Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-30 / 123. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2005. MÁJUS 30., HÉTFŐ Pályázati felhívás egészségmegőrző, prevenciós programok támogatására a megyei tüdőgyógyintézet Nógrádgárdony irányított betegellátási rendszerhez csatlakozott települések (Alsótold, Balassagyarmat, Bátonyterenye, Becske, Benczúrfalva, Bércéi, Bokor, Cserháthaláp, Cserhátszentiván, Debercsény, Dejtár, Érsekvadkert, Felsó'told, Galgaguta, Garáb, Horpács, Hugyag, Ipolytarnóc, Karancskeszi, Karancslapujtő, Kisbárkány, Kisecset, Kutasó, Legénd, Litke, Luciáivá, Magyarnándor, Márkháza, Mát- ranovák, Mátraszele, Mátraszőlős, Mátraterenye, Mátraverebély, Mohora, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Nógrádsáp, Őrhalom, Pásztó, Patak, Patvarc, Pösténypuszta, Pusztaberki, Rákóczibánya, Rimóc, Romhány, Salgótarján, Sámsonháza, Szécsénke, Szécsény, Szente, Szügy, Tereske, Vizslás) számára. A nógrádgárdonyi megyei tüdőgyógyintézet által szervezett Irányított betegellátási rendszer (továbbiakban IBR) kiemelt célja a betegségek korai felismerésén, gyors és hatékony gyógyításán túl a megyében élő lakosság egészségének megőrzése, egészségi állapotának, életminőségének, javítása. A prevenciós célok hatékony megvalósítása érdekében az IBR segítséget kíván nyújtani e programok életre hívásához, beindításához, valamint a már működő kezdeményezések fejlesztéséhez, ki- terjesztéséhez, hiszen a prevenciós tevékenységet évek óta hatékonyan végző helyi közösségeknek, civil szervezeteknek, egyéb intézményeknek jelentős szerepe lehet az egészséges életmód elveinek, egyes elemeinek megismertetésében, az ezzel kapcsolatos ismeretek terjesztésében. A pályázat célja- A szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító tényezők (elhízás, dohányzás stb.) jelentőségének, valamint elkerülésük módjának megismertetése,- az egészséges életmód, egészség-megőrzési technikák (helyes táplálkozás, aktív életmód stb.) népszerűsítése a helyi lakosság minél szélesebb körében,- egészségfejlesztési programok megvalósítása a 6-18 éves korosztály részére. A pályázat feltételei:- Pályázni kizárólag az IBR működési területén (az 1. sz. mellékletben felsorolt településeken), az ide tartozó lakosság számára kidolgozott programmal lehet.- Pályázni kizárólag a szabályosan, hiánytalanul kitöltött pályázati űrlapon lehet (utólagos hiánypótlásra nincs lehetőség).- A pályázó szervezet ne álljon csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt.- Civil szervezetek esetén feltétel, hogy az működő, nyilvántartott szervezet legyen.- Egyéb más állami forrásból finanszírozott tevékenység további finanszírozására nem nyújtható be pályázat. Az elbírálás során előnyben részesülnek azok a programok, amelyek:- A modell szervezésében már működő szív- és érrendszeri prevenció és az iskolai egészségfejlesztési prevenció témakörei (alkohol-, AIDS-, dohányzás-, drogprevenció, egészséges táplálkozás, egészséges testmozgás stb.) mellé illeszthető,- a mindennapi életben az egészséges életmód választására ösztönöznek, segítik az ehhez szükséges feltételek megteremtését,- erősítik a helyi egészségmegőrző és -fejlesztő kezdeményezéseket,- minél nagyobb számban aktivizálják a lakosságot,- a program megvalósításába saját forrás (önrész) bevonását vállalják (azonos értékelésű pályázatok esetén a nagyobb önrészarány vállalása előnyt jelent). Pályázatot