Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-19 / 64. szám
„A törvény új, de régi az ítélet" hogy Baranyi nemcsak népben, nemzetben, hanem a nagyvilágban is gondolkodik. Ugyanakkor - mint e kötet előszavában kesernyésen, némi Egy lassan fél évszázada megfogalmazott versből, a „Ballada a dolgok etikájáról” című, annak idején revelációszámba ment, egyik sokat idézett költeményből valók ezek a sorok, amelyeket az akkori fiatalok nevében Baranyi Ferenc az idősebb nemzedékhez intézett. Azóta - nemrégiben, január 24-én volt hatvannyolc éves - Ő is messze túl van már nemcsak az ifjú-, de a középkorán is, de e verse - s szinte valamennyi - időtállónak bizonyult. Költészete, munkássága értékét, egyetemességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a napokban, a március 15-i nemzeti ünnepen két kitüntetésben is részesült: a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét és a Nádasdy Kálmánról elnevezett díjat vehette át Bozóki András kulturális minisztertől. Baranyi Ferenc „A szerelmes élet” címlapján CSONGRÁDY BÉLA Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc idei évfordulóján is számos neves személyiség kapott rangos elismerést, s hogy közülük e hasábokon éppen Baranyi Ferencet méltatjuk, annak nem a kuriozitás, a ritkán adódó helyzet - a dupla kitüntetés - az igaz oka, hanem a költő (író, librettista, műfordító, újságíró, szerkesztő, műsorvezető) szoros kötődése Nógrád megyéhez, megannyi itt élő (és élt) emberhez. Annak a gesztusnak a szerény viszonzása e néhány köszöntő gondolat, amelyet ő szokott tenni akkor, amikor rendre harmadik hazájának nevezi Nógrádot. (Az első érthetően a szülőföld, a Pest megyei Pilis, Nyáregyháza, Cegléd és Monor környéke, a második a főváros, ahol mintegy ötven esztendeje lakik.) Mindig is jó szívvel ápolta - és ápolja jelenleg is - a barátságot egykori egyetemista, Eötvös-kollégista társaival, gyakorta, s örömmel jött ide, Madách és Mikszáth földjére író-olvasó találkozókra, művészeti rendezvényekre, hisz’ - mások mellett - olyan kebelbarátai várták egy öleléssel mint a néhai Czinke Ferenc grafikusművész vagy Kojnok Nándor, a megyei könyvtár egykori igazgatója. Életének, pályaképének egy időszaka konkrétan is kötődött Nógrád- hoz: 1984 és ’86 között a Palócföld című folyóiratot főszerkesztőként jegyezte. Persze azt megelőzően és követően is kapcsolódott a laphoz verseivel, műfordításaival. Számos kritika, recenzió jelent meg ott róla, de a megyei napilap hasábjain is. 1986-ban megkapta a Madách-díjat, Nógrád megye legmagasabb kulturális kitüntetését, 2000-ben pedig a Mikszáth Kiadó „Szerelmes élet” címmel megjelentette addigi pályafutásának „sajtótükrét.” Mindez éppen elégséges és meggyőző motívum ahhoz, hogy e helyről is őszinte szívből köszöntsük Baranyi Ferencet és az őt szerető olvasók százai, ezrei nevében gratuláljunk kitüntetéseihez! Ezen al- k a 1 m a k lélekemelőek, ösztönző erejűek ugyan az alkotóemberek számára - nyilván Baranyi Ferencnek is jól esett a megkettőzött elismerés - a lényeg azonban abban a produktumban, szellemi teljesítményben rejlik, amely a díjakat indokolja. Jelen esetben több mint száz könyv - önálló mű, műfordítás, összeállítás, szerkesztés (Baranyi-versek- kel, -fordításokkal, -elő- és utószókkal, -jegyzetekkel) - megszámlálhatatlanul sok antológiákban, gyűjteményes kötetekben, periodikákban megjelent írás, hanghordozó, idegen nyelvű kiadás fémjelzi e „munkás” életutat. Ez azonban csak a „külcsín”, az úgynevezett bibliográfiai szint, s - konkrét címek, művek nélkül - annak is csak a felszíne. Ennél jóval fontosabb a „belbecs”, az a rendíthetetlen hűség, megalkuvás nélküli magatartásforma, következetes költői szemlélet- mód, esztétikai értékrend, amely jellemzi Baranyi oeuvre-jét, politikai és szerelmi líráját, minden kultúrateremtő és -közvetítő megnyilvánulását. S ha az évek múltával rakoncátlan hetykesége, bohém- sága csendesedett is, bölcsebbr higgadtabb lett, napjaink Búza Barna: Baranyi Ferenc. Plakett 2003UÓLF.: M.F. CAPAMYI IMIN A válogatott verseskötet címlapját Pereszlényi Helga tervezte Veszeti Lajos „Prométeusz” című festménye felhasználásával ban, a „percemberkék”, a pénzvilág gátlástalan tobzódása idején is a kisemberek érdekeit törekszik érvényre juttatni, az igazságérzetet igyekszik ébren tartani. Etikai alapelvei élén ma is a tisztesség, az áldozatkészség, a műveltség, a tehetség elismerése áll. Számára továbbra is fontos a rím, a ritmus és mindenekelőtt a másokat is érdeklő, érintő, izgalomba hozó - ha úgy tetszik közéleti - tartalom. Versidegen, harmóniaszegény világban vallja a „szép szó” hatalmát, igenli az olvasók érdeklődését, figyelmét. Az elmúlt évben, fél évszázados írói jubileumán jelent meg az epilógus és a prológus szavak összevonásából képzett, „Epiprológus” címmel egy sajátos válogatás az 1954 és 2004 közötti verseiből a Hungarovox Kiadó gondozásában. Az ötven évet ötven vers képviseli. De minden költemény egy-egy európai nyelven is szerepel, mintegy példázva, öniróniával megjegyzi - a világ neki sem engedte megváltania magát. „Mindazonáltal, ha egy, s némely műveimmel sikerült akárcsak picikét is felbátorítanom, magabiztosabbá tennem azt a tétova moccanást az emberi lélek legmélyén, amely az új törvény és az új ítélkezés felé tájékozódik, akkor ez az öt évtized talán nem volt hiába. ” A „talán” nyugodt szívvel elhagyható, kedves Baranyi Ferenc! Ifjú gitárosok versenye Pest és Nógrád megye 16 iskolájának 51 diákja versengett négy korcsoportban a legjobbaknak járóelismerésért a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában a Nógrád és Pest megyei művészeti iskolák II. gitárversenyén március ló-án. A megmérettetést a Rózsavölgyi iskolával karöltve a dunakeszi Farkas Ferenc Zeneiskola hirdette meg. A-zsűri munkájában neves szakemberek munkálkodtak: MosócziMiklós gitárművész, főiskolai docens, illetve Papp István és Tornai Péter gitárművészek. A rendezvény fővédnöke, Borenszki Ervin, megyei közgyűlési alelnök volt. A bírálóbizottság több értékes díjat ítélt oda a magas színvonalú produkciókért, dicsérve felkészítő tanárokat és diákokat egyaránt. Mint Ember Csaba, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke megnyitójában elmondta, 320 ezernél több gyermek jár ma művészeti iskolába Magyarországon, s a mindennapok munkája, öröme mellett fontos a szakmai találkozások szervezése, hogy diákok és tanárok egyaránt megismerjék mások teljesítményét, zenélésükkel közben örömet szerezve min denkinek. A Fogarasi Béla és Kökény Zsuzsa művész-tanárok által az el múlt évben útjára indított rendezvény hagyománnyá válhat- igazolja ezt a résztvevők nagy száma és a mutatott játék egyaránt. Mosóczi Miklós zsűrielnöktől és a támogató cég képviselőjétől Papp Bence balassagyarmati diák, Fogarasi Béla tanítványa, vehette át a verseny nagydíját. Az ifjú tehetség számára ez újabb igazolása annak, hogy jó úton jár, hiszen nemrégen jutott be - egyetlenként Nógrád megyéből - a zeneiskolások országos szolfézsver- senyének döntőjébe, * mr ahol áprilisban fog sze1. helyezést értek el ÆÊËJv*'’ az I. korcsoportban h jí ./, a balassagyarmati JfÉjtfr Nagy László And- IéZ^t Ilim' rás, Fábián Annamária tanítványa, a III. korcsoportban Péteri Dávid Nagykovácsiból, Lorenz Dávid tanítványa. II. helyezésben részesült az I. korcsoportban a váci Vincze Levente, Szatmári Ferenc tanítványa, a gyarmati Hanzel Enikő, Fogarasi Béla tanítványa, a gödöllői Sándor Krisztina, Kásámé Szabó Beáta tanítványa, a II. korcsoportban pedig a pilisvörösvári Karacs Gábor, kinek mestere Tóth Ákos. III. helyezést ért el az I. korcsoportban a balassagyarmati Szomora Ferenc, a II. korcsoportban a gödöllői Kurucz Ádám, a III. korcsoportban a szécsé- nyl Oláh László, a IV. korcsoportban a salgótarjáni Márton Attila. Különdíjas lett a szentendrei Garamvölgyi Péter, a szécsényi Tőzsér Bálint, a gödöllői Simon Bence és a szentendrei Papp Bálint. Dicséretben 19 diák részesült. ■ Sz. A. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Sajnálom Noé, a kis Jáfetnek dinópörköltre fájt a foga. ” Szerencsés nyertesünk: Ruszanov Lászlóné Somoskőújfalu, Somosi út 244. Kérjük, hogy mai rejtvényünk megfejtését legkésőbb március 24-ig juttassák el szerkesztőségünkbe!
