriánkban! Kérjük - mint tettük ezt előző írásunkban is - írják meg a környezettel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat, küldjenek nekünk fotókat, legyenek segítségünkre a szerkesztésben, nemkülönben környezetünk védelmében, egészségesebbé, tisztábbá, élhetőbbé tételében. Cikksorozatunk az Országos Környezet- védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság támogatásával készül