nyújthatnak be:- Önkormányzatok és költségvetési intézményeik- Állami, egyházi és magániskolák- Civil szervezetek (mindazon társadalmi szervezetek vagy alapítványok, amelyeket a bíróság 2004. január 1. előtt nyilvántartásba vett, s az alapszabályuknak, illetve alapító okiratuknak megfelelő tevékenységüket ténylegesen folytatják)- Egészségügyi szolgáltatók,- Mindazon egyéb szervezetek, akik a felhívásban elérendő célok megvalósítása érdekében a lakosságot mozgósítani tudják. Pályázat az alábbi PROGRAM TÍPUSOKRA nyújtható be:- egyszeri program- folyamatosan megvalósuló, vagy moduláris programok Összes felhasználható pályázati keret: A beadási határidőkig beérkezett nyertes pályázatok között: minimum 3-3 000 000 Ft osztható fel, pályázatonként minimum 100 000 Ft, maximum 500 000 Ft. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a tervezett program leírását, indokoltságát, megvalósításának tervét- a felelős programvezető megnevezését- a programban résztvevők tervezett számát- a program megvalósításában résztvevő szakemberek bemutatását- részletes költségvetési tervet, a vállalt önrész megjelölésével (a költségösszetevőknél figyelemmel kell lenni arra, hogy bérjellegű kiadások és azok járulékai nem haladhatják meg a pályázati összeg 50%-át). Egyéb tudnivalók: Az elbírálásnál előnyben részesülnek a folyamatosan megvalósuló programok. A pályázat kiírója fenntartja a jogot az elbírálási határidők módosítására, valamint arra, hogy a pályázati összeget a kértnél alacsonyabb összegben állapítja meg. A nyertes pályázati programok finanszírozása 2005.12.31.-ig biztosított. Pályázatból elnyert összegből nagy értékű tárgyi eszköz (50 000 Ft egyedi érték feletti és a szervezet működését egy éven túl szolgáló eszközök) beszerzése nem finanszírozható. A pályázatok postai úton, valamint személyesen nyújthatók be két eredeti nyomtatott példányban és digitális formátumban (CD-n vagy floppylemezen) az alábbi címen: Irányított betegellátási rendszer Szent Lázár Megyei Kórház 3100 Salgótarján Füleki út 54-56. A pályázat benyújtásának határideje: I. 2005. 06.17. n. 2005. 09. 23. Elbírálás határideje: L 2005.07.01. H. 2005.10.10. A nyertes pályázati programok megvalósítása 2005.08.01-től folyamatosan lehetséges, melynek finanszírozása a teljesítést követően történik. A pályázókat a pályázat eredményéről postai úton értesítjük, továbbá a nyertesek névsorát a Nógrád Megyei Hírlap c. napilapban is megjelentetjük. A sikeres pályázókkal az IBR szerződést köt, melynek mellékletét képzi a pályázathoz benyújtott „Pályázati űrlap”. Pályázati űrlap igényelhető e-mailben ( informatika@szlmk.hu , a levél tárgya „IBR pályázati lap igénylés” legyen!), valamint személyesen átvehető:- Szent Lázár Megyei Kórház titkárságán, Salgótarján (Selmeci Csabáné).- Dr. Kenessey Albert Kórház titkárságán, Balassagyarmat. A pályázattal kapcsolatos további felvilágosítást Csordás Edit prevenciós koordinátor ad. (Tel.: 06-209-679-903). IBR Nógrádgárdony menedzsmentje A vidék esélyei NMH-információ A takarékszövetkezet ma is a vidék bankja Ritkán adatik meg, hogy egy bank közgyűlésén részt vesz az érdekképviseleti szervezet legfőbb vezetője. A Háromkő Takarékszövetkezet múlt heti, gazdasági évzáró fórumán jelen volt dr. Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, aki vállalta, hogy interjút ad lapunknak, egyrészt a takarékszövetkezetek helyzetéről, pénzpiaci szerepükről, másrészt a megújuló Háromkő Takarékszövetkezet tevékenységéről. T. Németh László- Milyen pozíciót foglalnak el ma a hazai pénzvilágban a takarékszövetkezetek, ha figyelembe vesszük, hogy több mint százéves történetük során bizony számos esetben korlátozták működésüket jogszabályok, vagy más gazdasági érdekek?- Ha csak a legutóbbi tizenöt évet veszem alapul, a takarékszövetkezetek elképesztő módon fejlődtek. Alapvetően új pályára álltak át 1991-ben, amikor is a pénzintézeti törvény megteremtette az esély- egyenlőséget a hazai pénzpiacon. Egyértelmű, hogy az esélyegyenlőségbe mínusz handycappel érkeztünk, hiszen gyakorlatilag nem rendelkeztünk saját tőkével, miután az előző harminc évben tőke- felhalmozásra, allokációra alig volt mód, jellemzően nonprofit jelleggel működtünk. Ha még korábbra tekintünk vissza, a hitelintézetek megalakulásának idejére, akkor látható, hogy 1890-től egészen Trianonig meghatározó szerepük volt a takarékoknak Magyarországon. Akkorra háromezer fiókkal rendelkeztek. Trianont követően is jelentős pénzpiaci tényező volt a hitelszövetkezeti hálózat, amely klasszikus takarékpénztári alapon működött. Alapfeladatuknak tekintették - német mintára - az agrárium hitelezését, melynek tőkéjét akkoriban tagdíjak révén biztosították; A tőke ma is hiánycikk a mezőgazdasági ágazatban, tehát feladatunk továbbra is adott. A második világháborút követően államosították a takarékokat, s a már ismertetett feltételekkel működtek.- Mit hozott a takarékszövetkezeti integráció?- A rendszerváltás időszakában 260 takarékszövetkezet működött az országban, ma 153 tagja van a szövetségnek. Az integráció elején mintegy száz milliárd forintos mérlegfőösszeggel rendelkeztünk, ma pedig már 900 milliárdnál tartunk. Ez ma hazánk 6. legnagyobb bankcsoportja. Ehhez még nem számoltuk hozzá a saját alapítású Takarékbankot, amellyel együtt a mérlegfőösszeg meghaladja az 1100 milliárd forintot. A Takarékbank történetéhez tartozik, hogy 1989-ben alapítottuk, majd - egy konszolidációt követően - többségi tulajdont szerzett benne a német DG Bank. Idén sikerült visszaszereznünk a többségi tulajdon- részt, így ismét saját bankunkként definiálhatjuk. 1995 egy újabb fontos állomás az életünkben, hiszen megalakult az OTTIVA, amely 15 milliárdos vagyonával védi a takarékszövetkezetek betéteseit. Ma már valódi kereskedelmi bankokként működünk, s nemcsak a lakossági szektort kiszolgálva, hanem a több lábon állás jegyében a kkv szektort és az ön- kormányzatokat is segítve. Igen jelentős fejlesztések révén elértük, hogy ma már nincs olyan szolgáltatás, amelyet ne tudnánk nyújtani. Kivétel természetesen, ha azt kormányzati direktíva nem teszi lehetővé számunkra. Példaként: eléggé nehezen vettük tudomásul, hogy a ma már nagy sikerű Széchenyi-kártyából az elmúlt évig ki voltunk zárva.- Bélyegnek tekinti-e a „vidék bankja” titulust?- Számomra ez soha nem volt dehonesztáló kifejezés, sőt, inkább dicsérő jelzőnek veszem. Jól felfogott érdekünk, hogy ott tevékenykedjünk, ahol születtünk, s ahol az alapítóink is tevékenykedtek: vidéken. 1976-ig a városokban nem is működhettek, vagy csak erős korlát mellett a takarékok. Ezt követően nyitottunk fiókokat a nagyobb településeken, ami magával vonta a nyitást a vállalkozói oldal és az ön- kormányzatok felé. Természetes ügyfeleink a kis- és közép- vállalkozások, s van már olyan takarékszövetkezet is, amelyben a számukra nyújtott szolgáltatás dominál. Együttműködünk a Gazdasági Minisztériummal, s ennek köszönhetően részt veszünk a Midihitel konstrukcióban, s újabban a Magyar Fejlesztési Bank fejlesztési célú hiteleiben is. Megmaradt viszont, hogy továbbra is az agrárium kiszolgálói vagyunk; e szektort tekintve a második legjelentősebb finanszírozók vagyunk. A területalapú támogatás előfinanszírozása kapcsán tavaly év végére több mint 70 ezer ügyfelünk lett. Az önkormányzatokkal kb. tíz éve kezdtük szorosabbra fűzni az együttműködést. Sokszor sajnos érthetetlen csatát kell velük vívni, hiszen természetes partnereink, az ő területükön dolgozunk, élünk. Sziszifuszi munkával értük el, hogy mára 571 önkormányzat számlavezetői vagyunk. Külön büszkék vagyunk a Háromkő Takarékszövetkezetre, amely elsőként az országban megye- székhely számláját vezeti. Az internet banking bevezetésével az önkormányzati kapuk szélesebbre nyílhatnak: jelenleg 60 takarékszövetkezet vezette be a szükséges számítás- technikai hátteret.- Az elmúlt év nem volt mentes a nehézségektől a Háromkő Takarékszövetkezet számára. Miként ítéli meg a bank helyzetét a közgyűlésre behozott számok tükrében?- Én a Háromkő helyzetét többféle szögből is látom. Ami történt, nem tekintem másnak, mint - egy bokszból vett hasonlattal élve - egy mélyütésnek. Rászámoltak, de nem számolták ki! Egy másik aspektusból nézve, Nógrádban, Salgótarjánban nem ismeretlen fogalom a gazdasági probléma, ez az örökség velejárója. Ilyen helyzetben számomra példaértékű a Háromkő szereplése, hiszen ritka, hogy egy takarék ilyen vállalkozói portfolióval, ügyfélkörrel rendelkezzen. S mint már utaltam rá, máig az egyetlen olyan takarékszövetkezet, amely megyeszékhely önkormányzatának vezeti a számláját. Miközben jó nevű kereskedelmi bankok sorra nyitnak fiókot a környéken. Úgy gondolom, hogy az új vezetés, az igazgatóság és a felügyelőbizottság, s nem utolsósorban a menedzsment a biztosítéka annak, hogy a kilábalás sokkal gyorsabban történt meg, mint várható lett volna. Én a jövőben is sok sikert kívánok a Háromkőnek! A Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. és a vele stratégiai partneri szerződésben álló vállalkozás- fejlesztési központok országos hálózata, valamint Az Üzlettárs címmel Magyarországon is elindított amerikai Entrepreneur magazin tulajdonosai „Versenyben maradni az EU-ban!” címmel országos rendezvénysorozatot indítottak, melynek célja, hogy hasznos tanácsokkal, információkkal lássák el a hazai régiók kis- és középvállalkozásait, különös tekintettel az európai uniós kihívásokra. A rendezvénysorozat korábbi állomásai Kaposvár, Nyíregyháza, Kecskemét, Gödöllő, Székesfehérvár, Győr és Debrecen voltak, a következő program helyszíne pedig Salgótarján lesz. A program szervezője a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A május 31-én, a Nemzetközi Kereskedelmi és Innovációs Központban sorra kerülő „A vidék esélyei, esély a felzárkózásra” konferencia tíz órakor kezdődik. A résztvevők előadásokat hallhatnak a kis- és közepes vállalkozásokat (kkv) segítő intézményrendszer működéséről, idei pályázati lehetőségekről, beruházásösztönző támogatási és hitelprogramokról, a munkaügyi központ kkv-k tevékenységét elősegítő lehetőségeiről, a határon átnyúló fejlesztési programokról, és a kkv-k működését is segítő Entrepre-neur - Az Üzlettárs magazinról is tájékoztatást kapnak. A részvétel térítésmentes, minden érdeklődőt várnak.
