Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-06 / 78. szám

4 2005. ÁPRILIS 6., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Ember - világ - Ács Irén fotográfiái Ács Irén fotográfiáiból nyílik kiállítás Ember - világ címmel április 7-én a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. Hollókő, 1959 tikailag is rendkívül változatos­nak ígérkezik. Magától értető­dik, hogy több nógrádi fotográ­fia is ott lesz ezen a tárlaton. Akik megélték az elmúlt kor­szakot, „ellenőrizhetik” Ács Irén fotográfiáinak történelmi, sőt ér­zelmi hitelességét. Akik pedig azóta nőttek fel, a mai publicisz­tikai handabandázásnál jóval ár­nyaltabb képet alkothatnak ma­guknak apáik, nagyapáik küz­delmes világáról. Mi más a foto­gráfia mindenkori szerepe, ha nem az effajta hitelesség. Mi más, ha nem az ember, a világ valódi szépsége iránti elkötele­zettség, amire Ács Irén életműve is példa. B. T. E. A Szécsényből elszármazott nemzetközi hírű fotóművész, Ács Irén Ember - világ című ki­állítása áprüis 7-én délután négy órakor nyílik meg a Magyar Nemzeti Galéria rotundájában, a megnyitóbeszédet E. Csorba Csilla művészettörténész, a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum helyettes főigazgatója mondja. (Kurátor: dr. Jalsovszky Katalin, Kiscsatári Marianna, közreműködött Miszlai Edit, tervezte Hámory László.) A kiállítás létrejötte a Magyar Nemzeti Galéria fenntar­tója, a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támoga­tásának köszönhető. Ács Irén, aki 1924-ben Szé- csényben született és mintegy négy évtizeden keresztül fotóri­porterként dokumentálta a kor­szak történéseit, az emberi sors alakulását idehaza és külföldön az Ország-Világ tudósító­jaként, mindig megkü­lönböztetett figyelmet fordított a nógrádi szülő­helyre, az itt lakók életé­nek hétköznapjaira és ünnepeire. A többi kö­zött neki, fotográfiáinak, kiállításainak, kitűnő fo­tóalbumainak is köszön­hető a világörökséghez tartozó Hollókő-ófalu nemzetközi hírének megalapozása Párizstól, Londontól Jeruzsálemig. Egyébként több albumot is megjelentetett a palóc vidék megejtő szépségű tájairól, kulturális, irodal­mi emlékeiről, hétköz­napjairól. Riporteri élet­műve egy egész korszak hiteles lenyomatát jelenti, mégpedig annak nem­csak magyarországi, ha­nem külföldi, főként a „szocialista tábor”-beli történéseit is ide értve. Korántsem véletlen tehát, hogy Ács Irén csaknem hetven­ezer fotónegatívból álló életmű­vét a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi. Ebből az imponálóan gazdag anyagból ad ízelítőt az április 7- én megnyíló kiállítás, ami tema­m* Biztonságban, 1958 Gyula, 1965 Egy zsidó közösség emlékezete Balassagyarmat A balassagyarmati zsidó kö­zösség emlékezete címmel dokumentumokban gazdag könyv látott napvilágot Ba­lassagyarmaton a Kertész István Alapítvány és a Balas­sagyarmati Zsidó Hitközség kiadásában, Majdán Béla szerkesztésében. A balassagyarmati zsidó kö­zösség emlékezete című kötet megjelenését, amelyet a Tudósí­tás a balassagyarmati micvéről és a műemlék zsidó temetőről... alcímmel látott el a szerkesztő, anyagilag a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nem­zeti Kulturális Alapprogram, a Holocaust Megemlékezések Ide­iglenes Szakmai Kollégiuma, a Magyarországi Zsidó Hitközsé­gek Szövetsége, Schreiber István (Budapest) és Szomor József (Balassagyarmat) támogatta. A könyvborítón a balassagyarmati zsidó műemlék temető sírkövei láthatók. Majdán Béla e gazdagon il­lusztrált dokumentumkötetben annak a II. világháborúban el­pusztított zsidó közösségnek az emlékét idézi, amelyet a legré­gebbiek között tartottak számon Magyarországon, és amely Kö- zép-Európa egyik legnagyobb ortodox zsinagógájával rendel­kezett a holokausztig. Mára en­nek az erős közösségnek alig- alig maradt hírmondója, évtize­dekig nem is igen esett szó róla. Másfél évtizeddel ezelőtt azon­ban olyan kezdeményezések történtek Balassagyarmaton, nem utolsósorban Majdán Béla kezdeményezésére, hogy napja­inkban a város már büszkén őr­zi „egyik legsajátosabb történel­mi értékét”, a zsidó kultúrát. A kötet bemutatja az Ipoly menti zsidó közösség múltjának főbb történeti adatait a török pusztítás utáni új ratelepüléstől a magyar zsidóság úgynevezett „aranykorán” át az első világhábo­rúig. Külön fejez foglalkozik a Horthy-korszak, illetve a nyilas rémuralom történéseivel, a holo­kauszt helyi következményeivel. Végül az érdeklődők megismer­kedhetnek a balassagyarmati zsi­dó örökség legjelentősebb hagya­tékával, az országosan védett mű­emlékké nyilvánított zsidó temető értékeinek együttesébe, amely kultúrtörténeti értékekben is rendkívül gazdag.- B.T.E.­Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója 2000 júniusában fölavatja az Ipoly menti zsidó gyűjtemény és kiállítóterem állandó tárlatát _ Új művek bemutatása NMH-információ Kürthy Hanna és Nagy Márta kiállítása nyílik meg április 13-án Budapesten, a Budai Tankönyvcentrum Galériájá­ban. A két festőművész, Kürthy Hanna és a Balassagyarmaton élő Nagy Márta kiállításának megnyitására a független peda­gógiai intézet szervezésében ke­rül sor április 13-án délután öt órakor a Budai Tankönyvcent­rum galériájában (Frankel Leó út 6.). A tárlatot, amely a két fes­tőművész legújabb alkotásait mutatja be, dr. Feledy Balázs művészeti író ajánlja az érdeklő­dő közönség figyelmébe. A mű­veket április 29-ig tekintheti meg a közönség. Bemutatót tartott egy ipari robot Salgótarjánban Egy gyors mozdulat hátra, határozott lépés balra, lassú for­gás jobbra, majd halk szisszenések sorozata. Bemutatót tart egy ipari robot. Közel tíz év összehangolt fejlesztésének az eredménye az a látványos eszköz, mely kedden délelőtt mu­tatta be tudását a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola tanműhelyében. Középen a robot, mellette a raktár NMH-információ Az igen összetett mozdulat­sorra képes számítógép-vezérlé­sű robot a gépészdiákoknak se­gít megismerni a huszonegye­dik századi technológiákat. A Stromfeld-napok kere­tén belül tartott bemu­tatón az eszköz egy komplett gyártási fo­lyamatot szimulált a di­ákoknak. A robottal tö­kéletesen együttműkö­dő CNC-vezérlésű szer­számgép elkészítette a megrendelt munkada­rabot, a robot ezt el­szállította a méretellen­őrzésre, majd ezt köve­tően felemelte az átlát­szó plexiből készített raktárhelyiségbe, ahol az eszköz a kiszállítá­sig marad. Mindezt gyorsan, pontosan és a megrendelők igénye szerint. Ahogy ez ma, a gazdasági életnek va­lós elvárása. A tíz év forintnyi pályázati pénzt fordí­tottak a fejlesztésre, de a rend­szer hamarosan bővül, egy nyolc férőhelyes számítógépes munkahellyel, ahol a gépészek először a monitoron láthatják az általuk írt parancssoroknak en­gedelmeskedő robotok mozgá­sát. Az intézmény huszonhato­dik alkalommal rendezte meg a Stromfeld-napokat, melyre több volt diák is érkezik alkalmi elő­adónak. alatt, közel húszmillió A robot, utasításra várva FOTÓK: GYURIÁN TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom