Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-13 / 84. szám

4 2005. ÁPRILIS 13., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Közel 400 milliós foglalkoztatási támogatás Nógrád megyében A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal nyertes európai uniós pályázata A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerő­forrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Irányító Hatóság: Esélyteremtés a foglalkoztatásban (EQUAL Program 2004.) pályáza­ti kiírás „E” komponensének 16 magyarországi nyertese között van a „Let us into your life - and the worU shall be opened!”, azaz „En­gedj be az életedbe, és mi kitárjuk előtted a világot! ” elnevezésű pro­jekt A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal országos szinten is pél­daértékű, nyertes európai uniós pályázatáról Deák Edit, a projekt koordinációs és kommunikációs vezetője, a Nógrád Megyei Köz- igazgatási Hivatal gazdasági és szervezési főosztály szervezési osz­tályának főosztályvezető-helyettese ad tájékoztatást A sikeres projekt elkészítése jól példázza a közigazgatási hivatal 2004-ben elkezdett, széleskörű eu­rópai uniós tevékenységét, amely­ről már korábbi lapunkban (2004. július 21.) részletesen beszámol­tunk. A tavaly elkezdett intenzív európai uniós tevékenység az idén meghozta gyümölcsét: a hivatal - mint pályázó - által elnyert 394 millió forint az európai uniós EQUAL projekt maximálisan meg­ítélhető támogatási összege. Ezek szerint tehát sikerült nemcsak jól, hanem kiválóan teljesíteni a pályá­zati kiírásban rögzítetteket?- így igaz, az előkészítő sza­kaszban (12 millió forint) is és a végrehajtási szakaszban (382 mil­lió forint) is a megítélhető maximá­lis támogatási összeget sikerült el­nyernünk, összesen tehát 394 mil­lió forintot. Ebből is látszik, hogy igen nagy volumenű elképzelés megvalósítására vállalkozunk. Az EQUAL program a Magyar Köztár­saság és az Európai Unió támoga­tásával valósulhat meg megyénk­ben.- Milyen téma köré épül a pro­jekt?- Az EQUAL program az Euró­pai Unió egyes térségeiben, a fog­lalkoztatásban megvalósítható po­zitív változásokat célozza meg. Nógrád megye munkaerő-piaci sa­játossága nem igényel részletes be­mutatást. A foglalkoztatás ala­csony szintje, a magas inaktivitás, a munkaerő-kereslet és -kínálat struktúrája közti eltérések, a loká­lis munkahelyhiány, az egészségi problémák, a hiányos képzettség, illetve a fiatal intellektuális réteg el­vándorlása sajnálatos módon már ismert tények. Megyénkben nem csupán a munkanélküliek és az inaktívak száma magas, de össze­tételük is kedvezőtlen. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy nem növelhe­tő a foglalkoztatottság a foglalkoz­tatási potenciált jelentősen befolyá­soló tényezők javítása nélkül.-Kika projekt célcsoportjai?- Nógrád megye egyik legsúlyo­sabb problémája a magas munka- nélküliség. A munkanélküliségi rá­ta országos átlaghoz képest ki­emelkedő, különösképpen Salgó­tarjánban és térségében magas. A munkanélküliek jelentős részét al­kotják itt is a különböző fogyaté­kossággal élők és a megváltozott munkaképességűek. Munkaválla­lási esélyeik kedvezőtlenek, a szá­mukra nyújtott szolgáltatások el­maradnak a szükségleteiktől Nem megoldott speciális képzésük és foglalkoztatásuk, a közintézmé­nyekbe történő eljutásuk, az ottani ügyintézés. Mindennapi életvite­lük segítéséhez társadalmi összefo­gás szükséges. Mindezen problé­makör feltérképezése után jutot­tunk el azon megállapításunkhoz, hogy csak helyi programon alapu­ló, innovatív elemeket magában foglaló képzési és foglalkoztatási struktúra, illetőleg módszertan ki­dolgozása képes megoldani a spe­ciális problémákat. A Nógrád Me­gyei Közigazgatás Hivatal több al­kalommal készített felmérést a közhasználatú épületek fizikai akadálymentességének állapotáról. A megyei helyzet elkeserítő: a me­gyében a közhasználatú épületek mintegy 91%-ában nem biztosított az akadálymentes közlekedés. A KSH és a háziorvosok felmérése alapján több mint 1000 hallássérült ember él a megyében. Számukra nem a fizikai, hanem a „verbális rámpa” megteremtésére van szük­ség, azaz a jelnyelvi tolmácsok be­vonására, az akusztikus informáci­ók vizuális megjelenítésére és az indukciós hurokerősítők alkalma­zására. A megye közintézményei­ben szinte teljes mértékben megol­datlan ezen speciális eszközök al­kalmazása. A vakok és a gyengén- látók szempontjából hiányoznak az intézményekből a közlekedést segítő fizikai eszközök kiépítése: a megfelelő jól tapintható, speciális táblák és akusztikus egységek fel­szerelése. Az általunk kidolgozott és megvalósítandó projekt ezeken a hiányosságokon egységes kere­tek közt kíván enyhíteni. A fogyaté­kossággal élő emberek a társadal­mi kirekesztődés szempontjából rendkívül veszélyeztetett csopor­tok közé tartoznak, különösen nagy hátrányaik vannak a munka­erő-piaci részvétel tekintetében. Bár a fogyatékos személyek jogai­ról és esélyegyenlőségük biztosítá­sáról szóló törvény (1998. évi XXVI. tv.) alapján a fogyatékos em­berek lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoz­tatásra jogosultak, munkaerő-piaci jelenlétük marginálisnak mondha­tó. A tartós egészségügyi problé­mával élő, illetve fogyatékos embe­rek munkaerő-piaci lehetőségei erősen behatároltak, jelentős ré­szük különféle járadékokból él, il­letve eltartott. Az általunk létreho­zott fejlesztési partnerség ennek a csoportnak a megsegítésére jött lét­re, integrált foglalkoztatásuk meg­valósítására, valamint az ezt segítő akadálymentes környezet kialakí­tására az életvitelükhöz elengedhe­tetlen területeken.- Milyen sajátosságai vannak az említett célcsoportnak?- A fogyatékkal élők egy rendkí­vül heterogén, a sérülés mértéke és típusa alapján eltérő szükségletek­kel és képességekkel rendelkező csoportot foglal magába. Ez kettős stratégiát indokol Egyrészt integ­rált foglalkoztatást, a nyílt munka­erőpiacra való belépést, illetve visz- szalépést, amely megvalósítására az igényekhez alkalmazkodó kép­zésekre van szükség. Másrészt szükséges a védett foglalkoztatás intézményrendszerének korszerű­sítése, azaz új típusú foglalkoztatá­si formák kidolgozása, a meglévő intézmények funkcióinak kibőví­tése. Szükség van továbbá egy köz­tes munkaerőpiac kialakítására, ahol megszerezhető a nyűt mun­kaerőpiac követelményeinek meg­felelő jártasság és tapasztalat.- Ezek szerint tartalmaz a prog­ram képzési elemeket is?- Igen, a fogyatékos emberek munkaerő-piaci hátrányaiért az oktatási rendszer hiányosságai is felelőssé tehetők: az integrál okta­tás nem megfelelő hozzáférhetősé­ge, a fizikai és a verbális akadály- mentesítés hiánya. A speciális szakképzésben elérhető szakmák köre egyrészt korlátozott, másrészt nem felel meg a munkaerő - piaci elvárásoknak. A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos előítéletek a társadalmi élet szinte minden te­rületén, így a munkaerőpiacon is megnyilvánulnak. Foglalkoztatá­suk jelentős színtereként ezért csak a védett szervezetek jelenhet­nek meg. A projektünk - az integ­rált munkahelyre történő bekerülé­süket segítő - több képzési blokkot tartalmaz, amelynek során a cél­csoport tagjai gyógymasszőr, jel­nyelvi tolmács, szociális gondozó és ápoló, valamint ügykezelő titká­ri képzésekben vesznek részt. Összesen mintegy 70 fő folyama­tos képzése történik meg a prog­ramban.- Milyen szervezetek együttmű­ködésével tudják megvalósítani ezt a rendkívül összetett projektet?- A héttagú fejlesztési partner­ség kialakításában és működésé­ben fontos szempont az egyenlő­ség és a partnerségi elv. A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal ugyan a fejlesztési partnerség veze­tője, de minden résztvevő partner szervezet egyenrangú módon, a pályázatban meghatározott fel­adat- és forrásallokáció szerint vesz részt a program szakmai megvaló­sításában és részesül a felhasznál­ható eszközökből A fejlesztési partnerség tagjai az Ezüstfenyő Idősek Otthona, a Szent Lázár Me­gyei Kórház, a Mozgáskorlátozot­tak Egymást Segítők Egyesülete, a Csend Hangjai Alapítvány, a Kani­zsa Dorottya Egészségügyi Szak- középiskola és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ A támogató partnerek közt szerepel az esély­egyenlőségi kormányhivatal, a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda, a Salgótarjáni Városi Televízió, az ILS Nyelvisko­la és az Agria Humán Regionális Jelnyelvi Tolmácsszolgálat. Vala­mennyi szervezetnél célként jele­nik meg az akadálymentes környe­zet kialakítása, és a célcsoport tag­jai számára az egyes szolgáltatá­sokhoz való hozzáférés lehetősé­gének biztosítása. Minden partner szervezetre szükségünk van, mert mindegyik más és más módon ké­pes hozzájárulni a program sikeré­hez. A partner szervezetek mű­ködnek közre a célcsoportok kivá­lasztásában, a képzésükben és az integrált foglalkoztatásuk megvaló­sításában, a program megfelelő színvonalú médiaszereplésében.- Milyen szakaszban tart jelen­leg a projekt?- 2005. január 16-án megkezdő­dött a közel fél éves előkészítő sza­kasz. Rengeteg feladatunk van már ebben a szakaszban is. Felvettünk a kapcsolatot több opcionális nem­zetközi partnerrel és dolgozunk a projekt működési feltételeinek tel­jes körű kidolgozásán, a fejlesztési partnerség véglegesítésén. A többi magyarországi nyertes pályázatok­hoz képest táján lépéselőnyben va­gyunk, hiszen mi már a pályázat beadásakor részletesen elkészített és modellezett programot mutat­tunk be, jól megválasztott és át­gondolt koncepció, képzési és fog­lalkoztatási tematika, ütemterv és nemzetközi hospitációs rendszer előterjesztésével Feladatunk még ebben a szakaszban a nemzetközi szerződés, a TCA megkötése. Az unió ajánlása szerint el kell készíte­nünk és át kell dolgoznunk a szak­mai munkaprogramot és ütemter­vet is (a partnerség saját szmsz-e, logikai keretmátrix, kommunikáci­ós szabályzat), és szükséges továb­bá a végrehajtási szakasz költség- vetésének át-, illetve részletes kidol­gozása. Mindezeken túl a projekt­menedzsment tagjaira szinte min­den héten újabbnál újabb szakmai képzések várnak az OFA EQUAL Nemzeti Programiroda szervezé­sében (pl: pénzügyi, közbeszerzé­si, szerződéskötési, TCA, tapaszta­latátadási). Március elején Berki Judit vezetésével lebonyolítottunk egy - a meglévő partnerséget erősí­tő - három napos együttműködési tréninget, valamint a projektme­nedzsment tagjai olasz partnerrel folytattak sikeres nemzetközi tár­gyalásokat Rómában. Túl vagyunk az első médiaszereplésen, beszá­moltunk a projekt indításáról a Sal­gótarjáni Városi Televízióban. Áp­rilis elején pedig egy háromoldalú nemzetközi tárgyalásra készü­lünk, immár egy osztrák partner­rel kiegészülve.- Milyen szerepe van a program megvalósításában a nemzetközi partnereknek?- Április végére célként tűztük ki a végleges együttműködést meg­alapozó, többoldalú nemzetközi szerződés megkötését, hiszen a projekt során a nemzetközi part­nerekkel közösen fogunk ajánláso- kat megfogalmazni az Európai Unió érintett szakpolitikái számá­ra. Ez az EQUAL program egyik végső célja is, és ezáltal tud tevé­kenységünk globális hasznossága megmutatkozni. A program végre­hajtása a hivatal számára egyúttal egy tanulási folyamat is. Olyan ta­pasztalatok szerezhetők a hazai és a nemzetközi partnerek által, ame­lyek részévé válnak a további mű­ködésünknek, minőségi változást eredményezhetnek. Felismerhető­vé válhat a közigazgatásban is a különböző profilú szervezetek együttműködésében, tevékenysé­gük komplementaritásában rejlő lehetőségek és a hosszabb távú együttműködés jövőképe. Köz­ponti költségvetés által finanszíro­zott területi államigazgatási szerv­ként éves költségvetésünk megha­tározott keretek közé szorítja a hi­vatalt. Bár a működési költségek egy része központilag biztosított, a saját igényű fejlesztésekre alig ma­rad forrás. A belügyminisztériumi ágazati stratégiában viszont egyér­telműen megfogalmazásra kerül­tek olyan közigazgatási célok és in­novatív elemek, amelyek megvaló­sítását pótlólagos források felkuta­tása nélkül hivatalunk sem tudná végrehajtani (pl: informatikai fej­lesztések, továbbképzések előírt bevételi kötelezettsége, ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, haté­kony és költségtakarékos közigaz­gatás működtetése).- Kik működtek még közre a pá­lyázat elkészítésében, hogyan ké­szült a pályázat?- Különösen büszkék vagyunk arra, hogy a projektmenedzser személyén kívül nem használ­tunk fel külső segítséget és csak a projektmenedzsment tagjaira tá­maszkodtunk. A projektmene­dzser Berki Judit, a Nógrád Me­gyei Esélyegyenlőségi Kormány- hivatal irodavezetője, a projekt­menedzsment tagjai közül pedig- a személyemen kívül - Langár Ágnes, a hatósági főosztály főosz­tályvezető-helyettese, Sarecz Emese, a gazdasági és szervezési főosztály pénzügyi osztályának főosztályvezető - helyettese és Godó Tímea, a hatósági főosztály előadójaként működött közre a pályázat sikeres elkészítésben. A mellékletekkel együtt 700 oldalt kitevő pályázati anyag elkészítése igen koncentrált és nagy erőfeszí­tést igényelt, a munka a 2004. szeptember 15-i - pályázatbeadási- határidő előtt szó szerint éjjel­nappal folyt. A pályázati előkészítő szaka­szában, tehát a jelenlegi munká­ban pedig - a már említett szemé­lyeken túl - nemzetközi koordiná­ció terén dr. Mótyán János, a ható­sági főosztály főosztályvezetője, a nemzetközi tárgyalások idegen nyelvű lebonyolításában pedig Muzsnay Ágnes, a törvényességi ellenőrzési főosztály tanácsosa működik aktívan közre.- Többek szerint igen bonyolult az európai uniós támogatások rendszere. Sokan főként a pályá­zathoz benyújtandó dokumentáci­ós követelmények, illetve a pénz­ügyi elszámolás bonyolítása során ütköznek nehézségekbe.- Egy-egy forrásigényes inno­vatív cél megjelölése után nem árt előzetes figyelmet fordítani ar­ra, hogy onnan igényeljünk forrá­sokat, ahol azok valóban rendel­kezésre állnak. Az Európai Unió költségvetése ilyen. Valóban nem elegendő egyetlen papír kitöltése a működéshez vagy fejlesztéshez szükséges források igényléséhez, az EU-s források lehívásához. Igen, oda kell ülni az íróasztal­hoz, a számítógép elé, fel kell venni a telefont, érdeklődni kell, ki kell választani a lehetőségek közül a nekünk leginkább megfe­lelőt, aztán pedig le kell ülni és több hetes, vagy hónapos szor­galmas munkával, a humánerő­forrás-kapacitás együttes alkal­mazásával, esetenként több - egymástól látszólag távol álló - szervezet együttműködésével kell megírni ezeket a pályázato­kat. De kérdezem: baj-e az, ha kö­zös gondolkodásra vagyunk kényszerítve? Úgy vélem: semmi­képpen sem. Ezekben a közös munkákban az egyes szervezetek számára a jövőbeni működésük vonatkozásában meghatározó kapcsolatok, létfontosságú együttműködések, segítő társulá­sok épülhetnek, alakulhatnak ki.- Milyen változásokat hozhat a közigazgatási hivatabk életében a projektben való részvétel?- Sajnálatos módon tapasztal­tuk azonban, hogy az ország egyetlen más közigazgatási hivata­la sem nyújtott be pályázatot az EQUAL program keretében. A közigazgatás középszintjén lévő megyei közigazgatási hivatalok funkciója és illetékességi köre alapján pedig egészen speciális, kivételes helyzetben van. Munkája során egyaránt képes összefogni és együttműködésre sarkallni a megye valamennyi területi dekon- centrált szervét' és a megye vala­mennyi települési önkormányza­tát is, tehát a közigazgatás vala­mennyi megyei - területi szervét. Ezzel a helyzettel pedig érdemes élni és eszközként felhasználni, hasonlóan szép és a megyék szer­te fontos, hasznos célok megvaló­sítására, mint amelyre az elkövet­kezendő három évben mi is kísér­letet teszünk. Reméljük, hogy a ki­tűzött célokat meg is tudjuk valósí­tani. Ez komoly szakma és koor­dinációs munkát igényel és szük­séges hozzá a hazai és a nemzet­közi fejlesztési patnerség teljes körű együttműködése, valamint a város illetve a megye részéről egyéb támogató gesztusok. Tájékoztató a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről A szerzési támogatás megállapítása, valamint a szerzési tá­mogatásra való jogosultságot megállapító határozat érvé­nyességének meghosszabbítása, illetve a közlekedési támo­gatás megállapítása iránti kérelem tárgyév április 30-ig nyújtható be a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti ille­tékes települési önkormányzat jegyzőjéhez. A közlekedési támogatás irán­ti igény a határidőt követően is benyújtható, amennyiben a sú­lyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be. Eb­ben az esetben a közlekedési tá­mogatás összege - a tárgyévre vonatkozóan - időarányosan ke­rül megállapításra a kérelem be­nyújtását követő hó 1. napjától. Az évente kiadható gépkocsi­szerzési támogatásokra vonat­kozó keretszámot a MEOSZ- szal egyetértésben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esély­egyenlőségi Minisztérium tárgy­év április 30-ig határozza meg. A Nógrád Megyei Közigazgatá­si Hivatal vezetője az általa létre­hozott bizottság véleményének fi­gyelembevételével a jegyző szer­zési támogatásra való jogosultsá­got megállapító határozata alap­ján a szerzési támogatás kielégíté­séről tárgyév július 31 -ig dönt. Az átalakítási támogatás iránti kérelem tárgyévben bár­mikor benyújtható a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormány­zat jegyzőjéhez. A parkolási igazolvány iránti kérelem tárgyévben bármikor benyújtható a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illeté­kes okmányirodánál. A parkolási igazolvány iránti igényt 2004. július 1-jétől forma­nyomtatványon, a lakóhely sze­rint illetékes okmányirodánál kell benyújtani. A személyes megje­lenésben akadályozott jogosult az igazolvány kiadására irányuló kérelmét azonban a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél is előterjesztheti, aki azt a szükséges ellenőrzést köve­tően haladéktalanul megküldi a jogosult lakóhelye szerint illeté­kes okmányirodához. A súlyos mozgáskorlátozott személyek részére a korábban kiállított parkolási engedélyek már nem érvényesek. Az arra jo­gosultak a közlekedési kedvez­ményeket már csak a parkolási igazolvánnyal vehetik igénybe. KÖSZEGINÉ VÁGVÖLGYI NIKOLETT tanácsos hatósági főosztály GYÜRÉNÉ PÁSZTOR ZSUZSANNA előadó hatósági főosztály Összeállításunk a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával készült

Next

/
Oldalképek
Tartalom