Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)

2005-05-20 / 115. szám

2005. MÁJUS 20., PENTEK 3 FILAKOVO TTHTCM „Kodály-napi előzetes” Fülek . Ezzel a címmel ma 19 óra­kor a Vigadó nagytermében lesz rendez­vény. Az est fo­lyamán fellép a Melódia női kar, Sz. Danyi Irén, a Pro Kultúra férfikórus, vala­mint a füleki művészeti alapis­kola diákjai. Ezt tanultuk... Salgótarján. Ötödik alkalommal rendezi meg „Ezt tanultuk, ezt tudjuk” című kulturális bemu­tatóját május 26-án 14 órától a József Attila Művelődési Köz­pontban a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád megyei tago­zata és a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákotthon. A tanulás és művelődés, vala­mint a teljesítmény iránti Figye­lem fontosságát is középpontba állító rendezvényen az általá­nos iskolák művészeti csoport­jai és a Gyermekkert óvoda ap­róságai lépnek fel. Autóval ütközött Kedden délután egy 17 éves vizslási fiú kerékpárral Vizslás irányából Salgótarján felé közle­kedett. Egy lejtős útszakaszon, az erősen jobbra ívelő kanyar­ban áttért a menetiránya sze­rinti bal forgalmi sávba és ott összeütközött a szemből érkező személygépkocsival. A kerék­páros a baleset következtében súlyos sérülést szenvedett. Olvasást népszerűsítenek A „Tolerancia program” kereté­ben olvasást népszerűsítő foglal­kozásokat szer-, vez a Balassi Bálint Megyei Könyvtár. A projektet a Nógrád Me­gyei Vállal­zásfej- leszté­si Alapítvány által benyújtott pályázaton nyert eu­rópai uniós pénzből finanszíroz­zák. Antalné Prezenszki Piroska el­ső biblioterápiás foglalkozása Katarina Taikon „Katica” című könyve alapján a salgótarjáni Arany János Általános Iskolában zajlott a napokban. Ugyanebben a témában má­jus 23-án, hétfőn reggel nyolc órától a Bóna Kovács Károly Ál­talános Iskola 5. osztályában, va­lamint május 24-én, kedden dél­után fél háromkor a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola esti ta­gozatán (14-16 éves diákok köré­ben) tartanak foglalkozásokat. Szécsi Magda „Romita” című meséje képezi Kériné Farkas Gabriella és Szemerády Miklósáé bábos foglalkozásainak vezérfo­nalát, amelyeket május 19-én, csütörtökön a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 2. A osztályá­ban, majd másnap az Arany Já­nos Általános Iskola 3. B osztá­lyában, s végül május 23-án a Bóna Kovács Károly Általános Iskola 4. osztályában tartanak. A bábos foglalkozások az összes alkalommal délelőtt 9 órakor kezdődnek. NÓGRÁD MEGYE Párbeszéd a vidékért Dr. Glatz Ferenc (balról a harmadik), a vidékfejlesztési mozgalom kitalálója is tartott előadást Kazáron A mai magyar közélet, politika és gazdaság egyik leg­meghatározóbb kérdése a vidékfejlesztés. A főváros és a vidék, a városi területek és a vidéki térségek kö­zötti különbségek a mindennapi életben is megmutat­koznak, mindenki a saját bőrén érzi a különbségeket. A vidékfejlesztésben szerzett egyre nagyobb tapaszta­lat és az újonnan megnyíló lehetőségek arra ösztön­zik a szakembereket, hogy új kezdeményezésekkel álljanak elő a különbségek csökkentésére, a leszaka­dó területek fölzárkóztatására. H. E. Ilyen kezdeményezés indult ki a Magyar Tudományos Akadé­miából (MTA) is. Dr. Glatz Fe­renc, az MTA Társadalomkutató Központ tudományos tanácsá­nak elnöke felhívást intézett a vidékfejlesztési, vidékpolitikai szakemberekhez. Egyfajta moz­galom indult, melynek a „Pár­beszéd a vidékért” címet adták. Kutatómunka indult hat témá­ban (intézményrendszer és fi­nanszírozás, a vidék gazdasága, táj- és környezetgazdálkodás, inf­rastruktúra, a vidéki társadalom, helyi önszerveződések), melye­ket munkacsoportok irányíta­nak. A munkacsoportok élén akadémiai munkatársak állnak. Ennek a munkának a része­ként, május első két hetében, vi­déki helyszíneken fórumokat szerveznek a mozgalom életre hívói. Ez a rendezvény zajlott a napokban a kazári Magtár kö­zösségi házban. A meghívottak listáján szerepeltek polgármes­terek, civil szervezetek, vállal­kozók, közművelődési intézmé­nyek vezetői, valamint minden olyan szakember és érdeklődő, aki a témában érintett, akit a vi­dék sorsa érdekel. A meghívást nagyon sokan elfogadták, közel száz érdeklődő töltötte meg a kö­zösségi házat. Előadóként jelent volt a „Pár­beszéd a vidékért” kitalálója, dr. Glatz Ferenc. A fórum beszélge­tésvezetője dr. G. Fekete Éva volt, az MTA RKK észak-magyaror­szági régió vezetője. Gondolat- ébresztő előadást tartott dr. Li­getvári Ferenc egyetemi tanár, a Szent István Egyetem rektorhe­lyettese. A rendezvény célja az volt, hogy az előadók a kutatási ered­mények bemutatásával olyan beszélgetést kezdeményezze­nek a résztvevőkkel, amely se­gíti a későbbi munkájukat. A szervezők elérték a céljukat, hi­szen a hallgatóság, az előadá­sok elhangzása után, elmondta a témához kötődő véleményét. A vidéki embert, a vidéki életet érintő problémáknak, nehézsé­geknek adtak hangot. Minden­kit érintő kérdések kerültek napvilágra: a gazdaság helyze­te a vidéki társadalmakban, a munkanélküliség, a közoktatás helyzete, környezetvédelmi problémák. A délután öt órakor kezdődött rendezvény este nyolc óráig tar­tott. Ez mutatja a témára fogé­kony hallgatóság érdeklődését és azt, hogy a kutatók mennyire fontosnak tartják a „vidék hang­ját” munkájuk segítésében. Az elhangzott hozzászólá­sokból, fölvetésekből feljegyzés készül, melyet a szakemberek fölhasználnak munkájuk so­rán. A végső cél az úgynevezett „Charta a magyar vidékért” cí­mű dokumentum elkészítése, mely egy olyan programcso­mag, melyben világosan kikris­tályosodik a vidéki Magyaror­szág helyzete, megnevezik a problémákat, és megoldási stratégiákat is kidolgoznak. Repülő hernyók - Helikopter bevetésen (Folytatás az 1. oldalról) a szél segítségével akár kilométerekre is „elrepül­nek”, így jutnak el a gyümölcsösökbe, kertekbe is, ahol a tél folyamán tojáscsomónak még nyoma sem volt. Megyénkben a kelésük április 20. körül indult, az erdei fák lombfakadása pedig még folyamatban van. így a táplálékhoz nem jutó hernyók április utolsó napjaiban kezdtek szétszóródni. Jelenleg még csak hámozgatják a leveleket, de később, tovább növeked­ve akár teljesen le is rághatják azokat. Védekezni a fiatal egyedek ellen érdemes, viszont azt is figyelem­be kell venni, hogy akár május közepéig is számíthatunk újabb betelepülő hernyókra. A védekezéshez kitinszintézist gátló (Dimilin 25 WP, Nomolt 15 SC, Match 50 EC) valamint Bacillus thuringiensis (Bactucid P, Dipel ES) készítmények ajánlatosak, melyek a környezetet is job­ban kímélik. Házikertekben, gyümölcsö­sökben használható bármilyen más - sodrómolyok, araszoló lepkék, vagy aknázómolyok ellen - engedélyezett ké­szítmény is. A használat során ügyelni kell az adott készítmények élelmezésügyi várakozási idejének betartására, nemcsak az adott növényfaj, hanem a fák alatt, vagy köze­lében lévő zöldségek, gyümölcsök fo­gyasztásánál is. Hétfőn a Garáb közvetlen környékén lévő erdők helikopteres permetezése történt meg - tudtuk meg Szabó Sándortól, a szécsényi erdészet vezetőjétől. (A kistelepülés gyümölcsfáit tavaly helyenként szinte tarra rág­ták a gyapjaspille hernyói - a szerk.) Pályázati támogatással, illetve hatósági felhívásra - idő­járástól függően - a munkát ezekben a napok­ban folytatják, a szécsényi erdészet területein mintegy százhatvan hektáron, de a megyén kí­vül is, ott, ahol az Ipoly Erdő Rt. kezelésében vannak erdőségek. Szabó Sándor tudatta azt is, hogy környezetbarát szert használnak, ez a ha­lakra, méhekre sem veszélyes. Csongrády Béla AZ ELMÚLT HÉTEN KAZÁRON JÁRT GLATZ FERENC akadémikus, a kulturális tárca egykori első embere, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke. Kampányolni érkezett, de nem ön­maga - mint köztársaságielnök-jelölt - mellett, hanem a civil társadalom képviseletében a Nemzeti Föld- és Vízgazdálko­dási Stratégiai Bizottság elnökeként, mint a „Párbeszéd a vi­dékért” mozgalom egyik kezdeményezője, főszervezője. A tetszetős kazári Magtárban sokan vártak rá, késett ugyanis. De nem udvariatlanságból, restségből adódóan, egyszerűen azért, mert ahonnan érkezett, a Borsod megyei helyszíneken vendégmarasztaló fogadtatásban részesült és sok kérdés, vé­lemény, javaslat merült fel. Ez is bizonyítja, hogy a vidéken élő emberek számára egyáltalán nem közömbös saját élette­rük helyzete, jövendőbeli sorsa, nem szeretnék, hogy a vidé­ki Magyarország a rendszerváltás és az uniós csatlakozás vesztese legyen. glatz Ferenc - bár történész - messzemenően érzékeny, nyitott a társadalom, a politika - de nem a pártpolitika - ak­tuális kérdései iránt is. Úgy véli, hogy a fejlődés mind a vi­lágban, mind Európában a nagyvárosokra és vonzáskörze­tükre terjed ki, s felrémlik a kisvárosok és a falvak vissza­maradásának veszélye. Hiába lesznek ugyanis magas szin­ten szervezettek, gazdagok a városok, a termelési központok, ha ugyanis vidéken, a községekben nem lesz munkahely, ha tönkremegy a mezőgazdaság, ha nem lesz megoldva a kör­nyezet- és természetvédelem, ha kiürülnek az iskolák, műve­lődési házak, templomok, az egész ország vonzereje csökken, az egész állampolgári közösség teljesítőképessége lecsökken, az egész nemzeti kultúra hanyatlásnak indul. mindezt megelőzendő, új vidékpolitikára van szükség - tart­ja Glatz Ferenc és tartják munkatársai. Olyanra, amely tudo­másul veszi, hogy az ország lakosságának tekintélyes hánya­da elszegényedő falvakban él, olyanra, amely nem egyes mi­nisztériumok ügyeként, hanem a kormányzati politika alap­vető szempontjaként kezeltetik, olyanra, amely együttgondol­kodásra készteti „a hagyományőrző konzervativizmust” épp­úgy, mint „a vállalkozást ösztönző liberalizmust” és „a társa­dalmi esélyegyenlőségért küzdő” szociáldemokráciát. Ennek érdekében - e beszélgetések, fórumok tapasztalatait is fel­dolgozandó - készül el a „Charta a magyar vidékért” című dokumentum, amely már a következő évi költségvetési tár­gyalásokon kötelezően figyelembe veendő és a 2007-2013 közötti európai fejlesztési tervbe is bekerülő vidéktámogató alapelveket tesz az országgyűlési képviselők asztalára. kétségtelen: a rendszerváltás óta sok hangzatos ígéret, ke­csegtető terv elhangzott, elfogadtatott már e tárgyban, a vi­dékfejlesztés szándékával. Eredmény - lásd fentebb - jóval kevesebb született. Reméljük, hogy ezúttal másként lesz. Hisz mint lapunk ezen rovatának címe is utal rá: e „projekt” most valóban „Rólunk szól”. Palotás kivirágzik Virágosítási, parkosítási, kör- nyezetszépítési versenyt hirde­tett a lakosok között a palotási önkormányzat. Jelentkezni erre nevezési lap kitöltésével, (ezt a körjegyzőségre kell benyújtani) május 31-ig lehet. A bírálók a megmérettetés során nemcsak azt veszik figyelembe, hogy a résztvevők a saját ingatlanukat virágosítják, rendezetten tart­ják, fontos szempont az is, hogy a porták előtti területek szépek, tiszták legyenek. Azok, akik ki­magaslóan megfelelnek min­dennek, díjat kapnak. A tavalyi megyei virágosítási akción elnyert első helyezés, ki­emelkedő teljesítmény szellemé­ben a faluvezetés nem csak a fenti megmérettetéssel ösztönzi arra a palotásiakat, hogy tovább­ra is gondját viseljék, megnyerő­vé tegyék a helyet, ahol élnek. Az önkormányzat más jó példát is mutat, a közelmúltban ugyan­is ezernél több virágpalántát ül­tettek el a falu közterületein. KEREKESKUT-EMLEK Szirákon, a főutcán járva a virágos járdaszélek és virágzó gyü­mölcsfák között áll egy kerekes kút. Ki tudja, mikor hajtották meg kerekét, hogy vizet engedjen kifolyóján. Lassan egy emlék lesz, hogy valaha itt oltották szomjukat az itt lakók, az erre járók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom