Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-06 / 78. szám

2 2005. ÁPRILIS 6., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Már nemcsak a helyszín, hanem a tervek is megvannak az ősszel épülő új autóbusz-pályaudvarhoz Balassagyarmat A nyírjesi tavak rekonstrukciójának 80 milliós második üteme tavasszal fejeződik be, s további 20-25 millió forintba kerülő pályázati feladat a harmadik ütem megvaló­sítása - mondta Lombos István polgármes­ter, amikor lapunknak a folyamatban lévő, közbeszerzési eljárásokról beszélt. Közbe­szerzési eljárás keretében megpályázta a te­lepülés a 110x68 méteres, villanyvilágításos műfüves labdarúgópálya megépítését, melynek helyét a sportcsarnokkal szemben jelölték ki, s idén augusztus-szeptemberben el is készülhet a létesítmény. A labdarúgó- pálya mellé települ majd a remények szerint az 1200 négyzetméteres területű, egy 25x15 méteres medencéből, illetve egy 11x6 méte­res tanmedencéből álló uszoda a megfelelő kiszolgáló részekkel. Öt társult település: Ózd, Tokaj, Rétság, Szécsény és Mezőke­resztes dönt majd a tervekről. Az uszoda PPP-rendszerben jön létre: egy magánvállal­kozó működtetné 15 évig, a költségekhez 50 százalékban a kormány, 50 százalékban az önkormányzat járulna hozzá, a bevéte­lekkel pedig az önkormányzat rendelkezne. 15 év után az önkormányzat tulajdonába kerül a létesítmény - tudtuk meg a városve­zetőtől. Az új buszpályaudvar területét szintén ki­jelölték, a tervezési munkák befejeződtek, a kivitelezőt pedig közbeszerzési eljárás során választják ki. A 300-350 milliós beruházás ősszel indul meg.- Sajnos a közmunkapályázaton nem nyert a város, s ezzel gyarmaton és a kistér­ségben száz fő 8-12 hónapos foglalkoztatása hiúsult meg. További lépéseket azonban te­szünk az ügyben - mondta a polgármester, aki a művelődési központ, a Balassi gimnázi­um fűtése, a helytörténeti gyűjtemény felújí­tása s az ügyfélszolgáltatás helyiségeinek át­alakítására vonatkozó összevont közbeszer­zési eljárásról is szólt. Lombos István kiemelte a kórház-rekonst­rukció II. ütemének egymilliárd 450 milliós beruházását. Reményei szerint a felújítás 2006 végére befejeződik. A kistérségi több­célú társulás az első ütemben 107, a második ütemben a normatív támogatások kiegészí­tésére 106 millió forintot nyert, s ezen összegből finanszírozzák a pluszként jelent­kező mikrotérségi feladatokat az oktatási, egészségügyi, pedagógiai szakszolgálati és a családsegítő szolgálati területen. Két ütem­ben pályázik Balassagyarmat a város útjai­nak felújítására: a rosszminőségű utak újjá­építésére és a kátyúzásra. A Kondor Ernő utat a víz- és csatornarendszerrel együtt tel­jesen kiépítik, s ezzel egy időben történik meg az utak, járdák kátyúzása. Ez a tervezet a kormány 1+1-es akciójának része, s remél­hetőleg 2006-ig komoly eredmények érhető­ek el. A volt megyeházának tenderdokumen­tációja készül - vállalkozói tőkebevonással kívánja helyreállítani az önkormányzat az épületet.- A nehéz költségvetési helyzetet tekintet­be véve az önhiki-re és a kifejezetten hátrá­nyos pénzügyi helyzetű önkormányzatok számára kiírt pályázatra is benyújtottuk igé­nyünket, s szerencsés lenne, ha a kettő együtt mintegy 300 millió forintot hozna a városnak - tette hozzá Balassagyarmat pol­gármestere. SZABÓ ANDREA A helytörténeti gyűjtemény felújítása is megkezdődhet a közeljövőben FOTÓK; R.T. Európa-kör alakul az Ipoly partján Demus Iván, Balassagyarmat alpolgármestere úgy érzi, a he­lyi ellenzék célkeresztjében első helyen szerepel Mint mond­ta: jelentős negatív kampány folyik ellene. Úgy tartja: ez az ellenzék dolga. Volt, hogy életveszélyesen megfenyegették. Ő azonban nem adja fel, mert szereti a kompromisszumokat- Azt gondolom, kreatív ember­nek tart a környezetem. Évekkel ezelőtt például az én ötletem és kezdeményezésem alapján indult Nógrádból, majd lett országos ün­neppé minden évben a szociális munka napja. A városban orosz­lánrészt vállaltam a főiskolai kép­zés megalapozásában. Demus Iván elhatározta, hogy az uniós csatla­kozás első évfordulója alkalmából életre hívja Balassagyarmaton az Európa-kört.- Mit jelent pontosan a kezdemé­nyezés?- Mielőtt kérdésére válaszolnék, előre kell bocsátanom valamit. Egy egész országot átfogó civil szerve­zetnek vagyok az egyik vezetője. Amiben civilként dolgozom, az idestova nyolc évvel ezelőtt indult, ma minden megyében van egy működő tagozatunk. Ez a szerve­zet a szociális igazgatók magyaror­szági egyesülete, tekintélyes szak­ma és lobbycsapat a szociális ága­zatban. Ezzel azt akarom monda­ni, hogy sok jó tapasztalatom van a civil munka szervezésében, így bátran kezdhetek egy újabb ötle­tem megvalósításához, ami nem más, mint az Európa-kör létreho­zása itt a városban. Fontos megje­gyeznem, hogy az Európa-kör nem riválisa semmilyen más kör­nek, klubnak, szerveződésnek. Olyan gondolat, amely köré meg­szervezhető egy-egy település tár­sadalmilag aktív, érdeklődő rétege pártállástól, vallási hovatartozástól és foglalkozástól függetlenül Egy szabad kezdeményezés az európai gondolat, az európai értékek és a vállalható együttműködés erősítése érdekében. Gyakori találkozást, vé­leménycserét kínál az unió parla­mentjének képviselőivel- Vannak-e támogatói az elkép­zelésnek?- Természetesen. Dobolyi Ale­xandrának, az Európai Parlament képviselőjének megtetszett az öt­let, sőt védnökséget vállalt a kezde­ményezés felett. Elfogadta, hogy az első összejövetelen ő lesz a kör ven­dége és előadója. Témaként a csat­lakozásra váró országok esélyeiről váltanánk szót, különös tekintettel Románia lehetőségeire. Ezt külö­nösen fontosnak tartjuk, hiszen az ott élő magyarok helyzetét, az anyaországgal kapcsolatos viszo­nyát döntően befolyásolja majd a csatlakozás. A képviselő asszony az Európai Parlament külügyi munkájában vesz részt, így pontos információi vannak a helyzetről- Hogyan tervezi a folytatást?- Mint minden önszerveződő, alkalmi közösségnek, természete­sen szüksége van egy szervező csa­patra, ennek összeállítá­sán jelenleg is dolgozom. Azokra szá­mítok első­sorban, akik érdeklődnek az európai uniós tagsá­gunk újabb Demus Iván & újabb jg. hetőségei iránt, akik szívesen informálják a közvéleményt, akik alkotó módon viszonyulnak minden fejlesztési le­hetőséghez, hiszen ebből nyerhet igazán egy-egy település közössége. Olyan kérdések megbeszélésére, sőt kibeszélésére ad lehetőséget, amelyekről széles körben mutatko­zik érdeklődés, és amelyek össze­függnek európai jövőnkkel. Ilyen­nek tartom például a nemzeti fej­lesztési terv második ütemének a települések fejlesztésére ható elkép­zeléseinek megvitatását, sőt saját terveinket Balassagyarmatot és a kistérséget illetően. Elképzelhető­nek tartom továbbá, hogy a politi­kai kultúra normalizálásáért, vagy a kirekesztés, a szegénység elleni fel­lépésért tervezünk közös gondolko­dást. Tervezzük például még az idén egy szlovákiai magyar európai képviselő, Bauer Edit meghívását.- Mikorra várható a balassa­gyarmati Európa-kör első összejőve tele? __- Április második felében várha­tó az első találkozó, a kör megalakí­tása, természetesen időben közel a május elsejei csatlakozási évfordu­lóhoz. Addig még számos egyezte tés van hátra, amely a társak meg­találásától az állandó helyszín kivá­lasztásán át egészen a megvalósítá­sig tart. Az első találkozó feladata lesz többek között annak a felhí­vásnak a közzététele, amelyben kezdeményezzük települési Euró- pa-körök életre hívását, a tartalmi munka kereteinek felvázolását. Hi­szem, hogy aki előre akar lépni, an­nak nyitottnak kell lennie. A nyi­tottság felülemelkedik a szekértá­borokon, erősíti az európai gondo­lat egyetemességét, ugyanakkor válaszokat talál a társadalmi és gaz­dasági kihívásokra, elsősorban ott, ahol az emberek élnek, tehát a tele­püléseken. Az Európa-kör a párbe­széd terepe lesz, a közös cselekvés érdekében. SZABÓ A. A szakma kiváló „ruházati eladófiúja” Különös szakmát választott a Borsosberényben élő Zagyvái László, a balassagyarmati Mik­száth KÉVIG Középiskola végzős diákja. A szakma kiváló tanulója­ként immár jeles szakmunkás-bi­zonyítványt magáénak tudó, „fel­szabadult” fiatalember ruházati- eladó-képesítést szerzett. Minden évben megrendezik az országos szakmai megmérette­tést, melyre idén Kiskunhalason került sor március 9-12-én, A feb­ruári fővárosi elődöntőbe mint­egy hetven ruházati kereskedő ta­nuló jelentkezett az ország min­den részéből. Az írásbeli fordulón kereskedelmi-vállalkozási ismere­tekből, szakmai számításból és ruházati áruismeretből kellett szá­mot adnia a versenyzőknek. Lász­ló - kiváló elméleti és számítási tu­dása révén - ötödikként jutott a 15 fős mezőnybe, az országos döntő­be. A háromnapos megméretteté­sen a gyakorlati ismereteket mér­ték a bírálók. A fiúnak irányított vásárlást, termékbemutatást kel­lett elvégeznie, használati utasí­tást adott és árut ajánlott a vevő­nek. Majd menyasszonyi csoma­got állított össze háztartási textíli­ákból tízezer forint értékben, melyről számlát is készített, vala­Hatvanéves a Április 7-én „60 éves az iskola- rendszerű felnőttoktatás Balassa­gyarmaton” címmel konferenciát rendeznek a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kamarater­mében. 10 órakor Lombos István polgármester mond köszöntőbe­szédet, majd Sipos János, az Ok­tatási Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára tart elő­adást „A közoktatás jövőképe Magyarországon és Európában” címmel. Az elmúlt 60 évről Lavaj Árpád, a Bérczy Károly középis­mint németül beszélt a rövidáruk­ról A szóbelin a vállalkozások költségeiről és a ruházati áruis­mereti kikészítési eljárásokról számolt be öt-öt percben, s a má­sodik legjobb lett az elméletet ille­tően. A felvidéki Garamsallóról szár­mazó fiú ráadásul óriási hátrányt dolgozott le. Mivel alapiskoláját Szlovákiában végezte, s csak ez­után költözött családjuk Borsos- berénybe, csak a 11. osztályban kapcsolódott be a Mikszáth kö­zépiskola ruházati kereskedelmi tanulói közé. Húga is ezt a szak­mát választotta, valójában ő von­zotta bátyját az intézménybe. Másfél év alatt tanulta ki mes­terségét, s Nógrád megyéből egyetlenként került a legjobbak közé, ráadásul a lányok között ő volt az egyetlen fiúversenyző, s is­kolája történetében is ő az első, aki ruházati eladóként ért el ilyen nagy eredményt. Sokat köszönhet kiváló felkészítő tanárainak: Szunyoghné Molnár Marianna ruházati gyakorlatoktatónak, Hu­szár Pétemének, aki a kereskedel­mi és vállalkozási ismereteket ta­nította, valamint Dienes Katalin­nak, a német nyelv tanárának. SZ. A. felnőttoktatás kola igazgatója beszél 12 órakor „Határok nélkül” elnevezéssel Mayer József, az Országos Köz­oktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Központjának igazgatója tart előadást, majd Kőpatakiné Mészáros Mária és Kiss Judit tudományos munka­társak , illetve Singer Péter igaz­gatóhelyettes osztják meg gondo­lataikat a hallgatósággal. A konfe­renciát fórum és az aktuális kér­dések megvitatása zárja. Aranyba mártott olajszag Budahelyi Tibor kiállítása a szerb tempbm galériában A néhány hete 60. születésnap­ját ünneplő Munkácsy-díjas szobrászművésznek, Budahelyi Tibornak nyílt kiállítása a műve­lődési központ által működtetett balassagyarmati szerb templom galériában. Budahelyi a kortárs magyar fémszobrászat kiemelke­dő alakja, a magyar neokonstruk- tivizmus nagy öregje és a honi éremművészet legkiemelkedőbb személyisége. Budahelyi autodidakta mű­vész. 1945-ben Ausztriában szüle­tett, majd Magyarországon 1962- ben végzett géplakatos szakmun­kásként. 1989-ig a Csepel Művek­ben dolgozott szakmájában, az­tán 1969-től a gyár dekoratőrö- seként tevékeny­kedett. A Csepeli Képzőművészeti Szabadiskolában képezte magát, 1974 óta kiállító mű­vész. Első önálló tár­lata 1979-ben volt, azóta szobrászati és grafikai tevékenysége kiemelkedő a magyar kortárs művészetben. A kezdetben grafikus­ként dolgozó alkotó 1976-ban Csiky Tiborral való megismerkedése után tér át a plasztika területére. Csiky a 60-as évek végén indult neoavantgárd művészeti mozga­lom legendás alakja, a konceptuá­lis művészet és a háború utáni konstruktív plasztika úttörője, 1989-ben hunyt el Budahelyi mint hűséges Csiky-tanítvány 1996-ban Munkácsy-díjat kap, majd Weimarban a FIDEM Grand Prix tulajdonosa lesz, éremművé­szetét pedig a soproni biennálé Ferenczy-díja is fémjelzi. Kiállítását Csaeh Gábor művé­szettörténész nyitotta meg, aki Goethét idézve olyan művésznek tartja Budahelyit, aki „képzőmű­vészként költő, de nem poetizál”, vagyis a költészetet jellemző elme­sélő szövegszerűségtől mentes tel­jes vizuális élményt nyújt. „Nem akar többet, mint amit az anyag megenged” - e klasszikus paran­csot szó szerint véve magát az anyagot ábrázolja, így utalva az azt formáló emberre. Géplakatosi munkás gyökerei meghatározzák esztétikai témaválasztását is. Buk­ta Imrével szemben, aki a magyar agráriumból veszi képalkotó tár­gyait és témáit, Budahelyi a nehéz­iparból, a gyári munkások környezetéből, tár­gyaiból. A gyári fémmegmunkálás­ból ismert módon állít elő absztrakt fém- és fatárgyakat, melyeket a kompo­nálás közben emel fel a műtárgyak bi­rodalmába. Nyitott koporsóhoz ha­sonlatos objektjei pedig a privatizá­ció és a csúcs- technológia által már halálraítélt hagyományos kétkezi mun­kásvilágnak ál­lítanak emlé­ket, mintha több száz évvel későb­bi múzeumi vitrineket látnánk megfejthetetlen funkciójú, így szakrálissá váló tárgyakkal egy ré- gészetileg feltárt ipari üzemből Mostani kiállításán kiemelke­dő éremművészetéből - például egyedi éremhangszereiből - nem látíiatunk ízelítőt, mert Csepel és Soroksár városi galériái életműtár­lat keretében köszöntik a 60 éves mestert. A gyarmati kiállítás má­jus végéig tekinthető meg.- SZ. A. ­Folyamatban lévő beruházások

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom