Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)

2005-05-19 / 114. szám

4. OLDAL 2005. MÁJUS 19. „Gondolkodjunk globálisan, cselekedjünk lokálisan" Regionális idősügyi konferencia Egerben Folyamatosan növekszik az idős emberek aránya a lakosságon belül. Úgy tűnik, egyre több önkormányzat is­meri fel, hogy az idős emberek életviszonyainak javításában a helyi önkormányzatok mellett sokat segíthet­nek a nyugdíjas érdekvédelmi szervezetek. Együttműködésük az idős emberek javára válik, hangsúlyozta dr. Benkár József, Heves megye főjegyzője. Ez vezette az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Mi­nisztériumot, amikor elhatározta, hogy az idén négy regionális idősügyi konferenciát szervez. Az elsőre, a sok tekintetben hátrányos helyzetben lévő észak-magyarországi régióban került sor. Április végén Egerben három megye - Heves, Borsod és Nógrád - önkormányzati, nyugdíjas szervezeteinek, szociális intézményeinek képvi­selői jöttek össze. Részt vettek a konferencián az esélyegyenlőségi és a Belügyminisztérium képviselői is. A ta­nácskozás egyfajta tapasztalatcserévé szélesedett arról, mit tehetnek a kormányzat, az önkormányzatok és ci­vil szervezetek együtt az idős emberekért. Díj a legjobbaknak Korózs Lajos, az Ifjúsági, Csa­ládügyi, Szociális és Esélyegyen­lőségi Minisztérium politikai ál­lamtitkára arról beszélt, fontos, hogy az idős emberek ne érezzék magukat fölöslegesnek, megma­radjon aktivitásuk, a társadalom ne feledkezzen meg róluk. Meg­találják azokat a közösségeket, ahol hasznossá tehetik magukat, dolgozhatnak, szórakozhatnak, barátokra lelnek, nem nyomasz- sza őket a magány terhe, teljes életet élhetnek. A továbbiakban a Belügymi­nisztériummal közösen alapított és az elmúlt évben első alkalom­mal átadott Idősbarát Önkor­mányzati Díj jelentőségét méltat­ta az államtitkár. Többek között elmondotta, a díj elismerése an­nak a munkának, amellyel az idős embereket segítik, támogat­ják. Arra ösztönzi az önkormány­zati testületeket, hogy a helyi dön­téseiknél, rendeleteik megalkotá­sánál, programjaik kialakításá­nál vegyék figyelembe a települé­sen élő idős emberek igényeit. Az elmúlt évi három helyett az idén már hat díj kerül átadásra. Emellett a minisztérium saját dí­jat is alapít, az Idősekért címmel. Ezt legfeljebb húsz olyan személy kaphatja meg, akik sokat tesznek az idős emberek életkörülménye­inek, szociális, egészségügyi helyzetének javításáért, kulturá­lis igényeinek kielégítéséért A dí­jakat az idősek világnapja alkal­mából adják át, amelyet az idén már az idősek hónapjává szélesí­tenek, ezzel is erősítve az idős tár­sadalom méltóságát, a nyugdíja­sok megbecsülését. Ezt szolgálja az is, hogy a kormány tagjai részt vesznek az idősek ünnepi ren­dezvényein. Szabó Judit Ágnes, a miniszté­rium idősügyi titkárságának ve­zetője a 2004-ben az Idősbarát Önkormányzati Díjra beérkezett pályázatokat értékelte. Mint mondotta, az érdeklődés megle­hetősen nagy volt, százhúsz pá­lyamű érkezett be, amelyek az önkormányzati gyakorlat sokszí­nűségét mutatták. A generációk találkozását sok helyen közös programokkal segítik, másütt egészségügyi szűrővizsgálatokat szerveznek, házi jelzőrendszer­rel „erősítik" az idős emberek biz­tonságérzetét. Új, hasznos gya­korlat a közhasznú munkások megjelenése az idősgondozás­ban. Sok nyugdíjast érdekelnek az életen át tartó tanulás lehető­ségei. Az informatikai pályázatra, amelyet a minisztérium írt ki, hetven jelentkezés érkezett. Dr Győrpál Elemér, a Belügy­minisztérium Önkormányzati Hi­vatal polgármesteri és képviselő- testületi irodájának főosztályve­zetője az innovatív önkormány­zatokról szólt. Arról többek kö­zött, hogy az önkormányzatok és az időspolitika egyaránt nagy vál­tozások előtt áll. Az országban 65 ezer civil szervezet van, köztük jelentős az idősek érdekvédelmé­re alakult szervezetek száma. A mindennapi törődés mellett fon­tos, hogy megteremtsék az idő­sek számára az aktív szereplés lehetőségét Az időspolitika kor­szerűsítése azonban nem csupán idősgondozást jelent, hanem az együttműködés erősítését is az önkormányzatok és a civil szer­vezetek között. Ehhez hozzátar­tozik az önkormányzati ciklus­programok, az esélyegyenlőséget biztosító programok elkészítése, meghallgatva az idősek érdekvé­delmi szervezeteinek tanácsait, ajánlásait. S ami legalább ilyen fontos: a költségvetésben jelenje­nek meg azok a források, ame­lyek a programok megvalósításá­hoz szükségesek. Akár oly mó­don, hogy a helyi vállalkozókat is bevonják az időspolitikai célkitű­zések megvalósításába. Bevált módszerek A konferencia céljának megfe­lelően, mind a három megye kép­viselői közreadták tapasztalatai­kat, az idősellátásban már jól be­vált módszereiket. Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, a megyei idősügyi tanács vezető­je nagy dolognak mondta, hogy az elmúlt másfél évtizedben pá­ratlan folyamat ment végbe az idősellátásban. Mára már kiépül­tek az idős embereket összegyűj­tő, érdekükben eljáró szerveze­tek. Heves megye 119 településén közel 100 nyugdíjasklub alakult, amelyek programok sokaságát szervezik. Az önkormányzatok és a civil szervezetek arra töreksze­nek, hogy hasznosnak érezze magát az idős ember, mert kör­nyezetének szüksége van életböl­csességére, tapasztalataira. A közgyűlés elnöke elismerte, e tekintetben még igen sok a ten­nivaló. Ennek egy része abból az örömteli tényből adódik, hogy az életkor folyamatosan nő. Az len­ne jó, ha az idős emberek minél hosszabb ideig élhetnének meg­szokott, otthoni környezetükben. Ez azonban nem adatik meg mindenkinek. Hevesben a szoci­ális intézmények 1700 férőhely- lyel rendelkeznek és ebből több mint nyolcszáz az idős embere­ké. A jó színvonalú szakmai munka mellett figyelnek arra is, hogy megfelelő környezetben él­jék napjaikat az idős emberek. A hevesi idősotthon rekonstrukció­ja tovább folytatódik és az idén pályázattal szeretne pénzhez jut­ni a parádi otthon is. Sós Tamás azt hangsúlyozta ami egy telepü­lésnek, megyének megoldhatat­lan feladatnak látszik, az sok esetben kistérségi összefogással megoldható. Gondolkodjunk glo­bálisan, és cselekedjünk lokáli­san, mondta. Sebestyén János, a Nyugdíjasok Választási Egyesületének elnöke az idős emberek közéleti tevé­kenységéről szólt. Mint kiderült, Heves megyében 170 nyugdíjas teszi a dolgát a települési önkor­mányzatokban. Már 1998-ban önálló listát állítottak és akkor öten bekerültek az önkormány­zatba. Ismert, hogy az elmúlt év­ben az egyik önkormányzati díjat Heves megye kapta. Ahogy Se­bestyén János mondta ez nagy örömet és nagy felelősséget is je­lent. Azért, hogy az idős korosz­tály megkapja mindazt a segítsé­get, gondoskodást ami megilleti őket. Segít ebben, hogy a nyolc millió forint pályázati pénz 80 százaléka nyugdíjas szervezetek­hez jut. Bujdosó Sándomé, a Nyugdíja­sok Heves Megyei Szervezetének elnöke nem csak arról beszélt, mit várnak a nyugdíjasszerveze­tek az önkormányzatoktól. Mon­dandójának nagy része arról szólt, mit tesznek a nyugdíjas­szervezetek közösségük és önma­guk épülésére. A megye lakossá­gának mintegy 30 százaléka az idős korosztályhoz tartozik. Az önkormányzatok támogatásával, - amelyben élen jár a megyei ön- kormányzat - a nyugdíjasklubok sokat tesznek azért, hogy az idős emberek hétköznapjai örömtelib­bek legyenek. A nyugdíjasok szí­vesen utaznak, kirándulnak, amelyhez az idén 150 ezer forint támogatást kapnak. Rendszeres­sé vált a „Szomszédolás”, a klu­bok meglátogatják egymást, régi szép dalokkal, táncokkal köszön­tik a vendéglátókat. A hagyomá­nyok őrzése, ápolása természetes része programjaiknak. A sarudi aratófesztivál valóságos népün­nepély, Verpeléten pedig október­ben a szüreti hagyományok ele­venednek fel. Az idei október meglepetést is tartogat: egyetlen napon az idős emberek ingyene­sen látogathatják az egri vármú­zeumot. Nagyobb lehetőségek A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Önkormányzat társadalmi­civil kapcsolatairól Csáki Imre, az önkormányzat kabinetirodá­jának vezetője adott számot. Töb­bek között elmondotta: a megyei közgyűlés fontosnak tartja a ci­vil kapcsolatok építését. Borsod­ban közel 3000 civil szervezetet jegyzett be a cégbíróság, bár egy részük hírét-nevét nem tetteik, csupán a papír őrzi. A működő szervezetek lehetőségei azonban egyre nagyobbak a megyében. Miskolcon létrejött az egyesüle­tek és civilek háza. Él a Mecénás alap, amelynek induló tőkéje 30 millió forint volt, ma pedig már 60-70 milliós pályázati lehető­séget jelent a civil szervezetek­nek. A Nemzeti Civil Alapprog­ram az idén 370 milliót ajánl a régióban a civileknek, hogy pá­lyázzák meg. Útra készen - segítséggel Miskolcon 40 ezer idős, 60 éven felüli ember él és ez a lakos­ság közel negyede. Igényeikkel számol az önkormányzat, új szol­gáltatások egész sorát vezették be, mondta Szűcs Erika, a város alpolgármestere, a helyi idősügyi tanács elnöke. Arra törekszenek, hogy a várospolitika egészében érződjön az idősekkel való törő­dés, jóllehet ez nem csupán ön- kormányzati feladat. Munkát ad a civil szervezeteknek, így a vá­rosi idősügyi tanácsnak is. Az idős emberek életminőségének javítását új szolgáltatások egész sora „sietteti”. A Nemzeti Üdülé­si Alapítvány az idén a korábbi­nál nagyobb összegben, másfél milliárd forint értékben bocsá­tott ki üdülési csekket. Több ju­tott a nyugdíjasok üdülésének tá­mogatására is. Csakhogy a ne­héz körülmények között élő, iga­zán rászoruló nyugdíjasok a vi­szonylag szerény önrészt sem tudják megfizetni, nélkülözni. Ezért az önkormányzat támogat­ja ezek pihenését, üdülését. Mint ahogy támogatást nyújt a gyó­gyászati segédeszközök megvá­sárlásához is. Közmunkások se­gítik a nyugdíjasok lakásfelújítá­sát ott, ahol erre szükség van. Tá­mogatást élveznek természete­sen meghatározott keretek között - azok a programok is, amelyek az idős emberek pihe­nését, szórakozását szolgálják. Nógrádi tapasztalatok Hogyan látják a Nógrád Me­gyei Idősügyi Tanács tevékenysé­gét a civil szervezetek? Erről Ozsvár Istvánné, a több mint 60 különböző szervezetet és 15 ezer tagot összefogó Nyugdíjasok Nóg­rád Megyei Képviselete vezetője szólt. A hátrányos helyzetű me­gyékben, mint amilyen Nógrád is, fokozottan érvényesül az öre­gedés hatása. A 60 éven felüliek aránya 2,3 százalékkal magasabb, a havi nyugellátások összege pedig 1461 forinttal alacsonyabb az or­szágos átlagnál. A települések kö­zel 70 százaléka 1000 főnél keve­sebb lakost számlál, közöttük sok az idős ember. A 70 éven felüli férfiak negyede, a nők fele egye­dül él. Ez a helyzet szükségessé teszi az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalkozók ösz- szehangolt munkáját az időspoli­tika kialakításában, megvalósítá­sában. A képviselet arra törekszik, hogy érvényre juttassa az idős társadalmi réteg érdekeit, ellás­sa képviseletét és a biztonságos öregkor megteremtésében part­nere legyen a megyei önkor­mányzatnak, a megyei idősügyi tanácsnak. A szervezet több tag­ja ott van a megyei önkormány­zatban és az idősügyi tanácsban. Módjuk van arra, hogy tapaszta­lataikat, tanácsaikat közreadva részt vegyenek a testületek ren­deletalkotó, határozathozatali munkájában, végrehajtásuk el­lenőrzésében. A megyei ciklus­programban éppen úgy ott van­nak az idősügyi szervezetek ja­vaslatai, mint a szociális szolgál­tatástervezési koncepcióban. Többek között a képviselet is ja­vaslatot tett a házigondozás háló­zatának fejlesztésére, a szociális intézmények korszerűsítésére, az idősotthoni férőhelyek számának bővítésére. A megyei önkormány­zat 150 férőhelyes otthont épít Salgótarján baglyasaljai város­részében, s a salgótarjáni önkor­mányzat pedig emelt szintű ott­hon kialakítására lát lehetőséget a megyeszékhely egy másik vá­rosrészében, Zagyvarónán. Elis­merve az otthoni, egyénre szabott gondozás elsődlegességét, szük­ség van az idősotthonokra. Ugyanis az igénylők száma folya­matosan nő, meghaladja a kilenc- százat a várakozók száma a me­gyében. Emellett a bentlakás, a folyamatos gondoskodás oldja a magányból fakadó depressziót, a társaság, a különböző programok egyfajta biztonságot nyújtanak az idős embereknek. A megyei idős­ügyi tanács több alkalommal is meggyőződött arról, hogy jó szín­vonalú szakmai munka folyik a szociális intézményekben. Ülése­it összekötötte a bátonyterenyei idősotthon, a ludányhalászi reha­bilitációs intézet és a rekonstruk­ció befejezésénél tartó megyei kórház meglátogatásával. A képviselet fontosnak tartja az idős emberek folyamatos tájé­koztatását az érdekükben hozott intézkedésekről, a megyei tapasz­talatokról. Az információnak több, jól járható útja is van Nóg- rádban. Ilyen a megyei lap, a kép­viselet híradója, s ilyenek a kü­lönböző képviseleti rendezvé­nyek. Ozsvár Istvánné elismerés­sel szólt arról, hogy a nyugdíjas­szervezetek megkapják azokat a jegyzőkönyveket amelyek az Or­szágos Idősügyi Tanács üléséről adnak tájékoztatást, hasznos in­formációt. Azonban szükséges­nek mondta a személyes találko­zásokat is. Azt, hogy az országos testület tagjai személyesen is ré­szesei legyenek a megyék, a vá­rosok idősügyi tanácsai munká­jának. Kedvező jel, hogy a salgó­tarjáni tanács következő ülésére Korózs Lajos államtitkárt várják. Felértékelt idősügy Figyelemre méltó gondolatokat adott közre az idős emberekről, az idősügyről Jankovits György, a Nyugdíjasok Országos Szövetsé­gének elnöke. Arról beszélt, mit tehetnek az idős emberek a helyi társadalomért. A demográfiai fo­lyamatok változása felértékeli az idősügyet. Tapasztalható ez kor­mányzati szinten és az önkor­mányzatoknál is erősödik a kész­ség, hogy megfeleljenek a kor ki­hívásainak. De az idős ember is hasznosan szeretne élni, segíteni kell neki ebben, észre kell venni, hogy értékes kötőanyaga a helyi társadalomnak. Kötődik a gyer­mekeihez, a rokonokhoz, a szom­szédokhoz, tanácsaira, kritikájá­ra sokan figyelnek. Közéletisége is példaértékű. Ma már sok településen részese ja­vaslataival, tanácsaival az önkor­mányzati programoknak, munká­jával pedig azok végrehajtásának. Létrehozza saját szervezeteit, ahol ugyancsak beleszólhat a társada­lom dolgaiba, ahol jól érzi magát. Az idős ember életének fontos ré­sze a folyamatosság, a hagyomá­nyok ápolása, de az is, hogy a mo­dernebb kornak megfelelően élje az életét. Jobban akar élni, s előbb vagy utóbb azt is elhiszi, hogy az idős embernek is van jövője. Ma­guk is sokat tehetnek érte, ha akarnak és mernek. ■ V. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom