Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)

2005-03-02 / 51. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2005. MÁRCIUS 2., SZERDA A paraszti lét kemény, em­bert próbáló hétköznapjai­nak, szép ünnepeinek, vala­mint az ehhez kapcsolódó szokásoknak az átörökíté­sén már hosszú ideje fára­doznak Réti Lajosné és segí­tői Érsekvadkerten. Koráb­ban tájszobát rendeztek be, népi bútorokkal, régi vadker­ti családot ábrázoló bábuk­kal, de nyílt már tárlat régi fotókból és falvédőkből is. E hagyományőrző tevékenység legutóbbi állomásaként a népviseletek szabás-varrásá­nak csínját-bínját próbálták átadni az idősebb generáció képviselői a fiataloknak. Mesél a múlt jelennek és jövőnek ÉRSEKVADKERT „E világban ne csak benne le­gyünk, otthon is érezzük ma­gunkat szülőföldünkön...” - elevenítette fel Tamási Áron gondolatait Réti Lajosné nyu­galmazott pedagógus, aki úgy véli, minden falu annyit ér, amennyire a benne lakók szere­tik, és amennyit önzetlenül tesznek érte. Ennek jegyében évek óta a régi tradíciók átmen­téséért, Érsekvadkert múltjá­nak megőrzéséért fáradozik. 2001-ben tájszobát alakítottak ki a Hola-galériában, amely nemcsak az ódon bútorok miatt bizonyult hitelesnek, hanem egy többgenerációs család népi öltözetét is bemutatta ember nagyságú bábuk segítségével. Egy esztendővel később fotótár­lattal folytatódott a hagyomány- őrzés, ahol az 1800-as években készült kuriózumokat is kiállí­tottak. 2004-ben a falunapon Együtt az asszonyok az izgalmas foglalkozáson régi falvédőkből tekinthettek meg egy csokorrava- lót a nézők, sőt a nyugdíjasklub jó­voltából a me­gyeszékhelyen is megismerhették a vadkerti hímzé­sek alapmotívu­mait. Idén január­ban „Mesél a múlt jelennek és a jövőnek” cím­mel felhívással fordultak a falu lakosságához, hogy az egykori szabásmintákat, öltözködési szo­kásokat, illetve hajviseletek tit­kát adják át a fia­taloknak. Tíz al­kalommal gyűl­tek össze az asz- szonyok az ifjú­sági házban, ahol régi fényké- Érsekvadkerten gondot fordítanak a hagyományőrzésre pék alapján ké­szültek el a fiatal lányok, 1900- as évek elejét idéző frizurákat és a kendőkötéseket is elsajá­títhatták az ifjú generációk képviselői. A foglalkozások gerincét a szabás-varrás adta (az alapokat Urbán Istvánnétól, Laczó János­áétól, valamint Fábián István­nétól leshették el), amikor is a nem tudják megvarrni. Ezért tíz nagycsoportos óvodásnak készí­tették el közösen - varrni tudó anyukákkal, nagymamákkal - a községben működő két óvoda számára készítettek ajándékot. A faluban már csak az időseb­bek hordják a népviseletet, közü­lük ismerik a titkát, hogy áll szé­pen a testre szabott pruszlik, blúzka, valamint azt is, hogyan kell ráncolni a szoknyát, hogy tetszetősen álljon. A fiatalok, ha ünnepekkor magukra is öltik, szép népviseleti darabokat, hogy hozzászokjanak viseléséhez, benne való szerepléshez. Koráb­ban az óvodai programba is fel­vették a helyi népszokások és ünnepkör megismerését, hogy a játékokkal elevenebbé tegyék azokat, közelebb hozzák a tradí­ciókat kicsikhez és nagyokhoz. Beteg- és gyermekjogi képviselet Betegek, a gyermekek tisztában vannak jogaikkal? Ha igen, tudják, hogy hol és hogyan lehet azt érvényesíteni? Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium rendeletben fogalmazta meg a betegjogi, ellátójogi és gyermekjo­gi képviselők működésének feltételeit A Betegjogi, Ellátójogi és Gyermekjogi Közalapítvány megbízásából Bocskayné Tóth Katalin jogi szakokleveles szociá­lis munkásként október elseje óta látja el az ellátó jogi képviselői feladatokat megyénkben. Tőle kérdeztük: Mi a jog­védők munkája, hatásköre? NMH-információ- A jogvédők új szereplői az egészség- ügyi, a szociális gondoskodásnak és a gyer­mekvédelemnek. Ezek a szolgáltatások sokféle emberi gonddal, bajjal szembesül­nek. Minden esetben tiszteletben kell tarta­ni az ellátottak emberi méltóságát, tekintet­be kell venni önálló döntéseiket, gondosan kell őrizni személyes adataikat, titkaikat. A törvényi szabályozás szerint vannak olyan jogok, amelyek minden ellátói csoportot megilletnek: ezek az élethez, emberi mél­tósághoz, testi-lelki egészséghez, tulajdon, a személyes adatok és magántitkok védel­méhez fűződő jogok. Vannak speciális helyzetben lévő ellátottak, akiknek sajátos egyéb jogai is megfogalmazásra kerültek, így például az akadálymentes környezet­hez való jog, az információhoz való jog vagy az önrendelkezés joga.-Mi az ellátójogi képviselőnek a konkrét feladata?- Tájékoztatást nyújt a szolgáltatások­ról. Segíti az ellátást igénybe vevőt vagy annak törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megfo­galmazásában. Segítséget nyújt az intéz­mény és az ellátott között kialakult konf­liktusok megoldásában, meditátorként te­vékenykedik. Kezdeményezheti a pana­szok okának kivizsgálását. Intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, a jogsza­bálysértő gyakorlat megszüntetésére.- Fontos, hogy az információ az érintett személyekhez eljusson? Hogyan tartja a kapcsolatot az emberekkel?- A bentlakásos intézményekben min­den kedden délután fogadóórát tartok. A hónap első keddjén Bátonyterenyén, az Ezüstfenyő idősek otthonában, a követke­ző kedden a Ludányhalászi Ápoló- Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézet­ben. A hónap harmadik keddjén Diósjenőre látogattok a Dr. Göllesz Viktor Rehabilitációs Intézet és Ápoló-Gondozó Otthonba. A hónap negyedik keddjén a berceli otthonban van fogadóórám, csütör­tökön Balassagyarmaton, a városi idősek otthonában fogadom az érdeklődőket. Ter­mészetesen a 100 fő alatti, nappali ellátást nyújtó intézményekben is tartok fogadó­órát.- Ezen kívül, a lehetőségekről, hogyan tájékoztatják az embereket?- Bekapcsolódom a megye civil szerve­zeteinek munkájába, előadásokat tartok az ellátottak jogairól. Intézményi lakógyű­léseken, érdekképviseleti fórumokon ve­szek részt, ahol tájékoztatom a lakosságot. Célom, hogy az információk minél széle­sebb rétegekhez eljussanak. Sokszínű tevékenység - Európa-kapcsolatokkal A Váci Mihály Gimnázium életében már évek óta az egyik leg­mozgalmasabb időszak az év utolsó néhány hete, s a 2005. év is számos új lehetőséggel, feladattal érkezett meg. Bátonyterenye Fiatal bátonyterenyei alkotók NMHhnformáció Az intézmény névadója de­cember 24-én született, így az év utolsó hónapja a gazdag „tanórán kívüli” programok je­gyében telt. A versenyek, vetél­kedők, pályázatok időszaka ez, amikor is szinte minden tan­tárgyból összemérhetik tudá­sukat a gimnázium tanulói. A szavalóverseny, a matematika- verseny és az anyanyelvi vetél­kedő egyaránt iskolán túl mu­tató. A legutóbbi, Encsen, a Vá­ci Mihály Gimnáziumban meg­tartott, az intézmény névadójá­ról elnevezett szavalóverse­nyen szerepeltek sikeresen az intézmény tanulói. A szalag­avató és a Váci-gála ugyancsak a változatlanul élő hagyomá­nyok és színvonal jegyében zajlott. A külföldi iskolakapcsolatok sorában svéd tanárvendégeket fogadott a tanintézet december­ben. A Comenius-program kere­tében öt tanuló és három diák utazott Franciaországba. A há­roméves program első évében, 2003-ban, Olaszországban talál­koztak a programba bekapcsoló­dó iskolák tanárai, diákja, a leg­utóbb zajlott, franciaországi programot követően 2005. áprili­sában Magyarország, a bátony­terenyei Váci Mihály Gimnázium lesz a házigazda. (Az olasz tanin­tézetben 800, a francia iskolában 1300, az angol intézetben 1700 diák tanul.) Minden évben más a találkozók központi témája is, amit előzetes kérdőíves felmérés alapján döntenek el az érintett országok diákjai. A Franciaor­szágban, Bloisban megrendezett programon a házigazdák mellett angol, olasz és a magyar delegá­ció mutatta be az adott ország oktatási rendszerét, az iskolát, ahonnan jöttek, valamint a diák­jogok érvényesülését a különbö­ző országokban. Emellett a „Mi­lyen az ideális iskola diákszem­mel?” kérdésre mondták el véle­ményüket az ide érkezett tanu­lók. A bátonyterenyei vácisok utazását sokoldalú és sokféle te­vékenység előzte meg, míg elké­szültek az iskola életét prezentá­ló angol nyelvű pályamunkák. A franciaországi látogatás sok szép látnivalóval is párosult. Blois (a Loire-völgye) mellett jártak Toursban, Chambordban és Pá­rizsban is. Március 2-án Angliából a Wath Comprehensive School igazgatója érkezik a Váci Mihály Gimnáziumba. Az általa irányí­tott angol középiskolának, illet­ve nyelvi főiskolának 1700 tanu­lója van. A gimnázium pályázat útján kapcsolódott be a hátrányos helyzetű tanulók Arany János kollégiumi programjában a Lorántffy Zsuzsanna Kollégi­ummal közösen. így szeptem­bertől a hagyományos négy és hat osztályok mellett egy nulla­dik évfolyamú osztályt indíta­nak. Az ebben az osztályban ta­nuló diákok az említett kollégi­umban laknak, s a gimnázium­ban vesznek részt magas óra­számú magyar, matematika, idegen nyelv, illetve informati­kafelkészítőn. Ezt követően a 9. osztályban folytatják majd ta­nulmányaikat. Az új kétszintű érettségire va­ló felkészülés érdekessége, hogy újra érettségizhetnek azok is, akik annak idején nem a legjobb eredményt érték el. A taninté­zetben már több jelentkezést re­gisztráltak. Újdonság, hogy az alsóbb évfolyamok tanulói is te­hetnek előrehozott érettségit, ami ugyancsak kedvező fogadta­tásra talált. A közelmúltban a bátony­terenyei Kastélykerti Művelő­dési Ház és Könyvtárban fia­tal bátonyterenyei alkotók műveiből nyílt kiállítás. Vala­mennyien helyi kötődéssel bírnak, itt élnek, vagy - bár munkájuk, sorsuk alakulása máshová köti őket - a szülők, a szülői ház okán ide tartoz­nak. Olyan fiatalok ők, akik autodidakta módon sajátítot­ták el alkotásaik technikáját, az alkotásL Öt alkotó, ötféle technika. Egyet bizonyítva: valamennyien az alkotás, a képzőművészet szeretetében élnek, amit csinálnak, szívből jön, örömmel teszik. Berta Zsolt korábban már be­mutatkozott, legutóbb újszerű anyaggal jelentkezett. A gépipari szakközépiskolában érettségi­zett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán diplomázott fiatal, jelenleg terve­zőmérnökként dolgozik Buda­pesten, egy angol cégnél, szabad idejét feleségével itthon, a szülők­nél tölti. Gyerekkorától kezdve szívesen rajzol, majd megismer­kedett a faragással. A kezdeti szobrászkodásról értékelést, biz­tatást rendkívül „hiteles helyről” kapott, id. Szabó István szobrász- művész nagyanyja testvére. Még­is a műszaki pálya mellett dön­tött, a képzőművészet egyelőre kedvtelés maradt, aminek ideje függvényében szívesen hódol. A szobrászati technikák elméletét és gyakorlatát ifjabb Szabó István révén ismerte meg. A reális látás­mód létezik csak számára. Ked­vencei a figurális dolgok, portrék, állatok. Ezen a kiállításon a ha­gyományos szobrászkodást a műszaki területen érvényesíten­dő fantázia precizitása, különle­gessége váltotta fel. Kalinics János neve sem isme­retlen már, nemcsak a bátony- terenyeiek körében tartják szá­mon sajátos hangulatú alkotásait. Gyermekéveit Somogybán töltöt­te, de már a kisterenyei iskolában tanult. Szereti az erős, határozott, élénk színeket. Témái képzeleté­ben születnek, gondolatban fog­lalkoztatják, majd letisztulva ke­rülnek vászonra. Szívesen ábrá­zolja a körülötte lévő világot úgy, ahogy ő látja. Kulcsár Judit 1984-ben szüle­tett, jelenleg Székesfehérváron, a Kodolányi János Főiskola har­madéves hallgatója. A rajz iránti szeretete óvodáskora óta nyilván­való. Az első sikere 1989-re datá­lódik, amikor az Utazás kiállítá­son már bemutatták rajzait. Az­óta sok rajzpályázaton vett részt több-kevesebb sikerrel. Most üvegfestéssel állt a közönség elé. Az üvegfestés technikájával a fő­iskolán találkozott először, üvegképeit többször kiállították az iskola galériájában. Szemecz Szilárd, a Kistere- nyén élő szerény fiatalember va­lamennyi bemutatkozása nagy figyelmet váltott ki. A rendkívül finom, színeiben gyönyörű, könnyed portrék jól érzékeltetik alkotójuk különös vonzalmát a rajzolás, a színek iránt. A rajz és festőeszközök, grafit és színes ceruzák puszta látványa is elva­rázsolta gyermekkorában. Dol­gozott már olaj festékkel is, de az utóbbi években, főleg amióta megismerte a pasztellceruza ad­ta lehetőségeket, újra a ceruza használata került előtérbe. Port­réi (például Hofi), valamint az utánozhatatlan lófejek bizonyí­tékai tehetségének, az elhiva­tottsággal, s rendkívül komolyan művelt alkotásnak. Szemecz Zoltán, Szilárd test­vérbátyja 26 éves koráig lakott Kisterenyén, jelenleg Aszódon él és dolgozik családjával. A salgó­tarjáni szakmunkásképző inté­zetben épületasztalos-szakmá­ban szerzett végzettséget. Ekkor ismerkedett meg az intarziaké­szítéssel. Több kiállításon vett részt az ország különböző pont­jain. Tavaly Budapesten, az Ipar- művészeti Múzeumban az ipar­művészekből és népművészek­ből álló zsűri által elfogadott al­kotásai kerültek kiállításra. Első önálló kiállítása is az elmúlt év­ben volt Aszódon. A kiállítást Ladóczki Béla, az Art Alkotó Társaskör Bátonytere­nye vezetője nyitotta meg. A nemrég zárult tárlat közönségsi­kert aratott a Kastélykerti Műve­lődési Házban. OSGYÁNINÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom