Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-21 / 65. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYE 2005. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ N O G R A D Erdei közmunkaprogram: idén is A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal vala­mint az ÁPV Rt 2005-re is meghirdette tavaly sikeres köz­munkaprogramját Idén elsőként az erdőművelési közmunka­programról tartott tájékoztatást néhány napja Csizmár Gábor munkaügyi miniszter, Pásztohy András, az FVM politikai ál­lamtitkára és Mészáros Tamás, az ÁPV Rt elnöke. Csizmár Gábor ki­fejtette, hogy a programot össze­kapcsolják szak­mai képzéssel és továbbképzéssel is. A későbbiekben in­duló projektek kö­zött megemlítette a Balaton és a parlag­fű- mentesítési programot. Pászto­hy András elmond­ta, hogy a tájgaz­dálkodás fontos ré­szének tekintik ezt a programot, ezért a foglalkoztatottak részt vesznek az er­dőkben található il­legális szemétlera­kó helyek felszá­molásában, vala­mint azokban az erdőművelési mun­kálatokban is, ame­lyek során megnye­sik az akác- és nemes-nyárültetvé- nyeket. Mészáros Tamás hozzá­fűzte, hogy az ÁPV Rt. 300 millió­ját jó befektetésnek tekintik, rá­adásul az erdészeti társaságoktól nem kívánnak osztalékot elvonni. A társaságok működése harmoni­kus, nyereséges, és március 10-én tárgyalja az ÁPV Rt. vezetése a tár­saságok üzleti terveit. Az erdészeti társaságok élnek azzal a lehetőséggel, hogy a mun­kálatok során keletkező fahulla­dékot a foglalkoztatottak számára felajánlják. (forrás: ForestPress) FOTÓ: LENGYEL LÁSZLÓ A miniszter elmondta:- A teljes közmunkaprogram­ban az elmúlt évben 10 ezer em­bert foglalkoztattak, s 4,4 milliárd forintot használtak fel erre a cél­ra. 2005-ben várhatóan 12 ezer 500-an jutnak így munkalehető­séghez, és mintegy 6,2 milliárd forintot biztosít a költségvetés er­re a célra. Az erdőművelési tevé­kenység elősegítésére 2004-ben 700 millió forint jutott, és mint­egy 1000 főt foglalkoztattak az er­dőgazdaságok. Idén 1,2 milliárd forintból gazdálkodhatnak ezen állami cégek, ami országosan 2000 ember foglalkoztatását teszi lehetővé. Az összegből 500 millió forintot a foglalkoztatáspolitikai szaktárca, 300 milliót az ÁPV Rt., 100 milliót az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 220 milliót pedig a résztvevő er­dészeti társaságok állnak. A tava­lyi nyolc társasággal szemben idén már 13 rt. vehet részt a prog­ramban, a Dunától keletre vala­mennyi, így a balassagyarmati székhelyű, Nógrád megye terüle­tének nagy részén gazdálkodó Ipoly Erdő Rt. is. Á munkálatok elsősorban az erdők rendbetételére irányulnak, vagyis a közjóléti beruházásokat, a turistautakat és erdei létesítmé­nyeket hozzák rendbe, újítják föl. A tavalyi közmunkaprogram­ról a Nógrád Megyei Hírlap is be­számolt. Az Ipoly Erdő Rt. a pá­lyázati támogatások segítségével öt hónap alatt 130 állástalannak adott munkát. A cég erdőápolási, útjavítási, vágástakarítási és hul­ladékgyűjtő tevékenységet végez­tetett el a közmunkásokkal, első­sorban az erdők közjóléti szere­pére koncentrálva. A megélhetési gondokkal küzdő családok nem csak pénzhez jutottak, hanem té­lire tűzifához is. A közmunkaprogram teljes költségvetése mintegy 80 millió forint volt, ebből 39 milliót az FMM, 25 milliót az ÁPV Rt., 16 millió pedig a cég állt. A munka­erő közvetítésére a Nógrád és a Pest Megyei Munkaügyi Köz­ponttal is példaértékű együttmű­ködést sikerült kialakítani. A munkavállalók kiválasztásánál előnyt élveztek a tartósan munka- nélküliek, a regisztrált ellátatla­nok, a rendszeres szociális se­gélyben részesülők és a roma származásúak. A közmunkásokkal határozott időre szóló munkaszerződést kö­tött a cég, amelynek megfelelően a munkabéren felül minden olyan juttatást biztosítottak számukra, amit jogszabály, illetve a részvény- társaság kollektív szerződése előír. Ilyen például a munkaalkalmassá­gi vizsgálat, a munkaruha, a védő­eszköz, a személyszállítás, az ét­kezési utalvány, az illetményfa. Az öt hónap alatt mintegy 450 kilométernyi erdészeti séta- és fel- táróút javítását, 380 hektár fiatal erdő ápolását végezték el a köz­munkások, 13 ezer órát fordítot­tak fakitermelés utáni vágástaka­rításra, 9 ezer órát az erdőben el­hagyott szemét összegyűjtésére, 10 ezer órát a tisztások gondozá­sára és közjóléti létesítmények ja­vítására, karbantartására. Közmunkások az Ipoly Erdő Rt. diósjenői erdészetének területén. Az akác irtásával a tölgy­csemeték fejlődését igyekeznek elősegíteni Egészségügyi gondok Salgótarján A Szövetség a Városért Polgári Kör március 22-én, kedden 18 órától a volt népjóléti képzési központban - Salgótarján, Május 1. út 54. - elő­adást szervez. A rendezvény vendége Mikola István, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke, az Orbán-kormány volt egészségügyi miniszte­re. A téma az egészségügy helyzete ma Magyar- országon és a válságból kivezető út. Három autó ütközött Pénteken a délutáni órákban Salgótarjánban a 210- es számú főúton egy férfi személygépkocsival közle­kedett a Kossuth út irányából a Bajcsy út irányába. A könyvtár előtti útszakaszon nem vette észre, hogy a gyalogos-átkelőhely előtt a forgalomirányító fényjel­zőkészülék tilos jelzést mutat. Nekiütközött egy vá­rakozó személygépkocsinak, melyet egy 24 éves csitári férfi vezetett és a járművet nekitolta egy teher­gépkocsinak. A balesetben a csitári férfi könnyű sé­rülést szenvedett. Csodáld meg, de ne nyúlj hozzá! Fotós vallomások az erdőről, a természet szépségéről A rétsági művelődési központ kiállítási sorozatában nemrégi­ben Faragó Zoltán mutatkozott be. Sokan ismerik őt a Nógrád Megyei Hírlap jó tollú helyettes főszerkesztőjeként, s íróként is találkozhattunk már vele, amikor történelmi tárgyú regényét mutattuk be Rétságon. Talán kevesebben tudták róla, hogy ra­jongva a természetért, kirándulásai közben művészi fotókat is készít Ebből válogatva hozott el Rétságra némi ízelítőt A tárlat megnyitására Teszáry Károlyt, a Börzsöny tájvédelmi körzet ve­zetőjét kértük fel Az ő gondolataiból idézünk az alábbiakban. párszor megpróbáltam eldön­teni, hogy melyik kép a leg­szebb. Nem sikerült rangsort állítanom, mert mindig az tet­szett a legjobban, amelyik épp a kezemben volt. Ajánlom, próbálják meg ezt a játékot önök is! A megnyitón a kiállító mű­vész is köszöntötte a megjelenteket, kí­vánva, hogy ezek a képek minden láto­gatónak szerezze­nek annyi örömet, mint ahány kilomé­tert lesétált készíté­sük közben. A ter­mészet szerelmese­ként mindig egy el­vet követett: Cso­dáld meg, de ne nyúlj hozzá! Az igazi természetra­jongó ugyanis leg­feljebb csak a fény­képezőgépével vi­szi haza a múlandó A SZERZŐ FOTÓI CSOdát. Retsag Rengeteg törvényszerűséget lát az ember a természetben. Az egyik leglényegesebb, hogy él és állandóan változik. Az idő a másik tényező, mely kérlel­hetetlenül rohan, s ha ezt a kettőt összekapcsoljuk, akkor döbbenünk rá, hogy a termé­szet szinte pillanatról, pillanat­ra változik. Ezt a változást egyedül a fényképezés képes megállítani. A természet lükte­tését, változatosságát csak na­gyon kevés ember képes iga­zán megfogni úgy, hogy azt be is tudja mutatni másoknak. Csak az, aki ismeri, szereti, s nem kívülről közelítve, hanem valamilyen módon bennfentes­ként belülről fényképezi. Fara­gó Zoltán képes erre. Nem csu­pán a fényképezés által, ha­nem írásain is keresztülviláglik a természet szerete- te. Miért lényeges a természet fotózása? Egyrészt azért, mert az itt látott képek is gyönyörűek. Â má­sik indok az, hogy sajnálatos módon a mai ember a rohanó életmódja során egy­szerűen nem ismeri közvetlen környeze­te csodáit. Őszintén remélem, hogy az ehhez hasonló kiállí­tások ösztönöznek arra, hogy igenis erőt kell venni, s időt szakítani arra, hogy ezt a csodát szemé­lyesen is megtapasz­taljuk. A kiállítás meg­nyitójára készülve jó Teszáry Károly (balra) és Faragó Zoltán a kiállítás meg­nyitóján Vannak még csodák... De nem a XXI. században! - Gondolhatnák joggal a kedves ol­vasók. Nem így a Salgótarján, Kercseg és Sóslápa-dűlő telektulaj­donosai, akik másfél évtizede vár­ják reménykedve, de mindeddig hiába, a terület közművesítését. Nem ölbe tett kézzel, hiszen több­ször összefogtak már,és kezdemé­nyezték az önkormányzatnál a közművesítés részarányos támo­gatását. Ám eddig minden kezde­ményezés elakadt. Úgy tűnt, ez a térség végleg gaz­dátlanná vált. Többen eladták a tel­küket, mások elhanyagolták, egyi- ket-másikat fölverte a gaz a még re­ménykedők bosszúságára. Azután 2004 őszén újból felcsil­lant a remény és nem alaptalanul. Egy agilis telektulajdonos, Kurinka János kézbe vette a terület villamo­sításának ügyét és az ÉMÁSZ-ban partnerre talált. És lön csoda! Ma már állnak a villanyoszlopok a Kercseg és Sóslápa-dűlőben. De nézzük csak hogyan is tör­tént! Erről így vall a legilletékesebb, Kurinka János: Mi a város egyik legszebb, vagy úgy is fogalmazhatnánk, hogy a legszebb területén vagyunk telek­tulajdonosok és bérlők. A terület neve: KERCSEG és SÓSLÁPA-DŰLŐ. Ez a terület a Karancs lábánál található, és szemben láthatjuk a SALGÓI vá­rat, a SOMOSKŐI várat, a BESZ­TERCE- lakótelepet és a strand területét, távolabb egy sportléte­sítményt. Láthatjuk még a stranddal szembeni levegőtlen, zsúfolt ví- kend- és lakóházakkal tarkított te­rületet Ahhoz, hogy értsék miről van szó, egy kis történelmi visz- szapillantásra is szükség van. A szocializmus éveiben a város ki­váló tervezői, akiket a nagyra becsült nyugati építészek is elis­mertek, elkészítették a KER­CSEG és SÓSLÁPA-DŰLŐ lakó­telepi tervét. A csodálatos pano­rámát nyújtó környezetben egy rendezett, stílusos családi házas „rózsadombot” akartak létesíte­ni. Ez a terv még az illetékes hi­vatalokban megtalálható mint „műemlék”. A területen 800 négyzetméte­res telket jelöltek ki, hogy a maj­dan fölépülő házak ne vegyék el egymás elől a levegőt. A telkek egy részét a helyi lakosoknak tartós bérletbe adták ki, de szi­gorú előírásokkal. Aki érzett magában egy kis am­bíciót az az összespórolt pénzét befektette, hogy majd a közműve­sítés után vagy épít, vagy tovább adja. Csakhogy jött a rendszerváltás és minden szép remény füstbe ment. A bérlők, később egy részük tulajdonosok, várhattak a csodák­ra, hátha mégis akad valaki, aki megfelelő elképzeléssel fantáziát lát a családi házas övezet hasznosí­tására. A csoda hosszú ideig elma­radt, a terület gazdátlanná vált, és még csak távlati tervben sem szerepelt, hogy egy stílusos, im­pozáns családi házas lakóöve­zetté váljon. A tulajdonosok, bérlők egy ré­sze becsapottnak érezhette magát ezért a bérleményüket, tulajdonu­kat már ők sem kezelték. Egy kis részük optimistább volt, bíztak a jövőben. Nem hiába. De kellett hozzá egy elhivatott személy, segí­tők, valamint egy partner, aki felis­merte, hogy ilyen természeti adott­ságokkal rendelkező terület nagy érték. Ez a partner, akinek a csoda köszönhető: az ÉMÁSZ. Bátran vállalta, hogy befektet, mivel kell, hogy legyen a területnek jövője is, még piacnak is jó lesz. 2004-ben megtervezte a hálóza­tot, majd 2005. év elején elkezdte a kivitelezést. Ma már a munkálatok ott tarta­nak, hogy a gödrök ki vannak ásva és az oszlopok egy részét is beállí­tották. Ezt a bérlők és a tulajdono­sok nagy örömmel fogadták, mint­hogy 80 százalékuk igényelte a há­lózatot. Ezt a példát talán a többi szolgál­tatónak is követnie kellene, meglát­va benne az üzletet. Még azoknak is példát mutathat, akik esetleg tud- nak segíteni abban, hogy az úthá­lózat is kiépüljön. így Salgótarján egy új emberlép­tékű lakónegyeddel, kertvárossal gazdagodhatna. Az életminőség javulásával ez az igény előbb-utóbb kialakul Aki hisz a felemelkedésben, az már előre fel is készül rá. Az igaz, hogy nem egy nagyon nagy beruházás történik a terüle­ten, úgy gondoljuk, hogy a város vezetésének oda kellene figyelnie erre. Rá kellene jönnie, hogy ha a terület közművesített lesz, majd vállalkozó is akad, aki piacot lát benne és saját pénzén épít lakáso­kat értékesítésre. Talán képviselője is van a terü­letnek, akinek észre kellene ven­nie, hogy a területén valami törté­nik, felvéve a kapcsolatot a tulajdo­nosokkal (pl: Címlista, Felhívás egy nyári hétvégi találkozóra stb.). Ezzel is az emberek látókörébe ke­rülhet, és ne csak 2006-ban jelen­jen meg a választások előtt. A személyes kapcsolatok adják a személyes tőkét, amivel már le­het mit kezdeni. Az embereknek valós, optimis­ta jövőkép kell, hogy tudjanak érte lelkesedni. Végül a bérlők és a tulajdono­sok nevében szeretnénk köszö­netét mondani az ÉMÁSZ-nak és azon intézmény képviselőinek, akik tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy Salgótarjánban ki­alakulhatott egy újabb panorá­más övezet, ahol bérlők és tulaj­donosok kellemesen tölthetik el idejüket. Az ország bármely részéről ide érkező emberek csak csodálkoz­nak, hogy a helybelieknek föl sem tűnik, micsoda természeti érték van a birtokukban. Ezzel a fejlesztéssel talán még valamikor az elvándorlási folya­mat is irányt változtathat, mert oda kell figyelni az emberekre, hogy ne érezzék magukat becsa­pottnak, az embereknek ezzel hi­tet tudnak adni. Az ígéretek betartása nagyon fontos, mert csak így lehet az em­berek bizalmát megőrizni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom