Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-27 / 121. szám
2005. MÁJUS 27., PENTEK 3 NÓGRÁD MEGYE EZT TANULTUK - EZT TUDJUK! Salgótarján. Ötödik alkalommal rendezi meg a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád megyei tagozata és a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákotthon azt a kulturális fesztivált, amelyen az általános iskolák művészeti csoportjai mutathatják meg tudásukat. Tegnap a József Attila Művelődési Központban tizenegy iskola tanulói gyermekjátékokat, mesejeleneteket, dalcsokrot és népdalokat mutattak be, de az érdeklődők musicalrészleteket is hallhattak. A gyerekek produkciói az értékmegőrzést és az értékőrzést szolgálják: amint a megnyitón elhangzott, nem a versenyeztetés a cél, hanem a lehetőség biztosítása arra, hogy a diákok megmutassák: ezt tanultuk, ezt tudjuk! „A törvény él...” RÓLUNK SZOL Szakképzés - szakszerűtlenül irtóztam És ódzkodtam egykoron a hamis hozzászólásoktól hemzsegő, sztereotípiáktól szánalmasnak tűnő, manipulált és hosszúra nyúlt tanácsülésektől, délibábos tervtanácskozásoktól, semmitmondó, formális szakszervezeti beszámolóktól. Szívesen vettem viszont részt tudományos szekciókban, szűk körű szakmai megbeszéléseken, ahol a politika kívül rekedt, a szakmaiság dominált és ahol szabadon lehetett véleményt alkotni, ahol volt értelme a részvételnek, tekintélye a tudásnak, presztízse a felkészültségnek. egy minapi szakmai megbeszélésen - ahol Nógrád megye innovációs stratégiájának formálódó, még elég terjedelmes tervezete volt napirenden - munkáltak bennem ezek a gondolatok, miközben a szakértő, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező kollégáim - egy nagyvállalat egykori mér- nök-vezérigazgatéja, egyik felsőfokú képző intézményünk igazgatója, s több más vezető beosztású közgazdász - az előttük fekvő, formálódó munkaanyagról fejtették ki a megye gazdasága és annak megújulása iránti elkötelezettség-, tői áthatva felelősségteljes véleményüket, jobbító szándékú gondolataikat. így a képzésről is - mint a humán erőforrás felkészültségének forrásáról, a szaktudás megszerzésnek alapjáról. Ezért is került a vita fókuszába a szakképzés rendszere, vagy inkább rendszertelensége. Nevezetesen például az a tarthatatlan állapot, hogy némely cégek nyakra-főre szerveznek a képzendők számára méregdrága, a képzők részére államilag támogatott, így nyereséges képzéseket egyes szakmákban, függetlenül azok piacképességétől. Egyik oldalon nő a vállalkozás profitja, a másikon nő a szakmát szerzett elkeseredettsége, mert munkát sehol nem talál. Minthogy nálunk a szakképzés szakszerűtlenül folyik. tudomásul kell venni - hangzott el - hogy a képzés, továbbképzés egy konkrét igény kielégítését, a gazdaság szükségletét és megrendelését kell kielégítse. Ezért csak a piacképes szakmák képzését lenne szabad támogatni, azon képző szervezetekét, amelyekből a kikerülő szakemberek legalább 60-70 százaléka azonnal el is tud helyezkedni. NÁLUNK A KÉPZÉS A MAGÁNHASZONÉRT FOLYIK, S nem a gazdaság érdekeiért. Ezt egyetlen ország sem engedheti meg magának, ellenben minden jól szervezett piacgazdaság nemzetgazdasági szinten tervezi a munkaerőforrását és - felhasználását. Mi - jellemző módon - a tervgazdaságot úgy számoltuk fel, hogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntöttük. így vagyunk valahogy a felsőfokú képzéssel is, ahol a versengés helyett - ami ma a képző intézmények között folyik a profilok megszerzésért - csak az együttműködés lehet a járható út. Miként csak az együttműködés, a közös gondolkodás és cselekvés vezethet el egy innovatív, tudásalapú társadalomhoz is. Bár az út - jó ha tudjuk - meredek. Kőkeresztet állítanak Sz. E. Baráthi Ottó Mi lesz a városjelkép? Salgótarján. A Szent Imre-he- gyen (Pipis-hegy) id. Szabó István partizánemlékművének talapzata nem marad üres: itt helyezik majd el a város új jelképét, (amelynek megalkotása még hátravan) vagy emlékmű felállításával hasznosítják a betonalapot. A megvalósításra pályázatot hirdet a megyeszékhely önkormányzata. Az erre vonatkozójavaslat, illetve Tatár Csaba hozzászólása vitát váltott ki a tegnapi közgyűlésen. A Fidesz- frakció vezetője azt fogalmazta meg: a jelkép arra való, hogy érzelmeket váltson ki. A pályázat meghirdetésekor nem elég hangsúlyozni, hogy az városi jelkép elkészítésére szól: fontos előtérbe helyezni, hogy a városnak van jövője, s ennek tudatosításában is segíthet a majdani szimbólum. Losonczi Tamás (SZDSZ) szerint a jelképpel kapcsolatban hibás az a megfogalmazás, felfogás, hogy lesz, jelképpé ugyanis válik egy alkotás vagy egy műtárgy. Karakasev Anna (MSZP) közölte: a pályázati felhívás megfelel minden fontos szempontnak. Cserháti Józsefet (MSZP) „kissé felháborította” az, amit Tatár Csaba mondott, s megjegyezte: a baglyasiak nem idegesek, nem nyugtalanok - ahogyan többen nevezik - „Pléh Öcsi” láttán (az alkotás a városrészen lévő szoborparkban látható).- Tanuljunk meg békében egymás mellett élni, egy településszimbólum keresése különösen megkívánja ezt - mondta Kovácsáé Czene Csilla alpolgármester. Az előterjesztést elfogadta a közgyűlés. A salgótarjáni kistérség szociális fejlesztésének terveiről, a jövőbeni szolgáltatások mikéntjéről is szó volt az ülésen Puszta Béla előterjesztésében. A polgár- mester szóbeli kiegészítésében arról tájékoztatott, hogy a kistérségi többcélú társulás egy 360 milliós szociális fejlesztést szeretne végrehajtani. Viták után megegyeztek abban, hogy a leendő szolgáltatások kiépítéséhez és működtetéséhez a huszonhárom település lakosságarányosan fog hozzájárulni. Június végéig minden önkormányzat meghozza az erre vonatkozó döntését, ezután nyújtják be a pályázatot támogatásszerzésre. Megvitatta és elfogadta a közgyűlés a településrendezési terv módosítására szóló javaslatot, a LARES, az AESCULAPIUS, a megyei közoktatási, a Salgótarján Jövőjéért közalapítványok tavalyi munkájáról szóló beszámolókat. (Folytatás az 1. oldalon) a megálmodott új településrész, Messefalva-Alsópetény neve is bekerül a köztudatba, s egyre többen keresik majd fel községünket - zárta gondolatait Laluja Imre. Ezt követően dr. Tolvay Örs vette át a szót, a nagy előd munkásságát méltatva. Mint mondta, Werbőczy István 1512 és 1514 között alsópetényi birtokán, II. Ulászló király felkérésére készítette el a Tripartitumot, azaz a Hármaskönyvet. A mű első része a nemesi alapjogokat és kiváltságokat, a második a nemesi perjogot, a harmadik pedig a városi és jobbágyi jogokat, valamint az erdélyiek sajátos jogait rögzítette. Újabb törvényeket nem tartalmazott, ehelyett a szokásjog rendszerezésére vállalkozott. Werbőczy 1514. október 18-án terjesztette a Tripartitumot az ország- gyűlés elé, amely elfogadta a munkát. II. Ulászló király november 19-én, Budán ezt megerősítette, a jóváhagyást tartalmazó okmányra azonban nem került fel a szentesítő pecsét, így a Hármaskönyv nem emelkedett törvényerőre. Ennek ellenére a gyűjtemény az egész országban elfogadott volt, számos szabálya évszázadokon át érvényesült, családjogi rendelkezései például a Magyar polgári törvény- könyv 1959-es elfogadásáig hatályban voltak. Alsópetény későbbi birtokosa, Blaskovics Terézia 1791-ben a Werbőczy-ház helyén, családja temetkezési helye fölé egy em- lékgúlát építtetett, s annak oldalán latin nyelvű táblát helyeztetett el, amelynek magyar fordítása így hangzik: „A haza mostani törvényeit valaha Werbőczy írta. A törvény él, de elenyészett a szerkesztője. Most viszont a törmelékekkel fedett vár falait ismét magasra emelik, a kőszikla nem a perlekedésnek, hanem a békességnek ad helyet. Ezen a helyen teszem le a gondviselést, itt térek nyugalomra az utódokkal, itt hagy el a hű remény. Egyedüli reményem az Isten. Maga nemzetségének kezei által állíttatta Blaskovics Terézia”.- A tábla, s annak felirata a több, mint két évszázad alatt megkopott. A Magyar Jogászegylet Nógrád megyei szervezete elhatározta, hogy az emléktárgyat felújíttatja, így adózik a nagy magyar jogász emlékének - hangsúlyozta Tolvay Örs. A munkát Békési János balassagyarmati kőfaragómester végezte el. A megemlékezés végén dr. Máthé Gábor leleplezte az emléktáblát, amelyet Laluja Imrével és Tolvay Örssel közösen megkoszorúztak. Balassagyarmaton, a megyei bíróság épületében Máthé Gábor dékán, a Magyar Jogászegylet elnöke tartott teltházas, érdekfeszítő előadást Werbőczy Istvánról.- Werbőczy igazi reneszánsz személyiség, páratlanul művelt ember volt, aki nem csak joggal, de politikával is foglalkozott - emelte ki Máthé Gábor. A jogásznap a jogászok, orvosok és újságírók baráti futballmérkőzésével ért véget. hősök vasárnapja elnevezésű ünnep alkalmából május 29-én ünnepélyes keretek között szentelik fel Rimócon/ózsa Pál szobrászművész Kőkeresztjét. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából pályázatot hirdetett közterületi képzőművészeti és iparművészeti alkotások támogatására. A vasárnapi rendezvényen az önkormányzat képviselő-testületének régi álma valósul meg az új kereszt felállításával, amelyre az ünnepi szentmise és az úrnapi körmenet után kerül sor. A keresztet azon a területen állították fel és szentelik fel, ahol már korábban állt egy kereszt, az államosítások idején azonban eltávolították azt. Viták közt javaslatok (Folytatás az 1. oldalról)- Összefogásra és a kormány kiemelt támogatására van szükség - jelezte Becsó Zsolt és arra kért mindenkit, hogy sorakozzanak fel az ügy mellett. A képviselők az új aljegyző személyére is javaslatot tettek dr. Nagy Zsuzsanna személyében. A megyei levéltár igazgatóhelyettesi feladatait május 27-től dr. Hausel Sándor látja el. Több téma is vitára késztette a képviselőket, mint például a Tourinform-iroda a Nógrádi Történeti Múzeumba (NTM) való áthelyezése. Becsó Zsolt hozzászólásában kifogásolta az áthelyezést, mondván: a múzeumnak alig több mint négyezer látogatója volt tavaly, viszont a szécsényit közel huszonötezren keresték fel. Dóra Ottó reagálva a felvetésre közölte, hogy a tanácsnok elnöksége alatt (1998-2002) „szerződést kötött Salgótarjánnal”, hogy „itt” lesz a Tourinform-iroda. A cserhátsurányi Általános Iskola, Készség- fejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon átszervezése kapcsán többen is felszólaltak és néhány fideszes képviselő dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő szavait tolmácsolta a megyei közgyűlésnek. Dr. Balázs Ottó, a közgyűlés alelnöke úgy fogalmazott, hogy ha az előző ciklusban menet közben történtek volna fejlesztések, akkor most talán nem kellene az intézmény átszervezéséről beszélni.- A gondozottak számából kiindulva nincs szükség négy intézményre, csak háromra - jelentette ki Dóra Ottó, aki arról is beszélt, hogy „az ügyek 80-85 százalékában úgy haladunk tovább, ahogy elődeink”. Az elnök hozzátette: politikai színekre való tekintet nélkül. Napirenden volt még egyebek mellett néhány javaslat egyes vagyoni kérdések rendezésére, a gyermekétkeztetés gazdaságosabb ellátásának módjára, valamint egyes üzemeltetési feladatok más formában történő ellátásának lehetőségeire. SEBAJ, A JÁTSZÓTÉR MEGÚJULT! Salgótarján. Örömmel vették birtokba a gyerekek a Beszterce-lakótelepi (Sebaji úti) játszóteret. Puszta Béla polgármester ünnepélyes keretek között csütörtökön átadta a - pályázati források segítségével - több mint tízmillió forintból korszerűsített szabadidőparkot.
