Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-11 / 59. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2005. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Mi lesz az öblösüveggyárral? (Folytatás az 1. oldalról) március elejére a helyzet megdöbbentően elkeserítővé vált, egzisztenciális bizonytalanság, kilátástalanság, elkeseredettség jellemzi az öblösüveggyár dolgozói körében a légkört. A cég először csak többhavi étkezési hozzájárulás kifizetésével maradt adós (2004 decemberében ezt rendezték), mára azonban sokkal nagyobb a baj - fogalmazta meg az országgyűlési képviselő, s részletesen ismertette a dolgozók problémáit. A kollektív szerződés szerint a dolgozók bérét minden hónap tizedikén kell utalni, így február 10-én kellett volna megkapniuk a januári munkabérüket. A helyzet drámaiságát jól mutatja, hogy február 10-e óta a dolgozók jelentős része számára 5 részletben eddig 41 500 forintot fizettek ki személyenként. Aki 56 ezer forint nettó bérnél kevesebbet keres, annak is több részletben, de legalább február végén kifizették a teljes munkabért. A részletekben történő kifizetés eredményeképpen volt olyan dolgozó, aki kevesebb pénzt kapott az első részletben, mint ami családi pótlékban járt volna neki. A kialakult helyzet miatt sokan a közüzemi számlákat sem tudták kifizetni. Tolmácsolva az öblösüveggyári munkások kérdéseit Becsó Zsolt elmondta: arra várnak választ, hogy mikor kapják meg elmaradt bérüket és kell-e tartaniuk további bérkifizetési csúszástól? Mit tervez az új tulajdonos a céggel, eladja vagy tovább működteti? Továbbá kell-e tartaniuk további létszámleépítéstől, munkahelyük elvesztésétől? Az St. Glass Rt.-ben dolgozó 750 munkás, azok családtagjai és a városi, megyei beszállítók érdekében mindent el kell követni a cég talpon maradása, működése érdekében - szögezte le Becsó Zsolt, majd hozzátette: a helyzet áttekintése céljából tájékoztatást kért a cég vezetőjétől és egyúttal felajánlotta segítségét a problémák rendezéséhez. Mint mondta, Salgótarjánnak ugyanis szüksége van az öblösüveggyárra. Toldozzák-foldozzák az utakat (Folytatás az 1. oldalról)- Az említett összegből hány útjavítását lehet megoldani?- Ezt egyelőre nem lehet tudni, viszont a munkálatoknál elsőbbséget élveznek azok az utak amelyeken helyi járati autóbuszok közlekednek. Ezután következnek azok a mellékutak, amelyeken nem közlekedik helyi járati autóbusz.- Érkeznek önökhöz lakossági bejelentések, amelyekben arról panaszkodnak, hogy egy-egy út kátyúsabb, mint a másik?- Nem.- Mikor kezdődnek a munkálatok?- Még tart a téli időjárás. Ezen időszak alatt is sok kátyú keletkezik még - ecsetelte Lantos László, aki a továbbiakban arról beszélt, hogy az utak felmérése után megindul a közbeszerzési eljárás és ezt követően lehet majd az utakat toldozni- fo Időzni.- Én úgy gondolom, hogy május első felében megindulhatnak a munkálatok, melyek előzetes számításaink szerint június végéig tartanak majd. Tartós eredményt szeretnénk elérni, de sajnos, az a helyzet, hogy van egy pár út Salgótarjánban is, amely már szinte több kátyúfoltból áll, mint amennyi körülötte az eredeti burkolat.- Terveznek idén útfelújítást a megyeszékhelyen?- Igen. Egy út felújítása már biztos és a munkálatok hamarosan meg is kezdődnek. Ez a zagyvarónai Őrhegy út. Ezen kívül tervezzük még kilenc út felújítását, de ezek még csak távlati tervek. Egyelőre nem tudok mit mondani róla, mert pályázati forrásokból szeretnénk megoldani a felújításokat, amelyek több mint valószínű, hogy 2006- ra tolódnak majd - zárta szavait Lantos László. JUHÁSZA. Konferencia Losoncon Megkezdődött az iparkamara szlovákiai programsorozata NMH-információ Csütörtökön a losonci Vigadóban megkezdődött a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szlovákiai vállalkozói konferenciasorozata. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával ebben az évben további három városban - Nyitrán, Kassán és Pozsonyban - kerül sor az „Együtt az Európai Unióban” rendezvényre, melynek célja, hogy a két ország vállalkozói megvitassák a határon átnyúló együttműködés lehetőségeit, s új üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki. Mintegy száz magyar és szlovák vállalkozó részvételével kezdődött a program, melynek délelőtti részében aktuális, a gazdaságélénkítésről, a határ menti kis- és középvállalkozások együttműködéséről, uniós támogatásának és befektetéseinek lehetőségeiről tájékoztatták a hallgatóságot az előadók. Kiemelt figyelmet kapott Gémyi Gábor főosztályvezető, a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma főosztályvezetőjének gondolatébresztője, mely összegezte mindazon lehetőségeket és kihívásokat, melyek mindkét ország vállalkozóinak adottak az Európai Unióban. A délutáni szakmaspecifikus szekcióüléseken három fontos témát vitattak meg a résztvevők: a kiskereskedők helyzetéről, a közúti fuvarozásról és az idegenforgalom fejlesztéséről több konkrét javaslatot fogalmaztak meg az érintett vállalkozók. A konferencia zárásaként ezeket a véleményeket úgy összegezték, hogy szlovák-magyar relációban a két ország, de kiváltképp a határ menti együttműködések javítását szolgálták. Könyvbemutató Salgótarján A Balassi Bálint Asztaltársaság március 16-án 17.30 órától a Balassi Bálint Megyei Könyvtár földszinti előadótermében tartja rendezvényét. Bemutatják a Füleken élő Bozó Andrea művészettörténész Hétszer fényesebben, a szkíta állatstílus című tanulmánykötetét. Úttestre szaladt Balassagyarmat Szerdán reggel egy 9 éves szügyi kislány Balassagyarmaton, a Szabó Lőrinc út-Rákóczi út kereszteződésében az úttestre szaladt. A neki balról közlekedő személygépkocsi, amelyet egy 19 éves szécsényi férfi vezetett, elütötte a gyermeket, aki köny- nyű sérülést szenvedett. ÚJ HELYEN A CSALÁDSEGÍTŐK BALASSAGYARMATON. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat április 1-jétől áthelyezi székhelyét a volt rendelőintézet épületének földszinti helyiségeibe. FOTÓ: RIGÓ TIBOR Anyanyelvápolók - Érvek a durvaság helyett Az anyanyelvápolók szövetsége a napokban tartotta a helyi tagozatok kihelyezett tanácskozását a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban. Balassagyarmat Dr, Bacskó Józsefné, Pásztor Sándomé, Gaálné Versényi Judit tanárnők, a diákok részéről pedig Nyebehaj Csilla nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy épp az Ipoly-parti város intézménye adjon színhelyet a rangos rendezvénynek, melyre többek között Budapestről, Csongrádról, Miskolcról, Sátoraljaújhelyről, Vácról, Monorról, Rádról, Szé- csényből, Bátonyterenyéről érkeztek a lelkes nyelvápolók. Az összejövetel nemcsak nyelvhelyességi kérdések megvitatásának adott teret, hanem sokkal tá- gabb témakört ölelt fel: nevezetesen a beszéd-, a magatartás-, az érintkezéskultúra időszerű kérdéseit. Ahogyan Kerekes Barnabás titkár elmondta: 1989 áprilisában a fővárosban, a Csengery úti pedagógusklubban jött létre a szövetség mintegy száz ember részvételével, darukezelők, főorvosok, színházi súgók, pedagógusok, nyelvészek, könyvtárosok, újságírók, diákok egyaránt fontosnak érezték nyelvi kultúránk őrzését.- A szövetség elnöke Bánffy György színművész lett, Grétsy László nyelvészt ügyvezető elnökké, Deme László professzort társelnökké, Hercegi Károly miniszteri főtanácsost és Z. Szabó László nyelvész-tanárt szintén társelnökké választottuk, de tisztséget vállalt Juhász Judit, a Magyar Rádió volt alelnöke is. Főtitkárunk Maróthy István lett, jó magam szintén azóta vagyok a szövetség titkára.- Az alakuló közgyűlésen még csak három tizenéves vett részt, ma már tagságunk hatvan százaléka fiatal. Egyetlen problémánk van: ha ezek a fiatalok befejezik tanulmányaikat, magukra maradnak és nem egy esetben „kikopnak” körünkből. Pedig sokkal többről van itt szó nyelvhelyességi kérdéseknél: alapvető emberi értékekhez csatlakozunk, ami a magatartáskultúrát illeti. A tisztességig, türelemig kell eljutnunk az egymással való érintkezésben. Az emberi kapcsolatokban, beszélgetésekben a vita és az érvek kell, hogy szerepet kapjanak, nem pedig a hangerő és a durvaság.- 1989-ben alakult meg az első helyi csoport Budapesten, majd egyre bővült a kör, sok helyi tagozat jött létre az ország minden részén. Szeptemberben évnyitó tanácskozást tartunk, közel 130 fős ifjúsági parlamentünk is van, s már 13 éve rendezünk nyári tábort Csongrádon. Agárdon minden májusban kétnapos tanácskozást tartunk. Vidéki csoportjaink Komáromban, Vácon, Cegléden, Miskolcon, Csongrádon, Tokajban, Bátonyterenyén tanácskoztak eddig, s most Balassagyarmat adta meg a találkozás lehetőségét. Ilyenkor bemutatkozik egy-egy iskola, gondolatébresztő előadások hangzanak el, hozzászólásokat hallgatunk meg, s megismerjük a várost is. Most a Palóc Múzeumot és a Kiss Árpád iskola akvarellkiállítását látogattuk meg - mondta Kerekes Barnabás. SZ. A. Fontos a megszólalás etikája Az anyanyelvápolók szövetségének társelnökét, Deme László nyelvészprofesszort kérdeztük napjaink viselkedéskultúrájáról a Balassi Bálint Gimnázium által rendezett tanácskozáson.- Professzor úr szerint milyen bántó jelenségek ellen kell felvennie a harcot az anyanyelvápolók szövetségének?- A magyar nyelv hete központi témájául tűzte ki a nyilvános megszólalás etikáját. Beszélni általában arról szokott az ember, ami érdekli, amit szeret, amivel eldicsekszik, vagy ami nem tetszik neki, amit megvet. De nem mindegy, hogy hogyan beszélünk ezekről a kérdésekről, pláne a nyilvános megszólalások esetén. Aki a közéletben részt vesz, fontos, hogy szem előtt tartsa a megnyilatkozások etikáját, formáját, tartalmát. Ezek az értékek nagyon sok megfontolandót kínálnak a közéleti szereplők számára.- Csak a közéletet tekintve ét súlyos problémákat társadalmi érintkezésünkben?- Nyilvánvalóan nem. Ha két-három fiatal egy járművön beszélget, már az is nyilvános megszólalásnak számít, hisz mások is hallják őket. Ezért nem mindegy, hogy milyen formában érintkeznek egymással, hogyan szólalnak meg. De ugyanezt mondhatnám el abban az esetben is, ha egy ügyféllel türelmetlenül, esetleg durván bánik a hivatalnok, ott is felmerül a nyilvános megszólalás etikája, a stilus, a szóhasználat, a mondandó tartalma. Az embereknek emberhez méltóan illik beszélniük. S e kérdésben kulcsfontosságú a fiatalok ráébresztése e problémára, hisz ők lesznek a leendő szülők, nevelők, közéleti emberek. Ezen értékek jegyében dolgozik az anyanyelvápolók szövetsége is. Vajon meddig ontják még a formás kelyheket a gépsorok? Mindennapos látvány ez a nógrádi utakon
