Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)

2005-05-24 / 118. szám

Nógrád Megyei Hírlap - Almanach 2005- KARANCSLAPUJTŐ

Polgármester:

MORGENSTERN FERENC

Alpolgármester:

OSGYÁNI PÁL

Jegyző:

TÓTHNÉ DR. KEREKES ANDREA

Polgármesteri hivatal:

3182 Karancslapujtő Rákóczi u. 95. sz.

A falu rendezett központjának hangsúlyos épülete a községháza

BAKSA Sándor. Az 1998-2002-es ciklus kivételével rendre önkormányzati képviselő volt. A pénzügyi bizottság elnöki funkcióját is betölti. Mezőgazdasági vállalkozóként az állattenyésztés a fő profilja. Tősgyökeres karancslapujtői, ezért is tekinti szívügyének a község folyamatos fejlesztését. Elsődleges kérdésnek tartja az emberi környezet javítását, az intézmények magas szintű, a mai kor igényeinek megfelelő működtetését. Úgy véli, hogy a képviselő-testületben - a természetszerű viták után - mindig sikerül konszenzust teremteni a község életét befolyásoló fontos kérdésekben.

BEViz László. 1998 óta tagja a képviselő-testületnek.

A kisebbségi bizottságban is tevékenykedik. Korábban egy kereskedelmi kft. ügyvezetője volt, onnét vonult nyugdíjba. Nyolc éve tölti be a sportegyesületi elnöki tisztet. A klub a labdarúgó-szakosztály mellett versenytánc szakágat is működtet öt párral. Utóbbiak a Golden táncklub keretében lépnek parkettre. Az utánpótlás számára a Mocsáry Antal Művészeti Iskolában oktatják a társastáncot. A sportegyesület elsősorban önkormányzati támogatásból működik, de a csatornaműtől is kapnak segítséget.

2003-ban a Karancslapujtőről szóló oldalt a „Fókuszban a faluközpont” című írás vezette be. Morgenstern ferenc - aki 1990 óta, tehát negyedik ciklusban polgármester - akkor azt fejtegette, hogy olyan centrumot kell kialakítani, amelyért érdemes idejönni, itt megállni. Ez - mint látszik - sikerült a megye második legnagyobb lélekszámú községében, de az intenzív falufejlesztés folyamatos teendőt jelent.

Telefon: 32/447-447,447-665 Fax: 32/547-031

Honlap:

klpohi@profinter.hu

Ügyfélfogadási idő:

hétfő-csütörtök: 8-16 óra péntek: 8-13 óra

Közérdekű

telefonszámok:

általános iskola:

32/447-213, 447-750

orvosi rendelő:

32/447-211, 447-500

fogászat:

32/447-315

Lakosság lélekszáma: 2986 fő

0-14 éves: 548 fő

15-18 éves: 176 fő

19-60 éves: 1718 fő

60 év felett: 544 fő

Gazdaság:

Helyi adó:

gépjárműadó: 1200 Ft/100 kg

iparűzési adó: 1%

magánszemélyek kommunális adója: 8000 Fl/év

Civil szervezetek:

Karancslapujtőért Alapítvány

Karancslapujtő Sportjáért Alapítvány

Kaláris asszonykórus

sportegyesület

Jeles napok:

falunap: 2005. június 25.,

augusztus 20.

Karancs-kápolna búcsú:

Péter-Pál napján

Ebbe a témakörbe tartozik az intézmények zökkenőmentes működtetése is, amelyet az önkor- . mányzat kiemelten kezel. Nem véletlenül, hiszen a Mocsáry Antal Körzeti Általános Iskolában 420 helyi és a szomszédos településekről bejáró tanuló színvonalas oktatásáról, neveléséről kell gondoskodniuk. Térségfejlesztési programjukban - csakúgy mint más községek - szintén szerepeltetik egy közös, korszerű oktatási bázis kialakítását a Karancsalr

Baksa Sándor felmenőitől örökölte a földművelés iránti vonzalmát. Szakmai képzettsége - mezőgazdasági üzemmérnöki diplomával rendelkezik - is ebbe az irányba ösztönözte. 1987 óta gazdálkodik önállóan. A község szántóterületének jelentős részét műveli, részben bérleményként, részben saját tulajdonként.

Vállalkozásában - amely közepes méretűnek tekinthető - a helyi adottságoknak megfelelően az állattartás és -tenyésztés a meghatározó ágazat. Jelenleg mintegy száz fejőstehénnel és ötven húsmarhával rendelkezik. Naponta 1200-1300 liter tejet tud a nagy felvásárlók és a közvetlen felhasználók részére biztosítani. A négy-öt alkalmazott mellett a munkamegosztásban komoly szerep jut a családtagoknak, a szintén mezőgazdasági végzettségű feleségnek és a fiúnak is,

jával érintkező területen. A faluvezető véleménye szerint az élet kikényszeríti, hogy a két település további együttműködésének lehetőségeiről, formáiról is elgondolkodjanak.

Karancslapujtő számára is nagy kihívást jelent a munkanélküliség kezelése. A nyilvántartott mintegy kétszáz főből éves szinten hatvanat foglalkozbár a gyeplő Baksa Sándor kezében van. - Szigorú, határozott ember vagyok, de példát mutatok, mindig elöl járok a munkában - mondja önmagáról. Szeretek a természetben munkálkodni, életformám a mezőgazdálkotatnak értelmes célok érdekében. A korszerűtlen lakásokat lebontják és helyettük lakhatásra alkalmasakat vásárolnak, amelyeket aztán bérbe adnak a rászorulóknak. Továbbra is folytatják az úgynevezett „főútprogramot”, amelynek keretében nemcsak járdaépítésre törekednek, hanem az úttest egyenesítésére is. Az egészségi szolgáltatás sokat javult 2004 óta, amikor is sikerült főállású fogorvost alkalmazni. Az viszont gondot okoz, hogy a két háziorvosi körzetből az egyik betöltetlen. Kulturális területen a hagyományápolásra fordítanak különös figyelmet. Ezt szolgálja a GúthyÉva vezette „Kaláris” asszonykórus tevékenysége is. A tradíciók tiszteletére való nevelés, a szemléletformálás már a művészeti iskolában elkezdődik.

dás. Örömet okoz a gazdálkodás akkor is, ha bizonyos problémák - a közgazdasági változók, a nyomasztó felvásárlási árak, értékesítési gondok - is vele járnak és olykor a meg nem értés is okoz apróbb bosszúságokat.

Életformája a gazdálkodás

Baksa Sándor korszerű körülmények között tartja a szarvasmarha-állományát

osgyáni PÁL. Ugyancsak 1998-ban került a testületbe.

Jól ismeri a települést. Korábban az ügyrendi bizottság elnöke volt, jelenleg alpolgármesterként kamatoztatja sokrétű tapasztalatait. Különösebb munkamegosztás nincs a vezetők között, mindennel foglalkozik, ami az élet- és munkakörülmények javításával összefügg. Kiemelt feladatnak véli az alapvető oktatási intézmények, az óvoda és az iskola folyamatos fejlesztését. Örvendetesnek tartja a civil szervezetek aktivitását. Hamarosan a bírósági bejegyzés előtt álló polgárőrséggel is bővül a számuk.

romhányi János. A rendszerváltáskor, az 1990-ben tartott önkormányzati választásokon lett először képviselő, azóta pedig folyamatosan részesült a választók bizalmában. Az előző ciklusokban volt tagja az ügyrendi, a szociális bizottságnak, jelenleg a szociális és a kisebbségi bizottságban tevékenykedik. Három évtizedet töltött el a Karancsvölgyi Épszövnél, utoljára az önkormányzatnál a közmunkások vezetőjeként dolgozott. Betelepült, de már több mint harminc éve él a községben, örül a fejlődésnek, főként a faluközpont kiépítése nyerte el tetszését.

rácz teréz. A második ciklusban képviselő. Régebben a szociális bizottság külső tagja volt, jelenleg a kisebbséget is képviseli a testületben. Bár nem köny- nyű a feladata - a falu és az egyes ember érdekeit ösz- szehangolni - mégis köztiszteletben álló egyéniség.

Nagy gondnak tartja, hogy a községben nincs új telek, nehéz elkezdeni az építkezést. A kisebbségi lakosság gondjain önkormányzati tulajdonú lakások méltányos díjösszegű bérbe adásával is igyekeznek segíteni. Sokáig dolgozott a salgótarjáni acélárugyárban, évek óta a megyeszékhelyi IPC-SVG alkalmazottja.

ruszné tórák Julianna. Szintén 1998-tól tölt be képviselői funkciót, s a szociális bizottság elnöke is. A legtöbb munkát, teendőt a lakásproblémák és a segélyezési ügyek jelentik számukra. Mintegy húsz esztendeje a helyi általános iskola tanára, érthető, hogy a falu általános érdekein túl a közoktatás feladatainak is kiemelt szerepet tulajdonít. Bár az intézmény teljes, sőt száz százalék feletti kihasználtsággal működik, véleménye szerint a több mint négyszáz - köztük a szomszédos községekből bejáró - gyermeket színvonalas ellátásban tudják részesíteni.

somoskői Tibor. A testület legfiatalabb tagja, harminchét éves. A második ciklusban tölti be a képviselői funkciót. Az ügyrendi bizottság elnökeként és a pénzügyi bizottság tagjaként is tevékenykedik. Villamos üzemmérnök, a Szent Lázár Nógrád Megyei Kórházban dolgozik tizenöt éve: a Röntgentechnikai Kft. ügyvezetője. Tősgyökeres helyi lakosként szívesen vesz részt a testületi munkában, mert nincsenek frakciók, valamennyien a község, az itt élők érdekeit igyekeznek szem előtt tartani. Véleménye szerint ez meg is látszik a faluképen, érződik a hangulaton.

templombúcsú:

október második vasárnap

vadásznap: 2005. szeptember 3.

Nevezetességek:

klasszicista stílusú evangélikus templom (1820)

neogótikus római katolikus templom (1899)

Mocsáry-kastély (1740)

Papp-Szász-kúria (1820)

A Karáncs hegység látnivalói, köztük a többször átépített, felújított XIII. századi Szent Margit-kápolna

A falu jegyzője

Eötvös József XIX. századi regényében természetesen férfi „A falu jegyzője”. Karancslapujtőn viszont egy hölgy, TÓTHNÉ DR. KEREKES ANDREA

tölti be e fontos funkciót.

1992-től államigazgatási végzettséggel került a községházára. Időközben elvégezte a jogi egyetemet, 1999-ben avatták doktorrá. Bár Salgótarjánból ingázik naponta, nagyon szívesen tartózkodik munkahelyén, mert jó kollektívában dolgozhat, s mert eredményesnek, sikeresnek ítéli meg együttműködését a testülettel, az intézményekkel. Gondot csupán az időhiány okozza számára és nyilván nem örül annak, ha a lakosság negatívan viszonyul az önkormányzat segítőkészségéhez. A képzeletbeli jó tündértől azt kérné három kívánságként, hogy lehessen még nagyobb mértékben juttatni a gyermekeknek, az idős embereknek és a hátrányos helyzetűeknek.

Európai uniós testvérkapcsolat

A Bastia Umbra nevű, mintegy húszezer lakosú olasz várossal évek óta jó kapcsolatokat ápol Karancslapujtő. Az itáliai partner már jóval az európai uniós csatlakozás előtt nagy érdeklődéssel viseltetett az új tagállam, Magyarország nógrádi települése iránt. A kapcsolat állami gondozott gyermekek üdültetésével kezdődött és azóta alaposan kiszélesedett. Számos küldöttség látogatta meg egymást oda-vissza. Az olaszok múlt év augusztusában jártak a Karancs völgyében, míg a lapujtőiek idén áprilisban mezőgazdasági vásáron voltak náluk, s augusztusban újra mennek táborozni. A nagyságrendi különbség egyáltalán nem zavarja, hogy mély barátságok, igazi emberi kapcsolatok alakuljanak ki a két település lakói között.

szeles János. 1990 óta folyamatosan tagja a képviselő-testületnek, bizalommal fordulnak hozzá az emberek. Az eltelt ciklusokban a szociális bizottság tagja, elnöke illetve a pénzügyi bizottság elnöke is volt. Jelenleg az utóbbi bizottság tagja. Főállású vállalkozó, teher- és személyszállítással foglalkozik. Nagy eredményként könyveli el az elmúlt években megvalósult infrastrukturális beruházásokat. A megoldandó feladatok sorában hosszabb távon egy új oktatási központ, rövidebb távon egy korszerű ravatalozó felépítését különösen fontosnak tartja.

tóth László. 1994-1998 között már volt képviselő, másodszor 2002-ben választották be az önkormányzati testületbe. Az ügyrendi bizottság tagja. Huszonkét évig - a felszámolásáig - dolgozott a költségvetési üzemnél, aztán fuvarozó vállalkozó volt, onnét ment nyugdíjba, mert kevesebb lett a munka, tapasztalatai szerint alaposan visszaesett az építkezések üteme, volumene. Mintegy tizenöt éven át aktívan közreműködött a sportegyesület működtetésében is. Úgy érzi, hogy közéleti tevékenysége során sikerült jó kapcsolatokat kialakítani az emberekkel.

Folyamatos falufeilesztés