Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-26 / 95. szám

2005. ÁPRILIS 26., KEDD mmmmm Talán a gazdák nyelvét beszéli az új miniszter VARGA OTTÓ A közvélemény és a szakma még meg sem emésztette az agrár- miniszter-cserét, az új miniszterjelöltről máris egymás után lát­nak napvilágot a kritikák. Bármily hihetetlen, még a legvérme- sebb jobboldali hozzászólók sem Gráf József pártpolitikai múlt­ját hánytorgatják fel, azt, hogy pártember a javából. Pedig még akkor is inkább az, mint mezőgazdasági főiskolát végzett szak­ember. Még csak nem is azt teszik szóvá, hogy az agrárszek­torral elsősorban igazgatósági tagságokon keresztül került kap­csolatba. Nem, hanem a nyelvtudás hiányát. tény, hogy az Európai Unió tagországainak mezőgazdaságával kapcsolatos legfontosabb döntések Brüsszelben születnek meg. így ha már elfogadásuk előtt bele akarunk szólni, akkor azt a helyszínen kell. Ott pedig leginkább angolul és franciául folyik a beszélgetés. Az is tény, hogy a tárgyalásokon még ma sem rit­kaság a tolmács, de az is, hogy az igazi lobbizáshoz már nem szívesen használják a fordítót. sajnos az idősebb politikus generáció derékhadának életéből, kü­lönösen, akik vidékről indultak - tisztelet a kivételnek - kima­radt a nyelvtanulás. Ettől persze még lehetnek kiváló szakem­berek és nagyszerű politikusok, csak hát ilyen Brüsszel-köz- pontú világban ez komoly hátrány. most már csak abban bízhatunk, hogy az új agrárminiszter legalább a saját kormányával képes megértetni magát. Az pe­dig külön pozitívum, ha a gazdák nyelvét is beszéli... Másként választják az alkotmánybírókat AZ IGAZSÁG­ÜGYI tárca megkezdi azoknak a jogszabályi változtatások­nak a kidolgo­zását, amelyek biztosítanák, hogy az Alkotmánybíróság a jövőben mindig teljes lét­számmal működhessen. Er­ről az öt közjogi méltóság ál­lapodott meg a Sándor-palo­tában. MÁDL FERENC államfő azért tartott egyeztetést, mert az alkotmánybírókat jelölő parlamenti bizottság régóta nem tud egyetértésre jutni a tizenegyről nyolcfősre apadt testület kiegészítését illetően. Az elbocsátott dolgozók nagy része elhelyezkedik az elküldött munkavállalók 50-55 százalékának sikerült új munkahelyet találni, 30-35 százalékuk rögzíttette magát munkanélküliként, 10-20 százalék nem. Később vi­szont ez utóbbiak többségét is sikerült bevonni különféle programokba - mutat rá a szaktárca előterjesztése sze­rint. Az Országgyűlés foglal­koztatási és munkaügyi bi­zottságának ülésén a csopor­tos létszámleépítésekkel kap­csolatos intézkedésekről szá­molt be több tárca és főható­ság képviselője. Javaslat a vendéglátás oktatásához A magyar Szállodaszö- vetség (MSZSZ) azt ja­vasolja, hogy a turiz­mus-vendéglátás terüle­ten diplomát csak 8 fél­év után kapjanak a hall­gatók. Ez több, mint amit a felsőoktatási törvény- tervezet 6 félév és egy fél­év gyakorlati képzésben rögzít - közölte tegnap a szakmai szervezet. Az MSZSZ szerint a 8. félév az Oktatási Minisztérium részére további költségnö­vekedést nem jelent. Menesztették hivatalából az ungvári főkonzult a külügyminisztérium beren­delte állomáshelyéről az ung­vári magyar főkonzulátus ve­zetőjét, és egy fegyelmi eljá­rást követően hivatalvesztés­sel sújtotta - közölte tegnap a tárca szóvivői irodája. A távirati iroda úgy értesült, hogy az ügy hátterében anyagi visszaélés áll. Szabó Ottó 2003 óta irányította a magyar képviseletet. Újabb tagok léptek ki a Romaügyi Tanácsból ZSIGÓ JENŐ után az Or­szágos Cigány Önkormány­zat (OCÖ) egyik elnök- helyettese és a szervezet egyik képviselője is kilép a Romaügyi Tanács­ból, mert szerintük a 2002- ben létrehozott testület nem működik, látszattevékenysé­get folytat, kövesi Vilmos és Oláh József szerint látszatte­vékenységnek nincs értelme. Az OCÖ elnökhelyettese kö­zölte: a kormányfőt levélben tájékoztatja lemondásáról. A demokráciára nevelés az iskolákban kezdődik az oktatási rendszer egyik hibája, hogy a gyermekek életét közvetlenül érintő dolgokkal alig foglalkozik - mutatott rá magyar Bálint oktatási mi­niszter egy tanács­kozás megnyitóján Budapesten. A szak­tárca vezetője felhív­ta a figyelmet az Országos Közoktatá­si Intézet JJogyan ne­veljünk demokráciá­ra című kiadványá­ra. Hasonló kötetet jelentetett meg az Európai Ifjúsági Központ. A diákok nem találkoznak igazi döntési helyzetekkel HAZAI TÜKÖR Gyűlöletkeltő média megváltoztak és fellazultak a viselkedési minták és nor­mák, az erőszakos gyerekek gyakran a családtól kapnak támogatást. A szülők legtöbb esetben azt hiszik, hogy min­denáron ki kell állniuk a gyer­mekeik mellett. Gyakran a saj­tó gerjeszti az indulatokat - mondta lapunknak Münnich Iván agressziókutató. Tanárverés Nógrádban iskolai terror Ököllel verte tanárát egy diáklány Hátulról fejbe ütötte és megpróbálta megrugdosni tanárát egy 18 éves diák­lány Balassagyarmaton. Körmendi Gábor Három évig terjedő letöltendő börtönbüntetés lehetett volna a legsúlyosabb büntetése annak a 18 éves balassagyarmati lány­nak, aki öklével kétszer meg­ütötte tanárát a helyi gimnázium vécéjében április 11-én. Az érett­ségi előtt álló, de 18. évét már betöltött elkövető „jobb öklével kétszer hátulról fejbe ütötte és megpróbálta megrugdosni ta­nárnőjét, majd bántó, sértő kife­jezések közepette prostituáltnak nevezte őt” - tudtuk meg dr. Vízler Edinától, a Balassagyar­mati Városi Bíróság elnökétől. A brutális cselekmény akkor történt, amikor az egyik pedagó­gus a kulturális rendezvényről igazolatlanul hiányzó diáklányo­kat próbálta a vécéből az elő­adásra terelni. Az elkövető rosz- szullétre hivatkozva bujkált, majd ütött. A bíróság közfeladatot ellátó személy elleni erőszakos bűntett miatt indított eljárást, és múlt pénteken már ítéletet is hozott. Az elkövetőt a bíróság két évig próbára bocsátotta, és pártfogó felügyelete alá helyezte. Továbbá kötelezte arra, hogy kéthavonta pszichológiai gyógykezelésnek vesse alá magát, és ezt igazolja pártfogójának - közölte dr. Víz­ler Edina. „Az ítélkező bíró enyhítő körülményként vette figyelem­be, hogy az elkövető fiatal, és megbánta tettét” - tette hozzá az elnök asszony. Megtudtuk: a megvert tanárnő nem kért büntetést az elkövetőre. Felmérések szerint az utóbbi időben egyre több diák és hozzátartozója emel kezet iskolai oktatójára Sok pénzbe kerülnek a menesztett miniszterek bánatdíj Fejenként 3,3 milliót kapnak Akár tízmillió forintjába is ke­rülhetnek az adófizetőknek azok a minisztercserék, amelyeket Gyurcsány Ferenc kormányfő je­lentett be eddig. A távozó tárca­vezetők ugyanis tetemes összeg­nek számító végkielégítéssel hagyják el bársonyszéküket. Né­meth Imre távozó agrárminisz­ter például legalább bruttó 3,3 millió forint bánatpénzre jogo­sult. Hasonló összeget tehet zsebre Draskovics Tibor leváltott pénzügyminiszter is. Ráadásul emellett le kell mondania a neki biztosított minisztériumi szolgá­lati lakásáról. A végkielégítése­ket tovább növelhetik a Gráf Jó­zsef leendő agrárminiszter által tervezett személycserék is. Legutóbb múlt év októberében fizetett a költségvetés nagyobb összeget a miniszterek végkielé­gítésére. Medgyessy Péter le­mondott miniszterelnök és a kormánytagok bánatpénzére összesen 27 milliót fizettek ki. ■ Szakács Á. Zavar a megszüntetett kedvezmények körül rendelet Megvont oktatói támogatás Az Oktatási Minisztérium a köz­oktatásban dolgozó pedagógu­sok beiratkozási díjához adott eddigi támogatást nem biztosít­ja, így 2005. április 18-tól a ked­vezményes beiratkozás megszű­nik - derül ki a könyvtárak hir­detőfalain közzétett tájékoztató­ból. Az eset 200 ezer pedagógust érint, akik ezután kénytelenek 3-4 ezer forintos teljes árú éves belépőt vásárolni. Meglepte a vá­ratlan intézkedés Kertész Ág­nest, a Pedagógusok Demokrati­kus Szövetségének elnökségi tagját. - Eddig arról tárgyaltunk a tárcával, hogy még több ked­vezményt kapjanak az amúgy is alulfizetett pedagógusok, így szégyen, hogy a munkájukhoz nélkülözhetetlen könyvtárláto­gatási támogatást sem akarják biztosítani - tette hozzá. Érde­kesség, hogy a megszüntetett kedvezményekről a tárca sajtó- osztályán sem értesültek, így a háttérről ott sem sikerült rész­leteket megtudnunk. Gyimesi József számára a Balaton a kikapcsolódás DR. gyimesi JÓZSEF (51), a Fidesz Vas megyei or­szággyűlési képviselője amikor teheti, a Balatonon tölti a hét végét. A tó északi partján lévő ví- kendházuknál a honatya ker­tészkedni, olvasni szokott. Nem marad el a horgászat sem, ami szerinte csónakból az igazi. Kedvence a ponty, és a belőle készült halászlé. A hétvégi házban gyakori a kerti sütés, bográcsolás, s er­re általában nagyobb társaság jön össze, (szs) Balogh József egyszerre ússza le a heti adagját BALOGH JÓZSEF (59), Győr szocialis­ta országgyűlé­si képviselője, a város polgár- mestere kevés szabadidejében olvas és úszik. A dohányzásról nemrégiben leszokott politikus már hosz- szú ideje ezzel a fajta test­mozgással tartja karban tes­tét, hetente egy alkalommal. Ilyenkor viszont az egész heti mozgásadagját teljesíti. Még­hozzá nem is akármilyen mó­don: vasárnap hajnalonként háromezer métert tempózik egy és negyed óra alatt, (szs) Borkó Károly nem szereti a farkasvadászatokat BORKŐ KÁROLY (43), a kisvárdai körzet fide- szes ország- gyűlési képvi­selője „erdő­mániás”. Ezt jelzik parlamen­ti felszólalásai, és az is, hogy büszke erdőtulajdonosnak mondhatja magát. A vadásza­tot nem kedveli. Különösen az országba betévedő farkasok ellen indított „hajtóvadászato­kat” nem szereti. Szerinte a ragadozók segíthetnének az erdők szempontjából károsan túlszaporodott nagyvadállo­mány szabályozásában, (szs) Tóth Károlyék még egy lányt „fogadtak örökbe" TÓTH KÁROLY (54), a szocialisták Békés megyei országgyűlési képviselője három lány édesapja. A család nemrég mégis egy újabb lányt „foga­dott örökbe”. Mindez azonban csak az idei esztendőre érvé­nyes. Egy alapítványon ke­resztül egy 17 éves kolumbiai diák vendégeskedik náluk. Az ifjú hölgy főiskolai tanul­mányai előtt ismerkedik a magyar kultúrával. A politi­kus gimnazista lánya pedig spanyolul tanul tőle. (szs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom