Nógrád Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám

2005-02-03 / 28. szám

2005. FEBRUÁR 3., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal GRAFIKÁK A KÖNYVTÁRBAN. A hugyagi származású Sárközy Iván grafikusművész kiállítását február elsején, kedden nyitotta meg a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban Kalocsai Enikő (képünkön bal­ra) salgótarjáni festőművész. A kiállított grafikák február végéig te- kinthetők meg a megyei könyvtárban. ________________________■ S zigorúbb ellenőrzés Balassagyarmat Biztonsági intézkedéseket vezettek be február elsejétől Magyarország és Szlovákia határszakaszán, szlovák részről - tájékoztatta lapun­kat Kalácska Ferenc, a Balas­sagyarmati Határőr Igazga­tóság sajtóreferense. A lépés­re az Egyesült Államok és Oroszország elnökeinek feb­ruár 23-án, valamint 24-én Pozsonyban megrendezendő csúcstalálkozója miatt ke­rült sor. A szomszédos álla­mok határőrizeti szervei összehangolták szolgálati te­vékenységüket A határőrség kéri, hogy a feb­ruár elsejétől Szlovákiába, vagy Szlovákián keresztül utazók az átlépés megkönnyítése és gyor­sítása érdekében - lehetőség szerint - útlevelet, vagy kártya alapú személyi azonosító iga­zolványt vigyenek magukkal. Aki régebbi személyi igazol­vánnyal kíván útnak indulni, utazás előtt ellenőrizze annak állapotát. Sérült, rongált, azono­sításra alkalmatlan okmánnyal nem léphetjük át a határt. Első­sorban a régi típusú személyi igazolvánnyal utazók számítsa­nak arra, hogy az ellenőrzés a megszokottnál hosszabb időt vesz igénybe, ezért időszakon­ként várakozások, torlódások alakulhatnak ki. A gépjárművel utazók és a fuvarozók készüljenek fel arra, hogy a járművet, annak papírja­it és a rakományt is kizárólag alapos ellenőrzést követően en­gedik be Szlovákia területére. Gáz nélkül a vezetékszakasz (Folytatás az 1. oldalról) üzembe helyezték 2002-ben. Nem ismerte azt a problémát, hogy az út, ahol a vezetéket le­fektették, magántulajdon, erdő- gazdasági magánút. S ilyen ese­tekben a bányakapitányság ak­kor engedi a vezeték üzembe helyezését, ha az érintett terület­re a földhivatalnál megtörténik a bányaszolgalmi bejegyzés, ami­hez szükséges a tulajdonos hoz­zájárulása. 2002-ben azonban az erdő- gazdaság nem járult hozzá a bá­nyaszolgalom bejegyzéséhez, ezért a gyorsabb megoldás érde­kében az önkormányzat kezde­ményezte a terület megvételét. Az adásvételről azonban csak a múlt év végén állapodtak meg. Hogy miért csak akkor? Erre is rávilágított Szentes Attila, Ságúj- falu polgármestere, aki elmond­ta, hogy valóban, már három éve - még a vezetéképítéskor - kez­deményezték a terület (ami ak­kor a magyar állam tulajdonában volt) megvásárlását, hogy egy­szerűbb legyen az eljárás. Ennek teljes lebonyolítására azonban nem volt elegendő a rendelke­zésre álló 4-5 hónap. Időközben ugyanis a beruházás befejező­dött, a vezeték az önkormány­zattól - a szerződésnek megfele­lően - a Mol-Gáz Kft. (Ennek utódcége a Tigáz 2 Kft.) tulajdo­nába került. Közben a szolgálta­tó nem lépett, így csak a múlt év vége felé - mikor tudomásukra jutott, hogy az idős asszony befi­zette a pénzt a bekötésre - vették ismét kézbe a dolgokat, hogy gyorsítsák az ügyeket. A faluvezető úgy véli, ha a Rákóczi úton mások is igényel­ték volna a bekötést, a szolgálta­tó valószínűleg már megtette volna, amit kell, s a gond való­színűleg már nem lenne gond. Tudatta azt is, hogy folyamato­san kapcsolatban áll a Tigáz 2 Kft.-vel, szorgalmazta és szor­galmazza, hogy mielőbb lehes­sen gázzal fűteni a Rákóczi út 54. szám alatt. Legutóbb - pár napja kapott - értesülése szerint ez csupán már napok kérdése. Valóban napok kérdése? Mi­kor lesz tehát gáz a vezetékben? Molnár Attila, a Tigáz 2 kft. ügyvezető igazgatója Rubint Sándorné gondja kapcsán ér­deklődésünkre a következőket mondta el:- Ismerjük a problémát, ami valóban nagyon sajnálatos, a megoldása érdekében a bánya- szolgalmi megállapodás doku­mentációit a kft. soron kívül megrendelte. Amint a doku­mentum elkészül, az önkor­mányzattal, a terület tulajdono­sával, megkötjük a megállapo­dást. Ezután kerül sor a földhi­vatalnál a bányaszolgalmi be­jegyzésre, ami feltétele a bá­nyakapitánysági engedély megadásának, s ha ez is meg­van, azonnal üzembe helyezik a vezetéket. Arra a felvetésünkre, hogy mindehhez mennyi időre lesz szükség, az ügyvezető igazgató azt válaszolta, reményei szerint egy-két héten belül megszűnik a panaszos gondja. Újabb kérdé­sünkre - nevezetesen, hogy mi­ért csak most kezdtek intézked­ni? - hozzátette, ebben szerepet játszik az, hogy az érintett falu­részen eddig senki nem igényel­te a gázbekötést, tény viszont, hogy megelőzhették volna ezt a kellemetlenséget... ________________________(MIHALIK JÚLIA) K isiskolák nagy problémákkal- A munkanélküliség országosan elérte a hat-hét évvel ez­előtti szintet, háromezerötszázmilliárd forint államadóssá­got halmozott fel a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány, s szeptembertől mintegy 1000 általános iskola kerül az eddi­ginél sokkal rosszabb helyzetbe, a törvényi létszámkorláto­zás miatt - emelte ki Pokorni Zoltán, a Fidesz Magyar Polgá­ri Szövetség alelnöke, országgyűlési képviselő, volt oktatási miniszter a bátonyterenyei Ady Endre Művelődési Házban tartott kedd esti fórumon. Mint elmondta: egy település fejlődése, jövője szempontjából az óvoda és az iskola meghatáro­zó kérdés. Ha megszűnik az óvo­da és az iskolai alsó tagozat, ak­kor a fiatalok a városba költöz­nek, a település elkezd öregedni, s az önkormányzatra hárul az idősek ellátásának feladata.- Az ország 3200 települése Pokorni Zoltán: Ha egy gyerek 50 fő alatti iskolában tanul és ott végzi a felső tagozatot, akkor szinte kizárt, hogy egyetemre jusson _ NMH-Információ A fórum művészvendége Pándy Piroska operaénekes, be­tegsége miatt nem tudta vállalni a szereplést ezért a helyi Ágasvár együttes szórakoztatta a közönséget.- Tizenöt évvel a rendszervál­tás után még mindig a munka- nélküliség a legnagyobb problé­ma, különösen itt északon - szögezte le a politikus. Mióta a szocialista-szabaddemokrata kormányzat irányítja újból az országot a helyzet nem javult csak romlott és ebben nem je­lentett semmilyen változást, Medgyessy Péter „megpucc- solása” és Gyurcsány Ferenc kor­mányfővé emelése sem. A mun­kanélküliség hónapról hónapra emelkedik, s most már elérte a 6-7 évvel ezelőtti szintet, azaz átlagosan 6,3 százalékos az or­szágban. Az adósságfelhalmozó költ­ségvetésről a Fidesz alelnöke el­mondta: nyolcezerhá- romszázmilliárd forint volt az államadóság, ami­kor 2002-ben letették a kormányt, jelenleg pedig majd nem 12 ezer milli­árd. Háromezerötszáz milliárd forintot vett fel a Medgyessy- és a Gyur­csány-kormány, az el­múlt két és fél év alatt.- Sajnos azonban nem látjuk ennek a pénznek a kézzelfogható nyomát: az ország nem gyarapodott ennyit infrastruktúrában, autópályában, mezőgaz­dasági támogatásban, munkahelyteremtésben. Az oktatás aktuális kérdései kapcsán a kisis­kolák helyzetét emelte ki a volt oktatási miniszter, s beszámolt azon felméréseikről melyek sze­rint a szülők a munkáért ugyan hajlandóak maximum 30 km-t utazni, de a gyermekeiket már nem hajlandóak ennek kitenni. közül 1800-nak van iskolája, óvodája, melyeket meg kell őriz­nünk - jelentette ki Pokorni Zol­tán. Szeptembertől, ha az általá­nos iskola, vagy óvoda átlagos létszáma nem éri el a törvény­ben meghatározottat létszám 60 százalékát, akkor gyermeken­ként tízezer forint büntetést kap az intézmény. Mindez azzal a következménnyel jár, hogy szeptembertől mintegy ezer is­kolát hoznak a jelenleginél is rosszabb helyzetbe.- Ha az oktatási statisztikát nézzük akkor elmondható: ha a gyermek egy 50 fő alatti iskolá­ban tanul és ott végzi a felső ta­gozatot, akkor szinte kizárt, hogy egyetemre jusson. Egyfelől az in­tézmények léte a kérdés, más­részt pedig a gyermek sorsa. A gyermeket azonban nem lehet „túszul ejteni”, az intézmény ér­dekében - fogalmazott a képvise­lő. Az ő sorsukat valamilyen mó­don egyensúlyban kell tartani. Az otthonos elfogadó környezet, az érzelmi tér a gyermekek neve­lése szempontjából azonban sokkal fontosabb óvodás és alsó tagozatos korban, mint az, amit egy nagyobb városi iskola felsze­reltsége, szakszerűsége esetleg nyújtani tudna. Azért kell körze- tesíteni, mert ez modern, korsze­rű, a kisiskolák nem elég magas minőségű tudást nyújtanak. Egy tantervet mindig lehet újraírni, de egy bezárt intézményt újrain­dítani nem, s egy kistelepülésnek szinte összegyűjthetetlen erőre van szüksége ehhez - fogalma­zott a politikus. SZ.E. Schveiczer Krisztián Törvényre törve A jog túl azon, hogy korlátozza magatartásunkat, egyben az állam akaratát is kifejezi. Példa erre töb­bek között az uniós csatlakozást megelőzően (el) sietve megal­kotott, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény. Honatyáink tudták, hogy a hazai középületek túlnyomó része bizony nem nyújtja a segítséggel élők számára az Európában megszokott komfortot. Úgy határoz­tak hát, hogy ez év január elsejéig haladéktalanul megoldják a problémát. Hiába, a házasság előtt minden vőlegény a szebbik arcát mutatja... Csakhogy kiderült, az elképzelés nélkülöz szinte minden alapot - leszámítva a jogalapot. Sokáig vitatták például, hogy mi számít egyáltalán középületnek és mit is jelent pontosan az akadálymen­tesítés? Az „eredmény”: minden ötödik önkormányzati intézmény vált a törvényi határidőre akadálytalanul megközelíthetővé... S ezért nem a településvezetések hibáztathatóak. Gondoljunk bele, mit is várnak tőlük: építsenek utakat, csatornákat, pályázati forrá­sokért versenyezzenek, emellett biztosítsák a megszokott szolgál­tatási színvonalat, és még sorolhatnánk a jogos elvárásokat - mindezt évről évre csökkenő költségvetésből, és a végletekig „ra­cionalizált” létszámmal... Márpedig, ha egy középületet teljeskörűen akadálymentesíteni akarunk, vagyis a (deszkából ácsolt mobil) rámpák telepítésén túl mondjuk liftet és a segítséggel élők számára használható mosdót is létrehoznánk, az már a teljes átépítéssel és több milliós költsé­gekkel járna. Mindez egyetlen épület esetén is! Szakértők szerint a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek ennek csak töredékét fedezik. Lévén a jogalkotók maguk is törvénytisztelő emberek, néhány évvel meghosszabbították az akadálymentesítés határidejét. Bár a napokban felröppent hírek szerint a mozgáskorlátozottak mégis persorozatot indítanak azon közintézmények ellen, amelyekbe - a korábban törvényben is szentesített határidő ellenére - máig sem tudnak bejutni. Eközben a média - alapul véve a megvalósítás eddig tapasztalt „tempóját” - azt hangoztatja, hogy másfél évszázad is eltelhet, mi­re végleg megszabadulunk akadályainktól... Költségvetésről tárgyalnak ____ NMH-Információ_____ P ásztó város önkormányzati képviselő-testülete ez év február 3-án csütörtökön 10 órakor tart­ja soros testületi ülését. A napi­renden szerepel Pásztó város 2005. évi költségvetésének ter­vezete is. Ezenkívül szó lesz a 2005. évi köztisztviselői és a tűzoltó-parancsnoki teljesít­mény követelményének megha­tározásáról, valamint a Margit Kórház által ellátott egyes fel­adatok vállalkozásban történő ellátásának hozzájárulásáról. A képviselők rendeletet alkotnak a fiatal házasok első lakáshoz jut­tatásának támogatásáról is. • A testületi ülést követően ugyancsak a városháza második emeleti nagytermében közmeg­hallgatásra kerül sor. Egy grafikus emlékére PÁSZTÓ Nemrégiben Pásztón a Csohány galériában emlékeztek Csohány Kálmán Munkácsy-dí- jas grafikusművész születésé­nek 80. évfordulójára. A rendez­vény megnyitójaként magnóbe­játszásról Foki Gyula Bujdosik az árva madár című dalt, illetve Éva, a Rajeczki Benjámin Zene­iskola diákja erdélyi dalokat adott elő. KemerEdit előadómű­vész részleteket olvasott fel Csohány Kálmánná és Csohány Kálmán levelezéseiből, amelyet a grafikusművész özvegye az el­múlt időszakban dolgozott fel. A továbbiakban kötetlen be­szélgetésre került sor, melyet ifj. Csohány Kálmánná (balra), Shah Gabriella (középen) és Müller Árpád (jobbra) is megemlé­kezett a kitűnő művészről ■ egy régi Csohány Kálmánnal ké­szült interjút hallgathatott meg a szépszámú vendégsereg. Shah Gabriella művészettör­ténész, a rendezvény egyik fő­szervezője köszöntőjét követően Müller Árpád festőművész, Cso­hány Kálmán egykori tanítványa emlékezett mesterére: „Az időjá­rás is köszönti ezt a napot, mert Kálmán bácsi a feketét és a fehé­ret szerette a legjobban és ma odakinn minden fekete és fehér.” Sisák Imre polgármester, or­szággyűlési képviselő szintén megemlékezett Pásztó város hí­res szülöttéről, életútjáról, mun­kásságáról. ígéretet tett Cso­hány Kálmán szülőházának fel­újítására. A megemlékezés a múzeum­ban folytatódott, ahol Lóránt Szabó István szobrászművész vezetett. A vitában részt vett Ke­lemen István, a Kulturális Mi­nisztérium képzőművészeti fő­osztályának volt munkatársa, akinek jelentős szerepe volt a pásztói képzőművészeti gyűjte­mény megalapításában. Rétey Prikkel Lajos a regőscserkész korról beszélt, Müller Árpád Csohány rajzait, Csohány-egy- perceseknek nevezte Örkény művei után. Pintér Nándor nyu­galmazott középiskolai tanár a pásztói képzőművészeti gyűjte­ményről beszélt. Az esti órákban gyertyafé­nyes megemlékezés volt Csohány Kálmán sírjánál, ahol közreműködött a Rozmaring népdalkor is. ESLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom