Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-10 / 58. szám
2005. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal A szabad sajtó ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) megjegyzés és akár egy induló pálya is romba dőlhet. Máskor elég az olvasó egyetlen elismerő szava, hogy lökést adjon valami Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (balról) T. Németh László újságírónak nyújtja át a sajtódíjat Kopka László, az Egri Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója (jobbról) átveszi a liciten nyert képet újabb, nagyszerű alkotás létrehozásához, egy közérdeklődésre számot tartó téma feldolgozásához. Kívánom ezért újságíró kollégáinknak, hogy a sajtónap is jelentsen olyan támaszt, elismerést és hangulatot mint egy jó szó - mondta Kopka Miklós. Pálfalvi Tamás trombitajátéka után Dóra Ottó, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke köszöntötte a sajtót. Dóra Ottó beszélt többek között a véleménynyilvánítás szabadságáról és arról, hogy a sajtó a véleménynyilvánításhoz szükséges információt is szolgáltatja. Budai Zokán szavalata után együttműködés aláírására került sor, melyet a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztője és a megyei közgyűlés elnöke írtak alá. Tóth Boglárka éneke után egy árverés következett, ahol egy tájképre licitálhattak a résztvevők, melynek kikiáltási ára 150 ezer forint volt. Kopka László, az Egri Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója licitált egyedül a képre, mely néhány másodperc után elkelt. A befolyt összegből nemes ügyet támogat a hírlap, egy 15 éves diák, Orosz Gergő könyvének kiadását. A továbbiakban Orosz Gergő olvasott fel egy részletet kiadásra kerülő kisregényéből. A sajtónapi ünnepségen jelen volt Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki rövid beszédében kihangsúlyozta a médiakapcsolatok nagy jelentőségét. A kereskedelmi és iparkamara díjat alapított, melyet kétévente ítélnek majd oda annak az újságírónak, aki nagyban hozzájárult munkájukhoz. Idén első alkalommal T. Németh László, a Nógrád Megyei HírTóth Boglárka énekel Bódi Tóth Elemér (jobbról) megnyitja a sajtófotó-kiállítást lap újságírója kapta meg az elismeréssel járó aranygyűrűt. Kopka Miklós főszerkesztő a hírlap munkatársai közül három dolgozó munkáját jutalmazta - Szabó Andreáét, Babgh Tiborét és Csörgő Balázsét. A Szózatot követően Bódi Tóth Elemér, lapunk szerkesztője megnyitotta azt a sajtófotó-kiállítást, melyen Faragó Zokán főszerkesztő-helyettes, valamint Palaticzkyné Gócs Éva, Rigó Tibor és Gyurián Tibor, a Nógrád Megyei Hírlap fotósainak képeiből állítottak össze. Bódi Tóth Elemér megnyitójában többek között arról is beszélt, hogy a jó sajtófotó vizuálisan „fogja meg” az embert. Az olvasó a továbbiakban eldöntheti, ha a képhez egy cikk társul, hogy elolvassa-e az írást vagy csak a fotó által nyújtott vizuális élményt fürkészi. Az idei sajtónapot állófogadás zárta a sal- gótarjáni megyeházán. ___________juhásza. Pá lfalvi Tamás trombitajátéka A sajtónap résztvevői FOTÓK: GYURIÁN TIBOR G. Szabó Péter A szó hatalma Milyen beszélgetés zajlik köztünk a mindennapokban, az utcán, a szomszéddal, a családban? Sokat beszélünk, de pontatlanul. Rohanva kapkodó beszédünkben azt mondjuk, „izé” ahelyett, hogy lassan megkeresnénk az odaillő szót. Bábeli zűrzavarban élünk, pedig egy nyelven szólunk. A szavak értékesek, de nem becsüljük őket, s így magunkat. Talán a szomszédunkat sem ismerjük. Ha egy kellemetlenség felmerül - kényszerűen találkozunk - van kivel összeveszni. Az utcán elfutunk egymás mellett, észre sem vesszük a másikat. Türelmetlenek vagyunk magunkhoz és környezetünkhöz. Hogy is érthetne meg egy ember egy másikat, ha saját magát sem érti? Elveszi az erejét a munka, a hajszoltság. Mire hazaér, már saját családjához sem marad türelme. Ez baj, mert a család hatalom, teremtő erő. Ha jól működtetjük, sokat meríthetünk belőle. Nem így teszünk. Ha megtiszteljük a szavakat, vagyis jól használjuk őket, rend lesz bennünk és körülöttünk. Miért kapkodunk? Meg tudunk állni? Mindenhol ott van a csoda, csak észre kell venni, meg kell látni. A valóságban a saját bensőnket látjuk. Emlékszünk még nagyszüleink beszédjére? Bölcsen, nyugodtan, szeretettel szóltak. Sok beszédnek sok az alja, vagy: hallgatni arany - mondták. Képes erre a mai ember? Hogy hallgasson, figyeljen másokra, s leginkább önmagára? Kell, hogy figyeljen. Mennyire másképp él, aki szakít időt magára, egy jó szóra, kedves családjához és mindenkihez. Mert benne rend van. Ha gyermekeink úgy nőnek fel, hogy nem ismerik meg a kapkodást, a veszekedést, alckor rájöttünk, hogyan kell élni. Mikor fiunkat neveljük, fiunk fiát is neveljük. Emlékezzünk! Változások tükrében A konferencia résztvevői FOTÓ: RIGÓ TIBOR Salgótarján „A Nógrád megyei vállalkozások helyzete az 1968-as és 2004-es gazdasági és társadalmi változások tükrében” címmel szakmai konferenciát és vitafórumot rendeztek tegnap a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Salgótarjáni Intézetében. A konferenciát a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Dóra Ottó, valamint dr. Rozgonyi József, az intézet igazgatója nyitották meg. A közönség soraiban köszönthették mások mellett Markó Antak és Czene Árpádot, Szügy és Cered polgármestereit. A szakmai előadás-sorozat moderátora, dr. Vass Miklós kiemelte: a főiskola mindig is arra törekedett, hogy az elméleti képzés összekapcsolódjon a gyakorlati tudással.- Éppen ezért keresték fel hallgatóik a környék kis- és középvállalkozóit, akik készségesen segítettek, válaszoltak a felvetődött kérdésekre. Az intézményben jelenleg is folyik a pályázatok által elérhető kutatási tervek előkészítése. A konferencia szervezői ügyeltek arra, hogy ismertessék a külföldi tanulmányok eredményeit is. A kis- és középvállalkozások helyzetéről, a fejlesztési irányvonalakról és lehetőségekről a felmérést végző hallgatók tartottak előadást. Ezt követően Konti Ferenc nyugalmazott gazdasági igazgató és Hlavaj Sándor nyugalmazott főmérnök az 1968-as gazdasági és társadalmi változások vállalkozások életére gyakorolt hatásait ismertette. „Fel van adva a lecke” - Egy kántortanító emléke A közelmúltban jelent meg „Az életet tanította” címmel Végh József kötete, amely nagyapjának, Végh Károly kántortanítónak állít emléket. A közel hatvanoldalas kiadvány korabeli írásokkal, képekkel illusztrált Diósjenö Végh Károly 1883-ban született Párkányban. Az esztergomi érseki tanítóképző elvégzése után 1903-tól Legénd községben kántortanítóvá választották, majd 1907-től a diósjenői iskola kántortanítója lett. A váci megyés püspök 1932-ben diósjenői működésének 25 éves jubileumán igazgató-tanítóvá, 1936- ban pedig egyházkerületi tanügyi előadóvá nevezte ki. A kiváló pedagógus 1939-ben elnyerte a legmagasabb szakmai kitüntetést, a Magyar Tudományos Akadémia Wodianer- díját, melyet személyesen nyújtott át neki József főherceg, az akadémia elnöke, valamint az akkori kultuszminiszter, Hóman Bálint. Ezt követte még szá- H8ËÉW mos szakmai elismerés, melyből az utolsót - egy Arany oklevelet - 1961- ben kapta. Végh Károly 1962 szeptember 1-jén hunyt el 79 éves korában. A néhány hete megjelent kiadványban unokája megemlékezik nagyapja pedagógiai munkásságáról, a népművelőről, a Végh Károly kántortanító közéleti emberről. Végh Végh Károly (jobbról a második) József főherceg (jobbról a negyedik) társaságában József a kötetben - mely nagyon sok korabeli dokumentummal illusztrált dinamikus írás - pedagógus szüleinek is emléket állít. Zárszó helyett a szerző ekképp fogalmaz: „Azt hiszem elfogultság nélkül mondhatom: nagyapám és szüleim beírták magukat Diósjenö történetébe. Ezt igazolja az, hogy 1999-ben nagyapám, a falu történetében elsőként megkapta posztumusz kitüntetésként a Diósjenö szolgálatáért díjat. Úgy éreztük akkor, hogy ez a megtisztelő cím az egész családnak szól. A szülők, nagyszülők pályáját kilenc gyermekük közül hatan folytatták. ...Bárhol is tegye dolgát az ember, a feladat nem kevés, hiszen fel van adva a lecke: megfelelni annak a színvonalnak, mit az elődök példája diktál.” J. A.
