Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-09 / 81. szám

2 NOGRAD MEGYE 2005. ÁPRILIS 9., SZOMBAT „A jó harcot megharcoltam..Ünnepelt a 60 éves felnőttoktatás Szent Pál sorai olvashatóak a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnáziumban a falra kihe­lyezett II. János Pál pápát ábrázoló kép alatt. „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam. Készen vár rám az igazság koszorúja, melyet azon a napon megad nekem az Úr.” A diákság már kora reggel elmélkedéssel nyitotta napját, melynek során felelevenedett Ka­rol Wojtyla életútja _ A szentatya életét felidéző fo­tográfiákat két mécses lobogó lángja világítja meg a keresztény tanításokat követő intézmény­ben. Köszönjük, szentatya!” - hirdeti az egyik felirat. Akár az egész világon, a ba­lassagyarmati Szent Imre isko­lában is méltóképpen emlékez­tek meg a katolikus egyház fe­jének tegnapi temetéséről. A di­ákság már kora reggel elmélke­déssel nyitotta napját, melynek során felelevenedett Karol Wojtyla életútja. Ezt követően a főplébánia-templomban kö­zös szentmisén vett részt az in­tézmény valamennyi tanulója és tanára, majd az iskolarádió műsora szólt a „remény pápá­járól”, Róma püspökéről, aki szinte szívére ölelte az egész emberiséget. A temetési szer­tartást az osztálytermekben te­levízión követték nyomon a fia­talok, s az adást megelőző per­cekben közösen imádkoztak II. János Pál lelki üdvéért. A ka­tedrákon gyertyák, mécsesek égtek. Meló Ferenc, az intézmény igazgatója beszélt az elhunyt egyházfőről: - Olyan erkölcsi ér­tékeket sugárzott ki magából a szentatya, melyek hívőnek és nem hívőnek egyaránt biztos ka­paszkodót nyújtanak. A fiatatok pápája volt, aki tudott táncolni, énekelni, ugyanakkor képes volt bocsánatot kérni is. Egész életé­ben a békéért és a szegényekért harcolt. Nagyon nagy űrt hagy maga után, s utódjának fel kell nőnie hatalmas életművéhez - mondta az iskola vezetője. Az érsekvadkerti Szent Erzsé­bet Katolikus Általános Iskola diákjai a reggeli tanítási órákon a történelem és hittan szakos ta­nárok és a felső tagozatos tanu­lók segítségével idézték meg a felejthetetlen pápa életútját és gondolatait. Szintén emlékeztek Egyhá- zasgergén is ahol vasárnap óta a Szent József Katolikus Szakis­kola homlokzatán is fekete lo­bogót lenget a szél - tudtuk meg az intézmény vezetőjétől. A gyermekek és a pedagógusok minden reggel három imát mondtak az eltávozott egyház­főért. Tegnap az iskolában nem volt tanítás, de délelőtt fél ki­lenckor Kelemen Zoltán kántor­atya szentmisét celebrált. A szertartást követően a televízió jóvoltából az iskola teljes kö­zössége figyelemmel kísérte a pápa utolsó útját. ÖSSZEÁLLÍTOTTA! SZ. A. ÉS SJC Az ország minden részéről érkeztek vendégek arra a konfe­renciára, melyet „60 éves az iskolarendszerű felnőttoktatás Balassagyarmaton” címmel a Bérczy Károly középiskola ren­dezett április 7-én. Demus Iván alpolgármester köszöntőjében a jelenre szinte kötelező érvényű múlt mellett a tudásközpon­tú társadalom megteremtéséről, az egész életen át tartó tanu­lás lehetőségeinek fejlesztéséről is szólt Balassagyarmat- Európa tőkéje az ember és a humán erőforrás, az esélyteremtő társadalom - emelte ki az alpol­gármester, aki az oktatási és kép­zési ellátás módozatairól, vala­mint a foglalkoztatási lehetőségek bővítéséről szintén beszélt üd­vözlő szavaiban. Sípos János, az Oktatási Mi­nisztérium közoktatási helyettes államtitkára képekkel illusztrált előadása során a közoktatás jövő­képét vázolta fel magyar és euró­pai szemszögből. Elmondta, hogy 2010-re az unió a világ legdinami­kusabban fejlődő, tudásalapú szö­vetsége kíván lenni. - Magyaror­szágon a középiskolát végzettek aránya már megfelel az uniós el­várásoknak, az alapkészségekben viszont jelentős a lemaradásunk - fejtette ki a szakember. 