Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-19 / 114. szám
8 VILÁGTÜKÖR 2005. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK Botrányt kavart Benes prágai szobra kitelepítések A csehszlovák politikus kormányzati intézkedései idegenek az európai értékrendtől Nyilatkozatháború tört ki Prága és három érintett ország között: sérelmezik a Benes-szobor felállítását. Osztrák diákok 2000-ben így tiltakoztak a dekrétumok ellen Gyulay Zoltán A nyugati hatalmak 1945-ben a potsdami szerződés aláírásával hozzájárultak „a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon élő német lakosság, Illetve népelemek áttelepítéséhez Németországba”. Ezzel gyakorlatilag elismerték a kollektív bűnösségnek elvét. Hárommillió németet deportáltak Németország különböző megszállási zónáiba, miközben a Szövetséges Ellenőrző Bizottság eredetileg mindössze két és fél millió német nemzetiségű lakos kitelepítéséhez járult hozzá. A nagyhatalmak jóváhagyásával Magyarországgal megállapodás született, hogy kizárólag önkéntes alapon Csehszlovákiából az ott élő magyarok, Magyarországról az itt élő szlovákok áttelepülhetnek egymás országaiba. Az önkéntesség elvét Csehszlovákia durván felrúgta. A kassai programot követő megtorló politika következtében harminckilencezer magyar nemzetiségű arra kényszerült, hogy elmeneküljön. t A magyarok egyoldalú kitelepíté- * séta győztes nagyhatalmak nem s támogatták ugyan, de hetvenezer magyart mégis elűztek CSEHORSZÁG MORVAORSZÁG ■ Brno Besztercebánya SZLOVÁKIA Pozsony ■ Miskolc LENGYELORSZÁG Lemberg Krakkó LENGTELEK Regensburg ROMANIA REGGEL-GRAFIKA szülőföldjéről. Magyarországról azonban a szlovákok csak kis számban kötöttek batyut. Magyarországon a legnagyobb tragédia a németeket érte: összesen kitelepítettek kétszázezer embert. A rendszerváltozás után a kormányok többször és többféle formában is bocsánatot kértek az érintettektől, s természetesen bevonták őket a kárpótlásba is. Ezt a gesztust azonban mind Prága, mind pedig Pozsony megtagadja a mai napig. Még a brüsszeli intés is mindhiába, a két fővárosban egyszerűen figyelmen kívül hagyják az europolitikusok bíráló szavait: a Benes-dokumentumok ellentétesek az Európai Unió alapelveivel. Edvard Benes előbb 1935 és 1938, majd 1945 és 1948 között volt államelnök, 1940-től 1945- ig a londoni csehszlovák emigráns kormány miniszterelnöke is volt; 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után lemondott. Kevéssel később meg is halt. Csehország és Szlovákia ma is védelmébe veszi a második világháború után hozott döntéseket, azt a cseh-szlovák történelem kitörölhetetlen részének minősíti. Arra hivatkoznak, hogy a dekrétumok bár érvényben vannak, de hatályukat vesztették. Edvard Benest pedig az or- szág(ok) történelmének kiemelkedő alakjaként emlegetik. Ezzel aligha intézhető el a bocsánatkérés és a kárpótlás kérdése. Legutóbb Augsburgban, a szu- détanémetek hagyományos pünkösdhétfői találkozóján Edmund Stoiber keresztényszocialista politikus, Bajorország miniszterelnöke emelte fel szavát. Az egészet Prága provokációjának és a jószomszédi kapcsolatok durva megsértésének minősítette. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök szerint a kollektív bűnösség elve ma Európában elfogadhatatlan. A Benes-dekrétumok vitatható és nem folytatható örökségei a közös Európának, s „akkor járunk el helyesen, ha mindkét fél tartózkodik attól, hogy ezt az örökséget a többieket bántó és sértő módon a politikai kapcsolatok középpontjába helyezze. Mert ebből csak vita lesz, nem együttműködés, márpedig nekünk nem vitára, hanem együttműködésre van szükségünk” - tette hozzá. Aláírták az orosz-észt határszerződéseket Moszkvában két megállapodást látott el tegnap kézjegyével Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és észt kollégája, Urmas Paet. Az Oroszország és Észtország szárazföldi, illetve tengeri határáról kötött szerződések egyben az Európai Unió és a NATO Oroszországgal közös keleti határának egy darabját is rögzítik. A tengeri határszerződés a Finn- és a Narvai-öbölre vonatkozik. A szárazföldi határ az egykori Szovjetunión belüli válaszvonalat követi, jelentéktelen, kölcsönös korrekciókkal. Ezzel megerősíti a pszkovi területen lévő Pecsorai járás és leningrádi területen lévő Ivangorod Oroszországhoz tartozását: ezek Észtország 1940. évi szovjet bekebelezésekor kerültek az orosz köztársasághoz. Az orosz és észt tárgyalók már hat évvel ezelőtt, 1999-ben jóváhagyták a határszerződés fő pontjait, Moszkva azonban nem sietett az aláírással. A Kreml állítólag arra számított, hogy a határkérdés megoldatlansága hátráltatja Észtország NATO- és EU-csatlakozását, később pedig a rossz viszony késleltette az aláírást. ■ T. A. Négyszázmillió eurós árvízkár Romániában Első hivatalos becslések szerint a romániai áradások összesen mintegy négyszázmillió eurós kárt okoztak. A pontos kárfelmérés csak azután kezdődik meg, hogy a vizek teljesen visszahúzódtak medrükbe. Vasile Blaga belügyminiszter elképzelhetőnek tartotta, hogy a most bejelentettnél nagyobbak az árvízkárok. Ternes megyében egyelőre mintegy tízmillió köbméternyi vizet sikerült kiszivattyúzni a százmillió köbméterből, a munkában a magyar szivattyúk mellett német és román szerkezetek is részt vesznek. Borbély László területrendezési miniszter tegnap Sepsiszent- györgyön közölte, hogy összesen huszonnyolc cég jelentkezett a helyreállítási munkálatok elvégzésére. A román kormány ezeregyszáz ház felépítését kezdené meg június húszadikán. Tegnap egyébként újabb magyar önkéntesek indultak az árvíz sújtotta Ternes megyébe. A Fővárosi Vízművektől tizenegy, a Polgári Védelemtől pedig három ember segít majd az ivóvíz- hálózat fertőtlenítésében, illetve magával visz Újvárra egy víztisztító és csomagoló berendezést is. Ezzel naponta tízezer embert tudnak ellátni ivóvízzel a környező magyarlakta településeken. A két hétre tervezett segítő akció költségeit a Belügyminisztérium állja. ■ Lukács J. Kolozsvár Három nemzet katonái az Okos Vadászgörényen béketámogató műveletek végrehajtását gyakorolja a Clever Ferret (Okos Vadászgörény) 2005 elnevezésű, háromhetes gyakorlaton a szlovén-olasz-magyar vegyes dandár. Az unalomba fullad Hodorkovszkij pere egy moszkvai bíróság szerdán tovább húzta-halasztotta az ítéletolvasást Mihail Hodorkovszkij, a feldarabolt Jukosz olajcég volt vezére és üzlettársa, Platon Lebegyev perében. Irina Kolesz- nyikova bírónő az unalomba fúló felolvasást fél nap után csütörtökre elnapolta. Az amerikai kiilügy a német BT-tagság ellen CONDOLEEZZA rice amerikai külügyminiszter a The Washington Post című lap szerint elutasítja, hogy Németország állandó helyhez jusson az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Független vizsgálatot az üzbég eseményekről aggodalmát hangoztatta, és független vizsgálatot követelt Louise Arbour, az ENSZ menekültügyi főbiztosa az Üzbegisztán! sok száz halottat követelő véres leszámolással kapcsolatban. Hasonló véleményének adott hangot Jack Straw brit külügyminiszter. Megmentené az afrikai erdőket a Nobel-békedíj tavalyi kitüntetettje Pénzügyi alap létrehozását sürgeti az afrikai prdők védelmére a kenyai Wangari Maathai. A tavalyi Nobel-békedíj kitüntetettjét hazájában korábban többször megverték és megfenyegették azért, mert védelmezi az erdőket, és véget akar vetni a korrupciónak. A 65 éves környezetvédő és politikus asszony ezúttal a világszervezet fórumán állt ki tizenegy afrikai ország szószólójaként a fák védelmében, s szorgalmazta azt is, hogy engedjék el az érintett országok adósságait. Wangari Maathai, aki Kelet- és Közép-Afrikában első nőként szerzett doktorátust, rámutatott arra: az adósságok elengedéséMaathait többször megverték vei a szóban forgó államok az erdők védelmét szolgáló anyagi eszközök negyven százalékát saját erőből tudnák fedezni. Ugyanakkor hangsúlyozta: a korrupció magakadályozása érdekében a pénzügyi támogatás folyósítását a legtekintélyesebb nemzetközi szervezetek egyikének kellene ellenőriznie. Maathai nemcsak a környezetvédelem iránti elkötelezettségével tűnt ki, hanem az emberi jogok bátor védelmezője is volt. Szembeszállt Daniel Arap Moi kenyai elnök diktatórikus rendszerével és az elharapódzott korrupcióval. Ezért börtönbüntetésre is ítélték. Argus szemmel figyelik mindenütt a légteret Európában és Amerikában Terrorveszélytől tartva fokozott szigorral ellenőrzik az amerikaiak a légteret Néhány nap alatt már másodszor fordítottak visz- sza utasszállítókat. Az Air France légitársaság Párizs-Boston járatának Bangor légikikötőjében kellett landolnia, majd az Alitalia járatát „térítették el”. Az olasz légi- társaság gépéről a bangori repülőtéren egy „gyanús nevű” utast leszállítottak. Neve szerepel a terrorgyanús személyeket nyilvántartó listán, de az FBI az illető kikérdezése után úgy döntött, hogy nincs miért letartóztatnia. A KLM-nek is meggyűlt a baja az amerikai éberséggel. Az Egyesült Államok nemrég lezárta légterét a holland légitársaság járata előtt. Két gyanús utas miatt tiltották meg, hogy a gép berepüljön az USÁ légterébe, pedig nem is amerikai célállomásra, hanem Mexikóvárosba tartott. Tisztázásra szorul, miként jutottak hozzá az amerikaiak annak a két légiutasnak a nevéhez, akiknek gyanús voltára hivatkozva megtagadták a légtér használatát a holland repülőgéptől. A hatóságoknak csak az Egyesült Államokban leszállni szándékozó légi járatok utaslistájába van joguk betekinteni. Európában is előfordulnak téves riasztások. A német légierő két Phantom F-4-F-es harci repülője kisgépet kényszerített leszállásra. Utóbbi pilótája Wroclawból indult útnak Stuttgartba, s azért keltett feltűnést, mert nem lehetett vele rádiós kapcsolatot létesíteni. A magyar légierő vadászrepülőit viszont egy német kisre- pülőgép rádiójának hibája miatt riasztották. Mint lapunkban megírtuk, a repülésirányítók nem tudták felvenni a kapcsolatot a kétszemélyes repülővel. Kecskemétről két MIG-29-es vadászgép szállt fel és a fertőszentmiklósi leszállásig kísérte a repülőt. ■ Toronyi A.
