Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-06 / 78. szám
4 2005. ÁPRILIS 6., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Ember - világ - Ács Irén fotográfiái Ács Irén fotográfiáiból nyílik kiállítás Ember - világ címmel április 7-én a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. Hollókő, 1959 tikailag is rendkívül változatosnak ígérkezik. Magától értetődik, hogy több nógrádi fotográfia is ott lesz ezen a tárlaton. Akik megélték az elmúlt korszakot, „ellenőrizhetik” Ács Irén fotográfiáinak történelmi, sőt érzelmi hitelességét. Akik pedig azóta nőttek fel, a mai publicisztikai handabandázásnál jóval árnyaltabb képet alkothatnak maguknak apáik, nagyapáik küzdelmes világáról. Mi más a fotográfia mindenkori szerepe, ha nem az effajta hitelesség. Mi más, ha nem az ember, a világ valódi szépsége iránti elkötelezettség, amire Ács Irén életműve is példa. B. T. E. A Szécsényből elszármazott nemzetközi hírű fotóművész, Ács Irén Ember - világ című kiállítása áprüis 7-én délután négy órakor nyílik meg a Magyar Nemzeti Galéria rotundájában, a megnyitóbeszédet E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum helyettes főigazgatója mondja. (Kurátor: dr. Jalsovszky Katalin, Kiscsatári Marianna, közreműködött Miszlai Edit, tervezte Hámory László.) A kiállítás létrejötte a Magyar Nemzeti Galéria fenntartója, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásának köszönhető. Ács Irén, aki 1924-ben Szé- csényben született és mintegy négy évtizeden keresztül fotóriporterként dokumentálta a korszak történéseit, az emberi sors alakulását idehaza és külföldön az Ország-Világ tudósítójaként, mindig megkülönböztetett figyelmet fordított a nógrádi szülőhelyre, az itt lakók életének hétköznapjaira és ünnepeire. A többi között neki, fotográfiáinak, kiállításainak, kitűnő fotóalbumainak is köszönhető a világörökséghez tartozó Hollókő-ófalu nemzetközi hírének megalapozása Párizstól, Londontól Jeruzsálemig. Egyébként több albumot is megjelentetett a palóc vidék megejtő szépségű tájairól, kulturális, irodalmi emlékeiről, hétköznapjairól. Riporteri életműve egy egész korszak hiteles lenyomatát jelenti, mégpedig annak nemcsak magyarországi, hanem külföldi, főként a „szocialista tábor”-beli történéseit is ide értve. Korántsem véletlen tehát, hogy Ács Irén csaknem hetvenezer fotónegatívból álló életművét a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi. Ebből az imponálóan gazdag anyagból ad ízelítőt az április 7- én megnyíló kiállítás, ami temam* Biztonságban, 1958 Gyula, 1965 Egy zsidó közösség emlékezete Balassagyarmat A balassagyarmati zsidó közösség emlékezete címmel dokumentumokban gazdag könyv látott napvilágot Balassagyarmaton a Kertész István Alapítvány és a Balassagyarmati Zsidó Hitközség kiadásában, Majdán Béla szerkesztésében. A balassagyarmati zsidó közösség emlékezete című kötet megjelenését, amelyet a Tudósítás a balassagyarmati micvéről és a műemlék zsidó temetőről... alcímmel látott el a szerkesztő, anyagilag a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Holocaust Megemlékezések Ideiglenes Szakmai Kollégiuma, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Schreiber István (Budapest) és Szomor József (Balassagyarmat) támogatta. A könyvborítón a balassagyarmati zsidó műemlék temető sírkövei láthatók. Majdán Béla e gazdagon illusztrált dokumentumkötetben annak a II. világháborúban elpusztított zsidó közösségnek az emlékét idézi, amelyet a legrégebbiek között tartottak számon Magyarországon, és amely Kö- zép-Európa egyik legnagyobb ortodox zsinagógájával rendelkezett a holokausztig. Mára ennek az erős közösségnek alig- alig maradt hírmondója, évtizedekig nem is igen esett szó róla. Másfél évtizeddel ezelőtt azonban olyan kezdeményezések történtek Balassagyarmaton, nem utolsósorban Majdán Béla kezdeményezésére, hogy napjainkban a város már büszkén őrzi „egyik legsajátosabb történelmi értékét”, a zsidó kultúrát. A kötet bemutatja az Ipoly menti zsidó közösség múltjának főbb történeti adatait a török pusztítás utáni új ratelepüléstől a magyar zsidóság úgynevezett „aranykorán” át az első világháborúig. Külön fejez foglalkozik a Horthy-korszak, illetve a nyilas rémuralom történéseivel, a holokauszt helyi következményeivel. Végül az érdeklődők megismerkedhetnek a balassagyarmati zsidó örökség legjelentősebb hagyatékával, az országosan védett műemlékké nyilvánított zsidó temető értékeinek együttesébe, amely kultúrtörténeti értékekben is rendkívül gazdag.- B.T.E.Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója 2000 júniusában fölavatja az Ipoly menti zsidó gyűjtemény és kiállítóterem állandó tárlatát _ Új művek bemutatása NMH-információ Kürthy Hanna és Nagy Márta kiállítása nyílik meg április 13-án Budapesten, a Budai Tankönyvcentrum Galériájában. A két festőművész, Kürthy Hanna és a Balassagyarmaton élő Nagy Márta kiállításának megnyitására a független pedagógiai intézet szervezésében kerül sor április 13-án délután öt órakor a Budai Tankönyvcentrum galériájában (Frankel Leó út 6.). A tárlatot, amely a két festőművész legújabb alkotásait mutatja be, dr. Feledy Balázs művészeti író ajánlja az érdeklődő közönség figyelmébe. A műveket április 29-ig tekintheti meg a közönség. Bemutatót tartott egy ipari robot Salgótarjánban Egy gyors mozdulat hátra, határozott lépés balra, lassú forgás jobbra, majd halk szisszenések sorozata. Bemutatót tart egy ipari robot. Közel tíz év összehangolt fejlesztésének az eredménye az a látványos eszköz, mely kedden délelőtt mutatta be tudását a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskola tanműhelyében. Középen a robot, mellette a raktár NMH-információ Az igen összetett mozdulatsorra képes számítógép-vezérlésű robot a gépészdiákoknak segít megismerni a huszonegyedik századi technológiákat. A Stromfeld-napok keretén belül tartott bemutatón az eszköz egy komplett gyártási folyamatot szimulált a diákoknak. A robottal tökéletesen együttműködő CNC-vezérlésű szerszámgép elkészítette a megrendelt munkadarabot, a robot ezt elszállította a méretellenőrzésre, majd ezt követően felemelte az átlátszó plexiből készített raktárhelyiségbe, ahol az eszköz a kiszállításig marad. Mindezt gyorsan, pontosan és a megrendelők igénye szerint. Ahogy ez ma, a gazdasági életnek valós elvárása. A tíz év forintnyi pályázati pénzt fordítottak a fejlesztésre, de a rendszer hamarosan bővül, egy nyolc férőhelyes számítógépes munkahellyel, ahol a gépészek először a monitoron láthatják az általuk írt parancssoroknak engedelmeskedő robotok mozgását. Az intézmény huszonhatodik alkalommal rendezte meg a Stromfeld-napokat, melyre több volt diák is érkezik alkalmi előadónak. alatt, közel húszmillió A robot, utasításra várva FOTÓK: GYURIÁN TIBOR