Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-16 / 87. szám
2 NOGRAD MEGYE 2005. ÁPRILIS 16., SZOMBAT Eltűnőben a változatlan világ (Folytatás az 1. oldalról) a konyhán vegyes tüzelésű ipari „masinán” főznek a gyermekeknek. A három angolvécé és a két zuhanyzóhelyiség száma, színvonala sem emelkedett az évek folyamán, s azóta sincs fürdőkád az egykori kastély épületében. A különbség csupán annyi, hogy akkor vaságyakon aludtak, ma fából készült fekvőalkalmatosságon hajtják álomra fejüket a gyermekek. A hálók mérete szinte nem is látszik az emeletes ágyak sűrűjében, mint megtudtuk, a helyszűke miatt csak a nagyobb lányokat és fiúkat helyezik el külön szobában, a kisebbek közös hálóban alszanak. Utoljára 1978-ban nyúltak az épülethez felújítás gyanánt, amikor külső tatarozást végeztek, bár kisebb-nagyobb változtatások folyamatosan történtek. Jelenleg azonban az intézmény semmilyen törvényi előírásnak nem felel meg. SURÁNYNAK MEG KELL SZŰNNIE Tavaly szeptember végén határozatot hozott a megyei közgyűlés, amely szerint „a ciklus második felében kiemelt figyelmet fordít a cserhátsurányi intézmény szükséges felújítására, korszerűsítésére”. Mint azt a Nógrád Megyei Közgyűlés alel- nöke, dr. Balázs Ottó elmondta, mintegy egymilliárd forintos pályázatot nyújtottak be az Európai Unióhoz a teljes épület felújítására, korszerűsítésére, de mivel az EU nem támogatja a szegregált, azaz elkülönített intézményeket, így a pályázat nem nyert. A kistérségi támogatási alaphoz is nyújtottak be pályázatot 110 millió forint értékben, de azt is elutasították. Ez év februárjában azonban arról határoztak a megyei képviselők, hogy a szátoki Százszorszép Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon önálló intézményként megszűnik létezni, jogutódja a cserhátsurányi intézmény lesz, a szátoki tagintézményként működik tovább, feladata a középsúlyos értelmi fogyatékosok általános iskolai, diákotthoni, gyermekotthoni ellátásával bővül. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók gyermekotthoni elhelyezéséről elsősorban a szátoki tagintézményben, a diákotthoni igények kielégítéséről a pásztói intézményben kell gondoskodni. A fordulatot magyarázhatja, , hogy 2005. december 30-ig van működési engedélye a J cserhátsurányi intézmény m gyermekvédelemi ágazatának, amelyet az engedélyt kiadó gyámhatóság jövőre már nem fog megadni, hiszen már ez évben is éves külön engedéllyel működhetett. A településen ugyanakkor az a szóbeszéd járja, hogy valaki szemet vetett az egykori kastélyra. Mákosné Rácz Ella, a tanulmányi képességeket vizsgáló megyei szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője úgy nyilatkozott: a bizottság számára már önmagában konfliktus a gyermekek értelmi szintjének megállapítása, hiszen ha középsúlyosán fogyatékos, akkor nem integrálható, azaz nem oktatható-nevel- hető más értelmi szinten lévő gyermekekkel. Mivel a megyében egyetlen középsúlyos fogyatékosokkal foglalkoztató intézmény létezik - a cserhátsurányi - ezért nem teljesül a szabad iskolaválasztás joga sem. Több szülő is sérelmezte ezt: volt, aki élt a fellebbezés jogával annak érdekében, hogy egy integrált intézménybe kerüljön a gyermeke, de a megyei szülők nagy része inkább megyén kívüli intézményben helyezte el gyermekét. Mindebben szerepet játszott az is, hogy valamennyi szülő aggodalmát fejezte ki a cserhátsurányi állapotok miatt. A másik szülői igény: a lakóhelyhez közeli legyen az intézmény, ezért is merült fel Pásztó és Szátok neve. A bizottságvezető ugyanakkor kiemelte: tény, hogy azok a szülők, akik eleinte tiltakoztak a cserhátsurányi otthon ellen, majd gyermeküket mégis odavitték, most nagy megelégedéssel szólnak az ott folyó munkáról. A gyógypedagógiai, a gazdag módszertani kultúra beláttatta velük, hogy gyermekük jó helyre került, s megszerették az intézményt. 46 DOLGOZÓ, 593 ÉV A megyében négy sajátos nevelési igényű gyermeket P oktató intézmény létezik: Szátokon, Balassagyarmaton, Pásztón és Cserhátsurány-ban. Az el- j ső három település intéz- ( ményében enyhe szintű értelmi fogyatékosokkal foglalkoznak, a középsúlyos fogyatékosokat - a megyében egyedüli módon - csak a cserhátsurányi intézmény fogadja. Egyfajta uniós szorításnak eleget téve azonban hazánkban is csökkentik a szegregációt és növelik az integrációt, azaz a különböző mértékben fogyatékos gyermekek elkülönítése, elválasztása helyett az egységesítés, az összevonás lett népszerű. Ennek kapcsán itthon még a gyógypedagógus szakemberek véleménye is eltérő. A cserhátsurányi intézmény igazgatója, Pistyúr Gábor, helyettese, Bobák Valéria és a gyermekotthon-vezető, Koplányi Árpádné évtizedes tapasztalataik alapján állítják: ezeknek a gyermekeknek egy elfogadó környezetre van szükségük, az állandóságra, ahol minden változatlan. Ami egy ép ember számára őrjítő, az számukra a biztonság: ismétlődő napirendi pontok, ugyanazok az arcok. Évek is eltelnek mire egy-egy gyermeknél egy fokkal előrébb juthatnak. Náluk nem úgy működik, mint egy ép gyermeknél: megszokja, mától Éva néni helyett Agi néni van... Itt mindez egy görcsös meg nem értést eredményez. Az állandóság az életük, csak így tudnak sikereket elérni, csak így lehet őket motiválni. Nem lehet őket nagy kihívások, nagy változások elé állítani, mert az tragédiát eredményezne: az ő reagálá* suk az agresszió saját maguk és környezetük ellen. Reggel hattól este fél hétig kell állandóan foglalkozni velük, ők nem tudnak önállóan elfoglaltságot találni maguknak, egyfolytában felügyeletre szorulnak. Ugyanakkor vannak gyermekek, alak tudnak önállóan tájékozódni: ismerik a falut is, tudják ki, hol él, ismerik a falubeli gyermekeket. Hárman-négyen Ék-* még a templomba is el tudnak egyedül menni. Æ.i Az intézmény lakói elfogadják, szeretik egymást, a nagyobb pá- tyolgatja a kisebbet, próbálnak segíteni egy- m á Az intézmény lakóinak legtöbbje képtelen az önálló életvitelre Az eltelt ötven év alatt ezer szállal fonódott össze a település és az intézmény. A 46 dolgozó szinte mindegyike cserhátsurányi, akik összesen 593 évnyit dolgoztak már le a régi kastély falain belül. SZÜLŐK ÉS VÉLEMÉNYEK- Arra nem gondolnak, hogy itt nincs más munkalehetőség, csak az intézet? Mi nem akarjuk, hogy bezárják - fogalmazta meg egy falubeli járókelő. Dobos Erzsébet, a szülői munkaközösség elnöke elmondta: nem akarják, hogy a gyermekük enyhén fogyatékosokkal együtt legyen, hiszen korábban már sikerült rossz tapasztalatokat szerezniük. Hatalmas a különbség közöttük, a ma Cserhátsurányban élők nem tudják magukat megvédeni, még segítséget sem tudnak kérni.- Nem akarjuk, hogy gyermekeink célpontjai legyenek a jobb képességű gyermekeknek - mondja. Fehér Anna, a 17 éves Zsuzsanna édesanyja elmondta: két éve járnak Cserhátsurányba, s tény: az intézmény nem éri el az uniós szintet, de ilyen alapon az iskolák egyharmadát be lehetne zárni. A Mihálygergén élő anyuka minden pénteken haza- 4 viszi a lányát. BPH M a biztonságot, a változás legtöbbjüknél stresszes reakciókat okoz FOTÓI «.T. Fejlesztési irányok közoktatásunkban BAtonytkrknyk A kistelepülések oktatási problémáiról, valamint a közoktatás fejlesztésének legfontosabb irányairól tartott sajtótájékoztatót Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. nagyobb esélyeket teremteni a kistelepüléseken élő gyermekeknek. Az oktatás olyan közszolgáltatás, amelyet elsősorban a gyerekek igényeihez és lehetőségeihez igazítva kell megszervezni - hangsúlyozta Arató Gergely. Az államtitkár elmondta, hogy ezért támogatják a kistérségi feladatellátást, együttműködést a közoktatás területén. Ez számos olyan rugalmas modellt jelent, amely lehetőséget teremt arra, hogy az iskola, vagy legalább egy része megmaradjon minden településen, ugyanakkor a gyerekek hozzájussanak a lehető legjobb oktatáshoz, a megfelelő szakmai ellátáshoz és eszközökhöz.- A kormány idén hatmilliárd forintot fordít az új többcélú kisAz államtitkár szerint világosan látható, hogy napjainkban nagyon sok problémával küszködik az oktatás a kistelepüléseken. Egy PISA-vizsgálat szerint például az országos átlagnál 30 százalékkal alacsonyabb a falvak iskoláiban tanuló diákok teljesítménye. Hasonló tapasztalatok szűrhetők le a népszámlálás adataiból is: a kistelepüléseken élő szülők egynegyede elviszi gyermekét az ottani iskolákból. Az ötszáz fő alatti lakosságú községek nagy részében nincs saját iskola.- Arra keresünk megoldást, hogyan lehet jobban felhasználva a meglévő anyagi és szellemi forrásokat kitörési lehetőségeket, térségek megalakításának támogatására, valamint 9 milliárd forintot arra, hogy a már működő kistérségek megkapják a feladat- ellátások szükséges normatív finanszírozási lehetőségét. Természetesen szükség van arra is, hogy minden kistérség megkaphassa a megfelelő szakmai tanácsot, segítséget abban, hogyan érdemes megszervezni a saját oktatását - fejtette ki Arató Gergely, hozzátéve: - Minden egyes kistérség más, mindegyikben az ottani sajátosságok figyelembevételével kell kidolgozni a lehető legjobb feladatmegoldási lehetőséget.- Az Európai Unió támogatásával, a nemzeti fejlesztési terv keretében elindult egy olyan munka, ami választ kínál arra a helyzetre, amit minden iskolában tapasztalunk: másfajta körülmények közül kerülnek be a gyerekek áz iskolába, és másfajta feltételekre kell őket felkészíteni mondta az államtitkár, aki szerint elsődleges, hogy a diákok használható tudást kapjanak. Ezt a célt szolgálja a már elkezdődött fejlesztőmunka: a képesség-, vagy kompetenciaalapú nevelés. Arató Gergely elmondása szerint a rendelkezésre álló összeg kétharmadát arra költik, hogy az iskolákhoz és az egyes pedagógusokhoz is eljussanak ezek az új módszerek.- Azt is elérhetjük, hogy ez a tudás, képesség eljusson minden egyes gyerekhez, Minden gyermek fontos, minden gyermeknek esélyt kell kapnia az oktatási rendszerben! - hangsúlyozta az államtitkár.- Nagyon örülök, hogy a bátonyterenyei önkormányzat törekvéseiből érződik az a fajta szolgáltatási szemlélet, amellyel a gyerekek számára jobb esélyeket teremthetnek - zárta gondo- latait Arató Gergely.__________■- Ha Zsuzsanna Szátokra kerülne, jóval több időbe és négyöt átszállással telne az utazás. Balázs anyukája, Szegner Fe- rencné úgy fogalmazott: szeretné, ha 15 éves fia Surányban maradna, hiszen ott jól érzi magát. A mátramindszenti Varga Tibomé is hangot adott aggodalmának:- Pásztóról került ide a 15 éves lányom, nagyon agresszív volt, de itt jól érzi magát, nincs vele gond. Most vigyem át megint egy másik intézménybe? Nem beszélve arról, hogy száz kilométert kellene utaznunk kéthetente, amikor hazajár - hangsúlyozta az aggódó szülő. Murányi Sándor, a Nógrád Megyei Gyógypedagógiai Intézmények igazgatói munkaszövetségének vezetője úgy fogalmazott: az integráció ha nem is önként vállalt - Nyugatról jövő irányzat - létjogosultsággal bír, de nem azonnal és nem átmenet nélkül.- Szakmai meglátásom szerint a középsúlyos gyermekek elválasztása jobb megoldás. Lehet, hogy a másság elfogadtatására egy jó eszköz az összevonás, de egy értelmi fogyatékos miért érezné jól magát az egészségesebbek között? - tette fel a kérdést, majd hozzátette: való igaz, hogy a cserhátsurányi épület semmiféle emberi léptékű normának nem felel meg, de támogatásért talán nem az EU- alapokhoz kellett volna fordulni, hanem országos pályázatokat kellett volna beadni. Dr. Balázs Ottó úgy nyilatkozott: az intézményrendszert egészében kell nézni, s a négy intézményből annyit fenntartani, annyi dolgozóval, amennyi szükséges. Nem kizárt, hogy nem lesz mindenkinek munkahelye, de megpróbálnak segíteni az elhelyezkedésben a megyei intézményeken belül. Az alelnök elmondta továbbá, hogy a szátoki otthont nemrégiben újították fel, a pásztói rendeltetésszerűen épült, a cserhátsurányi pedig már olyan állapotban van, hogy működési engedélyt sem kaphat jövőre. Hangsúlyozta, hogy álláspontjuk szakmailag nem kifogásolható, s elismerve a Cserhátsurányban zajló szakmai munkát elmondta: az a szeretet, amely- lyel ott foglalkoznak a gyermekekkel, sok mindent pótol. SZELES ENIKŐ Döntés a fél év végén (Folytatás az 1. oldalról) nagy projektek esetében abszolút prioritást kíván adni a 21-es út teljes négysávosításának, amely nemcsak Nógrád megye, hanem az egész észak-magyarországi régió egyik legfontosabb projektje.- A 2004-2006. között uniós támogatással megvalósítandó nemzeti fejlesztési terv öt operatív programot célzott - mondta Szabó György. - Ennek az egyik programja a regionális operatív program (rop), amelyre kilenc jogcímen lehet pályázni. Megfelelő minőségű és darabszámú pályázat érkezett, jó és még jobb programok között lehetett választani. A regionális fejlesztési tanácsnak itt nincs döntési joga, ezt kormányzati szinten bírálják eL A mi szerepünk ebben az, hogy regionális fejlesztési tervet fogadtunk el, amely irányt szabott a pályázatoknak, és a tanácson belül egy önálló divízió végezte az előzetes értékelést. Az operatív programok közül a rop-ot illetheti elsőség: joggal véljük, hogy az összes beadott pályázatról megszülethet a döntés az első félév végén, ami azt jelenti, hogy a támogatási szerződések nagy részét is megköthetik, így év végéig számos beruházás el is indulhat. Szabó György a rop gyenge pontjának nevezte a barnamezős beruházásra vonatkozó kiírást: mint mondta, a feltétel- rendszer olyan kitételeket tartalmaz, amelynek kevesen tudnak megfelelni. így hiába magas a régióban a barnamezős területek aránya, nem tudtak pályázni: a feltételrendszer szerint 40 hektáros, egybefüggő terület a követelmény, amelynek a régió egyetlen városa sem tud megfelelni. Ezért indít a regionális tanács egy modellprogramot, s a beérkező pályázatokat saját keretéből támogatja 2005-ben és 2006-ban. HEGEDŰS RENAULT Laguna Espace \ EL S MIS új modelljeit már a premier előtt láthattákaz érdeklődők a hatvani Képe Tibor által- m N—1 vezetett szalonban. X