2004-ben a magyar diákok 80 százaléka érettségizik, s több mint 40 száza­lékuk számára megnyílt az út a felsőoktatásba. 12 milliárd forint jut jelen pillanatban az iskolák, óvodák felújítására, s egyik legfon­tosabb célkitűzésünk az esélyte­remtés. A hazai iskolák között nagyfokú differenciáltság mutat­kozik, a szülők szelektálnak az in­tézmények között, s e helyzeten is változtatni kelL A módszertani megújulás szorgalmazása szintén feladatunk. Kevés a gondolkodás­fejlesztés, a problémamegoldás, a kommunikáció, a kooperáció mai oktatási rendszerünkben, s túl sok a lexikális adaL Ne tantárgya­kat, hanem gyerekeket tanítsunk - szögezte le Sipos János, aki a 2007-2013 közti időszak hat­nyolcszoros - az oktatás fejleszté­sére szánt - forrásairól is említést tett. Lavaj Árpád, a Bérczy közép­iskola igazgatója az elmúlt hat év­tized legfontosabb momentumait elevenítette feL 1945 őszén esti gimnáziumi osztály szerveződött a Balassi Bálint Gimnázium épü­letében. Az első tanulók jobbára katonatisztekből, vasutasokból kerültek ki. Az ötvenes évek kö­zepére az estin is, levelezőn is négy-négy osztály működött, az estisek hetenként háromszor, a levelezősök egy héten egy napon látogatták az iskolát. Később a pá­lyamódosítók, a már felnőttként tanulási vágyaikat kielégítők is hallgatói lettek az intézménynek, mely Rétságon és Nagyorosziban is tagozatot szervezett. Dr Korom Géza igazgató már önálló tantes­tületi magot hozott létre, s a vég­ső önállósodás ár. Kiss Gyula ne véhez fűződik. Dr Gulya Pál egy tartalmilag és szervezetileg önál­lósult intézmény élére lépett, s az 1970-es évektől új épületbe költö­zött az iskola. Beindult a szak- és egészségügyi képzés is. Dr Szabó Károly kibővítette az óraadók kö­rét, s az aktivitásra, ízlésnevelés­re, a helyi hagyományok ápolásá­ra helyezte a hangsúlyt. Dr Kele­men István a szécséiiyi tagozatot szervezte meg, a nemzetközi kapcsolatokat, a számítógépek használatát vezette be, s ő adta a Bérczy Károly nevet az iskolának. Lavaj Árpád többek között a nagymarosi és rétsági tagozatok kiépítésére, a pályázatírásra, a szakképzésre, a belföldi kapcso­latokra fókuszál, s az intézmény a második esély típusú hátrány­kompenzációs programba is belé­pett az Országos Közoktatási In­tézettel karöltve. A konferencián Mayer József, Singer Péter és Kiss Judit, az Or­szágos Közoktatási Intézet Iskola- fejlesztési és Integrációs Központ igazgatója, illetve munkatársai a közoktatás területén meglévő ha­tárproblémákat feszegették.' Be­széltek az iskola és a helyi társa­dalom közötti átjárhatóságról, az integrált tantárgyak témaköréről, a tanár-diák kapcsolatról, a tradi­cionális tanárszerep átformálásá­ról Az egyes iskolafokozatok kö­zötti határok fellazítása, a vezetés és a beosztottak szervezeti kultú­rájának fejlesztése szintén szóba került a hozzászólások során. SZABÓ ANDREA Öttel többen Nemti A temetési szertartást az osztálytermekben televízión követték nyomon a fiatalok, s az adást megelőző percekben közösen imádkoztak II. János Pál lelki üdvéért fotó*, rigó tibor Hét hónapon keresztül tartó közmunkaprogramot nyert a település kistérsége, melynek keretében áprilistól öt embert foglalkoztathat a helyi önkormányzat, parkgon­dozási és ároktisztítási munkálatokra. Velük együtt immár tizenkét közmunkás dolgozik a faluban, további két em- ber pedig az idősek gondozásában tevékenykedik. ■ Kiállítás Balassagyarmat A Madách Imre Városi Könyvtárban ápri­lis 11-én, hétfőn, délután négy órától Radies István festőművész kiállítását nyitja meg dr. Csongrúdy Béla közíró, irodalomtörténész. A tárlatnyitón közreműködik Csábi István, Kanyó András, Pemeczky Zsolt. _________■ Á lljon Attila-szobor Salgótarjánban! Díszkút a „magyar nemzet védurával” - Amiből meríteni lehet Szakrális jeientéstartalmú történelmi üzenetet hordoz, testesít meg az a mű­alkotás, amely a tervek szerint Salgótarján szívében, a város egyik legforgal­masabb pontján, az Erzsébet téren fog állni. Bobáiy Attila szobrászművész Attila-díszkútjának várományosa az örökzöldekkel, díszfákkal övezett park, térség. A Széchenyi- és Szent István-emlékművek nyomdokain, most Attila király, s az ő szellemi öröksége gazdagítja, erősíti a történelemhez - s nem titkolt szándékkal, az itt élők számára - a helyhez kötődést is. Miért éppen ő az a kútfő, az az ere­detforrás, amiből érdemes meríteni, er­re válasz a szobrász műve, s hiteles ér­vekkel szintén ezt az igenlést fejezte ki Pap Gábor művészettörténész előadása, amely nemrégiben a Balassi Bálint Me­gyei Könyvtárban hangzott eL Ennek mintegy felkonferálásaként Bódi Györgyivé dr., az intézmény igazgatója Dornyay Bélát idézte az 1929-es Salgó­tarján környéki régészeti feltárásokról, s arról hogy sejtése szerint itt várhatók újabb, mindenekelőtt szkíta-hun lele­tek. Puszta Béla, Salgótarján polgár- mestere pedig a történelmi emlékekre, illetve a helyi, ipari parid szkíta leletek jelentőségére hívta fel a figyelmet. Gon­dolatait azzal zárta, bízik abban, hogy az ügy támogatásra talál a helyiek köré­ben, s így az Erzsébet téren még ebben az évben ott állhat az Attila-díszkút, amely elismert, zsűrizett alkotása Bobáiy Attilának. Egy szemernyi túlzás nincs abban, hogy a tapinthatóan felfokozott atmosz- férájú könyvtári rendezvényen Pap Gá­bor művészettörténész előadása nyo­mán az Attilák voltak a főszereplők.- Attila király történetében kezdettől összefonódik a monda és a hétköznapi valóság, nagyon sok minden a mondá­ból született bele az Attila-képbe, nem is mindig az ő javára - fogalmazott elő­adásában Pap Gábor, aki a történettudo­mány, a művészetek nagyjainak sajátos érvelésével világított rá arra a nyugati szemléletre, amely eltorzította a vezér alakját, s állandósítani igyekezett a róla kialakított negatív képet. Nyugaton ala­kult ki az a meglátás, miszerint legyil­kolta volna öccsét, s ennek semmiféle történelmi alapja nincs - hangsúlyozta a művészettörténész.- Mintegy másfél évszázada folya­matosan azt tanítják nekünk akadémi­kusaink, hogy semmi közünk sincs At­tilához, sem az ő népéhez, a hunokhoz. Ezzel szemben a vele foglalkozó törté­nettudomány máig kiemelkedő jelentő­ségű képviselője, Amadé Thierry nem kevesebbet állít, mint, hogy „Attila-, Ár­pád- és szent Istvánban van megteste­sülve három korszak, melyre a magyar nép hős története oszlik, s e jellemmel tűnnek ők föl a hagyományban, hogy az idők különbözése daczára is egy kö­zös cselekvényre összeműködnek, s egymás fiai nemcsak test, hanem lélek szerint is." „Attila szelleme bolyg e hősköltemé- nyi trilógia fölött. Uralkodik rajta s be­tölti azt nyílt vagy titkos közbejövetelé- veL Mint a magyar nemzet elválhatatlan védura, nem marad idegen attól létének egy fejleményében sem. Midőn a nem­zet változik, ő is vele változik, átalakul vele együtt, s mind ebben övé a fősze­rep.” (Thierry, Amadé: Attila-mondák, Pest, 1864.121. o.)” - Ezt az Attila-képet örökítették ránk a magyar költészet és irodalom nagyjai, Arany János a Buda halálában, Gárdonyi Géza a Láthatatlan ember ben. Hasonlóan előkelő helyet vívott ki magának Attila a Nagy Lajos király számára készült Képes Króniká­ban: hét miniatúra jeleníti meg viselt dolgait. Nem az egymás elleni, ellenke­zőleg, az egymásért való harc örökségét hagyta ránk Attila, s ez jelenik meg ké­pekben is róla. - hangoztatta Pap Gá­bor. S figyelmeztetett arra: nyugati s még ma is élő az a szemlélet, amely csak a Káin-Ábel-i testvéri viszonyt, az egymás rovására érvényesülő uralmat ismeri. Márpedig Attila - akinek lábai előtt hevert az „Örök Város,” Róma - igaz, az észak-itáliai Aquileiát lerombolta, (csak akkor tett ilyet, ha az elkerülhetetlen volt) de Udinét felépítette. S aki a maga­sabb rendű erkölcsiség szellemében cselekedett: nem gázolta le, nem fosz­totta ki Rómát. Képes volt visszafordul­ni. Ezzel a kegyelmi gesztusával pedig nemcsak az ő örökségét nyíltan vállaló Árpád-házi magyar királyoknak szol­gáltatott messzire világító példát, ha­nem a jelenkor hatalmi tébolytól meg­szállt „héjáinak” is. igazságos és em­berséges, vendégeivel szemben engedé­keny uralkodó volt. Élete arra tanít: csak akkor lehetsz igazán győztes, ha magad fölé tudod emelni az ellenséged - fogal­mazott az előadó. Majd hozzátette: em­lékének megörökítése éppen ezért ma időszerűbb feladatnak látszik, mint va­laha. *** Az említett könyvtári rendezvény közönsége az alkotó jelenlétében meg­ismerhette, megcsodálhatta az Attila- díszkút makettjét, amely százhatvan centiméteres magasságával harmada a majdaninak. Ez tehát csaknem öt mé­ter magas lesz! Ám kicsinyített másá­ban is lenyűgöző, Azok befogadásával pedig, amit Bobáiy Attila szobrászmű­vész mondott el az alkotásról, még in­kább az lehet.- Valójában az ősi, az eredetforrást jeleníti meg, amiből meríteni, „táplál­kozni” lehet. A lovon ülő Attilát nyolc­szögletű, cibóriumforma kősátor védi, ez tulajdonképpen keresztelőkápolna és mégsem az... A nyolcból ugyanis, az egyik oszlopot - hogy az uralkodó tere ne legyen zárt - kivettem. így a hét vezér védelme alatt áll Az Attila-díszkút mindenképpen egy szakrális hely, olyan jelentés tartatommal, ami a városhoz, a helyhez kötődést is erősíteni szeretné. Bobáiy Attila nem titkolta: még vívódik a főalak megformálásá val - Attila igazából nem lehetett magas - s épp a napok­ban keresett, s I vett szemügyre i egy arabs lovat, | hogy hűen min­tázza meg - a jel­legzetesen ala­csony, rövid lá­bú, hihetetlen szívósnak ismert állat mását. A valósághű ábrá­zolás igénye és a sajátos látás­mód vezeti a művész kezét, ami gondolatisá­got tolmácsol: az emberiség a lovat mintegy tribünnek, a szellemiség meglépéséhez é eszköznek I használja. A díszkút ! rangot, emel­kedettséget kölcsönöz J majd a be­fogadó térnek. A térnek, amiről - mint Bobáiy Attila mondta - csak a laikus hiszi, hogy kicsi. Hiszen, „mikor le kell tenni valamit, különö­sen megmutatkozik, milyen nagy az a hely, ahol csak megfelelő méretekkel lehet valamit jól megjeleníteni.”- Örvendetes hogy a város gon­dolt arra, hogy itt kapjon helyet a díszkút (amit már Rákóczifalva is magáénak szeretett volna) - jelezte a művész, akinek nem ez az első kútja, de az első olyan, ahol víz fog folyni. Pap Gábor a kö­vetkezőket írta ró­la: „Bobáiy Attila kútterve a 2003- as kecskeméti or­szágos Attila-em­lékkiállítás egyik főszereplője volt. Méltán nyerte el mind a szakma, mind a nagyközönség osztat­lan elismerését Akár­csak korábbi monu­mentális alkotásai ez a terv is önálló hagyo­mányértelmezésről és nagyhatású fbrmakép- zésről tesz tanúbi­zonyságöt.” Sopron és Tápió- szentmárton után Salgótarjánban is álljon Attila- szobor - így szól a művészettör­ténész ajánlá­sa a város­nak. S hozzá­tehetjük: a szo­borra igényt tartó Salgótarján büszke le­het alkotójára és... magára is. A tervet szerint ilyen lesz majd a diszkót Fotó: Gy. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom