Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-27 / 96. szám

8 2005. ÁPRILIS 27., SZERDA VILÁGTÜKÖR Vita az európai cigányokról hátrányban Beilleszkedésük közös feladatot ad minden országnak Másodszor ültek össze tegnap Brüsszelben az Európai Parlament képviselői, hogy áttekint­sék a romák helyzetét. Toronyi Attila A Lévai Katalin (MSZP) kezdemé­nyezésére életre hívott Roma Fó­rum tájékozódott a kisebbséget ért hátrányos és jogsértő megkü­lönböztetésekről, a beilleszkedé­süket érintő feladatokról. A ma­gyar euro-képviselő, a jogi bizott­ság alelnöke meghívta a tanács­kozásra a civil szervezetek tag­jait, romaügyi szakértőket. Szó esett az Olaszországban végrehaj­tott kilakoltatásokról. A napiren­di pontnál jelen voltak a törvény- sértő intézkedések kárvallottjai, érdekvédelmi intézmények ille­tékesei. A tanácskozás érintette a Szlovákiában és a Koszovóban élő cigányok helyzetét is. Az Európai Parlament külön napirendre tűzi a romák helyze­tét, ennek előkészítését szolgálta a fórum munkája. Négypárti egyetértéssel Mohácsi Viktória liberális EP-képviselő ma határo­zati javaslatot terjeszt be a romák helyzetéről. Kezdeményezése azt a célt szolgálja, hogy az Európai Parlament szenteljen nagyobb figyelmet a témának, s hogy a romák támogatása megfelelő súllyal szerepeljen a 2007-2013 közötti időszak költségvetésében. Magyar kezdeményezésre az Európai Parlamentben is kiemelten foglalkoznak a romákat érintő hátrányokkal Egész földrészünkön a legnagyobb kisebbség Európában mintegy nyolc és fél millió roma él. A nyugat­európai országok közül Spanyolországban (800 ezer), illetve Franciaországban (600 ezer) élnek a legtöbben. Többségük felhagyott az ősi, nomád életformával. Olaszországban évszáza­dokon át jól megvoltak egy­mással a parasztok és a cigá­nyok. Az iparosodás és a ter­mőföldalap csökkenése miatt azonban fokozatosan meg­szűnt a romák gazdasági hát­tere, és földönfutóvá váltak. A romák aránya a kelet- és a közéi :ópai országokban LENGYELORSZÁG CSEHORSZÁG ISZlOVÁKH AUSZTRIA SZERBIA Az észtek az SS-t és nem a győzelmet ünnepük a vörös hadsereg elleni vé­delmi harcok résztvevőinek állítanak emléket a fasizmus feletti győzelem 60. évfor­dulóján Tallinnban. A Győze­lem Napja előestéjén, május 8-án avatják fel az emlékmű­vet, amely Észtország vasból öntött térképét ábrázolja, megjelölve a legfontosabb harci cselekmények helyeit. Az utolsó Szíriái katona is kivonult Libanonból befejeződött a Szíriái csapa­tok kivonása Libanonból az utolsó mintegy háromszáz katona ünnepélyes kivonulá­sával. A 29 éves szíriai kato­nai jelenlét végét búcsúztató hivatalos díszszemlét a Bekaa-völgyben lévő Rajják katonai támaszponton rendezték meg, néhány kilo­méterre a határtól. Ötven év építőmunkáját rombolhatják le ha Franciaország nemmel szavazna az európai alkot­mányra, magára vállalná annak a felelősségét, hogy megszakítja 50 év európai építőmunkáját - jelentette ki Párizsban Jacques Chirac francia köztársasági elnök a francia-német miniszter- tanács keddi ülése után. Orosz állampolgárságot kapott Gyenyikin lánya Vlagyimir PUTYiN orosz elnök orosz állampolgárságot ado­mányozott kedden az orosz- országi polgárháború idején a bolsevikok ellen harcoló híres „fehér” tábornok, Anton Gyenyikin lányának. Marina Gyenyikina 1919-ben született a dél-oroszországi Jekatyerinodarban (a mai Krasznodarban), s napjaink­ban Franciaországban él. Víz alatt a bánáti falvak A tengerhez szokott embert is megdöbbentené a romániai Bánátban a házakkal, fákkal, vil­lanypóznákkal szabdalt vége- láthataüan vízmennyiség látvá­nya. Ótelek határában a Béga- csatorna hídjáról a látóhatár szé­léig kedd délben csak összefüggő vízfelület látszott. A legsúlyosabb a helyzet Jánosfőldén, ahonnan mind a 800 lakost ki kellett me­nekíteni a víz elől. Ótelken sem sokkal jobb a helyzet, a mintegy 800 helyi lakóból már 670-nek kellett kényszerlakhelyet keres­ni. A visszaköltözés reménye még messzebbre került, ugyanis kedd délután Óteleken eleredt a sűrű eső, utánpótlást adva a Bá­nátban már így is több tízezer hektárt elöntött Ternes, Béga és Berzava folyónak. A halálzóna komor valósága Csernobil Sokan meggazdagodtak a tragédiából Visszavetette a fejlődést a végzetes robbanás A pápa napirendje Vatikán XVI. Benedek és a csirkék XVI. Benedek felkereste a falakon kívüli Szent Pál-templomot A CSERNOBILI KATASZTRÓFA mintegy húsz évvel visszavetet­te az atomenergetikát - mond­ja Alekszandr Rumjancev, az orosz atomenergiai hivatal vezetője. Egy sor európai or­szág elállt atomerőmű építésé­től, mások abbahagyták a be­ruházásokat Rumjancev szerint a világ ma kezd ismét visszatérni ehhez az energia- forráshoz. Finnországban nép­szavazás döntött egy új reak­tor létesítéséről, az Egyesült Államokban is újabb erőmű­vek felépítését fontolgatják. Napirenden van a téma Délkelet-Ázsiában is. Rumjancev hangsúlyozza: a csernobili katasztrófát meg­engedhetetlen emberi mulasz­tások okozták, elsősorban az, hogy a kezelők kikapcsolták a védelmi rendszert. Tizenkilenc évvel a ka­tasztrófa után az erőmű és az emberek sorsa is megoldatlan maradt. Csák Elemér A csernobili katasztrófa során öt- százszor annyi radioaktív anyag szabadult ki, mint a hirosimai atombomba nyomán. Ukrajna egyötöde szennyezett lett, Fehér­oroszország is súlyosan károsult. Kétszázezer embert kitelepítettek a reaktor közvetlen közeléből, de a szennyezett körzetben ma is 2,3 millió ember él. Az idősek a fel­szólítás ellenére sem költöztek el. A zárt zónában élnek, önellátók, gyakorlatilag naturális gazdál­kodást folytatnak. A területen viszont rendkívüli módon el­szaporodtak a vadállatok. Mint­hogy vadászati tilalom van ér­vényben, egy sor kihalás előtt álló faj itt telepedett meg. A megsérült erőmű sorsa bizonytalan. Ügyeskedők és élősködők mindent elhurcoltak, a védőcsarnokra elkülönített pénz jó része kézen-közön el­tűnt Az ITAR-TASSZ hírügynök­ség szerint jelenleg 63 vissza­élés miatt folyik eljárás. A katasztrófának mintegy 3,2 millió egészségkárosultja van, közülük egymillió a gyerek. A hivatalosan rokkantnak nyil­vánított ukránok száma 46 ezer, de csak minden második ember pereskedik kártérítésért. A hely­zet romlott azóta, hogy egy tör­vénymódosítás következtében a károsultaknak ígért segélyek és kedvezmények száma leapadt. Róma az amerikaiakat hibáztatja Óriási felháborodást váltott ki Itá­liában a Calipari-ügy újabb fej­leménye. Silvio Berlusconi olasz kormányfő az ügyben tegnap magához kérette a római ameri­kai nagykövetet, hogy magya­rázatot kérjen. Az 52 éves olasz titkosszolgálati ügynököt ugyan­is márciusban amerikai katonák lőtték le, amikor az iraki fogság­ból kiszabadult Giuliana Sgrenát a reptérre kísérte. A vizsgálat mentesítette a felelősségre vonás alól a katonákat. ■ A vizsgálat szerint nem terheli felelősség az amerikai katonákat. A megsérült újságírónő vi­szont azt állítja, hogy előzetes fi­gyelmeztetés nélkül tüzeltek rá­juk. Amerikai indoklás szerint a szolgálatot teljesítő katonák az előírásokat követték, amikor tüzet nyitottak, mert nem volt egyeztetve az olaszok áthaladá­sa a térségben. A vizsgálóbizott­ság amerikai és olasz tagjai nem jutottak egyetértésre, a Penta­gon viszont az olasz titkosszolgá­latra, a halott Caliparira próbál hárítani minden felelősséget. Az olaszok szerint előre tájé­koztatták az amerikaiakat a ki­szabadult túsz hazaszállítását célzó műveletről. Autójuk lassan haladt a bagdadi repülőtérhez vezető úton, hiszen útakadá­lyokat is kerülgetnie kellett. Az amerikaiak közleménye a tör­ténteket úgy adta elő, hogy fi­gyelmeztették az útellenőrző pont felé nagy sebességgel köze­ledő autót. ■ Toronyi A. Joseph Ratzinger bíboros U. Já­nos Pál legközvetlenebb munka­társaként minden bizonnyal tisz­tában volt azzal, hogy a pápaság milyen feszes időrenddel, mun­kabeosztással jár együtt. Való­jában ezért is fohászkodott a Sixtus-kápolnában, nehogy rá essék a konklávé választása. Bátyjával, Georggal azt tervez­ték, hogy együtt vonulnak vissza egy csöndes helyre, ahol közö­sen tölthetik életük alkonyát Hát ennek most befellegzett. XVI. Benedek előjegyzési naptárába máris megannyi bejegyzés, fon­tos tennivaló került. Mindennap reggel fél 6-kor ébred, 6 órakor már elmondja reggeli miséjét a magánkápolnájában. Ez a prog­rampont minden egyes napon azonos. Első munkahete nagyon változatosan telt el. KEDD: io ÓRA: előkészületek a talál­kozókra a kongregációkkal és a pápai tanácsokkal. 13 óra: ebéd vendégek körében. 15 ÓRA: tanácskozás Giovanni Battista Re bíborossal új püspö­kök kinevezéséről. SZERDA: 10.30: általános kihallgatás a Szent Péter téren mintegy ötven­ezer hívővel. 15 óra: megbeszélés Angelo Sodano bíboros-államtitkárral a pápa utazási terveiről. CSÜTÖRTÖK: io óra: megbeszélés Camillo Ruini bíborossal, Róma püspök­ségének vikáriusával. A téma: a római főtemplomok, köztük a Lateráni-bazilikának, Róma püspöke (a pápa) székhelyének birtokba vétele. PÉNTEK: io óra: időpont-egyeztetés a castelgandolfói nyári rezidencia és a pápai gazdaság (45 holstein marha, mintegy 200 csirke) megtekintéséről. SZOMBAT: io óra: szentmise a Szent Péter- dómban. 12 ÓRA: Angelus imádság, vala­mint urbi et orbi áldás. ■ Gyulay Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom