Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-12 / 83. szám
4 2005. ÁPRILIS 12., KEDD NÓGRÁD MEGYE Ismét sikerrel zárult a hivatal kistérségi tanácskozássorozata Az elmúlt hetekben a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal a megye hat kistérségi központjában tartott szakmai konferenciasorozatot A kihelyezett üléseken „első kézből” juthattak aktuális és hasznos közigazgatási, valamint pályázatokkal kapcsolatos információkhoz az adott kistérség települési önkormányzatainak jegyzői és polgármesterei. A 2004. évben megkezdett hagyomány folytatásaként, a rendezvénysorozat 2005-ben is a Nógrád Megyei Köz- igazgatási Hivatal szakmai programja és koordinációja nyomán, a városi polgár- mesteri hivatalok társszervezésével valósult meg Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Rétságon, Pásztón, Szécsényben és Bátonyterenyén. A program keretében dr. Máthéné dr. Laczkó Mária, a törvényességi ellenőrzési főosztály vezetője, és dr. Morvái Csilla főosztályvezető-helyettes hangsúlyozták az uniós csatlakozásból eredő helyi jogharmonizációs feladatok fontosságát. Kitértek a többcélú kistérségi társulások megalakulása, illetve a területfejlesztési törvény módosulása kapcsán jelentkező változásokra. A 2005. évre vonatkozóan a közigazgatási eljárási törvény hatályba lépéséhez kapcsolódó he lyi jogalkotási, jogharmonizációs feladatokra, az önkormányzati költségvetéssel összefüggő döntések felülvizsgálatára, valamint a lakossági panaszbejelentések gyors és szakszerű ügyintézésére hívták fel a figyelmet. Dr. Mótyán János, a hatósági főosztály vezetője, valamint dr. Kováts Gyuláié osztályvezető értékelték a 2004. év megyei szintű hatósági feladatait a statisztikai adatok és ügytípusok tükrében. Aktuális információk hangzottak el az építésügy, az anyakönyvi igazgatás, a közlekedési igazgatás és a szociális intézményhálózat ellenőrzésének vonatkozásában. A 2005. év kiemelt feladataként a közigazgatási eljárási törvény november 1-jei bevezetését, az ehhez kapcsolódó intenzív és nagy volumenű képzési és szakmai feladatok végrehajtását jelölték meg. Deák Edd, a gazdasági és szervezési főosztály szervezési osztályának főosztályvezető-helyettese a koordinatív és szakmai feladatkörök bővüléséről számolt be. Kiemelte a hivatal európai uniós tevékenységének jelentőségét és hatását a kistérségi programok előtérbe kerülése viszonylatában, illetve a Nógrád megyei települések felzárkózásában. Hangsúlyozta a bevezetett ügyfél-elégedettség mérési rendszer kapcsán tanúsított együttműködés pozitív hatásait. Összegezte a 2004. évi közszolgálati ellenőrzések tapasztalatait, majd felvázolta az idei ellenőrzések tárgykörét és célcsoportját. A köztisztviselői továbbképzésekkel kapcsolatosan bemutatta a 2005-ös évtől megvalósuló, ROP 3.1.1 központi program kínálta rendkívül kedvező képzési lehetőségeket a helyi közigazgatás korszerűsítése és kapacitásépítése vonatkozásában. Végül Kongorácz László - az osztály személy- és munkaügyi vezető tanácsosának - közreműködésével tájékoztatta résztvevőket a köztisztviselők jogállását érintő jogszabályváltozásokról Fábiánná dr. Balogh Mária, a gazdasági és szervezési főosztály informatikai osztályának főosztályvezető-helyettese szólt az informatika közigazgatásban betöltött növekvő szerepéről. Jellemezte az elektronikus ügyintézés, az elektronikus aláírás, valamint a hivatali munkát támogató egyéb új számítógépes rendszerek kormányzati projektjeit. A hivatal és az önkormányzatok napi szakmai együttműködését példázva utalt az anyakönyvi projekthez, a törvényességi ellenőrzési rendszer megújításához kapcsolódó gyakorlati feladatokra, valamint a hivatali honlap nyújtotta közigazgatási információs szolgáltatásokra. Dr. Laczkó Zoltán, a megyei gyámhivatal vezetője és Holecz Józsefné dr. főosztályvezető-helyettes a szociális törvény 2005. szeptember 1-jei változásából eredő jegyzői feladat- és hatáskörváltozásokat mutatták be, valamint a szociális intézmények szakmai felügyeleti ellenőrzésének hatáskör-módosulásából adódó megyei gyámhivatali feladatokat jellemezték. Bejelentették a 2005. szeptember 1-jétől érvényes új szervezeti elnevezést, amely a „Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala” lesz. Páka György, a fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatója, valamint Angyal László vezető főtanácsos, felügyelő az uniós szabályozás és a szakmai irányítás sajátosságai kapcsán kitértek a koncepció módosulására, a feladatkörök bővülésére. Elemezték az adott kistérségben lezajlott ellenőrzések tapasztalatait. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos állami és önkormányzati feladatok vonatkozásában kiemelték a civil szervezetek bevonásának, illetve a fogyasztók tájékoztatásának jelentőségét. Hasznos tudnivalókat ismertetettek a falusi turizmusra, illetve a helyi kistermelőket érintő szabályozásra vonatkozóan. A hivatal szakmai tájékoztatóit követően a résztvevők további előadásokat hallhattak a terület-, kistérség-, és településfejlesztéshez kapcsolódóan. lÚésné Sándor Kácdin, a Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Területi Igazgatóságának igazgatója, valamint Mészáros Attila, a Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Területi Igazgatóságának igazgatóhelyettese részletesen bemutatták az önkormányzati támogatásokat, valamint segítő szándékkal szóltak a támogatások igénybevételét kísérő jellegzetes, gyakori pénzügyi-elszámolási hiányosságokról. Holles Miklós, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ügynökség Kht. igazgatója a területfejlesztési tanács által meghirdetett 2005. évi területfejlesztési pályázatokat - területi kiegyenlítő keret; céljellegű decentralizált előirányzat; vis maior támogatás - mutatta be, majd az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács területfejlesztési célelőirányzatának, és decentralizált szakmai programjának paramétereit ismertette. A program záró részében Pintér Kovács Enikő, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Rt. befektetési igazgatója az önkormányzatok és azok társulása részére kidolgozott és alkalmazott finanszírozási lehetőségeket vázolta, illetve felajánlotta a társaság segítségét a településfejlesztési pályázatok írásához kapcsolódóan. A kistérségi rendezvényeken szakmai konzultációra is lehetőség nyílt. A sikerrel zárult konferenciasorozaton a települési önkormányzatok 70%-a képviseletében, összességében mintegy 120 polgár- mester, körjegyző, és jegyző vett részt. HÍVES MÁRTA főtanácsos gazdasági és szervezési főosztály szervezési osztály Képünk a salgótarjáni tanácskozáson készült A helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodási tevékenysége A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerint a helyi önkormányzatok feladatát képezi a településtisztaság biztosítása is. Azt, hogy a települések a törvényből fakadó kötelezettségüknek milyen mértékben és módon tesznek eleget, legjellemzőbben a helyben lakó állampolgárok tudják megítélni. Szubjektív véleményem, hogy nagyon eltérő színvonalon. Minden háztartásban keletkezik szilárd és folyékony hulladék. Annak elhelyezéséről az önkormányzatoknak kell gondoskodni. Mindezeket a kérdéseket a helyi önkormányzatok rendelettel szabályozzák. Miután a háztartásokban eltérő mértékű szilárd hulladék képződik, ezért az önkormányzatoknak a helyi rendeletben olyan űrtartalmú szeméttároló edényekről kell rendelkezni, amely megfelelő választási lehetőséget biztosít az állampolgárok számára. Lényeges elv, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértéke és a szolgáltatásért fizetett díj összhangban legyen egymással, vagyis összhangban kell, hogy legyen a Polgári törvénykönyv 201. §-ában foglaltakkal, amely a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét szabja meg. A szolgáltatási díj megállapítása tehát nem lehet önkényes, annak mértékét a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányában kell meghatározni. A folyékony és szilárd hulladék elhelyezésénél figyelembe kell venni az európai uniós jogszabályokat is. A megyében a települések többségében elkészült a szennyvízcsatorna-hálózat. A lakosság által fizetendő szolgáltatás díját itt is rendeletben határozzák meg az önkormányzatok. E területen egy új fogalommal is meg kell ismerkedni a helyi lakosság egy részének, mégpedig a talajterhelési díjjal. A talajterhelési díjat azoknak a természetes és jogi személyeknek kell megfizetni, akik a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára (szennyvízcsatornára) nem kötnek rá és helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyezés alapján szennyvízelvezetést alkalmaznak. A talajterhelési díj 2004. és 2005. évre egyelőre még nem túl magas, de 2006-tól jelentősen emelkedni fog. Tehát érdemes az érintett lakosoknak mielőbb rákötni a szennyvízcsatornára. A közelmúltban vizsgálatot folytattunk a Nyugat-Nógrád térségéhez tartozó önkormányzatoknál a hulladékgazdálkodással összefüggő jogszabályok hatályosulásával kapcsolatban. Az ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egyes önkormányzatok szolgáltatókkal kötött szerződései nem felelnek meg a hatályos jogszabályoknak, valamint az új közbeszerzési törvényből eredő eljárási kötelezettségüknek is csak részben tettek eleget. Ezért a jogszabálysértő állapot megszüntetése céljából több esetben törvényességi észrevételt tettünk. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok alapján szükségesnek tartjuk az ellenőrzést az egész megyére kiterjeszteni, ezért az ehhez szükséges intézkedéseket megtettük. ____ CS. P. A z adóhatóságoknál indított illetékköteles eljárások új fizetési módjáról Sok bosszúságtól kíméli meg magát az az ügyfél, aki előzetesen tájékozódik a 2005. január 1-jétől életbe lépett illetéktörvény változásáról, ezen belül pedig az eljárási illetékek megfizetésének módjáról A módosítás ugyanis megszüntette az illetékbélyeg lerovásán alapuló adóhatósági eljárások illetékfizetését - a másolat, a kivonat és a felügyeleti intézkedés iránti kérelem kivételével - és csekkbefizetéssel vagy átutalással teljesíthető rendszert vezetett be. Az eljárási illeték befizetése január 1-jétől csak az adott ügy elbírálására jogosult I. fokú adóhatóság eljárási illetékbeszedési számlájára történhet. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfél ezen idő-' pont után a beadványára illetékbélyeget ragasztott - a jelzett 3 ügykör kivételével - akkor a bélyeggel ellátott eredeti beadványt az adóhatóságnak vissza kell juttatni az ügyfélnek. Minden küldeményhez csatolnak egy tájékoztatást arról, hogy a lerótt illeték értékének visszatérítése kérhető a lakóhelye szerint illetékes illetékhivataltól, mert bélyeglerovással az eljárási illeték befizetése már nem teljesíthető. Ezzel egyidejűleg az első fokú adóhatóság a jogszerű befizetés módjáról és összegéről határozattal értesíti az ügyfelet. Eszerint: az átvételtől számítva 8 nap áll az ügyfél rendel- kezésére, hogy az eljárási illetéket banki átutalással vagy készpénzátutalás feladásával megfizesse - szankció nélkül. 8 nap elteltével már mulasztási birság, 15 nap után a mulasztási birságon túl késedelmi pótlék fizetési kötelezettsége is keletkezik. Ezt kell alkalmazni az I. fokú adóhatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés eljárási illetékének megfizetésére is. Az eljárási illetékmegfizetéssel kapcsolatos teendők természetesen nem befolyásolhatják az adóhatósági eljárást, ez ugyanis az eredeti beadványról készített másolat alapján - függetlenül az illeték megfizetésétől - kerül lefolytatásra. _________________________________MATOS FEREHCNÉ v ezető főtanácsos hatósági főosztály A köztisztviselők jogállását érintő jogszabályi változások 2005-ben A köztisztviselők jogállását érintő 2005. évi jogszabályi módosítások tekintetében a jogalkotói szándék a teljesítményalapú, a minőséget mutató és a védelmező közigazgatás erősítésére, illetve kialakítására, valamint a közszférában eltöltött életpálya elismerésének és méltó lezárásának lehetővé tételére irányult. A köztisztviselők jogállását érintő jogszabályi változások a 2005. évben két jelentős területet érint: az 1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 2005. évi módosulásait, valamint a 2005. január 1-jétől hatályos, 2004. évi CXXn. tv. rendelkezéseit, amely a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szól 1 1. A KTV. MÓDOSULÁSAI A 2005. ÉVBEN A rekreációs szabadság intézménye sokak - főleg az esetlegesen abban a korábban hatályos rendelkezések szerint érintettek - sajnálatára megszűnt. A köztisztviselők tekintetében 70 évről 65 évre szorították az alkalmazás felső korhatárát, tehát a 65. életév betöltésével megszűnik a közszolgálati jogviszony. A szakszervezetek ennek a rendelkezésnek az alkotmányos felülvizsgálatát kezdeményezték. Jelenleg azonban addig hatályban marad! Jelentős, illetményérintő változás, hogy a teljesítményértékeléssel alátámasztott eltérítés mértéke pozitív irányban 20%-ról 30%-ra nőtt. A csökkentés lehetősége viszont maradt a 20%. A múnkáltató által juttatott 30%- os eltérítést tehát csak 20%-os visszavonás' követheti. A minden naptári évben külön juttatásként fizetendő egyhavi illetmény (13. havi illetmény) kifizetése ugyanakkor 2005-től csak január 16-án esedékes, a január 1-jén közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők részére, a január hónapban irányadó illetmény mértéke szerint. A korábbi gyakorlattól eltérően pedig, a köztisztviselő 1. besorolási osztályba csak akkor sorolható, ha a feladatkörére előírt szakirányú végzettséget szerzett. 2. A PRÉMIUMÉVEK PROGRAM ÉS A KÜLÖNLEGES FOGLALKOZTATÁSI ÁLLOMÁNY A két program egyazon jogszabály keretében került megfogalmazásra, összefüggéseikre való tekintettel a két jogintézmény értelmezése ezért csak együttesen lehetséges. A prémiumévek program az idősebb, nyugdíj előtt álló köztisztviselők számára nyújt gondoskodó lehetőséget a közszférából történő kivonulásra. A programban való részvétel feltétele, hogy a köztisztviselő legfeljebb 3 éven belül előrehozott öregségi nyugdíjra, vagy öregségi nyugdíjra jogosulttá válik, és legalább 25 év közszférában eltöltött jogviszonya van, illetve további foglalkoztatására az Ország- gyűlés, a kormány, vagy a helyi ön- kormányzat képviselő - testületének döntése alapján nincs lehetőség. A programban részt vevő köz- tisztviselőnek hozzá kell járulnia a határozatlan idejű jogviszonyának határozott idejűvé történő módosításához, és el kell fogadnia a prémiumévek program szabályait. Ezen feltételek együttes megléte esetén tehát a munkáltató köteles felajánlani a programban való részvételt és köteles arról tájékoztatni az érintett köztisztviselőt. A programban részt vevőnek a korábbi havi illetményének 60%-át, az étkezési hozzájárulás 30%-át kell juttatni. Fontos szabály, hogy a jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében a prémiumévek programban eltöltött idő jogszerző időnek számít. A különleges foglalkoztatási állomány a fiatalabb, közszférát elhagyó munkavállalók számára kíván elegendő felkészülési időt biztosítani a versenyszférában való munka- vállaláshoz. Annál a köztisztviselőnél alkalmazható, aki a prémiumévek programban nem vehet részt, mert nincs meg a 25 éves közszférában eltöltött ideje, és legfeljebb 3 éven belül nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra vagy öregségi nyugdíjra, de rendelkezik legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal, és további foglalkoztatására a fentihez hasonló okok miatt szintén nincs lehetőség. Az ebben a programban résztvevő köztisztviselőnek szintén hozzá kell járulnia a határozatlan idejű jogviszonyának határozott idejűvé történő módosításához, és el kell fogadnia a program szabályait. Ám ezeken túl vállalnia kell, hogy a különleges foglalkoztatási állomány időtartama alatt elhelyezkedését segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokat is igénybe vesz. A különleges foglalkoztatási állomány 1 év letelte után megszűnik és ezzel a programban résztvevő köztisztviselő közszolgálati jogviszonya is. Á prémiumévek program alkal- . mazható a Ktv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartozó alkalmazottakra is, míg a különleges foglalkoztatási állomány jogintézménye csak köz- tisztviselőkre alkalmazható. 3. A 2006-RA TERVEZETT VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK A 2006-ra tervezett köztisztviselői jogviszonyt érintő várható változások is a 2005. évi módosításokhoz hasonló célok mentén fogalmazódtak meg, egyelőre csak az elképzelések szintjén. Ehhez kapcsolódik a teljesítményfüggő céljuttatás, illetve eltérítés alkalmazása, valamint a jelenlegitől eltérő, más típusú vezetői posztok kialakítása, amely nem a szervezeti struktúrában betöltött helyet jeleníti majd meg, hanem az ellátandó feladat jellegéhez kapcsolódik, pl.: valamilyen projekthez. Tervezik a kötelező pályáztatási rendszer ki- terjesztését valamennyi központi közigazgatási szervre és valamennyi vezetői szintre is. A tartalékállomány intézményét hatékonyabban kívánják működtetni, pl. az adatszolgáltatások aktualizálásával, hogy valóban be tudja tölteni azt a funkciót, amiért létrehozták. A kiválasztásnál pedig a verseny- vizsga intézményének széles körű alkalmazását szorgalmazzák a jövőben a jogalkotók. DEÁK EDIT főosztályvezető-helyettes gazdasági és szervezési főosztály szervezési osztály Összeállításunk a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal támogatásával készült
